Vászoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2017. (XII. 22.) önkormányzati rendelete

A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

Vászoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. Törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXLX.törvény 13.§ (1) bekezdésének 1.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, NMHH Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósági Iroda, a Magyar Építész Kamara, továbbá a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29. §-a alapján elfogadott, Vászoly község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017.(VII.24) számú rendeletében foglalt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

     I. Fejezet

      Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1.§      E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Településképi Arculati Kézikönyv (a továbbiakban: TAK): e rendelet szakmai megalapozását szolgáló, Vászoly község természeti és épített környezet által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és formálásának eszköze, amelyet az önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogad el. A TAK feltárja és ismerteti a településen jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti és egyéb településképi elemek alkalmazására.

2. Információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés utcabútor, amelynek reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Ilyen berendezés: két-és egyoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla

3. helyi védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általá általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

4. Helyi egyedi védettségű építmény/épület közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

5. Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla

2. A rendelet hatálya, célja

2.§    (1)     A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi

       személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a község közigazgatási   területén

1. jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
2. reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván    elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
3. meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.

2. A rendelet hatálya kiterjed

a) az építési tevékenységgel érintett építmények – ide értve a sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára;

b) a – településszerkezet, táji környezet, településkarakter és egyéb helyi adottságok védelme érdekében – településképi szempontból meghatározó területekre,

c)   a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására   és a védettség megszüntetésére,

d) reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására,

e)   a településkép védelmét biztosító kötelezési eljárásra és támogató, ösztönző rendszer alkalmazására

6.   reklámfeliratok, illetve hirdető-berendezés kihelyezésére, fenntartására vagy elhelyezésére, felület kialakítására
7. meglévő építmény rendeltetésének - részben vagy egészben – történő megváltoztatására.

3.§    (1)      A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, a

                   TAK-ban lehatárolt terület

a)   arculatának, telekhálózatának, telekszerkezetének, beépítésének megtartása

b)   kialakult épületállomány védelme

c)   településszerkezet, táji környezet, településkarakter és egyéb helyi

      adottságok védelme

  (2)     A község e rendelet 1. mellékletben megjelölt területe/i településképi szempontból

            meghatározó területnek minősülnek.

3. A fejezet hatálya kiterjed Vászoly község közigazgatási területén védetté  nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.

  (4)     A fejezet hatálya kiterjed

1. Vászoly község közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra függetlenül azok tartalmától és anyagától.
2. minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a község területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.

5.   Nem terjed ki a fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

II. Fejezet

A településkép védelmi elemei

            3. Az építészeti örökség helyi védelme, a helyi védelem feladata, általános szabályai,   önkormányzati kötelezettségek

4.§   (1)    A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(2)    Vászoly község 2. mellékletben megjelölt belterületi területe/i helyi védelemben  részesülnek.

          (3)     A II. Fejezet alkalmazása során:

1. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
2. területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
3. helyi védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari­agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét -ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját

- védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

5. helyi védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
6. helyi védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
7. helyi védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
8. helyi védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

i)    helyi védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.

j)  helyi védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

5.§   (1)    A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület  rendelettel dönt.

  (2)    A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

  (3)     A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)   a védendő érték megnevezését,

b) pontos hely megjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület- illetve    telekrész),

c)   a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

d)   a kezdeményezés indoklását.

6.§     (1)      Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

7.§  (1)  A helyi védettség alá helyezési illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a helyben szokásos módon  közzététellel értesíteni kell. Egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban is kézbesíteni kell. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

           (2)    A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntés megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni. A közzé tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

        A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a)  az érdekelteket:

b)  a helyi védettség kezdeményezőjét,

c)  a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

d) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a  tulajdonossal,

e)  az illetékes Földhivatalt,

f)  az illetékes építésügyi hatóságot,

g)   területi védelemnél az érdekelt közműveket,

h)  Helytörténeti Gyűjteményt.

3.   A helyi védelmet a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni és a Helyi Építési

Szabályzatban erre utalni kell.

4. Védett építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén, a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A bontási dokumentáció egypéldányát meg kell küldeni a Helytörténeti Gyűjtemény számára.

4. A területi védelem meghatározása

8.§  (1)     A helyi területi védelem alatt álló területek meghatározását 2. melléklet tartalmazza.

  (2)     A területi védelem az 1) bekezdésben meghatározott területeken

a) a településszerkezet,

b) a telekstruktúra,

c) az utcavonal-vezetés,

d) az utcakép vagy utcakép részlet,

e) a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és

    fejlesztésére irányulhat.

