2. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Szápár Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8423 Szápár Rákóczi út 2.

(3) Az önkormányzat hivatala: Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8417 Csetény, Rákóczi út 30.

(5) Az önkormányzat hivatalának telephelyei: Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálata 8423 Szápár Rákóczi út 2.

3. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a Zirci Járási Önkormányzati Társulás és a Közép – Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulása látják el.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(2) A képviselők névjegyzékét jelen rendelet 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat feladatai és hatáskörei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései irányadóak.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja különösen:

(4) Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókat jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) Az átruházott hatáskörben végzett munkáról a polgármester a soron következő rendes testületi ülésen számol be.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, illetve szükség esetén más helyi önkormányzattal együttes ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti le. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén pedig a korelnök jogosult az ülés összehívására és levezetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti akadályoztatásnak minősül különösen az érintett betegsége, vagy ha személyére vonatkozóan törvényben meghatározott kizárási ok merül fel.

8. § Az alakuló ülés részletes szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

9. § A képviselő-testület rendes ülései gyakorisága vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

10. § (1) A polgármester - írásbeli indítványra, vagy halaszthatatlan esetben - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2)

(3)

(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését az erről szóló meghívó kézbesítését, értesítés közlését követő naptól a munkatervben jelzett legközelebbi ülésnapig terjedő időszakban jelzett időpontra is összehívhatja. Az értesítés közlése történhet rövid úton is (pl.: szóban, vagy telefonon).

11. § A képviselő-testület rendes üléseit az M.ötv – ben meghatározottak szerint tartja.

12. § (1) A képviselő-testület tagjait a polgármester az ülés helyének, időpontjának, a napirend tárgyának előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval hívja össze.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az (5) bekezdésben foglaltak szerint olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A kiküldés történhet:

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat honlapján – www.szapar.hu - és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(5) A meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell a (4) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározottaknak. A (4) bekezdés e)-i) pontjaiban meghatározottak előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelynek előkészítésében közreműködnek.

(6) Az írásos előterjesztés fő részei és tartalmi minimumkövetelményei:

(7) Szóbeli előterjesztés csak valamely eseménynek, vagy feltételnek az előterjesztés tárgyát tartalmazó meghívó kiküldésekor, vagy értesítés közlésekor még le nem járt határidőben történő bekövetkezéséről, vagy teljesüléséről szóló tájékoztató lehet

(8) Az írásos előterjesztések előterjesztésekor be kell tartani a következőket:

(9) Amennyiben valamely napirendi javaslat az időközben felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt a (10) bekezdés c) pontjában leírt határidőben nem terjeszthető elő, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig az előterjesztésre jogosult írásos előterjesztésként sürgősségi indítványt nyújthat be. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről egyszerű többséggel a képviselő-testület határoz.

13. § Előterjesztő lehet:

14. § A zárt ülés elrendelése vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

15. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja az Mötv. szerinti határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.

(2) A határozatképtelenség tényét az ülés jelenléti ívén a jegyző rögzíti.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 7 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A képviselő akadályoztatását 24 órával az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternél.

16. § (1) A polgármester napirendenként megnyitja, irányítja, összefoglalja és lezárja a vitát.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(3) Ismételt felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) A polgármester a vitát lezárja, ha napirendi ponthoz több hozzászóló nincs.

(5) Ha valamely képviselő a szabályzatnak a tanácskozási rendre vonatkozó szabályait megszegi, vagy felszólalása során a testület tekintélyét, illetve valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, akkor a polgármester rendre utasítja. A rendreutasítás ellen felszólalni, vagy azzal vitába szállni nem lehet.

(6) Ha a képviselő-testület ülésének rendjét a hallgatóság soraiból zavarják, akkor a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, akkor a polgármester az egész hallgatóságot figyelmezteti, s felhívja a figyelmet a rendet sértő magatartás abbahagyására.

17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő és a polgármester napirenden nem szereplő, de a települést érintő önkormányzati témában napirend előtt röviden felszólalhat. A napirend előtti felszólalás tárgyát és annak indokát az ülés kezdete előtt legalább 1 nappal a polgármesterhez írásban kell benyújtani.

(2) A napirend előtti felszólalás joga a képviselőt és a polgármestert maximum 5 perc időtartamra illeti meg.

(3) A napirend előtti felszólalásnál vitának és határozathozatalnak helye nincs.

18. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet egyszerű többséggel a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(3) A képviselő-testület az ülésen a napirend elfogadása előtt vagy után a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára alakszerű határozat meghozatala nélkül, egyszerű többséggel hozott döntésével a (2) bekezdésben meghatározott sorrendet megváltoztathatja.

(4) A képviselő-testület nyílt üléséről a képviselő-testület munkájának zavarása nélkül - hang, film, vagy videofelvétel szabadon készíthető.

(5) A képviselő-testület üléseit legkésőbb az összehívás időpontját követő 5 óra múlva befejezi. Az ülésről szóló meghívóban jelezni kell, hogy amennyiben a képviselő-testület által megállapított napirendek megtárgyalása az összehívás időpontját követő 5 óra múlva nem fejeződik be, a képviselő-testület mikor folytatja az ülést. Az ülés folyamán bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt az ülés – annak összehívásától számított 5 óra elteltét követően - az ülésnapon történő közvetlen tovább folytatásáról.

19. § A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amely az indítványban, vagy a meghívóban, vagy az értesítésben szerepel.

20. § (1) A napirendi pont tárgyalása során a vitát megelőzően a 13. § (4) bekezdése alapján meghívott kérdéseket intézhet az előterjesztőhöz.

(2) A napirendi pont tárgyalása során a vitában bármely napirendhez időkorlátozás nélkül hozzászólhat:

(3) Az ülés (2) bekezdésbe nem tartozó hallgatósága köréből az előterjesztőhöz kérdést az intézhet, illetve a vitában az a személy szólhat egy napirendhez első alkalommal legfeljebb 5 perc, majd minden további kérdés és hozzászólás vonatkozásában legfeljebb 2 perc időtartamra, akinek ezt a lehetőséget a polgármester megadja.

(4) A hozzászólók sorrendjét - a jelentkezés sorrendjét figyelembe véve - a polgármester határozza meg.

21. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő soron kívül ügyrendi javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ügyrendi javaslatnak minősül különösen:

22. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, vagy bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is, legfeljebb 2 percben.

23. § (1) A tájékoztatók előterjesztőihez a képviselők kérdéseket intézhetnek. Elfogadásukról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

(2) A polgármester a rendes testületi ülésére tájékoztatót készít a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről és az ennek kapcsán tett intézkedésekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

24. § (1) A vita során az előterjesztő – jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatával – dönthet a módosító javaslat befogadásáról. A befogadott javaslattal az előterjesztésben szereplő javaslat módosul.

(2) A képviselő döntése meghozatalakor igen, nem, vagy tartózkodom nyilatkozattal szavazhat.

(3) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott, szabatosan megfogalmazott, az előterjesztő által be nem fogadott módosító javaslatokat azok megfogalmazásának visszamenőleges időrendi sorrendjében egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(4) A képviselő-testület a vita lezárása után – az (5) bekezdésben leírt kivétellel - rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(5) A képviselő-testület az ülés jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, egyszerű többséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

25. § (1) A határozatképesség, valamint a javaslat egyszerű, vagy minősített többséggel történő elfogadásának szabályai vonatkozásában az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A nyílt szavazás történhet

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

26. § (1) Név szerinti szavazás szabályaira az Mötv rendelkezése irányadó.

(2) Név szerinti szavazást indítványozhat:

(3) A (2) bekezdésben foglalt - a név szerinti szavazásra irányuló - indítványról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselő neve elhangzása után a 26. § (3) bekezdés b) pontjában leírtak szerint szavaz.

(5) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

27. § (1) A képviselő-testület az Mötv. irányadó rendelkezéseiben szabályozott ügyekben egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás elrendelésére irányuló javaslatot a 27. § (2) bekezdésében leírt személyek tehetnek.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál a polgármester javaslatára létrehozott ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.

28. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

(2) A rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester gondoskodik a rendelet-tervezet törvényességi szempontú vizsgálata céljából a jegyzőhöz, véleményezésre a képviselőkhöz, valamint az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

29. § (1) Az önkormányzati rendelet aláírására és kihirdetésére az Mötv szabályai irányadóak.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálatának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

(3) Az önkormányzati rendeletet, hatályba lépését, tárgyának pontos megjelölésével az önkormányzat honlapján -www.szapar.hu- is közzé kell tenni.

30. § A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervez.

31. § Az önkormányzati rendeleteket a jogalkotásra irányadó szabályok szerint kell megjelölni.

