Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános előírások

Az előírások hatálya

1.§.

Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban HÉSZ) hatálya Szápár község (továbbiakban település) közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2.§.

1. Az előírásokat az Architop Építésziroda Kft. által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
2. Az 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.
3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon esetben és csak azon feltételekkel biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.

A szabályozás elemei

3.§.

1. Kötelező szabályozási elemek

1. Szabályozási vonal
2. Területfelhasználás módja és határa
3. Övezet, építési övezet határa és előírásai
4. Építési hely és határa
5. Belterület határa

2. Irányadó szabályozási elemek

1. Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

1. Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

3. A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a helyi építési szabályzat, és a szabályozási terv módosításával hajtható végre.

Az építés általános feltételei

4.§.

1. Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

1. biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége,
2. a rendeltetésszerű használathoz rendelkezésre áll a közüzemi villamos energia, a közüzemi ivóvíz ellátás, a nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés,
3. a keletkező szennyvíz egyedi közművel történő elhelyezése, a szennyvízcsatorna megépítése után a közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás biztosított, továbbá
4. a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható,
5. az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
6. a levegő minőségét, valamint
7. a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.

A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

5.§.

1. Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
2. A település belterületén a település- és tájképvédelem érdekében táv- és elektronikus hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.
3. A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
4. Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
5. Vízfolyások mederközeli, mély fekvésű, magas talajvízállású területein, építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni.

Szélerőmű

6.§.

1. Szélerőmű telepítésére megvizsgálandó területeket a szabályozási terv tünteti fel.
2. A területre vonatkozó környezetvédelmi tervben kell vizsgálni és összegezi a szélerőmű-park létesítésének lehetőségeét és feltételeit. A környezetvédelmi terv készítése közben egyeztetni kell az önkormányzattal, a helyileg illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi hatósággal, továbbá villamos energia szolgáltatóval.
3. A szélerőművet úgy kell elhelyezni, hogy a zajtól védendő létesítmények zajterhelése a vonatkozó zajvédelmi határértékeknek megfelejen, a védőtávolságot zajszámítás alapján kell meghatározni.
4. Szélerőmű létesítése 600 kW villamos teljesítménytől, illetve védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől előzetes hatásvizsgálat elvégzésére kötelezett tevékenységnek minősül.
5. A szélerőmű-park környezetvédelmi engedély alapján alakítható ki. A szélerőmű torony építése építési engedély köteles.

Településszerkezet, területfelhasználás

7.§.

1. A település közigazgatási területét építési szempontból

1. beépített és beépítésre szánt
2. beépítésre nem szánt

területbe kell sorolni.

2. A település területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

1. beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

• lakóterület:
• falusias lakóterület,
• gazdasági terület:
• ipari terület,
• különleges terület:
• temető terület,
• turisztikai terület.

1. beépítésre nem szánt területek

• közlekedési- és közműterület,
• zöldterület,
• erdőterület,
• mezőgazdasági terület:
• általános,
• kertes,
• vízgazdálkodási terület.

3. A szabályozási terv a beépített és beépítésre szánt terület-felhasználási egységeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységeket övezetekbe sorolja.

Beépített és beépítésre szánt területek

8.§.

1. Beépített és beépítésre szánt területen a közüzemi villamos energia szolgáltatást, közüzemi ivóvíz szolgáltatást, a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést, továbbá ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztárolót, illetve szennyvíztisztító berendezést kell biztosítani
2. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, a szabályozási vonalak figyelembe vételével újjá építhető, vagy az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.
3. A lakó és különleges területfelhasználású területen a számított környezeti terheléstől függetlenül nem helyezhetők el az alábbi gazdasági tevékenységek: autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, fafűrészelő, galvanizáló, műanyag-feldolgozó, műanyag darálás-, darabolás, öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, vegyi anyag készítő és előállító, vas- és fémszerkezet lakatos, asztalos (javító szolgáltatás kivételével), sírköves, műköves, tűzikovács.
4. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – helyi önkormányzati parkolási rendelet hiányában – a járművek elhelyezési lehetőségét az OTÉK előírásai szerint saját telken belül kell biztosítani.

Lakóterületek

Falusias lakóterület

9.§.