9.§ (1)   A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes illetve hagyományt őrző építészeti arculat, településkarakterét meghatározó, az 1) bekezdés szerint meghatározott

a)  építményekre, építményrészletekre,

b)  alkalmazott anyaghasználatra,

c)  tömegformálásra,

d)  homlokzati kialakításra,

e)  táj- és kertépítészeti alkotásra,

f)  egyedi tájértékre, növényzetre,

g)  szoborra, képzőművészeti alkotásra,

h)  utcabútorra terjed ki.

(2)  A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1) bekezdésben meghatározottak szerint terjed ki.

         (3)     A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó   

A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

5. A védett értékek fenntartása, hasznosítása,

fenntartásának támogatása

10. §  (1)    A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

 (2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

11.§  (1)    A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást nyújthat.

(2)   A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3)     A támogatás ingatlanra eső mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.

(4)      A támogatás nyújtásának feltétele:

a) A védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és    szabályokat maradéktalanul betartja.

(5)   Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

      6. A védett értékek nyilvántartása

12.§   (1)    A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás

                   nyilvános, abba bárki betekinthet.

2.  A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. a helyszínrajzot,
4. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
5. az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
6. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
7. a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,
8. a védett érték fotódokumentációját,

 i)   a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

 j) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

3. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.

4. A helyi védelem alatt álló épületet, építményt - annak értékeit nem sértő módon - az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni. A tábla szövege: „Helyi építészeti emlék" „Vászoly község Önkormányzata védetté nyilvánította.. ..(évszám)"

5. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

7. A védett településszerkezetre, településképre vonatkozó általános építési

előírások

13.§  (1)    A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

1.  Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

2. A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve  olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

3. A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

4. Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épületparamétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.

5. Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.

III. Fejezet

            Településképi követelmények, előírások

                                               Általános településképi követelmények

     Településképi védelemmel kapcsolatos előírások

8. Településképi szempontból meghatározó területek

14. §    (1)    Településképi szempontból meghatározó területek:

                1.      Az Ó-falu területe / Petőfi utca, András utca, Jókai utca, Vazul utca, Patak

                                                                         köz, Kinizsi utca, Kossuth utca, Táncsics utca /

2. Egykori Ereszvényi terület – új lakóterület a település délnyugati részén / Imre utca,  /

                     3.     Új beépítésre szánt területek  / Eresztvényi terület északi része, Vazul utca északkeleti és déli része /

                          4.       A malomvölgy

5. Történelmi szőlőhegyek területe / Öreg-hegy, Bagó-hegy, Kakas-hegy,     Hosszúmező alja /

15.§  (1)   Új építményeket, valamint meglévő építmények átalakítását a település meglévő építészeti és környezeti értékeihez igazodva kell megvalósítani. Az új építményeket a településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

  (2)     Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult állapotot kell figyelembe venni, a HÉSZ-ben előírt méretein, kialakításán csak a terület építészeti karakterének megőrzése és védelme érdekében szabad változtatni,

            amennyiben igazolható, hogy az így létrejött beépítésnek az adott telektömbben a

            TAK-ban rögzített településképi értékű hagyománya van.

(3)    Törekedni kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra                   jellemző természetes hatású színek használatára, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldásokat.

