Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Tv. 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja Bakonynána Község közterületeinek, és zöldterületeinek védelme községképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait és az esztétikus lakókörnyezet kialakítását.

 E rendelet alkalmazásában:

a) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is;

b) középület: azon épület, melyet az állam, vagy az önkormányzat jellemzően - választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei, valamint az általuk fenntartott, közfeladatokat ellátó intézményei,
- a bíróságok és az ügyészségek,
- a rendvédelmi szervek
útján közfeladat ellátására használ;

c) zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark). Olyan terület, amelyet a település belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, és amely a Helyi Építési Szabályzatban ilyenként van jelölve;

d) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés;

e) vásár, alkalmi árusítás: országos, vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi tehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be;

f) mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott árusítóhely, amelyre vonatkozó működési engedély birtokosának székhelye vagy telephelye nem Bakonynána Község közigazgatási területén található;

g) mozgó árusítás: Bakonynána Község közigazgatási területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező kereskedő önjáró vagy gépjárművel vontatott árusítóhelye;

h) vállalkozási, értékesítési tevékenység termék közterületen történő bemutatásával: az üzlet, vállalkozás a forgalmazott terméket nyitvatartási idő alatt az üzlet, vállalkozás székhelye, vagy telephelye közelében, közterületen állítja ki;

i) alkalmi árusítás: Bakonynána Községben székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozás árusítása, amelynek során az egyes árusítási alkalmak között árusítási szünet van;

j) idényjellegű árusítás: Bakonynána Községben telephellyel rendelkező vállalkozás legalább heti 5 napon keresztül történő, egybefüggően 60 naptári napot meghaladó árusítása.

k) hirdető berendezés: a reklám- és hirdetőtábla, oszlop, szalag, és a KRESZ-ben, illetve közlekedési ágazati szabványban nem szereplő minden olyan eszköz (pl.: fotómontázs, fotómozaik), amelynek célja, hogy valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, tevékenységre, stb. felhívja a figyelmet;
- állandó tartalmú hirdető berendezés: olyan hirdető berendezés, amelynek tartalma a létesítés és a megszüntetés közötti időben nem változik (ide nem értve a tartalom frissítését vagy a kivitelezés felújítását);
- változó tartalmú hirdető berendezés: a hirdető berendezés tartalma bizonyos rendszerességgel megváltozik, eközben a hirdető berendezés fizikailag változatlan helyen marad;

l) cégtábla, címtábla, cégér: intézmény, vállalat, vállalkozó, szolgáltató, stb. nevét logóját esetleg címét tartalmazó, és az érintett ingatlanon elhelyezett tábla, vagy felirat, illetve valamely mesterség jelvényeként használt, üzlet, műhely bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerű ábrát tartalmazó eszköz;

m) hirdetmény: a falragasz, felirat, szórólap, értesítés, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton, akár házilag, illetve felfestéssel (ecsettel, szórással) készült;

n) megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében, vagy a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő ideiglenes hirdető berendezés.

A rendelet hatálya

2. § (1) A jelen rendelet hatálya kiterjed Bakonynána Község közterületeire. Nem tartoznak a jelen rendelet hatálya alá azok a Bakonynána Községi Önkormányzat tulajdonában lévő területek, melyeken építmény létesítésére, vagy használatára építésügyi hatósági eljárást kell lefolytatni.

(2) E rendelet Bakonynána Község közterületeit, községképi, közlekedési, infrastrukturális adottságai, valamint használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint két kategóriába sorolja:

I.          kategória (a községkép szempontjából kiemelten fontos területek: Kossuth Lajos utca és Alkotmány utca)

II.        kategória (a községkép az I. kategóriába nem tartozó területei)

közterületek, melyek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, akik/amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak, tevékenykednek.

A közterület használata és a közterület-használati engedély

3. § (1)A közterületet, annak építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja. A közterület használója a közterület használatáért felelősséggel tartozik.

