Bakonynána Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. Évi LXV. Törvény 8.§. (1) bekezdésében adott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.  (A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)

I. FEJEZET

Általános előírások

Az előírások hatálya

1.§.

Jelen rendelet hatálya Bakonynána község teljes közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2.§.

1. A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.
2. Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település szabályozási tervének

(1. sz. melléklet: szabályozási terv – beépítési terület

 2. sz. melléklet^[1]: szabályozási terv – beépítésre nem szánt területek) melynek helyébe lép az egységes szerkezetbe foglalt módosított beépítésre szánt területek szabályozási tervlapja.

A rendeletek előírásai a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazandók.

A szabályozás elemei

3.§.

1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: ^[2]
   1. Szabályozási vonal
   2. Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa
   3. Területfelhasználási egységek határa

d.Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, vonal, kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.

2.Irányadó szabályozási elemek: ajánlott telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala.

3.Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.

4.A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Külterület és belterület

4.§.

1.A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

Területfelhasználás

5.§.

1.         A település területe építési szempontból

a.   beépítésre szánt területekre

2. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

2.A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

         a.) ^[3]    beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

aa.)Lakóterület:

Falusias                                                                                        Lf

ab.)Vegyes terület:

Településközpont vegyes terület                                                    Vt

ac.) Üdülőterület:

Üdülőházas terület                                                                        Üü

ad.) Gazdasági terület:

Kereskedelmi-szolgáltató                                                              Gksz

ae.) Különleges terület:

temető területe                                                                              Kte

sportolási és rekreációs célú terület                                               Ksp

mezőgazdasági üzemi terület                                                          Kmgü

          b.) beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

Közlekedési és közmű terület:

Közlekedési terület a szabályozási terven jelölt:

• országos közutak                                                              KÖu
• a helyi közutak területe                                                      külön nem jelölt

Zöldterület:

• zöldterület                                                                        Z

Erdőterület:

• védelmi                                                                             Ev

Mezőgazdasági terület:

• általános                                                                           Má

Vízgazdálkodási terület:

• vízgazdálkodási terület                                                       V

3. Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.
4. Bakonynána közigazgatási területén új bánya nem nyitható, új bányatelek nem fektethető, bányászati tevékenység számára terület kutatásba nem vonható, meglévő bányatelek nem bővíthető.

II. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A lakóterületek általános előírásai

6. §.

1. A lakóterületeken elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, valamint az OTÉK-ban felsorolt egyéb funkciójú épületek, kivéve az üzemanyagtöltőt.
2. A fő funkciójú épület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő mellékfunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. A főfunkciójú épület terve vagy megléte nélkül nem engedélyezhető mellék funkciójú épület. A mellék funkciójú épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a fő funkciójú épület használatbavételi engedélyét.
3. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani.
4. Az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge Lf-k övezetben 40^o-45^o közötti, míg a többi Lf övezetben 35^o-48^o közötti lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó pasztel egyéb héjalás alkalmazható. Bitumenes zsindely esetén sötét pasztell szín alkalmazható. Nem alkalmazható a táblás-fémlemez (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedés) és táblás műanyag-lemezfedés. Az Lf-k övezetben a hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Lf-k övezetben tetőfelépítmény nem építhető, kizárólag tetősík ablak, vagy „ökörszem, kutyaól ablak” építhető.
5. A lakóterületen lakással egybeépített (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) egy építészeti egységben helyezhető el, úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltse, az övezetre előírt beépítési %-ok betartásával. A működéshez szükséges parkolási lehetőséget az eddigi telken belül kell biztosítani (figyelembe véve a parkolási rendeletet).
6. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők.
7. A lakóövezetek telkeit általában a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 160 cm magas lehet. A helyben hagyományos natúr deszka kerítés (lazúros festéssel) max. 180 cm magas lehet. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel. Élő sövény estében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Látszó beton felület nem alkalmazható még belső kerítésnek sem.
8. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet sajátos előírásainak betartásával. A  beépíthetőség előírt szabályainak nem megfelelően, de már beépített telek az épület méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető az övezet egyéb sajátos előírásainak betartásával.