9. Az épületek formálása, anyaghasználata,

homlokzati megjelenése, kerítések

16.§ (1)  A település belterületi részén a harmonikus településkép kialakítása érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. a területen 1m-nél nagyobb terepalakítás – feltöltés, bevágás – nem készíthető
2. az épületek tömegformálásánál kialakult beépítés esetében az illeszkedés szabályait betartva, a védett értékeket hordozó épített örökség tiszteletben tartása mellett lehet új építményt építeni, vagy a meglévőt felújítani, átalakítani, bővíteni,
3. új beépítés esetén a területre meghatározott övezeti előírásokat betartva mértéktartó tömegformálással helyezhető el építmény,
4. az épületek anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos építőanyagok alkalmazására,
5. az épületek a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve meghatározóan, a beépítettség 80 %-át meghaladó mértékben magastetővel építhetők,
6. a magastető hajlásszöge 40-45°,
7. az épületek magastetős tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 20%-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal, bevilágító felülettel vagy egyéb a tetőfedő anyagtól eltérő anyagú felületrésszel,
8. a magastetőn alkalmazható tetőfedő anyag cserép, betoncserép vagy természetes alapanyagú pikkelyes tetőfedő anyag (pala), homokszórt fémlemez.
9. a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,
10. az épületeken alkalmazható fémlemez fedés, illetve bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag színéhez.
11. A közterület felöli telekhatáron tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető telektömbönként illetve utcaszakaszonként lehetőleg az utcában kialakult állapothoz, illetve a települési hagyományokhoz illeszkedő egységes módon
12. A települési hagyományokhoz illeszkedő kerítés: elsősorban a tömör kő anyagú kerítés. Másodsorban a falazott, vakolt pillérekkel tagolt, tömör, vakolt lábazat fölött lécbetétes  mezőkkel készülő kerítés. A kerítésmezőhöz hasonló módon kialakított kétszárnyú fa kapu, a kapu két oldalán pillérrel készül, vakolt kivitelben. Az kerítésmezőnél kb. 20 cm-el magasabbra épül a pillér. A kerítésfalat és a kapupillért, kerítéspilléreket kő, beton, vagy műkő fedkő fedi.
13. helyi védettség alatt álló ingatlanon, helyi értékvédelmi területen belül kerítés kizárólag településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően építhető.
14. Telken belül az egyes külön használatú telekrészek drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.
15. helyi védettség alatt álló ingatlanon végzett építési, környezet alakítási tevékenység esetében kizárólag az épület, építmény védettségét megalapozó építéskori állapothoz igazodóan lehet anyagokat felhasználni. Az épület védett értékeit, meghatározó eredeti nyíláshelyeit és arányait, építészeti karaktert hordozó elemeit meg kell óvni, illetve helyre kell állítani. Új, kortárs építőanyagok használata oly mértékben megengedett, hogy azok az eredeti arculatot meghatározóan ne változtassák meg. Az alkalmazott tetőfedő anyagok felülete a 2 cm hullámméretet nem haladhatja meg.
16. Helyi védettség alatt álló épületen a védettség tárgyát képező tömegformálás, homlokzat, épületszerkezet, építészeti részlet áll kizárólagos védelem alatt. Minden a védettség szempontjából nem meghatározó szerkezet, anyaghasználat meg szüntethető, elbontható, illetve átépíthető.
17. Helyi értékvédelmi területen, valamint "műemléki környezet határa, területe" jelkulccsal jelölt területen belül végzett építési, környezet alakítási tevékenység esetében illeszkedni kell a területre jellemző telekstruktúrához, tömegformáláshoz, építészeti részletképzéshez és anyaghasználathoz.
18. Helyi védettség alatt álló ingatlanon, helyi értékvédelmi területen, valamint "helyi védett környezet határa, területe" jelkulccsal jelölt területen az épület minden meghatározó, illetve védettséget élvező homlokzatán, egyéb ingatlanok esetében az épület utcai homlokzatán, tetőfelületén napkollektor, napelem, parabolaantenna, klímaberendezés kültéri egysége, szerelt fém kémény, szélkerék nem helyezhető el.
19. A település teljes közigazgatási területén nem helyezhető el huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló konténer, mobilház, faház, gerendaház, rönkház.
20. légkondicionáló rendszer kültéri egységét közterületről látszó homlokzaton elhelyezni nem lehet

10. Melléképületek kialakítása

17.§  (1)    Lábon álló kerti tető, és épületnek nem minősülő kerti építmény fa szerkezetből, natúr színű cserépfedéssel, magastetős kialakítással készülhet.

(2)     Nyitott gépkocsi beálló kivételével melléképület utcáról nem nyílhat.

(3)  Melléképület homlokzatát hagyományos vakolt, kő felülettel kell készíteni, a fa anyagú burkolófelület 20%-nál nagyobb nem lehet. Fém homlokzati burkolás nem megengedett.

11. Növényzet, növénytelepítés

18.§  (1)    Kötelező a tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása.    

(2)   Magánszemélyek közterületi növénytelepítést kizárólag tulajdonosi hozzájárulás alapján végezhetnek. A tulajdonosi hozzájárulást kertész szakember szakmai véleménye alapján a polgármester adja ki. A szakmai vélemény a településrész stílusa, hangulata, a közlekedés biztonsága, a közművek elhelyezkedése, fenntartási és ökológiai szempontok alapján készül.

12. Mezőgazdasági területekre vonatkozó épületek formálása,

anyaghasználata, kerítések

19.§  (1)  A település külterületi területein, erdőterületen kerítés, kizárólag fából, cserjesávval takart drótfonatból lábazat nélküli vadvédelmi kerítés létesíthető. Tömör kerítés mezőgazdasági területeken és erdőterületen nem alakítható ki.