(2) A körjegyző a közterület meghatározott részeit díjfizetési kötelezettséggel járó felhasználásra jelölheti ki.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használata általában engedélyköteles. A nem engedélyköteles rendeltetéstől eltérő használat bejelentési kötelezettség alá esik, ez alól kivétel a tüzelőanyag 3 napot meg nem haladó tárolása, és a 3 napot meg nem haladó időtartamú építőanyag tárolás, amelyeket nem kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség alá eső rendeltetéstől eltérő használatot a rendelet tételesen tartalmazza.

(4) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért - az ebben a rendeletben meghatározott eseteket kivéve - díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) Bakonynána Község közterületein a közterület használata meghatározott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 1 évre engedélyezhető. A közterület-használati engedély újabb egy évvel meghosszabbodik, ha a lejáratáig egyik fél sem kezdeményezi az engedély visszavonását és az engedély kiadásakor figyelembe vett körülményekben változás nem következett be.

(6) A helyi hagyományok védelme, a népi kismesterségek minél szélesebb körben történő bemutatásának, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében az ezen célkitűzések megvalósulását biztosító, e rendelet 1. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti nem haszonszerzési célzattal szervezett vásár, alkalmi árusítás, valamint vállalkozási, értékesítési tevékenység termék közterületen történő bemutatásával a közterület-használat tárgyának megítélésekor kulturális tevékenységnek minősül.

4. § Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület rendeltetéstől eltérő használatára az alábbiakban felsorolt jellemző, de nem kizárólagos tevékenységekre, esetekben:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), cégtábla, címtábla, cégér elhelyezésére;

b) árusító és egyéb fülke (élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány, stb. árusítását szolgáló pavilon, bódé) elhelyezésére, kivéve, ha annak létesítése építési engedélyhez vagy bejelentéshez kötött;

c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezéséhez;

d) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez;

e) 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű tárolására a 7. §- ban foglaltak szerint;

f) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút; alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és térelemek (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére;

g) kerékpárparkoló, -tároló, -megőrző létesítésére,

h) távbeszélőfülke, postai levélszekrény elhelyezésére;

i) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység és cirkusz céljára;

j) vendéglátóipari előkert céljára;

k) film- és televízió-felvételre, ha az kellékek, díszletek elhelyezésével jár, illetve a közterület használatát korlátozza;

l) ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére, illetve tárolóhely kialakítására;

m) építési munkával kapcsolatos építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, konténerben tárolt bontási és építési törmelék elhelyezéséhez 15 napot meghaladó időtartamra az 5. § (c) pontjában leírtak kivételével;

n) tüzelőanyag tárolására 15 napot meghaladó időtartamra a II. kategóriába tartozó területekre;

o) ha az üzlet működésével összefüggésben göngyölegeket rendszeresen közterületen tárolnak;

p) mozgóboltra, alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre;

q) hirdető berendezések elhelyezéséhez;

r) a 11. § szerinti átereszre.

5. § A 3. § (2) bekezdéstől eltérően előzetesen bejelentés-köteles a közterület rendeltetéstől eltérő használata az alábbi esetekben:

a) tüzelőanyag tárolása a II. kategória területén 3 napnál hosszabb, de 15 napot meg nem haladó időtartamra;

b) építési munkával kapcsolatos építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, konténerben tárolt bontási és építési törmelék elhelyezése 3 napnál hosszabb, de 15 napot meg nem haladó időtartamra;

c) építési munkával összefüggésben felépített állványszerkezet, ha az lehetővé teszi a zavartalan és a biztonsági előírásoknak megfelelő gyalogosforgalmat az állvány alatt;

d) nyomvonal jellegű létesítmények kialakításának megkezdése;

e) közművek vezetékeinek halasztást nem tűrő helyreállítása céljára üzemzavar esetén.

