Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében, a 44. §-ban, a 45. §-ban, a 48. § (2), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (2) bekezdésében, az 50. §-ban, az 51. §-ban, az 52. § (1) bekezdés n) pontjában, az 53. §-ban, az 57. § (1) bekezdésében, az 57. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 68. § (2), (3) és (4) bekezdésében és a 84. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 1. Önkormányzati jelkép

1. §    A község jelképei: a címer és a zászló.

II. Fejezet

2. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, hivatala

2. §   (1) Az önkormányzat elnevezése: Szápár Község Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8423 Szápár Rákóczi út 2.

(3)  Az önkormányzat hivatala: Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8417 Csetény, Rákóczi út 30.

(5) Az önkormányzat hivatalának telephelyei:

a) Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálata 8423 Szápár Rákóczi út 2.

3. §  Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző,  a Zirci Járási Önkormányzati  Társulás és a Közép – Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulása látják el.

        Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

III. Fejezet

3.  A képviselő-testület

4. § (1) A  képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) A képviselők névjegyzékét jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

4.  A képviselő-testület feladat és hatásköre

5. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat feladatai és hatáskörei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.

 (3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja különösen:

            a) helyi tűzvédelmet és közbiztonságot,

            b) a civil szervezetek, egyesületek működését és

            c) a község idegenforgalmi és kulturális rendezvényekeit.

(4) Az önkormányzat által használt szakfeladatokat jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza.

6. § Az önkormányzat a képviselő-testület és Szápári Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján megkötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint meghatározza feladatai végrehajtásának szabályait, illetve a működési feltételeket a Szápári Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat számára.

7. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a polgármester a soron következő rendes testületi ülésen  számol be.

IV. Fejezet

5.  A képviselő- testület működése

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti le. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig a korelnök jogosult az ülés összehívására és levezetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége,  vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel. 

9. § Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

10. § A képviselő-testület rendes ülései gyakorisága vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

11. § (1) A polgármester  - írásbeli indítványra, vagy halaszthatatlan esetben - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni két képviselő írásbeli indítványára.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesternél kell benyújtani, aki az (1) bekezdés szerinti indítvány rendkívüli ülésen történő tárgyalásának indokoltsága esetén, a benyújtástól számított 3 napon belül a rendkívüli ülést a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését az erről szóló meghívó kézbesítését, illetőleg értesítés közlését követő naptól a munkatervben jelzett legközelebbi ülésnapig terjedő időszakban jelzett időpontra is összehívhatja. Az értesítés közlése történhet rövid úton is (pl.: szóban, vagy telefonon).

12. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit az M.ötv – ben  meghatározottak szerint tartja.

13. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az (5) bekezdésben foglaltak szerint olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.   A kiküldés történhet:

a) papír alapon,

b) elektronikus formában pendrive-on, vagy

c) elektronikus levélben küldött letöltési hivatkozással. ( email )

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat saját honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével   tájékoztatni kell.

(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

            a) a képviselőket,

            b) a jegyzőt,

            c) valamely napirendi pont előkészítésében részt vett hivatali dolgozót,

            d) a községben működő nemzetiségi önkormányzat elnökét,

            e) az intézménye érintettsége, esetén annak intézményvezetőjét,

            f) a napirendi pontok előterjesztőit,

            g) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-i) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek.

(6) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:

a) a tárgy pontos meghatározása,

b) az előterjesztő megnevezése,

c) az előterjesztés tartalmának megjelölése, amely lehet:

ca) rendelet-tervezet,

cb) rendelet-tervezethez kapcsolódó határozati javaslat, vagy

cc) határozati javaslat, vagy

cd) tájékoztató.

d) az előkészítésben résztvevő személyek, szervezetek megnevezése,

e) az előkészítésben  közreműködő bizottság megnevezése,

f) az előterjesztés tartalmának pontos megfogalmazása, amelynek a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések  esetében tartalmaznia kell:

  fa) a végrehajtásért felelős szerv ,illetőleg személy megnevezését, és

  fb) reális végrehajtási határidő megjelölését

g) jogszabályi háttér ismertetése: az előterjesztésben szereplő jogszabályi hivatkozások magyarázata,

h) amennyiben szükséges: annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,

i) a meghozandó döntés indokai az esetleges alternatívák bemutatásával,

j) amennyiben létező dokumentumot érint a változtatások ismertetése,

k) amennyiben szükséges: hatáselemzés,

l) amennyiben szükséges: térkép,

m) amennyiben szükséges: hatósági igazolások és

            n) az önkormányzatot esetlegesen érintő pénzügyi vonatkozások ismertetése.