           (2)   Mezőgazdasági területeken mobilház, faház, rönkház nem helyezhető el.

                       13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

20.§   (1)    Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a település közigazgatási  területén új (120kV-os nagyfeszültségű, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

   (2)    A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a   vezeték tulajdonosának az oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

 (3)    Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld   alatt kell kiépíteni.

    (4)    Gazdasági területeken kívül önálló antennatartó szerkezet (torony) nem építhető.

14. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21.§   (1)    Az információs kiegészítő elemek ( cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lenni.

          (2)    Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem  anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(3)     Az információs kiegészítő elemek még csak részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

22.§  (1)     A rendelet 5.§ (3) pontjában meghatározott 1; 2; 3 számú lehatárolt helyi védettségre javasolt területeken és azok épületeinek és építményeinek, homlokzatán cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illete alakítható ki:

1.    portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirat mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,

1.1 festett, polistirol, öntött, anyagában színezett műanyag,

1.2 fa, festett gipsz, kerámia,

1.3 festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,

1.4 natúr, savmart, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.

IV. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

                                                 15. Az ófalu területe

23.§  (1)     Az területet helyi értékvédelem alá kell helyezni.

  (2)   Épület újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.

3. Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotokat,  arányokat, homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni, az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény nem készíthető, tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének településképi látványát előnytelenül nem megbontó, tetősíkban fekvő, egyedi bevilágító megoldással történhet.
4. Nádfedés esetén az íves és álló tetőablak egyaránt megengedett, az álló ablak felett egyenes tetősík lezárás készülhet. A tetősík felülete 20%-ig bontható meg. Az ablakfelület nem vonható össze egy nyílászáró felületben.

  (5)  A helyi területi értékvédelemre vonatkozó 18.§ (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

1. új épület építése esetén a környezetnek megfelelő, kialakult állapot szerinti oldalhatáros beépítés követendő,
2. a meglévő telekformák megőrzendők, a telkek tovább osztása nem támogatható
3. az előkert mélysége illeszkedje a kialakult állapothoz
4. az épület jellemző tetőidoma merőleges legyen az utca vonalára, a tetőhajlásszöge 40°- 45°
5. tetőfedő anyagként nád, kerámiacserép alkalmazható, hullámpala,

         hullámlemez és bitumenes zsindely fedés nem készülhet.

6. az épület – utcavonalra merőleges hossztengely esetében –

         utcafronti maximális szélessége 7,5 m,

7. fehér vagy halványszürke színű, vakolt homlokzat készülhet, illetve a TAK-ban meghatározott színárnyalatok

8. a tornác szabályos oldalú pillérekkel készüljön, lábazattal és fejezettel.

         Ballusztrádok nem alkalmazhatók. Utcafronton erkély, loggia, növényablak nem építhető. Tetőbe metszett terasz nem alkalmazható.

1. az épület utcafrontján garázskapu nem létesíthető,
10. nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő  hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai), az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott. A helyi hagyományoknak megfelelően, az épületek utcafronti homlokzatán álló téglalap alakú ablakokat kell elhelyezni, a helyileg elterjedt „6-os osztás” alkalmazásával.
11. tetőtérben duplasoros tetősíkablak nem létesíthető közterület felől látszó tetősíkon

                            l)        vékony burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy az

   ablakok körül nem megengedett,

                            m)     tetőfelépítmény, bonyolult tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,

                             n)     tetősíkból, homlokzatból kinyúló előtető nem megengedett

                             o)     utcafronti  kerítés nem lehet fémoszlopos, drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes,

p)   az utcafronti kerítések építésénél, felújításánál figyelembe kell venni a területen történelmileg kialakult tömör kő kerítés formát,

17.   a területen kerítés, nádszövetből, előre gyártott beton és fémkerítéselemből nem készülhet.
18.   épület újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.
19.   a régi, a XIX. századi kataszteri térkép alapján beazonosítható, megmaradt épületek helyükön újítandók fel, bontásuk esetén teljes, megfelelő dokumentálásuk szükséges. Elbontásuk után az új épület az előzővel azonos helyen és méretben a helyi építési hagyományoknak megfelelően kell felépüljön.
20.  szerelt kémény a területen nem létesíthető

(6)    Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotokat, arányokat, homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni, tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének településképi látványát előnytelenül nem megbontó, tetősíkban fekvő, egyedi bevilágító megoldással történhet.

 (7)   Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók utcai homlokzati megjelenés felől csak    hagyományos, faanyagúak lehetnek.