9. A beépíthető minimális teleknagyságot többszörösen meghaladó telken a többszörösség számának megfelelő számú épület építhető, de csak a minimális beépíthető teleknagyság és a max. beépítés mérték szorzatának megfelelő nagyságú épültekkel, valamint az építési hely illeszkedés alapján meghatározott folytatásában. Egy épület max. 250 m² szintterületű lehet. (kivétel közösségi funkciójú épület)
10. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek elhelyezése az oldalhatártól az eresz távolságára lehet, kivéve a kialakult állapotot és az Lfk övezetet, ahol 0 cm is lehet. Oldalhatárra előírt beépítésnél az épületek legszélső szerkezeti eleme (eresz széle) helyezkedjen el az oldalhatáron. Meglévő épület elbontásával nem járó felújítása illetve átalakítása esetén az épület az eredeti építési helyén maradhat.
11. A hátsókert min. 6 méter. Az oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatártól ellentétes oldalon az oldalkert minimum 5 méter.

13. Az Lf-k övezetben az utcafronti épületszélesség a 9,6 métert nem haladhatja meg az utcafronti beépítési vonaltól mért 5 méter mélységig.
14. A kialakítható teleknagyságok út és közműlétesítmények kialakítása, módosítása során eltérhetnek az övezetre előírt minimális értéktől. Telekalakításnál a fenti esetekben a visszamaradó teleknek továbbra is beépíthetőnek kell maradnia legalább az eseti előírásokkal.
15. Az építés feltétele a kiépített alapközmű (víz, csatorna, elektromos) gerincvezeték megléte.
16. Gázkémény csak burkolt (tégla, rabic) kivitelben épülhet.
17. Föld feletti kialakítású gáztartály nem építhető.
18. A lakóterület övezeteiben az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

Falusias lakóterületek (Lf)

7.§.

1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. A szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalakat kötelező jelleggel kell figyelembe venni. Ahol nem került feltüntetésre építési vonal, ott kialakult környezet esetén az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni, de általában az övezetben az előkert 7 m legyen.

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

8.§.

1. Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. A több üdülőépület együttes elhelyezésére szolgáló (tömb) telken üdülőépületet elhelyezni csak a terület egészére kiterjedő elvi építési engedélynek megfelelően szabad.

3.   Az övezetben az építési hely határvonalai:

a)  építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

b)  építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

c)  építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 6 m-re,

d) építési határvonal a Gaja-patak mederélétől 20 m-re húzódik.

4. Üdülőházas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani kertépítészeti terv alapján. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak.
   2. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
   3. zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 75 % arányban honos növényfajok alkalmazandók. A Gaja-patak menti 20 m széles sávban a természetes, természetközeli növényzet megtartandó, a zöldfelület gazdagítása érdekében kizárólag honos fa- és cserjefajok telepíthetők.
   4. az övezetben allergiát okozó, illetve termésükkel szemetelő, valamint mérgező növények nem ültethetők.
   5. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

Településközpont vegyes terület

9.§.

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló az OTÉK-ban felsorolt funkciójú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve  -parkolóház, üzemanyagtöltő, mely nem helyezhető el.

3. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K-kialakult állapot szerint kizárólag a templomokra érvényes

K=kialakult (kizárólag a templomra és tömbjére vonatkozik) * kivéve a templom

4. A Vt településközpont vegyes területen az épületek elhelyezése meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet a szabályozási tervlapon feltüntetett előkerttel (a nem ábrázolt esetekben a kialakult állapotot figyelembe véve az illeszkedés szabályai alapján kell eljárni).
5. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az érvényes normatívák alapján számítható parkoló mennyiséget kell megépíteni. Az új intézmények létesítésével egyidejűleg az OTÉK szerinti parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzati parkolási rendeletben foglaltak szerint kell megoldani.
6. A Vt övezetben állattartás céljára szolgáló épületek az állattartási rendelet szerint helyezhetők el.
7. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 35 ^o -nál alacsonyabb, 45 ^o -nál meredekebb nem lehet, kivéve a templomot sportcsarnokot, ahol a kialakult szerinti ill. min 15 fokos lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazandó. Nem alkalmazható táblás lemezfedés kivéve a sportcsarnok szerkezetet. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
8. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú max. 160 cm magas kerítéssel lehet bekeríteni.

9. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
   2. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
   3. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
   4. új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia.
   5.  intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megkezdődött.

Gazdasági terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

10.§.

1. A gazdasági területek az alábbi kategóriába tartozik:
   1. Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
2. A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ: szabadon álló

*terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető

3. A Gksz-2 övezetben épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45° közötti lehet, alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes cserép színéhez közelálló lehet. Ez alól kivétel a technológiai torony, ahol lapostető is megengedett.
4. A gazdasági területek gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig.
5. Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

      a)        a gazdasági övezetekben az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

      b)       az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.

      c)        a gazdasági övezetekben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal-, a hátsó- és előkertben a jelölt mélységig, de minimum 15 m mélységben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

      d)       a parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

      e)        gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet (M 1:200) kell készíteni. A kertépítészeti tervnek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finom tereprendezési tervet, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.

      f)        gazdasági területeken a létesítmények használatba vételi engedélye kizárólag abban az esetben adható meg, ha a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelő, a kertépítészeti tervben előírt növénytelepítés megtörtént.

6. Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni. Az építési hely telekalakítás esetén is a szabályozási tervlapon feltüntetett maradjon, de min. 5m oldalkert kötelezően kialakítandó ez esetben is.
7. Az övezetben tervezett épületre, építményre vonatkozó építési engedélyezési tervhez a teljes telektömb területét bemutató beépítési helyszínrajzot kell csatolni, melynek tartalmaznia kell a jogszabályi előíráson túl a teljes telektömbre vonatkozó információkat is.
8. A területek átmeneti hasznosítása csak zöldfelületi funkcióval lehet.

Különleges területek

Temető területe

11.§.

1. A Szabályozási terven temetőként (Kte) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

K: kialakult, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

3. A Kte övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 5 méter.
4. A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. a temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő.
   2. a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, balesetveszély elhárítása vagy közegészségügyi szempontok teszik szükségessé.

Sportolási és rekreációs célú terület (Ksp)

12.§.

1. A Szabályozási terven sportolási és rekreációs célú területként (Ksp) lehatárolt területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:
   1. sportpályák,
   2. sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.
   3. pihenést és testedzést szolgáló építmények,
   4. vendéglátó épület,
   5. a terület fenntartásához szükséges épület,
   6. nyilvános illemhelyek,
   7. parkolók.

(2)          Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 15 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 6 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 15 m-re húzódik.
4. Az övezetben a kerítések kizárólag áttört kialakításúak, vagy sövényből ültetettek lehetnek.

13.§. ^[4]

Mezőgazdaági üzemi terület (Kmgü)

13/A. §^[5]

(1) A Szabályozási terven mezőgazdasági üzemi területként (Kmgü) lehatárolt területen a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, erdőgazdálkodáshoz, fafeldolgozáshoz és egyéb mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épületek helyezhetők el egyenként max. 1600 m2-es földszinti beépítettségi nagysággal.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen tevékenység kizárólag a felsőbb szintű jogszabályokban előírt engedélyek birtokában és az engedélyben meghatározottak szerint folytatható.

(3) A mezőgazdasági üzemi területen az 1) pontban meghatározott funkciójú épületeken túl kizárólag az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) Irodaépület, szolgálati lakás, valamint

b) a terület fenntartását szolgáló, továbbá biztonsági okokból szükséges épületek, építmények (pl. őrház, portaépület),

c) parkolók.

(4) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

(5) Az övezetben épületek, építmények a BSZA-3 sz. Szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhetők el.

(6) Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. a mezőgazdasági üzemi terület szabályozási terven jelölt részein min. 15m széles  többszintű növényzetből álló zöldfelületi sáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő. A 15 m-től csak ott térhetnek el, ahol meglévő épület, vagy út esik a sávba,
2. a telekhatár menti növényzet kialakításakor tájképvédelmi okokból kizárólag a termőhelyi és ökológiai adottságoknak megfelelő honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
3. a parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.

(7) Az övezetet max. 2,5 m magas teljes áttörtségű kerítéssel lehet bekeríteni.”

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek és létesítmények         

14.§.

