Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti hatáskörében a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021.(I.29.) Korm.rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdés a-c) pontjaiban biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály; Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Országos Vízügyi Igazgatóság; Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály; Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Főosztály, Útügyi Osztály; Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály; Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály; Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési Főosztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal  Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály; Veszprém Megyei Kormányhivatal  Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály; Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság;  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Országos Atomenergiai Hivatal; Veszprém megyei Önkormányzat; Csesznek  Önkormányzata; Bakonyszentkirály Önkormányzata; Csatka Önkormányzata; Súr  Önkormányzata; Dudar Önkormányzata, Nagyesztergár Önkormányzat véleményének kikérésével valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazása

1. § Bakonyoszlop község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a mellékletét képező Szabályozási terveknek az együttes alkalmazásával lehet.

2. Fogalommagyarázat

2.§  E rendelet alkalmazásában:

1. Beépítési mód: A telek épületek elhelyezésére szolgáló részének lehatárolási típusa, mely beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen is alkalmazható
2. Főépület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a területfelhasználási egységeknél felsorolt fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
3. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló épület, gépjárműtároló, mosókonyha, nyárikonyha, műhely, műterem, üvegház, fóliasátor, mezőgazdasági épület, állattartó épület.
4. Terepszint alatti beépítés: A terepszint feletti beépítéshez szerkezetileg csatlakozó, terepszint alatti épületrész.
5. Zárvány telek: építési telkekkel körülzárt olyan építési övezetbe sorolt telek, amely közútról, vagy kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg.

3. Szabályozási elemek

3.§ (1)    A Településszerkezeti terv módosításával is járó kötelező szabályozási elemek:

a) övezethatár, építési övezet határa, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el,

b) területfelhasználási egység besorolása

 (2)    A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,

b) övezet, építési övezet határa, jele,

c) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,

d) a telek be nem építhető része.

(3)     Azoknak a tájékoztató elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges. Ilyen elemek a következők:

a) Natura 2000 terület,

b) országos ökológiai hálózat – magterület,

c) országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó,

d) országos ökológiai hálózat – pufferterület,

e) tájképvédelmi terület,

f) régészeti lelőhelyek,

g) műemlék, műemléki környezet

h) védőterületek, védőtávolságok, védősávok határa,

i) hidrogeológiai védőövezet,

j) alábányászott terület

(4)   Irányadó szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

a) javasolt telekhatár,

b) javasolt telekhatár megszüntetés,

c) javasolt belterületi határ megszüntetés,

d) tervezett belterület határ (eddig növelhető a belterület).

4. Telekalakítás

4.§ (1) Új építési telkek szélessége, amennyiben az építési övezeti előírások másképpen nem szabályozzák:

a) oldalhatáron álló beépítés esetén minimum 16 m, az Lf3 és Lf4 építési övezetekben minimum 14 m.

b) szabadonálló beépítés esetén minimum 18 m,

c) gazdasági területen minimum 20 m.

(2) Közmű műtárgy, köz-és magánút elhelyezésére az építési övezeti, övezeti előírásainál kisebb méretű telek is kialakítható. 

(3) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek csak kialakult zárvány telek megközelítése esetén alakítható ki, de a visszamaradó telek szélessége feleljen meg az (1) bekezdés szerinti méreteknek.

(4) Szabályozási vonal végrehajtása esetén

a) a meghatározott min. teleknagyságtól kisebb telekméret és

b) a megengedettnél nagyobb beépítettség is megengedett, de a beépítés mértéke ebben az esetben is legfeljebb az eredeti telekmérethez számított max. beépítés lehet.

5. Építés, létesítés általános feltételei

5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

a) a tervezett szabályozási vonalnak és övezethatárnak illetve építési övezethatárnak megfelelő telekalakítás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént;

b) a szükséges közművesítési feltétel biztosítható.

(2) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb a telek 10%-a lehet és a telekhatároktól min. 3-3- m-re alakítható ki, ha a rendelet másként nem szabályozza.

(3) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.

(4) Belterületen 6 m-nél magasabb szélkerék nem helyezhető el.  