1. A falusias lakóterületen elhelyezhető:
   • lakóépület,
   • mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,
   • a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,
   • vendéglátó épület,
   • szálláshely szolgáltató épület,
   • helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
   • sportépítmény,
   • üzemanyagtöltő,
   • melléképítmény.
2. Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. 
3. A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
4. Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 
   • az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter
   • az oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.
   • az építési hely hátsókert felé eső határvonala, ahol a szabályozási terv külön nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél. 
5. Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.
6. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserép, betoncserép, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
7. A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani. Rönkház a Kossuth utca kivételével bárhol építhető.
8. Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.
9. A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú természetes anyaggból készülő tömör lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
10. A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.
11. A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Gazdasági terület

10.§.

1. A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
2. A gazdasági terült lehet:

• ipari terület
• jelentős mértékű zavaró hatású terület,
• egyéb terület.

3. A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m²-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
4. Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°-45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.
5. Az utcai telekhatáron csak maximum 50 cm magasságú természetes anyaggból készülő tömör lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
6. A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket 16/18 törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.
7. Gazdasági területen az előkertben portaépület elhelyezhető.
8. Környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján vizsgálni kell a gazdasági területen elhelyezett létesítmények védőtávolságát. A legközelebbi lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.
9. Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.

Ipari terület

(Jelentős mértékű zavaró hatású terület)

11.§.

1. A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
2. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
   • ipari terület/GIPj/

3. A GIPj jelű építési övezetben elhelyezhető:
   • mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület,
   • egyéb irodaépület,

4. Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 

• előkert mértéke minimum 5,0 méter,
• oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
• a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél. 

5. A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

6. A GIPj jelű építési övezetben az (5) bekezdésben rögzített megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Ipari terület

(Egyéb terület)

12.§.

1. Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
2. Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
   1. egyéb ipari terület – egyéb ipar /GIPe/
   2. egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/

3. A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:
1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. egyéb irodaépületek,
3. üzemanyagtöltő.
   4. A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
   5. A GIPe jelű építési övezetekben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: 

• előkert mértéke minimum 10,0 méter,
• oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
• a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél. 
  6.  A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás (gázfogadó állomás), a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
  7.  Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

8.  A GIPT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében a (7) pontban rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhető.
9. A GIPe. jelű építési övezetben a (7) bekezdésben rögzített megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

Különleges terület

13.§.

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
2. Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

• KTE övezeti jelű temető terület,
• KTT övezeti jelű turisztikai terület.

3. A temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.
4. A temető területen maximum 10 %-os beépítettséggel legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek helyezhetők el. Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető.
5. A turisztikai terület építési övezetben turisztikai célú épületek, sportlétesítmény, a terület fenntartását szolgáló, nem zavaró hatású gazdasági célú épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatához kapcsolódóan a személyzet és a használók számára szolgáló lakások helyezhetők el.
6. A turisztikai terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közműterület

14.§.

1. A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:

• KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.

3. A KÖu. jelű övezetben a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények helyezhetők el.
4. A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
5. Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
6. A közutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

1. országos mellékutak:         30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
2. helyi gyűjtőutak:            22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
3. kiszolgáló út:               12 m, illetve a kialakult (K) állapot,
4. kerékpárút, gyalogút:  3 m, illetve a kialakult (K) állapot,
5. egy telket feltáró magánút: minimum 4 m.
6. külterületi dűlőút: min 6 m.

7. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
8. A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
9. A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
10. A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.
11. Új épület építése, meglévő korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül biztosítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott módon kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.
12. A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
13. Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében.

15.§.

1. Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.

2. A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
3. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
4. A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
5. A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
6. A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.
7. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

Zöldterületek

16.§.

1. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
2. Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

• Z övezeti jelű zöldterület.

3. A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
4. A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
5. A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.
6. A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
7. Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell kivitelezni
8. A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
9. A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
10. Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos.

Erdőterület

17.§.

1. A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
2. Az erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.
3. Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
4. Az erdőterüket az erdő elődleges rendeltetése szerint:

1. gazdasági (Eg),
2. védelmi (Ev)

rendeltetésű lehet.

5. Gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
6. Gazdasági erdőterületeken a faállomány kitermelése után a területeket fel kell újítani. A faállomány kitermelésénél fokozottan kell ügyelni a természetes növény és állatállomány védelmére.
7. Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
8. Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
9. Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
10. A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
11. Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
12. Védelmi rendeltetésű erdőket kivágni a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásának birtokában akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.

