Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. kapott felhatalmazása alapján, és a Magyarországi Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§(1) bekezdésében  8 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

 A rendelet hatálya

2.§ A rendelet hatálya kiterjed a Sztv. 3§. (1) –(5) bekezdésében foglaltakra

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

4.§ (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) a közös  önkormányzati hivatal székhelyén vagy a Jásdi Kirendeltségen szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

5. § A kérelmezőnek a kérelemben – és az annak mellékleteként benyújtott dokumen-tumban – feltüntetett jövedelem - adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

6.§  ( 1 ) A pénzbeli kifizetések a pénztárból történnek, kivéve, ha a kérelmező a kérelmében a bankszámlájára kéri a támogatás utalását.

(2) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

7. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét:

b) a 1. mellékletben felsorolt ellátásokat a polgármesterre átruházza.

 A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

8. § (1) Az Sztv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. Fejezet

A szociális gondoskodás rendszere

9. § Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) szociális törvényben szabályozott pénzbeni ellátások közül

aa) aktív korúak ellátása

ab) méltányossági ápolási díj

ac) önkormányzati segély

b) Az Önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátások:

ba)felsőoktatásban tanulmányokat folytatók ösztöndíja

c) természetben nyújtott ellátások

1. Pénzbeni ellátások

Aktív korúak ellátásában részesülő együttműködési kötelezettségéről

10. § (1) A Sztv. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontjai szerinti aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy a Térségi Népjóléti Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) köteles együttműködni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés keretein belül a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Sztv. 37/A. §-ban és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 17. §-ában foglaltakat figyelembe véve

a) a határozatban megjelölt Családsegítő Szolgálat szervezeti egységénél nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedési programról írásban a Családsegítő Szolgálattal megállapodik,

c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat teljesíti.

(3) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra.

a) tanácsadáson és/vagy

b) csoportos foglalkozáson való részvételt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés

megszegésének minősül, ha:

a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg,

b) a megállapodásban foglalt időpontokban a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti.

(6) A Családsegítő Szolgálat beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet.

11. §  Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, vagy az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a Családsegítő Szolgálat értesíti a közös önkormányzati hivatalt.

Ápolási díj

12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.

a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem

aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130%-át

ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének170 %-át

nem haladja meg,

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen

ba) a fürdetésről, mosdatásról,

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(4). Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a szociális ügyintéző rendszeres időközönként, évente legalább 4 alkalommal az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

(5) A méltányossági ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a^[1]

a) ha az ápoló az ápoltat rendszeresen napi 4 órát meghaladóan magára hagyja,

b) ha az ápoló az ápolt egészségügyi állapotának megfelelő gondozási cselekményeket nem, vagy nagymértékben hiányosan végzi el,

c) ha az ápoló az ápoltat bántalmazza,

d) ha az ápoló az ápolt étkeztetését, vagy a lakás rendben tartását, a mosási, tisztálkodási feladatokat ismételten elhanyagolja.

Önkormányzati segély

13.§ Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.

15. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 13. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege 5000Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

16. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 13. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege 2000 Ft-ig terjedhet.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.önt.

17. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 13. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 160000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek..

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

18. § (1)

Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában:

a) az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-

b) egyedül élő esetén 130%-át

nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul^[2]

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

a) havi

b) két havi

c) három havi

rendszerességgel adott, melynek összege alkalmanként 1000-5000 Ft-ig terjedhet

(4) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, pénztári kifizetéssel történik.

(5) A rendszeres önkormányzati segélyről szóló döntésnél figyelembe kell venni a 62/2003. (III. 27.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltakat.

19. § (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) elemi kár vagy bűncselekmény,

bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség vagy

bc) közüzemi díj éves elszámolása alapján jelentkező többlet fizetés miatt.

(2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 30000 Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított második hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.

(4) A kérelmező a kamatmentes kölcsön visszafizetésére vállalhat rövidebb törlesztési időt.

(5) A rendszeres önkormányzati segélyekről a képviselő testület dönt.

Felsőoktatásban tanulmányokat folytatók ösztöndíja

20. §. (1) Az önkormányzat ösztöndíjat állapít meg annak az állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárnak, aki az általános szerződési feltételeknek megfelel.

(2) Az általános szerződési feltételekben felsoroltakon túl a pályázó köteles kereseti igazolásokat csatolni a pályázathoz.

(3) A felsőoktatási intézményekben tanulmányokat megkezdeni kívánó/folytató hallgatók kaphatnak támogatást, akiknek a családjában az egy főre havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át .

  (4)  További figyelembe vehető feltételek, ha a pályázó:

a) árva vagy félárva,

b) családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több,

c) gyermeket nevel,

d) egyedül neveli gyermekét,

e) valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy a családban folyamatos ellátást igénylő beteg vagy rokkant van,

f) eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,

g) nem részesül kollégiumi ellátásban.

(5) Az ösztöndíj összegét egy hónapra 1000,-Ft-tól 5000 Ft-ig terjedő összegben állapítja meg a képviselő-testület

2. Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

21. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 170 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130%-át, egyedül élő esetén a 100. %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

Közgyógyellátás

22. § (1) Az Szt. 50. § (1) (2) bekezdésében foglaltakon túl az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinél

a) az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.

  (2)Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés b) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

(3) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.

3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként

étkeztetést biztosít.

Étkeztetés

24. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b)^[3] kora miatt, ha a kérelmező eléri a 60 évet

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

 (3) Az ellátás módja lehet:

a) ^[4]

b) étel elvitele saját erőből vagy

c) étel házhoz szállítása.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(5)^[5] Az étkeztetés intézményi  és személyi térítési díját a 3. sz. melléklet tartalmazza.

25. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért az e rendeletben megállapított térítési díjat kell fizetni. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a polgármester állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

26. § (1) Az étkezés iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A kérelmekről a polgármester a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt.

27. § (1) Kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési adatait, TAJ számát, lakcímét,

b) a kérelem benyújtásának okát, célját,

c) a tartásra köteles és képes hozzátartozók megnevezését,

d) annak megjelölését, hogy melyik szociális ellátást akarja igénybe venni.

a) a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyira vonatkozó igazolásokat

b) amennyiben a támogatás megállapításának feltétele a megromlott egészségi állapot, akkor az erre vonatkozó orvosi igazolást.

28. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

d) az ellátás megkezdésének időpontjára

e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

29. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fordulni.

IV. Fejezet

Záró és hatályba léptető rendelkezések

  31. § (1) E rendelet a (2) bekezdés kivételével 2014.január 1. napján lép hatályba.

  32. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló a 1/2012.(II.14.) a 11/2012.(XI.30.) , 1/2013.(II.6.) rendeletekkel módosított 5/2011. (IV.14)) önkormányzati rendelet.