(5) A Szabályozási terven jelölt alábányászott területen épület nem létesíthető.

(6) A Szabályozási terven jelölt "Telek be nem építhető része" jellel jelölt területen épület nem létesíthető, zöldfelületként megtartandó terület. 

6. Tereprendezés

6.§ (1) A csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés.

(2) A tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz, a telekhatártól mért 1-1 m-es sávban eltérés nem lehet.  

II. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK

7. Általános építési előírások

7.§ (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Bakonyoszlop teljes területén lakókocsi, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz építményként ideiglenesen sem helyezhető el. 

(3) Az előkert mérete

a) már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében (legalább 2-2 telek) lévő főépülethez igazodóan (kialakult állapot),

b) az a) pontban megjelölt területen kívül 5 m, kivéve ha az egyes övezeti előírások, vagy a Szabályozási terv ettől eltérően rendelkeznek.

(4) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

a) közmű-becsatlakozási műtárgy

b) maximum 4m³ térfogatú föld alatt elhelyezett zárt esővíztározó

c) kerti tó,

d) zászlótartó oszlop,

e) hulladéktartály-tároló maximum  2m² alapterülettel maximum  2 m magassággal

helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

(5) Oldalkert minimális mérete nem lehet kisebb

a) oldalhatáros beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság mértékénél, a c) pont kivételével;

b) szabadon álló beépítés esetén az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság felénél.

c) a (13) bekezdésben lehatárolt területen, ahol mindkét oldalhatáron meglévő épület áll az oldalkert mérete 0 m.

(6) Oldalkert teljes méretében – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerinti - benyúló épületrészeken a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) kerti építmények közül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás használatát szolgáló műtárgy

helyezhető el, oly módon hogy a szomszédos ingatlan használatát nem korlátozhatja.

(7) A hátsókert minimális mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában

a) legalább 6 méter,

ab)   30 m-nél kisebb mélységű telkek esetében 0 m.

(8) A lakóterületek saroktelkein, oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telkek építési jogait nem korlátozhatja.

(9) Az előírt beépítési módtól eltérő, kialakult beépítésű meglévő épület bővítése, felújítása a szomszédos telkek előírt beépítési módú beépíthetőségét nem korlátozhatja, kivétel ez alól, ha a szomszédos épület is kialakult beépítésű.

(10) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületet  az utca felőli előkert határára kell helyezni.

(11) Új főépületek utca felőli homlokzatszélessége legalább 40 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön a Kossuth utca mentén az Ady utca és Kastély utca közötti szakaszon (kivéve a Vt1 és Vt2 építési  övezetbe tartozó telkeken).

(12) Melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően, kivéve ahol a kialakult állapot szerint és (11) bekezdésben lehatárolt területen, az egyik oldalhatáron a főépület, a másik oldalhatáron a melléképület áll.

(13) A főépületet az oldalhatártól legfeljebb 1,00 m távolságra kell elhelyezni a Kossuth utca 82-84/1 hrsz, 85-200 hrsz, 54-73/3 hrsz,432 -480 hrsz és a 410-428/1 hrsz-ú telkek és ezek telekalakításával kialakuló telkek esetében.

8. Építészeti előírások

8.§ (1)    A hitéleti és kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó)  tornyának épületmagasságát kialakultnak kell tekinteni. 

(2) Többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

9. Zöldfelületek

9.§ (1) Új közutak, utcák kialakításánál

         a) 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor telepítéséhez,

         b) a legalább 16 m szabályozási szélességű közút esetén kétoldali fasor telepítéséhez

         kell területet biztosítani.

(2) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

a) 3 m-nél magasabbra nem növő cserjék legalább 1,0 m-re,

b) 3 m-nél magasabbra növő cserék és fák legalább 3,0 m-re.

10. Közterületek alakítására vonatkozó előírások

10.§ (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása – ahol a Szabályozási terv jelöli - csak a Szabályozási Terv rendelkezése szerint hajtható végre.

(2)    Közterületen, közhasználat céljára átadott területen, építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

a) a gyalogossáv szélességét nem csökkenti,

b) a járművezetők kilátását és az utak forgalmát nem veszélyezteti,

c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem korlátozza,

d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg,

e) ha a közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályi rendelkezések teljesülnek.