(7) Szóbeli előterjesztés csak valamely eseménynek, vagy feltételnek az előterjesztés tárgyát tartalmazó meghívó kiküldésekor, vagy értesítés közlésekor még le nem járt határidőben történő bekövetkezéséről, vagy teljesüléséről szóló tájékoztató lehet

(8) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:

            a) az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés  előadója a felelős,

            b) az előterjesztés előkészítése során a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal  köteles az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani,

            c) az előterjesztéseket az ülést megelőzően 8 nappal kell leadni a jegyzőnek. 

(9) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a (8) bekezdés c) pontjában leírt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztésként sürgősségi indítványt nyújthat be. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről egyszerű többséggel a képviselő-testület határoz.

14. § Előterjesztő lehet:

            a) a polgármester,

            b) a képviselő-testület bizottsága,

            c) bármelyik képviselő,

            d) a jegyző,

e) az intézménye érintettsége, esetén annak intézményvezetője,

            f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX.  törvény.  79. § (4) bekezdésében meghatározott tárgykörökben és

g) a konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések (tájékoztatók) vonatkozásában: polgármester által felkért személyek.

15. §  A zárt ülés elrendelése vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

16.§ (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.

(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.

17. § (1) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) A polgármester a vitát lezárja, ha napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.

(5) Ha valamely képviselő a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.

(6) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, s felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.

6. Napirend előtti felszólalás

18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő és a polgármester napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden felszólalhat. A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal a polgármesterhez írásban kell benyújtani.

(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt és a polgármestert maximum 5 perc időtartamra illeti meg.

(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának és határozathozatalnak helye nincs.

7.  A napirendek tárgyalása

19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester  tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét lehetőség szerint az alábbi sorrendben lehet meghatározni, szükség esetén a sorrendtől el lehet térni:

            - önkormányzati rendelet alkotása,

            - minősített többséget igénylő egyéb ügyek,

            - határozati javaslatot tartalmazó döntést igénylő ügyek,

            -  interpellációk, kérdések, és

            -  konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések ( tájékoztatók).

(3) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy után a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára alakszerű határozat meghozatala nélkül, egyszerű többséggel hozott döntésével a (2) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.

(4) A képviselő-testület nyílt üléséről a képviselő-testület munkájának zavarása nélkül - hang, film, vagy videofelvétel szabadon készíthető.

(5) A képviselő-testület üléseit legkésőbb az összehívás időpontját követő 5 óra múlva befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása az összehívás időpontját követő 5 óra múlva nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatásáról.

20. §  A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban, vagy a meghívóban, vagy az értesítésben szerepel.

21. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vitát megelőzően a 13. § (4) bekezdése alapján meghívott kérdéseket intézhet az előterjesztőhöz.

(2) A napirendi pont tárgyalása során a vitában bármely napirendhez időkorlátozás nélkül hozzászólhat:

                        a) a polgármester,

                        b) az alpolgármester,

c) a jegyző és

d) az előterjesztő és

e) a 13. § (4) bekezdésében meghatározott meghívott.

(3) Az ülés (2) bekezdésbe nem tartozó hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendhez első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.

(4) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.

22. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:

            a) a napirend vitájának lezárására irányuló javaslat,

            b) a 19. § (3) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrend megváltoztatására irányuló javaslat,

c) az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen továbbfolytatására irányuló javaslat,

d) a név szerinti szavazásra irányuló javaslat és

e) a titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslat.

8. Interpelláció, kérdés

23. § (1)  A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől,  vagy bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

            a) az interpelláló nevét,

            b) az interpelláció tárgyát és

            c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, legfeljebb 2 percben.

9. Konkrét határozati javaslatot nem tartalmazó előterjesztések

(tájékoztatók)

24. § (1) A tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

 (3) A polgármester a rendes testületi ülésére tájékozatót készít a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről és az ennek kapcsán tett intézkedésekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

10. A szavazás rendje

25. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.

(2) A képviselő döntése meghozatalakor „igen”, „nem”, vagy ”tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat.

(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

 (4) A képviselő-testület a vita lezárása után – az (5) bekezdésben leírt kivétellel - rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(5) A képviselő-testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

1. az ügyrendi kérdésekről és
2. a tájékoztatókról.

11. A döntéshozatal módja

26. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű, vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

 (3)  A nyílt szavazás történhet

a) kézfelemeléssel, vagy

            b) szóban, név szerinti akaratnyilvánítással.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

27. §  (1) Név szerinti szavazás szabályaira az Mötv rendelkezése irányadó.

 (2) Név szerinti szavazást indítványozhat:

   a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

(3) A (2) bekezdésben foglalt - a név szerinti szavazásra irányuló - indítványról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(5) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a 26. § (3) bekezdés b) pontjában leírtak szerint szavaz.

