1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Jásd önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök egyes ellátásoknál kerülnek meghatározásra.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

• a) a közös önkormányzati hivatal székhelyén vagy a jásdi ügyfélszolgálaton szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
• b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

(9) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére az arra rászorulónak rendkívüli, települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani köteles biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § A pénzbeli ellátások kifizetése a pénztárból történik, kivéve, ha a kérelmező a kérelmében a bankszámlájára kéri a támogatás utalását. Ettől eltérően a települési lakásfenntartási támogatás esetében elsősorban természetbeni ellátás formájában a szolgáltatóhoz.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

6. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban az Szt. 17. §- 24. §-ai az irányadóak.

7. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt, továbbá e rendelet 32/A §-ával megállapított egyéb önkormányzati pénzbeni és természetbeni támogatásokat állapíthat meg.

8. § (1) A pénzbeli települési támogatás formái:

• a) eseti települési támogatás:
  • aa) települési létfenntartási támogatás,
  • ab) települési gyógyszertámogatás,
  • ac) települési temetési támogatás;
  • ad) települési gyermeknevelési támogatás,
  • ae) települési gyermekvállalási támogatás
  • af) első lakáshoz jutók támogatása
• b) rendszeres települési támogatás:
  • ba) települési létfenntartási támogatás.
  • bb) települési gyógyszertámogatás,
  • bc) települési lakásfenntartási támogatás,
  • bd) települési ápolási támogatás.

(2) egyéb önkormányzati pénzbeni és természetbeni szociális ellátások

9. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, nem haladja meg.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(3) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(4) A kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá a háztartásban élő személyek megelőző havi jövedelem igazolását.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal, legfeljebb 100.000,-Ft összegű települési támogatást lehet megállapítani – jövedelem vizsgálat nélkül - ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában igazoltan:

• a) tartós betegség vagy speciális gyógykezelés szükségessége miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, vagy egyszeri kiadásra kényszerülnek, vagy
• b) elemi kár vagy baleset következett be, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kár keletkezett

10. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani, feltéve, hogy az előző támogatás megállapítása óta 90 nap eltelt.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000,-Ft-ig terjedhet.

11. § (1) Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2) A rendszeres települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a képviselő-testülete dönt.

12. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, maximum hat hónapra lehet megállapítani.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000 Ft

(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.

13. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) A kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá:

• a) a melléklet szerinti háziorvosi igazolást a havi receptköteles gyógyszerköltségről,
• b) a háztartásban élő személyek jövedelem igazolását.

14. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha nem rendelkezik vagyonnal és a

• a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, és
• b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi jövedelmének a 10 %-át.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000,- Ft.

15. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

16. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

• a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és
• b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai meghaladják a havi 5.000,- Ft-ot, és
• c) szakorvosi igazolással vagy a háziorvosi igazolással igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét és összegét.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 5.000 Ft

(4) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(6) Nem állapítható meg támogatás annak a személynek, aki az Szt alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és erről nyilatkozik.

(7) A rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról a képviselő-testülete dönt.

17. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet

• a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy
• b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

(4) A támogatás összege amennyiben:

18. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

18/A. § (1) Az újszülött gyermek megszületésével megnövekedett anyagi terhek csökkentése céljából, szociális alapon gyermekvállalási támogatásra jogosult az a szülő, aki gyermekét saját háztartásában neveli. A támogatás gyermekenként jár.

(2) A támogatás nyújtására a gyermek lakcím-nyilvántartási rendszerben történő regisztrálását követően külön kérelemre kerülhet sor.

(3) Gyermekvállalási támogatásra jogosult a gyermeket örökbefogadó szülő is, akiknek örökbefogadott gyermekét a születésüket követően ideiglenes hatállyal náluk, mint leendő örökbefogadó szülőnél helyeztek el.

18/B. § (1) Az Önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott igénylő első lakásának megvásárlásához vagy építéséhez vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújt a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(2) A támogatás iránti igényt nyújthatnak be azok aki/k:

• a) házastársak (házassági anyakönyvi kivonattal igazoltan) vagy,
• b) élettársi nyilatkozatok elektronikus nyilvántartásába bejegyzett élettársak (közjegyzői okirattal igazoltan) vagy,
• c) gyermeküket egyedülállóként nevelő szülők (egyedülállóságot bírósági ítélettel, gyámügyi okirattal igazoltan) vagy,
• d) egyedülállók (továbbiakban: kérelmezők).

(3) A támogatás nyújtásának további feltételei:

• a) Jásd közigazgatási területén lakáscélú ingatlant vásárol, vagy épít,
• b) aki kötelezettséget vállal, hogy a támogatással érintett ingatlanban:
  • ba) vásárlás esetén a támogatás folyósításától számított 6 hónapon belül,
  • bb) építés esetén támogatás folyósítása esetén a folyósítás időpontjától számított 4 éven belül – a használatbavételt követően – a lakcímnyilvántartásban lakóhelyet létesítenek.
• c) vállalja, hogy a támogatás megállapítását követő öt éven belül a támogatással érintett ingatlant nem idegenítik el,
• d) A támogatással érintett lakóingatlanon kívül más lakóingatlan tulajdonjogával, nem rendelkezik a kérelem beadásakor és azt megelőzően sem rendelkezett.

(4) A támogatás egy ingatlan esetében csak egy tulajdonos részére állapítható meg.