(3) Közterületen garázs, sorgarázs nem építhető.

III. FEJEZET

a közművekre és a közművesítésre vonatkozó előírások

11. A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások

11.§ (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3)   A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(4)    Főépület elhelyezéshez a közmű feltételek az alábbiak:

a) belterületi beépítésre szánt területen (falusias lakóterület, településközpont terület, különleges területek) teljes közművesítés,

b) külterületi beépítésre szánt területen (kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, beépítésre szánt különleges területek ) részleges közművesítés,

c) beépítésre nem szánt terület övezeteiben közműigényes épület rendeltetés esetén a vízellátás történhet helyi vízbeszerzéssel is, vízzáró szennyvíztároló, vagy az illetékes hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte is elfogadható.

d) Az a-c) pontokban foglalt közművesítés mértéke abban az esetben nem követelmény az egyes telkek beépítésének feltételeként, ha a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt közművesítettségi feltételek.

e) Szennyvízcsatornával ellátott területeken új épület a hálózatra történő rákötéssel építhető.

IV. FEJEZET
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK

12. Táji és természeti értékek védelme

12.§ (1) A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

a) Natura 2000 terület,

b) országos ökológiai hálózat magterülete,

c) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó,

d) országos ökológiai hálózat pufferterülete,

e) tájképvédelmi terület.

ahol építési tevékenység a jelen rendelet előírásai mellett a vonatkozó jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet.

(2) Külterületen levő, fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.

13. Környezetvédelem

13.§ (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zajterhelési határértékeket.

(3) A település területén kijelölt egyedileg meghatározott zajvédelmi szempontból érzékeny területfelhasználási egység: különleges oktatási terület.

(4) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek, gazdasági területek területén megtörtént.

(5) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak a rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

(6) A település igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.

(7) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.

(8) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.

(9) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(10) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(11) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(12) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(13) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(14) Lakóterület határáról 500 m védőtávolságon belül külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, külszín bányaművelés nem folytatható.

(15) A vízfolyásoknál 3-3 m széles parti sávot mederfenntartási célokra kell szabadon hagyni, ezen parti sávon belül építményt létesíteni nem lehet.

(16) A Szabályozási terven jelölt "Felszínmozgás tekintetében veszélyeztetett terület"-en belüli övezetekben épület létesítését megelőzően geotechnikai szakvélemény készítendő.

V. FEJEZET
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE  ILLETVE ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14. Beépítésre szánt területek

14.§ (1) A beépítésre szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

a) Falusias lakóterület (Lf),

b) Településközpont terület (Vt),

c) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),

d) Különleges oktatási terület (Ko)

e) Különleges sportterület (Ksp)

f) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü),

g) Különleges erdőgazdasági üzemi terület (Kegü),

h) Különleges bányaterület (Kb),

(2) Az egyes építési övezetek paramétereit az 1. melléklet tartalmazza.

15. Falusias lakóterület (Lf)

15.§ (1)  A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2)   A falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület a következő rendeltetéseket tartalmazhatja:

a) lakó,

b) a lakóterületi követelményeknek megfelelő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú rendeltetés legfeljebb 50 m² alapterülettel

c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb 50 m² alapterülettel,

d) szállás jellegű,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató.

(3)   Falusias lakóterület építési övezeteiben melléképületként

a) gépjárműtároló,

b) az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló,

c) műhely,

d) nyárikonyha,

e) mezőgazdasági épület, állattartó épület

helyezhető el.

(4)    Falusias lakóterületen a melléképítmények közül kizárólag:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény,

d) állat ól, állatkifutó,

e) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6,0 m-t,

f) komposztáló,

g) csapadékvíz gyűjtő ciszterna,

h) zöldségverem

helyezhető el.

(5)  A (2) bekezdés a-f) pontja szerinti rendeltetésű főépületben vagy a főépülettel egybeépítve a (3) a-d) pontok szerinti rendeltetések is elhelyezhetők.