 (8)     Tagozatos, díszítések, falazott, húzott párkányok javításakor és felújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az  eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal   kompatibilis módon készülhet.

 (9)      Napelem az épületek közterület és utca felőli tetőfelületein nem helyezhető el.

(10)    A közterületek kialakítása, átépítése, felújítása során törekedni kell a pihenőhelyek komfortos kialakítására (növényzet, árnyék, víz biztosítása), ezzel is növelve a közterületek megtartó erejét.

16. Egykori Eresztvényi terület – új lakóterület a település délnyugati részén

24.§  (1)     Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca,

                   utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja,

                   előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

  (2)     A telek beépítése a környezetéhez illeszkedően az utcában kialakult állapot szerint

            oldalhatáros lehet. 

  (3)    Lakóépület építése esetében 40-45° magastető ajánlott, tetőfelépítmény kialakítása nem megengedett

1. tetőfedő anyagként kerámiacserép, betoncserép, természetes pala, homokszórt fémlemez alkalmazható, hullámpala, hullámlemez és bitumenes zsindely fedés nem készülhet
2. tetőtérben loggia, erkély nem létesíthető

         (4)     Ahol új kerítés készül, ott az utca és közterület felőli kerítésszakaszok készülhetnek:

                            a)   alacsony lábazatú (max.60cm) falazott vakolt tégla-, beton anyagból, pillérekkel, vagy rövid falszakaszokkal

                            b)       örökzöld sövényből, melynek magassága legfeljebb 1,50 m

                            c)       tömör, nem fugázott kőfalként, melynek magassága legfeljebb 1,50 m 

                            d)   a kerítésmezők fa, vagy acél anyagú áttört betétekkel, kapuzattal, legfeljebb1,50m-es magassággal, telekhatáron elhelyezve.

5.    utcai kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes.
6.    oldalhatáron tömör falas kerítést készíteni nem lehet, az oldalhatár kerítése

          nem lehet magasabb az utcai kerítésnél

7.    kerítés, illetve kerítésborítás nádszövettel nem készülhet

         (5)     A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, a vakolat pasztell

                   földszínekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók.

  (6)     Új beépítésű területeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a csatlakozó

   telken lévő szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

         (7)     Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum

25. %- ig burkolható fával.

a)    vékony burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy az

     ablakok körül nem megengedett,

b)  tornác alkalmazása esetén a tartó pillérek szabályos oldallal készüljenek.

c)  utcai homlokzaton erkély, loggia, virágablak kialakítása nem megengedett

(8)     Nyílászáró anyaga fa illetve műanyag, színezése természetes fa, a környezetbe

  illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai),

1. az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott,  zsaluzia, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,
2. utcafronti homlokzaton álló téglalap formájú ablakok készüljenek

(9)  A közterületek kialakítása, átépítése, felújítása során törekedni kell a pihenőhelyek komfortos kialakítására (növényzet, árnyék, víz biztosítása), ezzel is növelve a közterületek megtartó erejét.

17.   Új beépítésre szánt terület 

25.§  (1)      A területen az új épületek kialakításánál törekedni kell a karakteres (jellegzetes) falusi  léptéket megtartó tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a falusias jelleget erősítő, modern, komplex szemléletű építészeti megoldásokra.

(2)     A terület beépíteése tartsa tiszteletben a településre jellemző népi építészeti  hagyományokat, kialakult formákat.

  (3)     Az épületek és ingatlanuk kialakításánál alábbi előírások betartása kötelező:

1. az előkert mélysége minimum 5 m.
2. a közterületi – utcai - telekhatáron megépülő kerítés anyaga kő, fa, zöld sövénnyel készüljön, melyeket a kapuk szakítanak meg. Az ingatlanok között az alacsony kőfal és a sövény egyaránt megengedhető. Nem létesíthető drótfonatos, és előregyártott elemekből készülő kerítés.
3. az épületek hagyományosan földszintesek, vagy földszint+tetőteresek, 
4. a héjazat anyaga jellemzően vörös, vöröses barna árnyalatú kerámia cserép, fallefedések állókorcos fémlemez fedés antracit vagy vörös színben. Valamennyi más épületbádogos elem ehhez alkalmazkodjon. 
5. az épületek szélessége alkalmazkodjon a településen kialakult formákhoz, a maximális épületszélesség maximum 7,5m legyen az utcai beépítési vonalon, illetve azt követően legalább az utcafronti szélesség  mélységben.
6. az épületek nyílászárói készüljenek fából, vagy fa hatását keltő műanyag szerkezet is lehet.
7. az épületek színezése alkalmazkodjon a településen kialakulthoz – fehér, világos  szürke. illetve a TAK ajánlás alapján
8. tetőhajlásszög 40-45° fokos, a magastető  kizárólag nyeregtető lehet
9. a többszörösen összetett tetőidomot kerülni kell
10. magastetős épület héjazata pikkelyes jellegű cserép, pala, terméspala, állókorcos fémlemezfedés kizárólag melléképületeknél alkalmazható, nagy táblás héjazat nem készülhet.
11. a héjazat színe cserép esetében vörös, vöröses barna, pala esetén grafit, fémlemez esetében grafit, illetve antracit színű.
12. az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.
13. homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni,

