Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 7.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének egyes eseteiről
Hatályos: 2025. 01. 08Jásd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 7.) önkormányzati rendelete
a követelések elengedésének egyes eseteiről
[1] Az Áht. 97. § (3) bekezdés szerint az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. A követelések elengedésének eseteiről szóló rendelet megalkotása fontos annak érdekében, hogy az önkormányzatnál felhalmozódott kintlévőségek évenkénti,- zárszámadást megelőző – minősítése, értékelése megtörténjen, ennek keretében a törvény, illetve a rendelet hatálya alá eső, speciális feltételekkel rendelkező követelések leírásra kerülhessenek.
[2] Jásd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Jásd Község Önkormányzatára (a továbbiakban Önkormányzat), és az Önkormányzat valamennyi költségvetési szervére.
2. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat és valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv által nyilvántartott követelésre.
3. § Az Önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:
a) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
b) csődegyezségi megállapodásban,
c) bírói egyezség keretében,
d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
e) a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
f) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
g) a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
h) jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja, és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel,
i) az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, ha a követelés megfizetése a társaság működését veszélyezteti,
j) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen, de nem kizárólagosan:
ja) a kötelezett rendszeres jövedelemmel vagy bevétellel legalább 1 éve nem rendelkezik,
jb) a kötelezett egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható,
jc) olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a
méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi.
4. § (1) Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek követelésről részben vagy
a) kétszázezer forint összeghatárig az Önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében az intézményvezető írásba foglalt döntésével,
b) kétszázezer forint összeghatár felett a Képviselő-testület döntésével mondhatnak le.
(2) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.
(3) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, különösen jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.
(4) Minden követelésről való lemondás esetén részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
(5) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési szerződés is.
5. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani csak azokról az értékhatár alatti követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, bérleti díjból, közterület-használati díjból, egyéb díjakból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(2) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 2 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
6. § Ez a rendelet nem terjed ki az adók módjára behajtandó követelésekre, illetve a behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokra, illetve követelésekre.
7. § Ez a rendelet 2025. január 8-án lép hatályba.