(6)    Ahol megengedett a beépítéssel átellenes oldalon épület elhelyezése csak a 3.§ a)-d) funkciók helyezhetők el.

(7)    Falusias lakóterületen az állattartó építmények  (istálló, ól, kifutó) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének  10 %-át, és nem lehet több 100 m²-nél.

(8)    A falusias lakóterület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.  

16. Településközpont terület (Vt)

16.§ (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető főépület:

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) sport,

rendeltetést tartalmazhat.

(3) A településközpont terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 2. táblázata tartalmazza.

(4) Településközpont terület építési övezeteiben melléképületként gépjárműtároló és az épület(ek) rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb tároló helyezhető el.

(5) Településközpont területen a melléképítmények közül kizárólag:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény,

d) olyan antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a 6  m-t

helyezhető el.

17. Kereskedelmi, szolgáltató terület  (Gksz)

17.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági  (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

a) védőtávolság, védőövezet igénye saját telkén belül biztosítható,

b) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is kialakítható. 

(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek paramétereit az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.

(5) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(6) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.  

18. Különleges oktatási terület (Ko)

18.§ (1) A Szabályozási terven Ko jellel szabályozott építési övezetben a gyermeknevelési, oktatási- és kulturális létesítmények, a személyzet és a gyermekneveléssel összefüggő lakások, igazgatási, irodaépületek, sportlétesítmények és egyéb kiszolgáló  rendeltetésű épületek helyezhető el.

(2) Az építési övezeti paramétereket az 1. melléklet 4. táblázat tartalmazza.

19. Különleges sportterület (Ksp)

19.§ (1) A Szabályozási terven Ksp jellel szabályozott építési övezetben a testedzéssel, sportolással, a szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(3) Az építési övezeti paramétereket az 1. melléklet 4. táblázat tartalmazza.

20. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

20.§ (1) A Szabályozási terven „Kmü” jellel szabályozott építési övezetben mezőgazdasági üzemi építmények, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai, lovas-turisztikai rendeltetésű építmények létesíthetők.

(2) Az építési övezetben kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(3) A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(4) Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.

(5) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet  4. táblázat tartalmazza.

21. Különleges erdőgazdasági üzemi terület (Kegü)

21.§ (1) A Szabályozási terven „Kegü” jellel szabályozott építési övezetben erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással  összefüggő  építmények és kiszolgáló építmények létesíthetők.

(2) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet  4. táblázat tartalmazza.

22. Különleges terület- bánya (Kb)

22.§ (1) A Szabályozási terven, „Kb” jellel szabályozott építési övezetben a bányászattal összefüggő építmények, kiszolgáló épületek és szociális épület valamint épületnek nem minősülő technológiai építmények létesíthetők

(2) Az építési övezet paramétereit az 1. melléklet  4. táblázat tartalmazza.

23. Beépítésre nem szánt területek

23.§ A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) Közlekedési terület – közúti (KÖu)

b) Zöldterület (Z),

c) Erdőterület – védelmi (Ev)

d) Erdőterület – gazdasági (Eg)

e) Mezőgazdasági terület

f) Általános mezőgazdasági terület (Má),

g)  Korlátozott használatú terület (Mko)

h)  Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

i) Vízgazdálkodási terület (V),

j)  Természetközeli terület (Tk)

         k) Különleges turisztikai terület (Kb-tt),

l) Különleges bányaterület (Kb-b),

m) Különleges közműterület (Kb-k),

n) Különleges terület temető (Kb-t).

24. Közlekedési terület (Köu)

24.§ (1) Közlekedési és közműterületen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló) valamint közművek helyezhetők el.

(2) A közúthálózat elemei számára a szabályozási terven jelölt építési területet (a meglévő, nem szabályozott telekhatárt, vagy tervezett szabályozási szélességet) kell biztosítani.

a) meglévő országos főút:

     aa) 82 sz. főút /K.V., B./, közigazgatási határon                         

b) meglévő országos mellékutak

    ba) 8219 sz. közút (belterületen: Kossuth út) /K.V.B és B.V.c. tervezett országos közutak

    bc) Csatkára vezető út /K.V.B../,

c) meglévő gyűjtőutak:

     ca) Sövénykútra vezető út /B.V.c.B../,

     cb) Bányához vezető út /K.V.B./,

d) lakó utak, kiszolgáló utak:           Meglévő és tervezett utcák, utcaszakaszok /B.VI.d.C./,

e) tervezett kerékpáros hálózati elemek

     ea) tervezett kistérségi kerékpáros nyomvonal (rajzon, meglévő telekszélességben, nyom-ként)

(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: országos mellékutaknál 50 – 50 m.