1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.
2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.
3. Bakonynána közigazgatási területét érintő országos közút:

                   82112. sz. Bakonynána bekötőút

                   Tervezési osztály jele    külterületen:      K.VI.C

                                                      belterületen:      B.V.c D

A település gyűjtőútját (B.V.d.B) a következő utca alkotja:

Ady Endre utca 282, 283 hrsz.

4. A 82 112 sz. bekötőút jelenlegi nyomvonalát és szabályozási szélességét a szabályozási terven jelöltek szerinti korrekciókkal kell figyelembe venni. A külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.
5. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.
6. A község kiszolgáló-lakóutcáinak (B.VI.d.D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 méter.
7. Teljes útrekonstrukciót ill. új út építését megelőzően a közművek kiépítettségéről, műszaki színvonaláról és állapotáról illetve a hiányzó közművek megvalósításának módjáról és idejéről a közmű tulajdonosokkal illetve kezelőkkel egyeztetni és megállapodni szükséges.
8. Különleges burkolat-kiképzésű közterületeket (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.
9. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.
10. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

Zöldterületek

15.§.

1. Zöldterület a BSZA jelű szabályozási tervlapon „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység, mely a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
   1. közpark (Z-1)
   2. közkert (Z-2)
2. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadonálló

3. A Z-1 övezetben a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

• pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),
• sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),
• kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon),
• vendéglátó létesítmény,
• szabadidő létesítmények,
• a terület fenntartását szolgáló épület.

4. A Z-1 övezetben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 15 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 15 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 15 m-re húzódik.
5. A Z-2 övezetben kizárólag

• pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, pergola stb.),
• köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.)

alakíthatók ki.

6. Az övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet, gyep a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
7. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
8. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1:200), favédelmi tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
9. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
   1. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
   2. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

Erdőterület

16.§.

1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és rendeltetésük, valamint az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

1. Ev-1: védett,
2. Ev-2: védő és
3. Ev-h: honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek.

2. Védett rendeltetésű erdőterületek (Ev-1) övezetbe a tervezett Kelet-Bakony Tájvédelmi Körzet területén található, valamint a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetésű erdőterületeken természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatandó. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
3. Védő rendeltetésű erdőterületeken (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
4. A védett és a védő erdőterületeken kizárólag vadvédelmi kerítés létesíthető szakmailag kellően megindokolt esetekben. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki.
5. A honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Ev-h) övezetbe a Magyar Honvédség kezelésében lévő védelmi célú erdők tartoznak. Honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken a 3. bekezdésben meghatározott nem épület jellegű építmények, létesítmények helyezhetők el.
6. Azon honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken, amelyek a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerint természeti területnek minősülnek és/vagy a tervezett Kelet-Bakony Tájvédelmi Körzet területén találhatók, a természetes és természetközeli állapotok megőrzése és érvényre juttatása érdekében az erdészeti üzemterv a természetvédelmi hatóság  és a Honvédelmi Minisztérium előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyható jóvá.
7. A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
8. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
9. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság és a természetvédelmi hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezőgazdasági terület

17.§.

1. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.
2. A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

a)lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el. 

b)önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el.

c)vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.

d)az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.

e)állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

3. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
   1. Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet
   2. Má-2: árutermelő mezőgazdasági övezet
   3. Má-3: belterületi mezőgazdasági övezet

(4)Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága – kivéve az utak céljára és a szélerőművek létesítményei számára kialakításra kerülő telkeket - 3000m², szélessége min. 30m.

(5)^[6]Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadon álló  G: gazdasági épület