13. A szabályozási terven jelölt természeti területen

1. A területen tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
2. Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

Mezőgazdasági terület

18.§.

1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
2. A mezőgazdasági terült lehet

• általános mezőgazdasági terület.
• kertes mezőgazdasági terület.

3. Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.
4. A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.
5. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető.
6. Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.
7. Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.
8. Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell; az erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak stb.).
9. Törekedni kell a nagy felületű szántóterületek erdő-, illetve cserjesávval történő megosztásáról természetvédelmi és gazdasági érdekből egyaránt.
10. Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
11. Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

Általános mezőgazdasági terület

19.§.

1. Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők

1. állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
2. nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,
3. mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.

2. Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás – elvi építési engedély + építési engedély - szerint helyezhető el.
3. Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóterülettől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
4. Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.
5. A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
6. Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben 51 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 3 %-át nem haladhatja meg;
7. Az Má2 jelű általános mezőgazdasági övezetben 6000 m²-nél nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető (farmergazdaság), és a beépített alapterület a telek a 3 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg;
8. Általános mezőgazdasági területen lakóépület úgy helyezhető el, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
9. A vonatkozó jogszabály szerint kialakított birtoktest esetében a (6, 7) pontban meghatározott beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább az 1 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.
10. Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
11. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 méter lehet.
12. A földrészletek művelési ágát a földhivatal által kiadott, hiteles tulajdoni lap másolattal kell igazolni. Amennyiben a tulajdoni lap tartalma és a természetbeni állapot egymástól eltér, úgy az eltérés rendezésének kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli.

Kertes mezőgazdasági terület

20.§.

1. A kertes mezőgazdasági területen építeni csak a legalább 80 %-ban mezőgazdasági műveléssel hasznosított telken, kizárólag a mezőgazdasági művelést szolgáló gazdasági épületet, illetve lakóépület lehet.
2. Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

1. oldalhatáron álló beépítési móddal egy lakó- és/vagy gazdasági funkciót is kielégítő épület helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat,
2. lakóépület csak a legalább 3000 m² nagyságú szőlő, gyümölcs és kert műveléssel hasznosított telken alakítható ki
3. gazdasági épület legalább 2000 m² nagyságú művelt telken alakítható ki,
4. a beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m,
5. a gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is. 
6. épület maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy a beépített alapterület a 120 m²-t, továbbá a lakóépület a megengedett 3%-os neépítettség felét nem haladhatja meg. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,
7. a kialakítható épület legnagyobb építménymagassága 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagassága a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.

4. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.
5. A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
6. Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m²-nél, szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél
7. A szomszédos földrészlet területének 2000 m²-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 2000 m² területűnek kell maradnia.
8. Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
9. A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
10. Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
11. Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

Vízgazdálkodási terület

21. §.

1. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

1. a folyóvizek medre és parti sávja,
2. a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
3. a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
4. a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

2. A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
3. A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
4. A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
5. A szennyvíztisztítő alkalmazott technológia szerint megállapított védőtávolsága 100 m.
6. A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi hatóság engedélyével végezhető.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

22.§.

1. A föld védelme:
   1. Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
   2. Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
2. A levegő védelme:

1. A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
2. A település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban meghatározott légszennyezettségi ökológiai határértékek betartását kell biztosítani.
3. Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
4. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
5. A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
6. Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
7. Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
8. A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető
9. Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
10.  A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.
11.  A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.
12. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni

3. Zaj és rezgés elleni védelem:

A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a  zajtól védendő területeken határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

4. A vizek védelme:

1. Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
2. Tilos szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
3. A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló magasabb szintű jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
4. Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
5. A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés kötelező.
6. A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.
7. Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe, ill. a földtani közegbe.
8. Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
9. Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.

5. Hulladékgazdálkodás:
   1. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
   2. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni
   3. Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli
   4. A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
   5. Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.
   6. Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
   7. Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
   8. Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
   9. Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni.
   10. A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
6. A környezetvédelem részletes előírásait az önkormányzatnak környezetvédelmi és településtisztasági rendelete tartalmazza.

Természet- és tájvédelem

Tájképvédelem

23.§.

1. Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről.
2. Gondoskodni kell továbbá a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
3. Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
4. A lakóterületek telkein legalább egy nagy lombkoronájú fát kell ültetni.
5. A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.
6. A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.
7. Tájképvédelmi és tájrehabilitációs szempontból erdősáv létesítése javasolt a lakóterület és a külterület közé, valamint a külterületi gazdasági épületek köré.
8. A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
9. A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
10. Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
11. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek veszélyeztetése nélkül.
12. A kiépítendő közlekedési utakat lehetőség szerint a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni.
13. A település külterületén óriásplakátok, egyéb nagy méretű (1 m2-nél nagyobb) és reklám célokat szolgáló építmények nem helyezhetők el.
14. A táj jellegének megőrzése, a település kedvező tájképi megjelenése miatt utak melletti fásítások, erdősávok csak olyan szakaszokon telepíthetők, ahol a bakonyi táj, az egyes tájképi elemek látványát nem akadályozzák.

Helyi védelem, egyedi tájérték

24.§.

1. A helyi jelentőségű védett természeti értékek (fák) a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása alapján csak akkor vághatók ki, ha azt egészségügyi állapotuk megköveteli.
2. A helyi jelentőségű védett természeti értékek ápolásáról tulajdonosának gondoskodni kell.
3. A helyi jelentőségű védett természeti értékek környezetében épület, illetve újabb jelentős méretű növények csak kertészeti szakvélemény alapján helyezhető el.
4. Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.
5. Az egyedi tájértékek tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
6. Az aktuális műszaki szabvány (MSZ 20 381) szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
7. Az egyedi tájértékek kataszterezését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóssággal egyeztetni kell.
8. Az egyedi tájértékek jelen rendelet 3. sz.  függelékében kerültek felsorolva.

Természeti terület

25.§.

1. A természeti területeket a szabályozási terv tünteti fel.
2. A természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a művelési ág megváltoztatásához, valamint hozzájárulása szükséges a termőföld más célú hasznosításához és a művelés alól kivett területek újrahasznosításához.
3. Közmű, közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
4. A természeti terület belterületbe vonása, illetve a természeti területen beépítésre szánt terület kijelölése, bányatelek fektetése tilos.
5. Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
6. A szabályozási terven jelölt természeti területen

1. Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
2. Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

Ökológiai folyosók

26.§.

1. A vízfolyás partvonala sehol ne érintkezzen a szántókkal. A kezelésre fenntartott parti sávon kívül a vízfolyást legalább az egyik partoldalon 10 méteres, őshonos fajokból álló fás-cserjés sáv válassza el a mezőgazdasági területtől.
2. A vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, illetve a partvonaltól 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos. Továbbá bányanyitás, beépítésre szánt terület kijelölése nem engedélyezhető.

Ökológiai kiegyenlítő felületek

27.§.

1. Ezek a területek a monokultúrák között a növény- és állatfajok menedékei.
2. Segítségükkel biztosítható a fajok mozgása, vándorlása intenzív mezőgazdasági környezetben (madarak, rovarok).
3. Ide tartoznak a lefolyástalan mélyedések, nádasok, mezsgyék, hófogó és mezővédő erdősávok, fasorok, erdőfoltok, facsoportok, gyepterületek is.
4. A fajok mozgása akkor a legjobban biztosított, ha ezek egymásba kapcsolódva zöldfolyosó hálózatot alkotnak.
5. Ennek érdekében szükség van:

1. a gyepek, kaszálók, legelők megtartására
2. a meglévő fasorok és egyéb fás zöldfelületek megőrzésére
3. védőfásítások, véderdősávok telepítésére (őshonos fajokkal)
4. a gyengébb minőségű szántóterületek gyepesítésére, őshonos fafajú erdősítésére
5. a gyep- és erdőgazdálkodás, állattartás természetvédelmi érdekeket szem előtt tartó szabályozására
6. a vizes élőhelyek rehabilitálására

Kulturális örökség védelme

28.§.