(4) Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(5) A helyi külterületi utak (mezőgazdasági kiszolgáló utak), illetve külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

(6) Közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút 25 m nyomvonal hosszúságig minimum 4,0 m, a fölött minimum 6,0 m telekszélességgel alakítható ki. Előbbiek alól kivétel a gyalogút és kerékpárút, mely esetekben a minimális szélesség 3,0 m.

(7) Bármely közút, illetve közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.

25. Zöldterület (Z)

25.§ (1) Zöldterület a Szabályozási Terven Z jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület, ahol a növényzettel borított terület aránya 60 %-nál  kevesebb nem lehet.

(2) A Z jellel szabályozott zöldterületen elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, köztárgyak továbbá a zöldterület funkciójához illeszkedő vendéglátó, sport-, szabadidős létesítmények épületei is kialakíthatóak.

(3) A Z jelű övezet beépítettsége legfeljebb 3 % lehet, az épületek szabadonállóan legfeljebb 4,5 m épületmagassággal helyezhetők el.

26. Erdőterület (E)

26.§ (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a településrendezési eszközök szerint tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a) gazdasági (Eg),

b) védelmi (Ev),

övezetbe tartozik.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében (Eg) az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő épületek és az erdei turizmussal összefüggő, épületnek nem minősülő építmények létesíthetők.

(4) Az Eg jelű erdő övezetek területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

a) a beépíthető telek területe legalább 1,0 ha,

b) a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5 %,

c) az épületmagasság legfeljebb 4,5 m,

d) telekhatároktól való távolság legalább 10 m.

(5) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet. 

27. Mezőgazdasági terület

27.§ (1)    A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

a)  általános mezőgazdasági terület (Má),

b) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

c) kertes mezőgazdasági terület (Mk).

(2) Mezőgazdasági területen lakó rendeltetés csak akkor létesíthető,

a) ha gazdasági épületek már megvalósultak vagy megvalósítás alatt állnak,

b) a lakó rendeltetés rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást a keletkező hulladék és c) szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá

c) a gépjárművel történő állandó megközelítést

a tulajdonos vagy a használó biztosítani tudja.

(3)    Lakás vagy lakóépület a beépíthetőség 50 %-át nem haladhatja meg és csak azokban az övezetekben létesíthető, ahol az övezeti előírások arra lehetőséget adnak.

28. Általános mezőgazdasági terület (Má)

28.§ (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe.

(2) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület, lakás helyezhető el.

(3) Általános mezőgazdasági terület Má övezetében az (2) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

a) Beépíthető telek területe: minimum 5 ha,

b) Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: minimum 1 ha,

c) Beépítési mód: szabadonálló,

d) Beépítettség mértéke: maximum 5 %,

e) Épületmagasság: maximum 7,5 m,

f) Telekhatároktól való távolság: minimum 10 m.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében, ha valakinek a tulajdonában álló mezőgazdasági művelési ágú telkek (földrészletek) összes területe eléri az 5 ha-t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület és vendéglátó épület helyezhető el. 

(5) A birtokközpont  kialakításának feltételei:

a) Beépíthető telek területe: minimum 1 ha,

b) Beépítési mód: szabadonálló,

d) Beépítettség mértéke: a birtokközpont területének 40 %-a, de nem lehet több, a beszámított telkek összterületének 5 %-ánál

e) Épületmagasság: maximum 7,5 m,

f) Telekhatároktól való távolság: minimum 10 m

(6) A birtokközpont területén épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.

29. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

29. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület jellemzően az országos ökológiai hálózat magterületére eső mezőgazdasági területek továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, Mko jellel szabályozott területek.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko-0 övezetében épület nem létesíthető.