T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe

6. ^[7]Má-1 és Má-2 övezetekben az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények beleértve a halastavat is (vízjogi engedély alapján) helyezhetők el, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakófunkciót (max. 10% alapterületben) tartalmazó épület. Az épületek növénytermesztéshez és állattartáshoz kapcsolódó épület esetén egyenkénti mérete nem haladhatja meg az 1000 m2 beépített földszinti alapterületet, fedeles lovarda esetén az 1400 m2-t.
7. Az Má-1 és Má-2 övezetekben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
8. Az Má-1 és Má-2 övezetekben több telekből álló birtoktest alakítható ki. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.
9. Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépületének alapterülete — a tájkarakter megőrzése érdekében — a beépített területnek legfeljebb 50 %-a, de legfeljebb 200 m² lehet. Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33.§-ában felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély kizárólag az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.
10. A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok előírásain túlmenően kertépítészeti tervet^[8] is tartalmaznia kell. A Kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
11. A mezőgazdasági területeken szélerőmű-park kizárólag környezeti hatásvizsgálat alapján, környezetvédelmi engedély birtokában alakítható ki.
12. A szélturbinák kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha működésük során a települési környezetvédelem (pl. környezeti zaj elleni védelem), továbbá a természet védelme (pl. madárvédelem), az ökológiai kapcsolatok zavartalan fennmaradása biztosítható.
13. A környezetvédelmi engedéllyel rendelkező szélerőmű-park szélturbináinak telepíthetőségi helyét a szabályozási terv tartalmazza.  Az újonnan kialakításra kerülő szélerőművek által érintett területet (szélturbinák és védőterületeik) a Szabályozási terven fel kell tüntetni.
14. Új szélerőmű elhelyezésére kizárólag a Szabályozási terven jelölt  árutermelő mezőgazdasági övezetbe sorolt területek vonhatók vizsgálat alá. A szélturbinák helyeinek meghatározásakor az emberi egészség és a természet védelme érdekében az alábbi védőtávolságok veendők figyelembe, melyen belül szélturbinák nem alakíthatók ki:
    1. összefüggő települési területtől (lakó-, vegyes és rekreációs célú terület szélétől) való védőtávolságot a zajterhelési határértékekről szóló jogszabályban^[9] meghatározott határértékek teljesülése határozza meg, de nem lehet kevesebb, mint 600 m,
    2. közutak, vasutak mentén 50 m,
    3. vízfolyások mentén 100 m,
    4. összefüggő (5 ha-nál nagyobb) erdőterület szélétől számított 100 m,
    5. a természetvédelmi értékekben gazdag területek (védett természeti területek, természeti területek, Natura 2000 területek) környezetében az illetékes természetvédelmi hatóság által meghatározott védőtávolságot kell figyelembe venni. 
15. A szélerőmű-park létesítményeinek (szélerőművek és járulékos létesítményei) elhelyezéséhez telket kell elkülöníteni, melynek területe a 300 m²-t nem haladhatja meg.
16. A szélturbinák teljes magassága (torony + lapát) legfeljebb 150 m lehet.
17. A szélerőműpark hatásterületén a mezőgazdasági területen elhelyezhető épületek, építmények közül tanyagazdaság és birtokközpont nem alakítható ki. Gazdasági épület kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az üzemi létesítménytől származó környezeti zajszint a jogszabályban meghatározott határértékeket (nappal 60 dB, éjjel 50 dB) nem haladja meg, és legalább a szélturbina alaptestétől 150 m-re kerül elhelyezésre.

Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)

18.§.

1. Az övezetbe a „Szabályozási terv — külterület” c. tervlapon (2. sz. melléklet) „Má-1” jellel jelölt, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott és/vagy a tervezett Kelet-Bakony tájvédelmi körzet területén található tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.
2. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
3. Az övezet teljes területén átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
4. ^[10]Az övezetben kerítések nem létesíthetők, kivéve az állattartó épületek kifutói körül kizárólag vadvédő hálóból.
5. Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
6. Az övezetben az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely nem helyezhető el.
7. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

Árutermelő mezőgazdasági övezet (Má-2)

19.§.

(1)Árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 övezeten kívüli külterületi mezőgazdasági területek.

2. ^[11]Kerítés a szélerőmű körül, a tanyagazdaság központi része, az állattartó épületek és kifutói körül ill. birtokközpont körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 2,0 m magas, teljes áttörtségi kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

Belterületi mezőgazdasági területek övezete (Má-3)

20.§.

(1)Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a kialakult telekstruktúra megőrizendő.

(2)Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető a fóliasátor és növénytermesztéshez szükséges üvegház kivételével.

Vízgazdálkodási Terület

21.§.

1. Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és partja tartoznak.
2. A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melynek hasznosítása a vonatkozó jogszabályok^[12] szerint történhet.
3. A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el.
4. A felszíni vizek mentén a természetes és természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
5. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthetők.

Közművesítés, közműlétesítmények

22.§.

