Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2008 (VI.6.) önkormányzati rendelete
Jásd község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Hatályos: 2018. 12. 15- 2022. 10. 20Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2008 (VI.6.) önkormányzati rendelete
Jásd község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról 1
Jásd Község Önkormányzatának Képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. §. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, Jásd Településszerkezeti tervének és településszerkezeti leírásának jóváhagyásáról szóló 66/2008. (VI. 05) Kht. sz. határozata figyelembe vételével a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. § Jelen építési szabályzat hatálya Jásd község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2. § (1) Az előírásokat az Architop Építésziroda Kft. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(2) [1]
A szabályozás elemei
3. § (1) Irányadó szabályozási elemek
a) Irányadó telekhatár
Telekalakítási rendelkezések
4. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági dűlőút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6 m szélességű építési területet kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági dűlőút területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kevesebb is lehet.
(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.
(5) Az új saroktelkek előkerti határvonalának szélessége legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai
5. § [2]]
Építési telkek beépítési módjának meghatározása
6. § (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik.
(3) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméret – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthető, ha a telekre vonatkozóan az építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,
c) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
d)ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai homlokzat síkjától legalább 5,0 m távolságban oldalirányba is bővülhet.
Az építményekre vonatkozó általános előírások
7. § (1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
(2) A település közigazgatási területén faház, külső megjelenésében fa burkolatú építmény is kialakítható.
(3) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(4) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény
a) a közterület felé néző,
b) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(6) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximim 1 méterrel térhet el egymástól.
(7) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.
(8) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével –homlokzatának magassága legfeljebb 3,5 m, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.
(9) Karban kell tartani a hagyományosan rakott kőkerítéseket, pilléreket, a kerítések építésénél anyaghasználatban, technológiában illeszkedni kell a meglévő, kialakult kőanyagú teleklezárásokhoz, a falukép megőrzése érdekében.
(10) [3]
(11) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényi adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(12) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(13) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépítési mód esetén, valamint az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.
Reklámfelületek kialakítása
8. § (1) A település területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése a termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.
(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.
(4) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbáközterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.
Szélerőművek elhelyezésének szabályai
9. § (1) A szélerőművek a szabályozási terven jelölt általános mezőgazdasági terület övezeteiben helyezhető el, a (2)-(9) pontban rögzített feltételek együttese teljesülése esetén.
(2) [4]
(3) [5]
(4) A szélerőmű tornyok üzemeltetéséhez szükséges villamos vezetékek csak talajszint alatt vezethetők.
(5) Szélerőművek
a) erdőterülettől 10 m,
b) az országos ökológiai hálózat területétől 800 m
c) országos közút tengelyétől legalább 150 m, illetve dőléstávolság;
d) lakóterülettől legalább 800 m;
e) gazdasági területtől legalább 150 m, illetve dőléstávolság;
f) nagyfeszültségű légvezetéktől dőléstávolság;
g) termékvezeték biztonsági övezetétől 150 m, illetve dőléstávolság;
h) mikrohullámú hírközlési vonaltól min. 50 m
védőtávolság biztosításával létesíthetők. A védőtávolságot a szélerőmű torony tengelyétől kell számítani.
(6) Szélerőmű toronytól
a) 150 m védőtávolságon belül gazdasági, ipari épület;
a) 800 m védőtávolságon belül lakóépület mezőgazdasági területen nem létesíthető.
(7) A szélerőmű tornyok a szomszédos települések jelen rendelet elfogadásakor hatályos terület-felhasználását, helyi építési szabályzatuk szerinti (vagy annak hiányában OTÉK szerinti) övezeti építési lehetőségeit nem korlátozhatják.
Külterület és belterület
10. § (1) A belterületi határ földhivatali átvezetése a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően, a valós igényeknek megfelelően történhet.
(2) A belterületbe vonásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vonást megelőzően is beépíthetők az övezeti előírásokban szabályozott módon. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés.
Területfelhasználás
11. § (1) A település területét építési szempontból
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint.
Beépített és beépítésre szánt területek
12. § [6]]
Lakóterületek
Falusias lakóterület
13. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
Lf-1. jelű építési övezet |
|
|---|---|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
Kialakítható telek területe |
min. 900 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 18 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
30 %, de max 400 m2 |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
Megengedett legnagyobb épületszélesség |
7,5 m |
Megengedett tetőhajlásszög |
40-45° |
A kialakult beépítéshez igazodva Lf-1 övezetben kettőnél több, de maximum négy épület-tömeg helyezhető el. |
|
Az Lf-1*. jelű övezetben az ingatlanok szélességét érintő telekosztás nem engedélyezhető. |
|
Lf-2. jelű építési övezet |
|
|---|---|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló |
Kialakítható telek területe |
min. 750 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 18 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
30 %, de max 400 m2 |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
Megengedett legnagyobb épületszélesség |
10,0 m |
Megengedett tetőhajlásszög |
30-40° |
Az Lf-2*. jelű övezetben, az egységes településkép érdekében a kapubejárók kiépítését azonos műszaki paraméterekkel kell megoldani. Az árkok lefedését a közútkezelő hozzájárulása alapján kell megépíteni. Az átereszt méretezni kell a várható vízhozamok alapján, de legalább 0,4 m átmérőjű áteresz kialakítása szükséges. |
|
Lf-3. jelű építési övezet |
|
|---|---|
Beépítési mód |
oldalhatáron álló, vagy |
Kialakítható telek területe |
min. 500 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 16 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
30 % |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
Megengedett tetőhajlásszög |
40-45° |
Az Lf-3. jelű övezetben a hátsókert mértéke 0 méter is lehet. |
|
Vegyes terület
14. § (1) A településközpont vegyes területen lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sportépítmények alakíthatók ki.
