Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a  37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1)-(3) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 55. § (1) és (3) bekezdésében, az 55/C § (1) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében, az 58. § (2) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában kapott felhatalmazása alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza:

a)a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét,

b)a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,

c)a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság

a) az Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,

c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,

d) a hontalanokat,

e) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve

f) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

(2) A rendelet hatálya az önkormányzati segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,

amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

II. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek

1. az önkormányzati segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2.  a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

5. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

6. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,

7. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

8. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;

b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

d) közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

e) egyedül éllő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;

h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet;

i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;

k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;

l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

III. Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:

          a) kérelemre, illetve

          b) hivatalból.

A kérelmet a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt kell benyújtani.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jogosultság megállapításához szükséges, a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás nem szerezhető be.

(4) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(5) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(6) Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. §-ának (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni.

(7) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

(8) A (6) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

(9) Ha az ellátást megállapító szerv a 63/2006 (III. 27.) Korm. rendelet I. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,

a) ingatlan esetén a NAV ingatlan fekvése szerint illetékes Regionális Igazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,

b) vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésével,

c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával állapítja meg a forgalmi értéket.

(10) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(11) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(12) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

Az ellátások megállapítása

6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület vagy a polgármester határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét:

- polgármesterre ruházza.

A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről  határozatot hoz.

(3) A képviselő-testület

b) a polgármester hatáskörébe rendeli a 1.  sz. mellékletben felsorolt

ellátásokkal kapcsolatos döntéseket.

(4) A  polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5) A polgármester döntése ellen fellebbezéssel lehet élni a képviselő – testülethez.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozat alapján a hivatal pénztárosának feladata, az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról részben a pénzügyi részben a pénzügyi előadó gondoskodik.

Az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást kell vezetni a Szoc. tv. 18 §-ának megfelelően

8. § (1)A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

(2) A rendszeres pénzbeli ellátásokat

          a) házipénztárból készpénzben, vagy

          b) folyószámlára való átutalással

fizeti ki a hivatal.

(3) Az eseti segélyek, illetve támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően legfeljebb 15 napon belül történik.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

9. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát felül kell vizsgálni:

          a) az e rendeletben adott ellátásnál meghatározott időközönként, illetve

          b) szociális törvényben meghatározott esetekben

 ba) az öregségi nyugdíj legkisebb összege változását követően valamint,

           bb) az ellátás alapjául szolgáló jövedelemváltozás miatt.

IV. Pénzbeli ellátások

10. § Az Önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

          a) a szociális törvényből fakadó pénzbeli ellátások:

                    - rendszeres szociális segély

                    - lakásfenntartási támogatás,

                    - ápolási díj,

                    - önkormányzati segély

                     - beiskolázási támogatás

                     - újszülöttek támogatása

Aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély)

11. § (1) Az önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos hatásköreit az e címszó alatti feltételek figyelembevételével gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről

 az együttműködésre kijelölt szerv - útján gondoskodik, akivel a megállapodást megköti.

12. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

 a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

 b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv

 a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

 a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

 a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

 a beilleszkedést segítő programok típusairól,

 az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

 kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

 a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

 folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

 legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv

jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési    kötelezettségének nem tesz eleget,

megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról,

13. § A beilleszkedést segítő programok típusai

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és munkába állást segítő szervezetekkel,

          b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

          c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

                     az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:

                               egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és

                               csoportos foglalkozások,

 a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),

 alapvető személyi higiénia kialakítása,

segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartása,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

          e) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

          f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

e) munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

14. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:

           családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól,

           a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

           a munkaügyi központok képzéseiről stb.

(2) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

 program tartalmát,

 a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

 azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

15. § A segélyezett

a) megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

 12. § (6) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, illetve nem működik közre a 12. § (7) bekezdésben meghatározott a közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

 a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti;

b) súlyosan megszegi az együttműködési kötelezettségét, a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.

16. § (1) A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata.

17. § (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani.

(2) Ha a szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettség súlyosan – lásd 15. § b) pont – vagy két éven belül történő ismételten megszegi, az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

Az ellátás feltételei

18. § (1) Az települési önkormányzat jegyzője lakásfenntartási támogatást állapít meg a Szt. 38. §. (1) bekezdése, a, b, pontjaiban, vagy az (5) bekezdésében meghatározottak szerint.

Speciális eljárási szabályok

19. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát

a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről, 

b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint

c) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli,

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához

a) a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó, az önkormányzat rendeletében meghatározott jövedelemnyilatkozat, jövedelemigazolás, továbbá

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása

szükséges.

(3) A lakásfenntartási támogatást egy évre  kell megállapítani.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

20. § (1) A lakásfenntartási támogatást kérő a lakásfenntartás, illetve lakhatás költségei közül:

a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel,

b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával,

c) a közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal,

d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával

igazolja.

(2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(3) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat legalább olyan időszakra vonatkozóan kell benyújtani, mint amekkora időszakra a támogatás jár.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családja jövedelem igazolását.

Összege

21. § A lakásfenntartási támogatás összege egy hónapra minimum 2.500,- Ft.

Ápolási díj

Az ápolási díj tartalma

22. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

23. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %.-át, egyedülálló esetében  nem haladja meg mindenkori öregségi nyugdíj 200 %.-át

(2) Az ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-43 §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Összege:

24. § (1) Az ápolási díj havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.

(3) az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat évente felülvizsgálja.

Önkormányzati  segély

Az ellátás feltételei

25. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segélyben részesíthetők azok a személyek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel és meghatározott időszakra, havi rendszerességgel. Az eseti jelleggel megítélt segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető.

A havi rendszerességgel adott önkormányzati segély jövedelemkiegészítő támogatásként is megállapítható. Ebben az esetben a jogosultság egy határozatban is megállapítható. A határozatban fel kell sorolni a kifizetések időpontját és a kifizetésre kerülő pénzösszeget.

(4) Az önkormányzati  segélyről 5000,- forintig a polgármester, 5000,- forint felett a Képviselőtestület dönt. Különösen indokolt esetben a rendkívüli élethelyzetbe kerülő, azonnali segítségre szoruló kérelmező részére, a Polgármester 10.000,-Ft-ig terjedő önkormányzati segélyt állapíthat meg.

Speciális eljárási szabályok

26. § (1) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

Az Önkormányzati segély Összege:

27. § (1) Az alkalmanként megállapított önkormányzati segély összege a jelen rendelet 25.§. (4) bekezdése szerint.

(2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(3) Önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított önkormányzati segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az önkormányzati segélyt természetben kell megállapítani.

(4) Az önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

28. § (1) Az Önkormányzat önkormányzati segélyként hozzájárulást állapíthat meg azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott. 

(2) Önkormányzati  segély nem állapítható meg annak:

aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát és a család havi jövedelméről szóló igazolásokat.

(4) Ha az önkormányzati segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelem elbírálásához szükséges az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata is.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a a számlákra rá kell vezeti.

(6) Az önkormányzati segély összege, a temetési költségekhez való hozzájáruláshoz:  15.000,- Ft

(7) A települési önkormányzat önkormányzati segély formájában a rászoruló családok gyermekeinek a számára rendkívüli támogatást biztosíthat. A jelen rendelet eljárási szabályainak figyelembevételével.

Beiskolázási támogatás