1.A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.

2. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

3.Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell. {123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 4 sz. melléklet}.

4.Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

5.Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

6.A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

7.A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.

8.Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

9.A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.

10.A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint teljes közművesítés rendelkezésre áll továbbá az épülettulajdonosokat közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

11.A település beépítésre nem szánt területein, épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a 2000. évi. CXII. törvény III. fejezetének 9.§.-ának 6.-os bekezdésében foglaltaknak eleget tesz.

12.Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –az előírt szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

13.A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

14.A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.

15.Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni.

16.Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

17.Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Vízügyi Felügyelőség engedélyével szabad.

Vízellátás - tűzvédelem

18.A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

19.A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.

20.A mértékadó oltóviz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) szerint a hálózaton biztosítani kell.

21.Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

22.A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

23.Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

24.A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

25.A tűzcsapokat egymástól min. 5,0 m távolságra szabad telepíteni.

26.A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

27.Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint biztosítandók:

   Ivóvízvezeték (épület alapjától)

– D 300 mm-ig                                                                                      3,0 m

- D301-700 mm-ig                                                                                5,0 m

Szennyvízelvezetés

28.A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

29.A megépített szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre.

30.A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.

31.Védőtávolságok az alábbiak szerint biztosítandók:

1. Gravitációs csatorna (épület alapjától)                                                                    3,0 m
2. Szennyvíz nyomócső – D 300 mm-ig                                                                     3,0 m

32.A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.

Csapadékvíz elvezetés

33.Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető!

34.A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

35.A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0.5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

36.Védőtávolságok:

1. Csapadékcsatorna (épület alapjától)                                                                      3,0 m
2. Felszíni vízfolyás patak                                                                 partéltől              6,0 m

széles szabadon hagyandó sáv.

Villamosenergia ellátás

37.A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

38.Villamosenergia ellátási hálózatot létesítésekor illetve, rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

39.Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

40.Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgázellátás

41.Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető.

42.Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető.

43.Gáznyomászabályozó-gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről nézve takarással létesüljenek.

Távközlés

44.Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

Táji, természeti értékek és a tájkép védelme

23.§.

1. A közigazgatási területeken található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyepterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
2. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
3. Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.
4. A KSZA jelű szabályozási tervlapon lehatárolt tájképvédelmi területre az alábbi előírások vonatkoznak:

1. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
2. a tájhasználat megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető,
3. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
4. átjátszó állomás nem helyezhető el,
5. táv és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

24.§.

1. A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.
2. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezeti területen a  kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv –ben (végrehajtási rendelete: 16/2001. (X.18.) NKÖM rendelet) foglaltak szerint kell gondoskodni.
3. A Belterületi és Külterületi szabályozási terveken lehatárolt műemléki környezet területén a területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, bármely létesítményt elhelyezni, mindennemű építési és bontási munkát végezni csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával, továbbá – a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával – a szabályozási terv alapján szabad.
4. ^[13] A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - önálló a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a műemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni. A javasolt épületek felsorolását az önálló rendelet módosíthatja.
5. A műemléki környezetben lévő ill. településképi jelentőségű területen bármilyen építmény, fő- vagy melléképület bontását az építési hatóság, a műemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el.

6. A műemlék védelem alatt álló és a szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.

7. A műemléképületeknek az átalakítása, felújítása, állagmegőrzése csak a műemléki szakhatóság jóváhagyásával történhet.

8.Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt műemléki, településképi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem elrendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.

9.A 10 m-nél magasabb építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.

10. A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.

11. A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell az Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.

12. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén előzetesen írásban, már a tervezés fázisában meg kell keresni a KÖH illetékes Keszthelyi Regionális Irodáját a szakhatósági állásfoglalás ügyében.

A földmunkával járó tevékenységet csak a Hivatal szakhatósági állásfoglalásában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén szabad elkezdeni.

13. Bakonynána teljes közigazgatási területén a régészeti értékek védelméről gondoskodni kell. Ennek megfelelően a településrendezési terv szabályozási tervlapján jelölésre kerültek az ismert régészeti területek. Ezen területeken az építési tevékenység során minden esetben értesíteni kell a régészeti hatóságot a szükséges előzetes feltárás ill. leletmentés érdekében. Az építési tevékenységet csak ez után szabad megkezdeni. Bármilyen újabb lelet előkerülésekor az építkezés szüneteltetésével ismét értesíteni az illetékes hatóságot.