                     faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.

                     Tornác használata esetén a tartópillérek szabályos oldalúak lehetnek

• épületgépészeti elemek – kültéri klímaegységek– közterületről láthatóan

       nem helyezhetők el.

• az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda csatlakozási szintjétől

       mért 0,02-0,60 m között lehet.

p)    utcai homlokzaton erkély, loggia, virágablak kialakítása nem megengedett

 (4)    A közterületek kialakítása során törekedni kell a pihenőhelyek komfortos kialakítására

          (növényzet, árnyék, víz biztosítása), ezzel is növelve a közterületek megtartó erejét.

18. A Malomvölgy

26.§   (1)    A területet védetté kell nyílvánítani.

2.    A turisztikai hasznosítás érdekében az alábbi szabályok megtartása szükséges:
   1. a kijelölt tematikus út nyomvonala kitaposott ösvény, vagy szegélykővel ellátott murvázott út lehet, legfeljebb 1,0m szélességben
   2. a szegélyező növényzet, erdő a területre jellemző egyedekből állhat, tájidegen növény nem ültethető
   3. az út mellett elhelyezett bútorzat / pihenőpadok, hulladékgyűjtők, tájékoztató táblák / anyaga kizárólag fa lehet. Fémszerkezet nem alkalmazható.

          (3)      A malomépületekre vonatkozó előírások:

                     a)    az épületek felújítása, újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, igazodni kell az eredeti épületmagasságához, tetőidomhoz, a jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.

                     b)   Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók csak    hagyományos, faanyagúak lehetnek.

                     c)   Tagozatos, díszítések, falazott, húzott párkányok javításakor és felújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az  eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal   kompatibilis módon készülhet.

4. kerítés kizárólag élősövényből készülhet, legfeljebb 1,50m magasságban
5. homlokzat felületképzés kizárólag vakolva fehér színben készülhet
6. amennyiben bizonyíthatóan az épület eredetileg nem volt vakolva – natúr kő fala látszott – a vakolástól el lehet tekinteni, se a kövek hézagolása nem megengedett

19. Történelmi szőlőhegyek területe

27.§   (1)      Az övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel,

                    anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki.

          (2)      Kötelező az épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb

                   megtartásával.

 (3)      A létesítendő épületek a helyi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a táj

            jellegét erősítő, gazdagító építmények legyenek, művelt telken, épületek az alábbi

           feltételekkel helyezhetők el, újíthatók fel:

1. a beépítési mód szabadonálló,

                            b)    az épületek a helyi hagyományoknak megfelelően hossztengelyükkel a

       szintvonalakra merőlegesen helyezhetők el,

c)    az épületek kizárólag állandó jellegű tégla, ill. kőfalazatú épületként

       építhetők, vakolt, vagy kő homlokzati felülettel

d)   faház, és faanyagú épület a területen nem helyezhető el,

e)    a tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet, tetőfedő anyagként kerámia

       cserép, alkalmazható, hullámpala, hullámlemez és bitumenes zsindely

       fedés nem készülhet

  (4)    Kerítés kizárólag az épületek körül, 1,60 m-nél alacsonyabb drótfonattal átszőtt

                   sövény formájában létesíthető.

(5)   Az építmények építészeti igényességű műszaki megoldásokkal és minőségben

          (anyaghasználat, kidolgozottság, homlokzati és tető kialakítás, megjelenés)

           készülhetnek.

V. Fejezet

Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások

20. Általános előírások

28.§              E Fejezet alkalmazásában:

a)    cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

2. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
5. kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
6. közterület:
   • közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,
   • az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része, valamint
   • az ingatlan-nyilvántartási megnevezéstől függetlenül minden más önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) beépítetlen földrészlet, illetve az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlanok beépítetlen része. E tekintetben nem minősül beépítésnek az ingatlanon lévő kerítés.

21. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

29.§  (1)    Reklám-, illetve hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, és e rendelet betartásával végezhető.

Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

2.  Reklám-, illetve hirdetés elhelyezése közterületen csak információs berendezésen lehetséges.

3. Hirdetőtábla hát- vagy előfalának felhasználásával, egyedileg kialakított zárt üvegvitrinben helyezhető el hirdetés, a vitrin méretéhez igazodó méretben.
4. Sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, hideg-meleg étel és ital árusítására, virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló árusító pavilon, üvegvitrinében helyezhető el csak a hirdetés. A pavilon homlokzatát, tömegét az adott településrészre vonatkozó településképi előírások szerint kell kialakítani, murália (ragasztás, falfestés) elhelyezése nem megengedett.

5. Információs vagy más célú berendezés (a továbbiakban: információs hirdető berendezés) közérdeket szolgáló, 1/3 részben önkormányzati közcélú információt átadó, 2/3 részben adott cégre vagy tevékenységre figyelmet felhívó, tájékoztató, felület vagy berendezés lehet, ezen belül:

1. hirdető tábla,
2. egyedi tájékoztató tábla.

6. Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen – max.2m2 – kizárólag csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

7. A közművelődési célú hirdetőoszlopok, információs hirdető berendezések, állítása esetén a településképi illeszkedést látványtervvel kell igazolni.

8. Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következő hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el maximum 1,5 m2 nagyságban:

1. cégtábla,
2. cégér,
3. címtábla,
4. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.

9. A (8) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók,  reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

10. A település védett területein reklám, reklámfelület nem létesíthető.

11. Utas várón, valamint információs vagy más célú berendezésen összesen egy darab, annak legfeljebb egy oldalán, maximum 2,0 m2 felületén lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni. Építési reklámot csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építés ideje alatt.

12. A temetők 20m-es környezetében reklámot, hírdetőtáblát, valamint köztárgyak   (szobor, emlékmű, stb.) csak a kegyeleti méltóság tiszteletben tartásával helyezhetők el.
13. A temetők területén tilos bármilyen reklám és hírdető-berendezés elhelyezése, kivéve – az erre a célra kijelölt helyen – a temetkezési szolgáltatásokra utalókat.

  30.§  (1)  Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

2. Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

3. Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.

             22. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó

egyes szabályok

31.§ (1)   A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új és meglévő épület engedélyezési tervének, tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.

2.  A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.

3.  Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

23. Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén

     32.§  (1)    Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés(cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

2. Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

3. Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

4. Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

    24. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

    33.§ (1)  Közterületen információs hirdető-berendezést - függetlenül annak méretétől és szerkezetétől - a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

     (2)  Legfeljebb 10 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés az alábbi helyeken létesíthető: védett területeken kívül, kereskedelmi és gazdasági övezetek közterületén.

(3)  Legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés az alábbi   helyeken létesíthető: védett területeken kívül, valamennyi építési övezetben.

     (4)  Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

VI.Fejezet

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

elhelyezése

25. Általános előírások

    34.§  (1)    A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

2. Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

3. Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

4. Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

1. műemléki környezetben,
2. településközpontban,
3. sétáló utcává alakítandó utcában,
4. területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény

                                                                   miatt),

5. helyi védettségű területen,
6. közparkokban csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető

               26. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

     35.§ (1)  Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést látványtervvel kell igazolni.

2. Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

1. Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a lakóövezetek kivételével.
2. Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - lakóövezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
3. Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
4. Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.
5. Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

3.  A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

27. Egyedi előírások

     36.§  (1)     Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

1. mezőgazdasági,
2. gazdasági területek.

2. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: helyi védett terület

3. Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemezfedés a megengedett.

VII. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

28. Beépítési és településképvédelmi tájékoztatás

     37.§ (1)  Az építtető, illetve az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.

2. A tájékoztató iránti kérelem - a kérelmező egyértelmű megjelölésével és aláírásával - papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.

(3)    A tájékoztató - a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló - szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum. A tájékoztatóban meg kell jelölni

1. a kötelező (a településrendezési eszköz, településképi rendelet előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),
2.  az irányadó (arculati kézikönyv ajánlásai), valamint
3. a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos) tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó) elemeket.

4. A tájékoztatóban szereplő irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól, illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervezőnek a tervdokumentáció műleírásában indokolni kell az eltérés szükségességét és megalapozottságát.

5. A tájékoztatóban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) - az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve -, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

6. A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen

1. a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,
2.   az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét

7. Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.

