Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi  CLXXXIX.  törvény  8.§. (2) bekezdésében  biztosított jogkörében, az Alaptörvény  32. cikk  (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § - ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el.

Az adó alanya,  az adókötelezettség

1. § (1) Adóalany:

A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében  és kockázatára haszonszerzés  céljából, üzletszerűen végez:

     a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

     b.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy  őstermelői tevékenységéből származó  bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

     c.) a jogi személy, ideértve azt is, ha  a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

     d.) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

     e.) külföldi magánszemély és szervezet, feltéve, hogy adómentességét       

         nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja.

(2) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(3) A helyi adó hatálya Szápár község közigazgatási területére terjed ki.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

2. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a.) piaci és vásározói kiskereskedelmet folytat,

b.) építőipari valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez. illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c.) bármely - az a.) és b.) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

3. §.  Mentes a helyi iparűzési adó alól a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező személyi egyesülése közül:

a.) költségvetési szerv,

b.) társadalmi szervezet,

c.) egyház,

d.) alapítvány,

e.) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

f.) közhasznú társaság,

g.) köztestület,

h.) közszolgáltató szervezet,

i.) magánnyugdíj pénztár

j.) költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény

abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetén – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

II.

Az adókötelezettség  keletkezése és megszűnése

Az adó alapja és mértéke

4. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

5. § (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó alapját a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése, a 39/A. §-a, valamint a 39/B. §-a alapján kell meghatározni.

A nettó árbevétel fogalmán az 1990. évi C. tv. 52. § 22. sz. pontjában foglaltakat kell érteni

(2) Ha vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell megosztania a módosított 1990. évi. C. tv. 39. § (2) bekezdése alapján, a tv. mellékletében foglaltak szerint.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

6. § (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén  adó mértéke a nettó árbevétel  2.0 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:

a.) a Htv. 37. § (2) bekezdésének a.) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként 5 000  forint,

III.

Az adóelőleg megállapítás és az adó megfizetése, az adótartozás mérséklése, elengedése

7. § (1) A vállalkozó, az iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni az 1990. évi C. törvény 41. § előírásai szerint.

(2) Az adóelőleg összegét:

  a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában  működő vállalkozónál – ideérve az idény jellegű tevékenységet is -  megelőző év  adójának megfelelő összeg,

  b) az adóévet megelőző  év egy részében   működő vállalkozónál a  megelőző év  adójának,  a működés naptári napjai alapján egész évre  számított  összege,

   c) a tevékenységét  az adóév  közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) a vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tenni az adóhatósághoz.

(4) A helyi adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli,

(5) A vállalkozó az adóelőleget félévi részletekben, az adóév március 15 – ig illetve  szeptember 15 – ig fizet,

(6)  Ideiglenes ( alkalmi )  iparűzési  tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is  megfizethető a Htv. 42. § (5)  bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.

IV.

Az elsőfokú adóhatóság méltányossági jogkörének gyakorlása

8.§. (1) A jegyző, mint első fokon eljáró adóhatóság, a magánszemély adózó kérelmére az őt  terhelő adótartozást, bírságot, pótlékot mérsékelheti vagy elengedheti, a nem  magánszemély adózó  pótlék és bírság valamint adótartozását mérsékelheti.

(2) A magánszemély  adózó estében az adótartozás, a bírság vagy pótlék akkor csökkenthető illetve engedhető el, ha annak megfizetése az adózó és a vele közös háztartásban élő családtagok megélhetését veszélyeztetné.

(3)Az adóhatóság a (29 bekezdés szerinti döntését a kérelmező által becsatolt jövedelem igazolások, vagyon – nyilatkozat valamint környezettanulmány alapján hozza meg.

(4) A magánszemélynek nem minősülő adóalany  kérelmére a pótlék és bírságtartozás kivételes esetben, csak  akkor mérsékelhető, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené,

(5) A magánszemélynek nem minősülő adóalany tartozása legfeljebb 10 % - -al  mérsékelhető, ha általa foglalkoztatottak többsége helybéli lakos vagy az adóévben a helybeli foglalkoztatást elősegítő  munkahely – teremtő beruházást hajtott végre,

(6) Az adóhatóság határozata ellen benyújtott  jogorvoslati kérelmet a Veszprém Megyei Kormányhivatal bírálja el.

(7) A méltányossági jogkör gyakorlásáról a jegyző a képviselő – testületnek a következő  testületi ülésen számol be.

                                                  Egyéb rendelkezések

9.§.  Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. tv. valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései az irányadók

Záró rendelkezések

10. § A jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2003.(IV.02.))  KT. számú rendelettel és a 4/201.(IV.27.) KT rendelettel módosított, 9/2002/XII.13.)  KT. számú rendelet.

(3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

               Bálintné Schmidt Ildikó                                    Müller József                     

                      polgármester                                                jegyző

A jelen rendelet  2014. január 2 -án lép hatályba.

                                                                             Müller József

                                jegyző

Szerkesztés...