32. § (1) Az önkormányzati rendeletek és határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

(3) A határozatok nyilvántartása tartalmazza:a határozat számát és meghozatalának időpontját.

33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára, az aláírására, a k az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A Kormányhivatalnak történő felterjesztésért a jegyző a felelős.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

34. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület titkos iratként kezeli.

35. § (1) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságai létrehozására az Mötv. szabályai irányadóak.

(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet:

(3) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal köteles biztosítani.

36. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.

(2) A Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll.

(3) A bizottság tagjainak névsorát a 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben meghatározottakon túl az Ügyrendi Bizottság feladata: az önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálása. A polgármester, alpolgármester, képviselők, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs és gyermekek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat: a vagyonnyilatkozati eljárás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintettek felhívása a kötelezettségük teljesítésére, a vagyonnyilatkozatok átadásával-átvételével, a nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok, a vagyonnyilatkozati eljárás eredményéről tájékoztatást nyújt az eljárást követő rendes képviselő-testületi ülésen.

(5) A bizottság összehívására, működésére és vezetésére a képviselő – testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(6) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

37. § (1) A polgármester jogállására, a képviselő-testület és a képviselő- testület bizottságának működésével összefüggő feladatai vonatkozásában a helyi önkormányzatokról szóló az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) A polgármester főállásban látja el a feladatait.

(3) A polgármester a község polgárainak közvetlen kapcsolattartása érdekében fogadónapot tart, amelyet a jelen rendelet 4. melléklete tartalmaz.

(4) A polgármester átruházott hatáskörében gyakorolja:

(5) A polgármester – az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

38. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szabályai szerint saját tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester ellátja a polgármester helyettesítésével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén vezeti a képviselő-testület ülését. Az akadályoztatás lehet, a tartós betegség valamint a polgármester írásos nyilatkozata a tartós távollét időpontjáról, annak időtartamáról.

(4) Az alpolgármester közreműködik a polgármesternek az önkormányzat képviseletével összefüggő feladatai ellátásában.

39. § (1) A települési képviselő jogállására, feladataira az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) A települési képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén, a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt, hogy az érintettséggel elfogadott döntés érvénytelen és ismételten napirendre kell tűzni, újra szükséges dönteni róla.

(3) A képviselő fogadóórát tarthat, amelyhez a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálatának helyiségében kell helyet biztosítani.

(4) A képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó tiszteletdíj megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

40. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezések irányadóak.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A jegyző általános feladatai a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(4) A jegyző az (1) pontban leírt feladatain túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban

(5) A jegyző - amennyiben lehetséges - törvényességi észrevételezési kötelezettségét lehetőleg már a döntés-előkészítés folyamatában teljesíti

(6) A jegyző soron kívül írásban, vagy testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése ellen.

(7) A jegyző átruházott hatáskörben gyakorolja a közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használatával kapcsolatos közútkezelői jogokat.

(8) A jegyző hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása estén, a jegyzői feladatokat átmenetileg a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási főelőadója látja el.

41. § A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal telephelyeit, a jogállását, a feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a szervezeti egységeit, a működési rendjét a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

42. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a közvetlen tájékoztatásra és a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

43. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a községben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) Közmeghallgatást, ennek időpontját megelőzően legalább 8 nappal a települési hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján meg kell hirdetni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A polgármester külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a közmeghallgatást.

(4) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak a válaszadásra van lehetőség.

(5) A közmeghallgatáson felmerült kérdésre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, ha szükséges, az ügy vizsgálatára ideiglenes bizottságot hoz létre. Vizsgálat elrendelése esetén a közérdekű javaslattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a vizsgálatot figyelemmel kísérje.

(6) A vizsgálat elrendeléséről és a közbenső vagy érdemi intézkedésekről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(7) Nagyobb jelentőségű közügyekben a lakosságot, a Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal Szápári Ügyfélszolgálatának hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján - www.szapar.hu - tájékoztatni kell az intézkedésről vagy annak eredményéről.

44. § (1) A Falugyűlés összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése vagy a tájékozódás érdekében van szükség.

(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti

45. § A Képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:

46. § Az önkormányzat tulajdonára és a tulajdonnal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

47. § (1) E rendelet 2015. július 30- án lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015.(II.05.) önkormányzati rendelete a hatályát veszti.