(5) Az igénylő kizárólag egy ingatlan tekintetében, és egy alkalommal kaphat támogatást.

18/C. § (1) A18/B. § -ban részletezett támogatást, lakáscélú ingatlan vásárlása esetén a tulajdonjog földhivatal általi bejegyzésétől, építés esetén a jogerős építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét igazoló építésügyi hatóság által kiállított dokumentum keltezésétől számított egy éven belül lehet igényelni.

(2) A támogatás mértéke 100.000,- Ft.

(3) Az első lakáshoz jutok támogatása vissza nem térítendő támogatás.

(4) A kifizetett támogatást vissza kell fizetni az Önkormányzat részére, amennyiben:

• a) azt jogtalanul vették igénybe,
• b) a 18/B § (3) bekezdés b) -c) pontjában foglalt vállalást nem teljesítették.

(5) Az első lakáshoz jutók támogatását kérő személyekről a Közös Hivatalban nyilvántartást kell vezetni és a vállalt feltételek teljesítését ellenőrizni kell.

(6) A támogatások a kérelmek beérkezésének sorrendjében, a mindenkori költségvetésben ezen célra elkülönített keretösszeg erejéig kerülnek kifizetésre.

(7) A kérelmekhez az alábbiakat kell csatolni:

• a) vásárlás esetén tulajdoni lap,
• b) építés esetén jogerős építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét igazoló építésügyi hatóság által kiállított dokumentum,
• c) a kérelmező vagy kérelmezők lakcím igazolására alkalmas igazolványa és
• d) családi állapot igazolására szolgáló okirat,
• e) teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozat a rendelet 18/B. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségvállalásokról.

(8) Az első lakáshoz jutók támogatásának megállapítására a polgármester jogosult.

19. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

• a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

20. § (1) Az Önkormányzat települési ápolási támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a nagykorú és cselekvőképes személynek, aki

• a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg,és
• b) Jásd községben lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen is Jásd községben lakó hozzátartozója ápolását, gondozását végzi, és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett és
• c) keresőtevékenységet nem folytat és
• d) rendszeres pénzellátásban nem részesül, vagy arra való jogosultság megállapításához a szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

(2) Hozzátartozó a Ptk. szerinti hozzátartozó a jegyes kivételével. Ha az ápolt személynek nincs hozzátartozója akkor a települési ápolási támogatást Jásd községben lakó más személy is igényelheti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha

• a) a családban az egy főre számított havi családi jövedelem:
  • aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
  • ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és
  • ac) a nem egyedülálló kérelmezőnél a családban nincs olyan más hozzátartozó, aki kereset kiesés nélkül gondozni tudná a beteg személyt.

(4) A kérelmet a 6.melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá:

• a) a melléklet szerinti háziorvosi igazolást arról, hogy a beteg ápolásra szorul,
• b) a családban élő személyek jövedelem igazolását.

21. § Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatás állapítható meg. Továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

22. § (1) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

• a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
  • aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
  • ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, vagy
  • ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, és
• b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
  • ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
  • bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,és
• c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

23. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a jegyző évente vagy jelzés alapján azonnal ellenőrzi.

24. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az ellátást egy évben egy kérelmező részére kétszer is meg lehet állapítani.

(4) A települési ápolási támogatás megállapítására a képviselő-testület jogosult.

25. § (1) Amennyiben az ellátást megállapító feltételezi, hogy a kérelmező nem a célnak megfelelően használja fel a támogatást, dönthet a természetbeni megállapításról.

(2) A (1) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek különösen:

• a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy
• b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy
• c) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy
• d) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy
• e) tüzelő vásárlás.

(3) A (2) bekezdés a), b), d), e) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

26. § (1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

• a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 170 %-át,
• b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 100 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

27. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében az önkormányzat alapellátásaként

• a) étkeztetést saját üzemeltetésű főzőkonyhája által és
• b) házi segítségnyújtást biztosít

(2) a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevétele önkéntes, és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történhet.

28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

29. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

• a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
• b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
• c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
• d) az ellátás megkezdésének időpontjára
• e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

30. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

• a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;
• b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;
• c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;
• d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fordulni.

31. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért az e rendeletben megállapított térítési díjat kell fizetni. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a polgármester állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletszabályaira figyelemmel.

32. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Térségi Népjóléti Gondozási Központon keresztül biztosítja, a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásával kötött megállapodás alapján.

(2) A szolgáltatásra vonatkozó kérelmet a Térségi Népjóléti Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtásra vonatkozó személyi térítési díj rendeletben történő megállapítására Várpalota Város Önkormányzatát jelöli ki.

32/A. § (1) A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokról dönthet, amennyiben az önkormányzat pénzügyi helyzete azt megengedi és az önkormányzat költségvetésében arra a forrás rendelkezésre áll, vagy átcsoportosítással biztosítható:

• a) települési önkormányzati rendezvényeken résztvevők vendégül látása,

33. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. § E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

35. § (1) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 14/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelet.

(2) 2015. március 1-je előtt megállapított méltányossági ápolási díjat 2015. március 31-ig felül kell vizsgálni és amennyiben a jogosultsági feltételeknek megfelel a kérelmező akkor dönteni kell az új ellátásról, ha nem akkor 2015. február 28. napjával meg kell szüntetni az ellátást.