• A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.tv. (Kövt.) 63. §-a alapján szakhatóságként jár el.
• Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.
• A régészeti lelőhelyek határát a szabályozási tervek jelölik. 

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

25.§.

1. Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket^[14] teljesíteni tudja.
2. A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:
   1. kéndioxid: F,
   2. nitrogéndioxid: F,
   3. szénmonoxid: F,
   4. szilárd (PM₁₀): E,
   5. benzol: F
   6. talajközeli ózon: B^[15].
3. Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot^[16].
4. A település erdőterületei - kivéve a településvédelmi erdőket – valamint a védett természeti területek levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők^[17].
5. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység^[18] a közigazgatási területen nem engedélyezhető.
6. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

26.§.

1. Bakonynána a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású^[19]. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok^[20] előírásait figyelembe kell venni.
2. Vízbázis hidrogeológiai védőövezetein belül a vonatkozó jogszabályban^[21] meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni.
3. Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. Új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.
4. A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
5. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok^[22] előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
6. Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben a 4. vízminőség-védelmi területi kategóriára (általánosan védett befogadók) vonatkozó előírásoknak megfelel.
7. Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.
8. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

• állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,
• növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható^[23].

9. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
10. Bakonynána nitrátérzékeny területen lévő település, ezért a közigazgatási területen folytatott mezőgazdasági tevékenységek során a vonatkozó jogszabályok^[24] előírásait be kell tartani.

A termőföld védelme

27.§.

1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.
3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º (=46,5%)-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
6. Épületek, építmények építésügyi hatósági engedélyezése során az építmény földtani megalapozottsága tekintetében a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatóságként működik közre. A Szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területeken elhelyezésre kerülő épületek, létesítmények engedélyezési tervének részeként geotechnikai vizsgálat készítendő, ez alól felmentést a Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala adhat.
7. A felhagyott bányaterület (016/5, 016/7 hrsz-ú területek) rehabilitációját el kell végezni. A tájrehabilitáció a szükséges kármentesítést (talajszennyeződések felszámolása), valamint az újrahasznosításnak megfelelő tereprendezést és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon. A terület utóhasznosítása védelmi erdő.

Hulladékelhelyezés

28.§.

1.A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

2.A felhagyott külszíni bányaterületen található hulladékok elszállítását, az esetleges talajszennyeződések felszámolását, a terület rehabilitációját legkésőbb a terület újrahasznosítását megelőzően meg kell oldani.

3.Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot^[25] eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). Üdülőterületen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek nem folytathatók.

4.A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban^[26] előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

5.A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen kizárólag erre kijelölt területen (veszélyes hulladék kezelésére szolgáló terület – Khu) tárolhatók és dolgozhatók fel.

A környezeti zaj elleni védelem

29.§.

1.Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban^[27] és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

2.A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban^[28] meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.

Településkép védelmi és egyéb környezetvédelmi előírások

30.§.

1. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.
2. A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
3. Állattartás kizárólag jelen rendelet előírásai, a vonatkozó állategészségügyi, állatvédelmi és közegészségügyi jogszabályok és hatósági előírások, továbbá az önkormányzat állattartási rendeletének együttes figyelembe vételével folytatható.

Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.

31.§.

1. A település teljes közigazgatási területén az engedélyhez kötött reklámhordozók tervét csak a tervezői névjegyzékben szereplő tervező készítheti.

2. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület
   10 %-át.
3. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó.

4. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el, a meglévők megszüntetendők.

Építési tilalmak, korlátozások

32.§.

1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.
2. Szabályozással érintett területen csak rendezett telekre adható új épület építésére építési engedély.

3. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.
4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
5. Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.
6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt és engedéllyel rendelkező területen szabad.

Záró rendelkezések

33.§.

1. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
2. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon, az SZMSZ-be meghatározottak szerint a körjegyző gondoskodik.

Bakonynána, 2016. április 27.

Kropf Miklós sk.                                                                                       Szafner József sk.

polgármester                                                                                                  jegyző