Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004 (XII.17.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről

Hatályos: 2016. 12. 01


Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 54.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:[1]




A rendelet hatálya, és a közterület kategóriái


1.§


(1) A rendelet hatálya Jásd Önkormányzat illetékességi területén található valamennyi közterületre kiterjed az országos közutak kivételével.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészlet.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM. r. 4. számú mellékletében foglalt tevékenységekre, díjfizetési kötelezettségekre és az azokkal kapcsolatos hatósági eljárásokra.




A közterület használata és a közterület-használati engedély


2.§


(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetésétől eltérő célú, a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban közterület használat) közterület-használati engedély, továbbá használati díj fizetése szükséges a jogszabályokban meghatározott kivételekkel.



3.§


(1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a.) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez

b.) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen - hozzájárulás alapján - kihelyezett bármilyen építményre, vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusító pultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez.

c.) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, üzlet létesítéséhez, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, üzletek működéséhez, mozgó árusítóhely létesítéséhez, továbbá mozgóárusításhoz,

d.) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozóhelyiség, elhelyezéséhez,

e.) a közút területén kívül gépjármű várakozóhelyek létesítéséhez,

f.) szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák) elhelyezéséhez,

g.) levélszekrény, totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, továbbá az utcai árusító automaták (pl.:pénzváltó, ital, közlekedési jegy, telefonkártya, stb.) felállításához,

h.) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl.: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai, stb.), valamint építmények és törmelékek nem közúton történő elhelyezéséhez, tárolásához.

i.) alkalmi és mozgó árusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez, valamint portrérajzoláshoz,

j.)[2] filmforgatás célú használathoz, ideértve a reklámfilmet is

k) kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez,

l.) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező üzemképtelen (1/1975.(II.05.) KPMBM együttes rendelet 5.§

(1) bek.), illetve a közlekedésben részt nem vevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolásához,

m.) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (pl.: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

n.) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez


(2) Közművek építményeit, vonalas létesítményeit, berendezéseit létesíteni, áthelyezni, üzemeltetni, fenntartani csak a tulajdonos Önkormányzattal kötött megállapodás alapján és a külön jogszabályokban rögzített kártalanítás megfizetésével lehet.


(3) Nem kell közterület-használati engedély:

a.) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos 72 órai időtartamot meg nem haladó közterület igénybevételhez,

b.) a távközlő hálózatok, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárítása érdekében a 72 órai időtartamot meg nem haladó munkák elvégzéséhez,

c.) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

d.) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,


(4) A (3) bekezdésben felsorolt közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület igénybevételt a hatóságnál - lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésekor - be kell jelenteni.


4.§


(1) Nem adható közterület-használati engedély:

a.) tömegközlekedési járművek megállóiban, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b.) olyan közterületre, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c.) közutak, területére, kivéve a mozgó hírlapárusítást és a filmforgatást,

e.) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,

f.) a közút és a járda felületének reklám - ideértve a politikai reklámot is - céljára történő használatához.

g.) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához.

h.) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 20 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű pavilonok létesítéséhez,

i.) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 50 négyzetméter alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pultok és állványok létesítéséhez,

j.) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

k.) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.,

l.) jármű iparszerű javítására,

m.) azoknak a személyeknek, akiknek az Önkormányzattal szemben - az önkormányzat által megállapított és lejárt - tartozása áll fenn.


(2) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadás, ha a kért közterület-használat

a.) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna.

b.) veszélyeztetné a közrendet, a közbiztonságot,

c.) a közterület rendeltetésszerű használatának indokolatlan mértékű zavarásával járna,

d.) sértené a faluképet,

e.) gátolná a települési esztétikai követelmények érvényesülését,

f.) a természeti és az épített környezet túlzott megterhelésével járna,

g.) veszélyeztetné a közegészségügyi előírások érvényesülését,

h.) indokolatlanul korlátozná a település közlekedését,

i.) a kereskedelempolitikai és turisztikai érdekek indokolatlan mértékű sérelmével járna,


A közterület használati díj

5.§


(1) A közterület-használatért a közterület-használati engedély jogosultja közterület-használati díjat köteles fizetni.

(2) A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni.

(3) A közterület-használati díjakat tevékenységenként közterületen folytatni kívánt tevékenység jellege figyelembevételével jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben szereplő díjakat általános forgalmi adó nélkül kell érteni.

(4) A létesítménnyel elfoglalt közterülete nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó - az alapterületen túlnyúló - szerkezet (ponyva, tető stb.) területét együttesen kell figyelembe venni.

(5) Hirdetőtábla és hirdető berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.

(6) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(7) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.

(8) A közterület-használati díjak évi, havi, napi díjak.


6.§


(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a.) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért,

b.) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért,

c.) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért,

d.) a közforgalmú rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,

e.) a szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, és más köztárgyak elhelyezéséért,

f.) a fegyveres- és rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

g.) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen.