(2) [9]
(3) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
Vt. jelű építési övezet |
|
|---|---|
Beépítési mód |
szabadon álló |
Beépíthető és kialakítható telek területe |
min. 1500 m2 |
Beépíthető és kialakítható telek szélessége |
min. 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
50 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
3,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
6,0 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
Gazdasági terület
15. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terült lehet
a) kereskedelmi, szolgáltató terület
b) ipari terület
16. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) sportlétesítmény.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
Gksz. jelű építési övezet |
|
|---|---|
Beépítési mód |
szabadon álló |
Kialakítható telek területe |
min. 2000 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
40 % |
Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
40 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
3,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
6,0 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
30 % |
17. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
GIPJ. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
Kialakítható telek területe |
min. 2000 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
30 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
3,0 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
7,5 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
40 % |
18. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
GIP, GIPT. jelű építési övezet |
|
Beépítési mód |
szabadon álló |
Kialakítható telek területe |
min. 2000 m2 |
Kialakítható telek szélessége |
min. 20 m a telek homlokvonalán |
Megengedett legnagyobb beépítettség |
40 % |
Megengedett legkisebb építménymagasság |
3,5 m |
Megengedett legnagyobb építménymagasság |
6,0 m |
Megengedett legkisebb zöldfelület |
25 % |
Különleges terület
19. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
Beépítésre nem szánt területek
20. § (1) Beépítésre nem szánt területen a beépítéshez egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani.
(2) [12]
Közlekedési- és közműterület
21. § (1) közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:
22. § (1) [14]
(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.
(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(7) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.
(8) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.
(9) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.
Zöldterületek
23. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) Zöld terület területfelhasználási kategóriájú területek:
Erdőterület
24. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:
a) védelmi (Ev)
b) gazdasági (Eg)
(5) [16]
(6) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(7) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.
(8) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (11) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb létesítmény nem helyezhető el.
(9) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(10) [17]
(11) [18]
(12) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(13) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(14) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(15) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
Mezőgazdasági terület
25. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági terület lehet
26. § (1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.
(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
(4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése – a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével – tilos.
(5) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben
a) kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.
d) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 50 %-án meghatározó.
(6) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető szélerőmű, és távközlési torony is.
(7) Az Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben 0,6 ha-nál nagyobb telken, a mezőgazdasági termelést és feldolgozást, az állattartást szolgáló gazdasági épület, továbbá lakóépület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 3%-át nem haladhatja meg, továbbá a lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Az övezetben elhelyezhető gerendaház, továbbá 25-45°-os tetőhajlásszögű épület is. Az épületek 10-10 méteres elő,oldal és hátsókert elhagyásával helyezhetők el.
(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.
(9) Az épületeket az Má2 jelű övezet kivételével a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(10) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 6,0 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.
(11) [19]
27. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 1500 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.
(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 14 méternél.
(3) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.
(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel hasznosított telken, gazdasági épületet, illetve lakófunkciót is kielégítő épületet lehet
b) lakóépület csak a legalább 3000 m2 nagyságú telken alakítható ki,
c) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t, továbbá úgy hogy a lakóépület a megendegett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,
d) az építmény legnagyobb építménymagassága 4,0 m, legnagyobb homlokzatának magassága a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.
(5) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 30 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.
(6) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(7) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
(8) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
(9) A kertgazdasági terület övezeti határain vadvédelmi kerítés létesíthető.
Vízgazdálkodási terület
28. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) állóvizek medre és parti sávja,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
d) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
e) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
(5) [20]
Környezetszabályozás
Környezetvédelem
29. § (1) A föld védelme,
a) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
b) Az erózióra hajlamos területeket gyepesítéssel és talajvédelmi célú erdők telepítésével kell hasznosítani.
(2) A levegő védelme
a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyeknem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
b) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
c) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
d) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
e) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe
f) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(5) Hulladékgazdálkodás
30. § (1) Az övezetre a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban rögzített korlátozásokat be kell tartani.
(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvízelhelyezés zárt (vízzáró) szennyvíztározóban engedhető meg. Szikkasztani tilos.
(3) A mezőgazdasági területhasználatnál műtrágya helyett természetes trágyázást, környezetbarát növényvédő szereket kell alkalmazni.