(6) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

28. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben szabályozott ügyekben egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 27. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

            b) a szavazás kezdetét és végét,

            c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            d) a szavazás során felmerült körülményeket,

            e) a szavazás során tett megállapításait és hozott határozatokat és

            f) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.

12. Az önkormányzat rendelete

29. §  (1)  Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

                        a) a polgármester,

                        b) a képviselő,

                        c) a jegyző,

                        d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke és

                        e) a civil szervezet képviselője.

(2) A rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezet törvényességi szempontú vizsgálata céljából a jegyzőhöz, véleményezésre a képviselőkhöz, valamint az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

30. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésére az Mötv szabályai irányadóak.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálatának hirdetőtábláján, 15 napra történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

 (3) Az önkormányzati rendelet hatályba lépését tárgyának pontos megjelölésével az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

31. § (1) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervez.

         (2) A társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

32. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a jogalkotásra irányadó szabályok szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testületi rendeletek, határozatok, megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

13.  A rendeletek és a határozatok nyilvántartása

33. § (1) Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

            a) a rendelet tárgyát és számát,

            b) a rendelet megalkotásának időpontját,

            c)  a rendelet hatályba lépés időpontját és

            d) az esetleges későbbi módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:

             a határozat számát és meghozatalának időpontját,

14.  A jegyzőkönyv

34. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára, az aláírására, a k az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A Kormányhivatalnak történő felterjesztésért a jegyző a felelős.

2. A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

1. a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
2. a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

c)  szükség esetén a polgármester intézkedéseit,

d)  a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és

e)  az ülés bezárásának idejét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

            a) a meghívó,

            b) az írásos előterjesztések, interpellációk,

            c)  a jelenléti ív,

            d) a  titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

            e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele  és

            f) a név szerinti szavazásról készült névsor.

35. §    A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.

V. Fejezet

15. A bizottságok

36. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.

(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:

            a) a polgármester

b) alpolgármester és

            c) bármely képviselő.

(3) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal köteles biztosítani.

37. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

                        a) Ügyrendi Bizottság

(2) A Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll.

(3) A bizottság tagjainak névsorát a Rendelet 3. függeléke tartalmazza.

4. A Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, alpolgármester, képviselők, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermekek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat:
   1. a vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
   2. a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek felhívása a kötelezettségük teljesítésére,
   3. a vagyonnyilatkozatok átadásával-átvételével, a nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok,
   4. a vagyonnyilatkozati eljárás eredményéről tájékoztatást nyújt az eljárást követő rendes képviselő-testületi ülésen.

16.  A polgármester

38. § (1) A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő- testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), az Mötv. és a polgármester jogállásáról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A polgármester fő állásban látja el feladatait.

(3) A képviselő-testület határozza meg a polgármester illetményét, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek szabályai alapján, és a költségátalányát.

 (4) A polgármester a község polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart, amelyet a jelen rendelet 2. függeléke tartalmaz.

(5) A polgármester átruházott hatáskörében gyakorolja:  

1. a közfoglalkoztatottak, valamint a Szápár Község Önkormányzattal munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlására,

2. a Szápár Község Önkormányzat államigazgatási ügyekben ügyfélként való szereplésekor a szükséges jognyilatkozatok megtételére,

3. az önkormányzati segéllyel, a gyermekszületési támogatással, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással,  méltányossági ápolási díjjal  kapcsolatos átadott  hatáskört, és

 4. a szerződéskötést - 2 napot meg nem haladó esetben –  a Kultúrház terembérletére vonatkozóan.

(6) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

a) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és

d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás.

17. Az alpolgármester

39. § (1) A képviselő-testület az Ötv., az Mötv. és az alpolgármester jogállására irányadó szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület határozza meg a alpolgármester tiszteletdíját, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek szabályai alapján.

(3) Az alpolgármester ellátja a polgármester helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.

(4) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) Az alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.

Szakfeladatok:

3700001 szakfeladat Szennyvíz gyűjtése, kezelése

8821111  szakfeladat Aktív korúak ellátása

8821131  szakfeladat Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

8821161  szakfeladat Ápolási díj méltányossági alapon

8821171  szakfeladat Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

8821211  szakfeladat Helyi eseti lakásfenntartási támogatás

8821291  szakfeladat Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

8822021  szakfeladat Közgyógyellátás

8822031  szakfeladat Köztemetés

8903011  szakfeladat Civil szervezetek működési támogatása

8904411  szakfeladat Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

8904421 szakfeladat Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú              közfoglalkoztatása

8904431 szakfeladat Egyéb közfoglalkoztatás

8905051 szakfeladat Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése

9004001  szakfeladat Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése

9101231 szakfeladat Könyvtári szolgáltatások

9603021 szakfeladat Köztemető-fenntartás és működtetés

9990000 technikai szakfeladat