(2) A közterület-használati díj mértéke korlátlanul csökkenthető:

a.) az önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok,

b.) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység,

c.) az önkormányzat saját szervezetei (pl.: intézményei) által szervezett rendezvények esetében,


A közterület-használati engedélyezési eljárás

7.§


(1) [3]A közterület-használati engedély tárgyában az Önkormányzat polgármestere dönt kivéve a (2)és (2a) bekezdést.

(2)[4] Az engedély érvényességi ideje – a(3) bekezdésben foglaltak kivételével -határozatlan időre szól.

(a)[5] A 3.§ (1) bekezdés J.) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. a közterület-használatról hatósági szerződésben állapodik meg a kérelmezővel. A hatósági szerződés a települési képviselő-testület jóváhagyásával válik érvényessé. A képviselő-testület - az mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben (a továbbiakban: Mgtv.) meghatározott filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő döntéssel kapcsolatos hatásköreit - átruházza a polgármesterre.

(3)[6] Az engedély meghatározott időre szólhat a következő esetekben

- amennyiben az automatikusan megújul, vagy

- csak a követelmények folyamatos teljesítésének függvénye, illetve ha

- a rendelkezésre álló engedélyek száma a közérdeken alapuló kényszerítő indok miatt korlátozott, végül, ha

- az engedély korlátozott időtartamát a közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá.

(4)[7] A közterület-használati engedély iránti kérelmet e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5)[8]

(6) A közterülethasználati-engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb - hatósági, illetve szakhatósági - engedélyek, illetve hozzájárulások beszerzését.

(7) A közterülethasználati-engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület használati engedélyt beszereznie.

(8) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület használathoz közterülethasználati-engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást - ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján - igénybe veszi.


7/A. §[9] (1) Az Mgtv. foglalt filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában az e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni. 

(2) A filmforgatási célú közterület-használat igénybevétele nem haladhatja meg a 30 napot. A közterület-használat naponta 7 és 20 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(3) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok mind gyalogos, mind gépjárművel történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események bekövetkezte esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamra kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, míg a filmforgatás akadályozott volt. A rendkívüli természeti esemény megszűnését követően, amennyiben a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület használatot biztosítani kell. Egyéb esemény bekövetkezte után, a helyreállítást követő 3 napon belül a közterület-használatot biztosítani kell.

(5) Mentes a díjfizetés alól az Mgtv. szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, amennyiben a forgatás időtartama a 15 napot nem haladja meg.

(6) Díjfizetési kedvezmény nem adható.

(7) A filmforgatási célú közterület- használatának díját az Mgtv. 34. § (3) bekezdése szabályozza.


8.§


(1) A közterülethasználati-engedélyezési eljárásban figyelembe kell venni a település rendezésére irányuló terveket és szabályzatokat, s érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.

(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(3) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.


9.§


(1) A közterülethasználati-engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a.) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b.) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

c.) a közterült-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

d.) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

e.) az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot - kártalanítási igény nélküli - helyreállításának kötelezettségét,

f.) közterülethasználati-díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,

g.) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, alkalmazottainak, illetve megbízottjának nevét és lakcímét,

h.) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

i.) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,

j.) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség teljesítésére szóló felhívást.


(2) A közterülethasználati-engedélyt meg kell küldeni:

a.) a kérelmezőnek,

b.) az eljárásban érintett hatóságoknak, szakhatóságoknak,

c.) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

d.) mindazoknak a felügyeleti, ellenőrző és rendészeti hatóságoknak, amelyek hatáskörét a közterület-használattal kapcsolatos tevékenység érinti


(3) A közterület-használati engedély kiadásának megtagadását közölni kell a kérelmezővel.


10.§.


(1)[10] E rendelet alkalmazása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló – többször módosított – 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Ha a kérelmező (ügyfél) nem személyesen jár el, úgy a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3)[11]


A közterület-használati engedély érvényének megszűnése

11.§


(1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:.

a.) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b.) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,

d.) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.

(2) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.

(3) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével.

(4) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával felhagy.

(5) Az országgyűlési, önkormányzati és egyéb választással keletkező testületekbe történő választással, továbbá népszavazással összefüggésben a választási hirdető berendezések elhelyezése céljából adott közterületek-használati engedélyek érvénye a választások befejezését követő 15 nappal szűnik meg.


12.§.


(1)Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.

(2) A hatóság az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.

(3) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(4) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati engedély érvényének lejáratától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét kell megfizetni.


Közterületek tisztán tartása

13.§[12]


A közterületek rendszeres tisztán tartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az Önkormányzat egyrészt fizikai dolgozói útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.


Az ingatlantulajdonos feladatai

14.§[13].