(4) Hígtrágya- és trágyalé leürítése tilos.
(5) Környezetbarát növényvédő szerek használata lehetséges.
(6) Ásott vagy fúrt kutakba káros, mérgező anyagok nem kerülhetnek.
(7) Új kút vagy fúrás telepítését csak kivételes esetben lehet engedélyezni.
Természet- és tájvédelem
31. § (1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.
(3) [22]
(4) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.
32. § (1) Védett természeti területen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül történhet.
(2) Természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyezhetők.
(4) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.
(5) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.
33. § (1) Védett természeti területek védőövezetében a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység csak a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint folytatható.
34. § (1) [23]
(2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(3) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
(4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.
(5) [24]
35. § (1) Az ökológiai folyosók területét a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható.
(3) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet.
(4) [25]
(5) A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
36. § (1) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.
(2) Gondoskodni kell a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
(3) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(4) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
(5) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
(6) A kiépítendő közlekedési utakat a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
(7) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
(8) A területen törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult arányának megtartására. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.
(9) Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden olyan esetben törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet.
(10) Tájképvédelmi területen külszíni bánya nem létesíthető.
(11) Tájképvédelmi területen maximum 2 m2 felületű hirdetőtáblák, reklámfeliratok alakíthatók ki, óriásplakátok nem helyezhetők el.
37. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.
(2) Az egyedi tájérték tükrözi a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájérték közösségi jelentőséggel bír, környezetével együtt értelmezendő.
(3) A vonatkozó szabvány módszertani előírásai szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
(4) Az egyedi tájértékek jegyzékét a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve el kell készíteni, és jelen rendelet 4. sz. függelékeként kell kezelni. A jegyzék aktualizálását folyamatosan biztosítani kell.
Kulturális örökség védelme
38. § (1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. függelékében felsorolva.
(2) [26]
(3) [27]
(4) [28]
(5) [29]
(6) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
39. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. függelékében felsorolva.
(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai betartandók.
(3) [30]
Helyi építészeti értékvédelem
40. § (1) A helyi értékvédelem kiterjed:
41. § .]
(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket. Az átalakított homlokzatok eredeti állapotukba visszaállítható.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A védett épület bontási engedélyéhez a jogszabályban előírt mellékleteken túl fénykép-dokumentáció készítése is szükséges.
(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcai fénykép-dokumentációval, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
Tűzvédelem
42. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani. A föld alatti kivitelű tűzcsapokat föld feletti kivitelűre kell cserélni.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(6) [33]
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el az OTÉK szerint megállapított telepítési távolság mértékét.
(8) [34]
(9) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
Egyéb rendelkezések
Ütemezési terv
43. § (1) A tervezett lakóterületeket csak ütemezetten, a valós igényeknek megfelelőn lehet felhasználni. A jelenleg külterülti lakóterületet akkor lehet belterületbe vonnni, illetve beépíteni, ha a jelenlegi belterületen jelölt lakótelkek legalább 75 %-án az építési tevékenység megkezdődött.
(2) A terület felhasználását megelőzően közműellátását, közúti feltárását biztosítani kell.
Záró rendelkezések
44. § (1) Jelen rendelet 2008. június 15-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(2) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(4) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban rögzített módon lehet.
1. függelék
2. függelék
Sorszám |
Véd. kat. |
Cím |
Megnevezés |
1. |
M |
Kossuth Lajos utca Hrsz: 601. |
Római kat. templom |
2. |
M |
Szentkút Hrsz: 064/2. |
Szentkút, Kápolna |
3. |
M |
Kossuth u. |
Kőkereszt |
M–Műemléki védelem |
|||
3. függelék
Sorszám |
Véd. kat. |
Cím |
Megnevezés |
1. |
H |
Kossuth u. |
Harangláb |
2. |
H |
Kossuth u. 67. Hrsz.: 492. |
volt Zichy-kúria |
3. |
H |
Hrsz.: 040/7. |
Poós-malom |
4. |
H |
Kossuth u. 97. Hrsz.: 565. |
Lakóház |
5. |
H |
Kossuth u. 107. Hrsz.: 582. |
Lakóház, gazd. épület |
H |
Kossuth u. Hrsz: 362/1. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 413. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 417. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 420. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 430. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 431. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 180. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 509. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 514. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 515. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 516. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 549. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 555. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 8. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 20. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 28. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 43. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 44. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 45. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 51. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 67. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 66. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 71. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 115. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 123. |
KÖH javaslat |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 129. |
KÖH javaslat. |
|
H |
Kossuth u. Hrsz: 147. |
KÖH javaslat |
|
H |
Dózsa Gyu. Hrsz: 329/2. |
KÖH javaslat |
|
H |
Rózsadomb u. Hrsz: 324. |
KÖH javaslat |
|
H – Helyi értékvédelem (épület, építmény) |
|||
4. függelék
5. függelék
6. függelék
1. melléklet a 6. függelékhez
2. melléklet a 6. függelékhez
Az önkormányzati rendeletet a Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 51. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2022. október 21. napjával.