1. A műemlékvédelem alatt álló épületek, illetve a műemléki környezet a szabályozási terven került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz.  függelékében felsorolva.
2. A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a műemlékvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.
3. A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz.  függelékében felsorolva.
4. Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.
5. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges az építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységhez, így a lelőhelyen végzendő 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetve a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz, munkálathoz (pl: kerítés, légvezeték tartóoszlopainak földbe állítása, faültetés, tuskóirtásos fakitermelés, rigolírozás, meliorizáció, szőlő és gyümölcsös telepítése).
6. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. A Hivatalt be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásba. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését a Veszprém Megyei Múzeum Igazgatóságának és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Keszthelyi Regionális Irodájának a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni.
7. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
8. Ha nyilvántartott lelőhellyel érintett területeken kívül a terület-előkészítési és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:
   1. A tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig.
   2. A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.
   3. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a veszprémi Laczkó Dezső Műzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyileg illetékes Keszthelyi Regionális Irodáját. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
9. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal örókségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő.
10. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

Helyi építészeti értékvédelem

29.§.

(1)    A helyi építészeti értékvédelem kiterjed:

• H1 az épület, építmény teljes egészére és részeire

2. A helyi építészeti értékvédelem alatt álló épületek a szabályozási terven került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz.  függelékében felsorolva.
3. A helyileg védett építészeti értékek kezeléséről, fenntartásáról, felújításáról az építészeti értékek helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján kell gondoskodni és eljárni.

Tűzvédelem

30.§.

1. A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.
2. Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
3. A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.
4. A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
5. Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.
6. Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.
7. Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
8. A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
9. Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.

Záró rendelkezések

35.§.

1. Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Szápár Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 8/2005 (VIII.1.) számú önkormányzati rendelet.
2. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módón gondosodik.
3. Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.

Szápár, 2013. december  30.

Záradék:

A jelen rendelet 2014. január 30. napján lép hatályba.

                                                    Müller József

                                                       jegyző
1. számú  függelék

2. számú  függelék

Nyílvántartott régészeti lelőhelyek

9256.  FALUHELY                               Hrsz.: 031/2, 032, 033/2.

9257.  SÁNC-HEGY                              Hrsz.: 030/7, 030/10.

9258.  NAGY-RÉTI-DŰLŐ I.                Hrsz.: 09/10.

9259.  NAGY-RÉTI-DŰLŐ II.          Hrsz.: 09/10.

9260.  CSETÉNYI HATÁRRA DŰLŐ Hrsz.: 021/62, 05/1.

3. számú  függelék

Egyedi tájértékek – Szápár község

Megjegyzés:

A fenti jegyzék nem teljes, kiegészítésre szorul. Az MSZ 20381 sz. magyar szabvány szerint az egyedi tájértékek kataszterezése több éves kutatómunka és az 5.2.2. pont szerint a nemzeti park igazgatóságok feladata. A szabályozási terv készítése során a település összes egyedi tájértékének felvételezése lehetetlen feladat, ezért a fenti értékek csupán a majdani kataszterezés alapját képezik.

4. számú függelék

A tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája

FÁK:

Acer platanoides                      korai juhar

Acer pseudoplatanus                   hegyi juhar

Alnus glutinosa                       enyves éger

Carpinus betulus                         gyertyán

Fraxinus excelsior                   fekete kőris

Populus nigra                         fekete nyár

Quercus robur                     kocsányos tölgy

Quercus petraeae               kocsánytalan tölgy

Quercus cerris                          csertölgy

Sorbus torminalis                lisztes berkenye

Salix alba ’Pendula’                   szomorúfűz

Tilia argentea                          ezüsthárs

FENYŐK:

Chamaecyparis lawsoniana              hamisciprus

Juniperus chinensis                        boróka

Pinus nigra                          fekete fenyő

Picea abies                              lucfenyő

Picea pungens                          ezüstfenyő

Thuja occidentalis                   nyugati tuja

Taxus baccata                             tiszafa

CSERJÉK:

Berberis thunbergii ’Atropurpurea’       borbolya

Cornus sp.                                    som

Cotinus coggygria                    cserszömörce

Crategus sp.                            Galagonya

Corylus avellena                          mogyoró

Cotoneaster sp.                         madárbirs

Forsythia sp.                         Aranyvessző

Lonicera sp.                                 Lonc

Philadelphus coronarius                  jezsámen

Pyracantha coccinea                      tűztövis

Salix sp.                                     fűz

Spiraea sp.                          Gyöngyvessző

Syringa vulgaris                           orgona

Viburnum lantana                     kányabangita