(1) Az ingatlantulajdonosok a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:


(a) az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának, (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése, burkolt területeken a hó eltakarítása és síkosság mentesítése; ha az ingatlannak két közúttal is érintkezése van, a fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak,


(b) az ingatlan melletti nyílt ároknak és műtárgyainak tisztántartása, gyommentesítése,


(c) a két szomszédos terület, épület közötti - kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli - közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg,


(d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyeződéstől való megtisztítása.


(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.


15.§[14]


Az ingatlantulajdonosnak az épülete, telekingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:


a) a település központjában folyamatosan, a település egyes területein évente legalább kétszer az épület homlokzatának (kerítésének) a földszint magasságáig történő letakarítása,


b) az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, jogellenesen elhelyezett falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása,


c) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása, gyommentesítése a járda és az úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesése,


d) a beépítetlen vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa köteles az utca felől látható táblát elhelyezni, amelyen a köztisztasági kötelezettség megállapítása céljából fel kell tűntetni az ingatlantulajdonos vagy használó nevét, címét.


A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

16.§[15]


(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területen a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni. A tulajdonos köteles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondoskodni.


(2) Az ingatlan előtti és melletti járdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás előtt összetakarítani.


17.§[16]


(1) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.


(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról


Síkosság mentesítés és hóeltakarítás

18.§[17]


(1) A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homokon, salakon) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkenő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon kell tárolni.


(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.


(3) Hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben

b) útburkolati jelen,

c) járdasziget és járda közé,

d) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,

e) kapubejárat elé,

f) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és köré; pl. vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop, stb.).





Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

19.§[18]


(1) Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

b) a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetve beleönteni,

c) a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,

d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.


(2) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb sétáltatója köteles haladéktalanul gondoskodni.




A közterület-használat ellenőrzése és a jogellenes közterület-használat

következményei

20.§.  [19]


(1) Az engedélyező hatóság jogosult ellenőrizni a közterület-használati engedélyben foglaltak betartását

(2) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóság felhívására felmutatni.

(3) A közterület-használati engedély alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10 §. (1) bek. g) pontjában felsoroltak használhatják.


21.§.[20]


(1) Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a hatóság felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) A hatóság az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltakról eltérően használ, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre – a rendes közterület-használati díj tízszerese is megállapítható.


Közterületi szabálysértések

22.§.[21]


Értelmező rendelkezések

23. §.[22]


E rendelet alkalmazásában:

1. Fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény.

2. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 négyzetmétert meghaladó alapterületű építmény.

3. Nyílt szerkezetű pult, illetve állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet.


Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

24. §.[23]


(1) E rendelet 2005. január 1-én lép hatályba, a kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2)E rendelet hatálybalépése előtt indult és a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.




                           Nagy Csaba                                               Borteleki Istvánné

                                     polgármester                                                     körjegyző

[1]

A rendelet szövegét az 5/2013 (III.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2013. április 1.-től

[2]

A rendelet szövegét az 5/2013 (III.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2013. április 1-től

[3]

A rendelet szövegét az 5/2013 (III.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2013. április 1-től

[4]

A rendelet szövegét a 11/2009 (VII.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2009. augusztus 1-től

[5]

A rendelet szövegét a 14/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. december 1-től

[6]

A rendelet szövegét a 11/2009 (VII.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2009. augusztus 1-től

[7]

A rendelet szövegét a 11/2009 (VII.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2009. augusztus 1-től

[8]

Hatályon kívül helyezte a 11/2009 (VII.28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2009. augusztus 1-től

[9]

Beiktatta a 14/2016. (XI.30.) rendelet 2. §-a. Hatályos: 2016. december 1-től.

[10]

A rendelet szövegét a 11/2009 (VII.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2009. augusztus 1-től

[11]

Hatályon kívül helyezte a 11/2009 (VII.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatálytalan: 2009. augusztus 1-től

[12]

A rendelet szövegét a 4/2005 (III.7.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2005. április 1-től

[13]

A rendelet szövegét a 4/2005 (III.7.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2005. április 1-től

[14]

A rendelet szövegét a 4/2005 (III.7.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2005. április 1-től

[15]

A rendelet szövegét a 4/2005 (III.7.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2005. április 1-től

[16]

A rendelet szövegét a 4/2005 (III.7.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2005. április 1-től

[17]

Beiktatta a 4/2005 (III.07.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. április 1-től.

[18]

Beiktatta a 4/2005 (III.07.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. április 1-től.

[19]

Beiktatta a 4/2005 (III.07.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. április 1-től.

[20]

Beiktatta a 4/2005 (III.07.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. április 1-től.

[21]

Hatályon kívül helyezte a 8/2012 (V.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2012.május 31-től

[22]

Beiktatta a 4/2005 (III.07.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. április 1-től.

[23]

Beiktatta a 4/2005 (III.07.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2005. április 1-től.