8. A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.

    38.§   (1)       A tájékoztatót a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

2. A tájékoztatót az építési engedély iránti kérelemhez, valamint a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.

(3)       A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.

29. A szakmai konzultáció

     39.§ (1)      A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép­védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

2.  A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

1. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
2.  a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
3. a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint

3. Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:

1. helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,
2. pasztell színektől eltérő homlokzati szín,
3. lakó és üdülő épület lapostetős kialakítása esetén.

     40.§  (1)   A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető vagy az általa megbízott tervező kezdeményezi.

2.      A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

3.      Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

4.      A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf. formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.

    41.§   (1)     A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

2. Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a főépítészi szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet - ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) - meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt - változatlan tartalommal vagy indokoltesetben szöveges kiegészítésekkel - ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek és a tervezőnek.

3. Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (1) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

4. A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz - azonosítható módon -tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.

VIII. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

30. Általános szabályok

     42.§  (1)     Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti ­műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

1. új építmény építésére,
2. meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.

2. A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye,  szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

31. A településképi véleményezési eljárás szabályai

    43.§   (1)       A településképi véleményezési kérelmet az ÉTDR rendszerbe feltöltéssel kell kezdeményezni.

2. A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét

         (3)    A településképi véleményhez csatolni kell a főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

4. Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

5. A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.

6. Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.

32. A településképi vélemény kialakításának szempontjai

    44.§  (1)     A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat,

2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága, a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

3. Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
5. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
6. a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
7. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(4)  Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

IX.Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

33. Általános szabályok

    45.§   (1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

1. építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
2. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének,
3. közterületen reklámfelület elhelyezésének
4. építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.

(2)      A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1. telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
2. a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (elsősorban zaj- és

       légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

3. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
4. a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
5. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy   növényzetet, valamint ha
6. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

         (3)        E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabály szerint nem építési engedély köteles építési munkák   közül

1. építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
2. meglévő építmény homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
3. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) - 6,0 m-t meg nem haladó magasságú - égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
4. meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
5. épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
6. nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
7. nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
8. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,

i)    sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység

       után sem haladja meg a nettó 50 m² alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

j)     szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha

       annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

k) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, l)  legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű

       tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény

l) növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,

m)  a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,

n)    közterületi kerítés, valamint közterületről látható tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,

o) vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése esetén,

p) napenergia-kollektor, szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,

q)  építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén,

r)    utasváró fülke,

s)     kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az

       5,0 m-t nem haladja meg,

t)    közterületen filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

           34.  A településképi bejelentési eljárás szabályai

46.§  (1)  A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

47.§  (1)    Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.

(2)     A 46. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

1. ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
2. ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi
3. ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

         (3)  A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a)    nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,

2. a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
3. a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

      35. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

48.§  (1)     A 46.§(1) szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat

  (2)     A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da)  biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

 (3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
5. a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei -megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

          (4)         A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően
veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait,
valamint növényzetét.

 (5)          A településképi bejelentés tudomásul vételéről polgármester határozatban    dönt.

1. A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
2. A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

X. Fejezet

Településképi kötelezés

36.     Általános szabályok

49.§  (1)     A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - az e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

2.     A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:

1. a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
2. a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
3. a településképi bejelentés elmulasztása,

3. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le továbbá:

a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg e rendelet előírásainak,

          (4)       A polgármester településképi eljárást folytat le a településkép védelme érdekében,

 ha:

1. az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

b) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.

c)  településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha

ca) azok mérete, anyaga, megjelenése  nem  felel  meg  e rendeletben meghatározott szabályoknak,

cb)  különösen, ha műszaki állapota, megjelenése nem megfelelő,

cc)  tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

cd) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,

ce) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

cf)  harsány színeivel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben;

d)    az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják

e)     a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.

         (5)      A településképi kötelezési eljárás hivatalból, és kérelemre indul.

          (6)    A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról   és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai szerint folytatja le.

7. A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

8. A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

37. A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke

50.§ (1)    A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

         (2)   A bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

          (3)     A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

XI. Fejezet Záró rendelkezések

51. § (1)      E rendelet 2017.12.22.napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően

                    keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

            Rózsahegyi Tibor                                                                             Dr. Tárnoki Richárd

Polgármester                                                                                        címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve:  2017. december 22.                                               

                                                                                                               Dr.  Tárnoki Richárd

                                                                                                                  címzetes főjegyző