(3) Az Mko-1 jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás, a lovas sportolás, lovas turizmus építményei, a bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló gazdasági épületek, a továbbá a tulajdonos, használó, a személyzet számára szolgáló lakás létesíthető.

(4) Az Mko-1 övezet területén építmények a következő feltételekkel helyezhetők el:

a)    Beépíthető telek területe: minimum 5 ha,                                                                          

b)    Kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe: minimum 2 ha,                                

c)     Beépítési mód: szabadonálló,

d)    Beépítettség mértéke: maximum 3 %,

e)    Épületmagassága: maximum 4,5 m,

f)      Telekhatároktól való távolság: minimum 10 m.

 (5) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.

30. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

30. § (1) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) a vegyes mezőgazdasági használat (szőlő, gyümölcs, kertgazdálkodás) és a pihenést szolgáló terület, ahol pince és egy ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el.

(2) Mk-0 jelű övezetben épület nem létesíthető.

(3) Mk-1 jelű övezetben:

a)   a 720 m²-nél kisebb területű telken épületet elhelyezni nem lehet,

b)   a 720-1500 m² területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, illetve

c) az 1500 m²-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 5 %-a, de legfeljebb 60 m² lehet.

(4) A gazdasági épület épületmagassága nem lehet több 4,5 m-nél.

31. Vízgazdálkodási terület

31.§ A vízgazdálkodással összefüggő terület a vízmedrek, árkok területe, ahol a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

32. Természetközeli területek

32.§ (1)    Természetközeli terület a Szabályozási Terven Tk jellel szabályozott ex lege védett láp területe.

(2) A területen építési tevékenység, tereprendezés nem végezhető.

33. Különleges turisztikai terület (Kb-tt)

33.§ (1)    A Kb-tt jelű, beépítésre nem szánt, különleges turisztikai terület övezetében kereskedelmi szállásépület, üdülő rendeltetésű épület, továbbá a turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, sport, kulturális, közösségi szórakoztató, rekreációs rendeltetésű építmények létesíthetők.

(2) A Kb-tt övezetben elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(3) Az övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a)   beépítési mód: szabadonálló

b)   kialakítható telekterület: minimum 1 ha,              

c)   beépítettség: maximum 10 %,

d)   épületmagasság: maximum 4,5 m.

e)   zöldfelület: min. 60%

 f)  telekhatároktól való távolság: minimum 5 m.

34. Különleges bányaterület (Kb-b)

34.§ (1) A Kb-b jelű, beépítésre nem szánt, különleges bányaterület övezetben a bányászattal és a rekultivációval összefüggő építmények, kiszolgáló épületek és szociális épület valamint épületnek nem minősülő technológiai építmények létesíthetők

(2)    Az övezet területén az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

a)   beépítési mód: szabadonálló

b)   kialakítható telekterület: minimum 2 ha,              

c)   beépítettség: maximum 1 %, 

d)   épületmagasság: maximum 4,5 m.

 e)  telekhatároktól való távolság: minimum 5 m.

35.  Különleges közműterület (Kb-k)

35.§ A terület a Szabályozási terven Kb-k jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

36.  Különleges terület - Temető (Kb-t)

36.§ (1)    A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a temető rendeltetésével összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2) A temető rendeltetésének megfelelő építmények a következő előírások szerint létesíthetőek:

a)   beépítési mód: szabadonálló,

b)   kialakítható telekterület: minimum 5000 m²,                        

c)   beépítettség: maximum 5 %,

d)   épületmagassága: maximum 5,5 m.

37. Mellékletek

37.§ A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Az építési övezetek táblázatai,

b) 2. melléklet: SZT-1 jelű M=1:2000 méretarányú Szabályozási terv (szelvényezett)

c) 3. melléklet: SZT-2 jelű M=1:10000 méretarányú Szabályozási terv

38. Záró rendelkezések

38.§ (1)  Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Bakonyoszlop község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 6/2005.(V.28.) önkormányzati rendelete.

   Wolf Ferenc sk.                                                                     Feketéné Esztergályos Hilda sk.

   polgármester                                                                                          jegyző