6. § (1) Közterületi-használati engedély nem adható:

a) építési munkára olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett közterület-használat a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza, kivéve, ha az érintett járdaszakasz kiváltására az engedélyes az úttest területéből a gyalogosforgalom számára elkerített terelő útvonalat hoz létre;

b) üzemképtelen, vagy érvényes forgalmi engedély,vagy rendszám nélküli jármű tárolására. Az üzemképtelenné vált járművet a közterületről a tulajdonosnak 24 órán belül el kell távolítani;

c) lakó-vagy középület homlokzatától mért 3 méteren belül árusító és egyéb fülke és a hozzá tartozó szerkezeti elemek (előtető, reklám, stb.) elhelyezésére;

d) a tömegközlekedési járművek megállóiban közterület-használatra;

e) a 7. §- ban leírt járművekre az ott leírt kivételekkel;

f) törmelék lerakására, konténeres lerakás kivételével;

g) járművek közterületi iparszerű javítására, mosására;

árusító lakókocsikra (büfé kocsikra)  a 2. melléklet 15. pontjában leírt kivétellel.

(2) Az I. kategória területén tüzelőanyag 3 napot meg nem haladó időtartamra bejelentés és engedély nélkül tárolható. Az I. kategória területén tüzelőanyag 3 napot meghaladóan nem tárolható.

(3) Közterület-használati engedély nem adható olyan tevékenységre, melynek gyakorlása a környezetére káros hatással lenne, a közrendet, közbiztonságot, közerkölcsöt, vagy az egészséget veszélyeztetné.

(4) Ha engedély- vagy bejelentés-köteles tevékenységhez az ebben a rendeletben foglaltak szerinti engedélyköteles közterület használat kapcsolódik, az engedélyező az engedélyt megadó, bejelentést tudomásul vevő döntésében tájékoztatja a kérelmezőt illetőleg a  bejelentőt, hogy a közterület- használat feltétele a bejelentés érvényessége, illetőleg az első fordulatban hivatkozott engedély jogerőre emelkedése.

Járművek tárolása közterületen

7. §  (1) E rendelet alkalmazásában tárolásnak minősül a KRESZ  által meghatározott megállás időtartamát követő 10 percen túli egy helyben tartózkodás.

(2) A 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó jármű – a (3) bekezdésben felsorolt eseteket kivéve - közterületen nem tárolható.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó jármű tárolható közterületen az alábbiakban felsorolt helyeken és feltételekkel:

a) a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművek számára kijelölt ingatlanok;

b) az ingatlan építkezési forgalmában részt vevő jármű az olyan ingatlan előtt vagy annak 50 m-es körzetében, amelyen a várakozás ideje alatt tényleges építkezési tevékenység zajlik;

c) közúti hó eltakarítást, síkosság-mentesítést végző készenléti, ügyeleti szolgálatot ellátó, a hó eltakarítási, síkosság-mentesítési feladat elvégzéséhez szükséges figyelmeztető jelzéssel, felirattal, szerelvényekkel és szóróanyaggal felszerelt jármű;

d) a megkülönböztető jelzéssel ellátott jármű;

e) az üzemképtelen jármű legfeljebb 24 óra időtartamig, ha az üzemképtelen állapotot jelző felirat a járművön jól láthatóan el van helyezve.

(4) Autóbuszok telephelyezése, várakozása, tárolása a körjegyző által kijelölt, az üzemvezetővel egyeztetett helyszínen engedélyezhető.

(5) A közterületen vagy egyéb önkormányzati tulajdonú területen kialakított vagy használt tárolóhelyet igénybe vevő járműben esetlegesen keletkezett károk miatt az önkormányzat felé igény nem érvényesíthető.

Gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítása

8. § (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához jogszabályban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű részére a létesítményhez tartozó ingatlanon gépjármű-várakozóhelyeket kell létesíteni. Az építtető (engedélyes) a gépjármű-várakozóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egyidőben, de legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig köteles megépíteni.

(2) Az építményt használatba vevő építtető (engedélyes) a vásárló- és vendégforgalom, illetve ügyfelek számára szolgáló, a létesítmény használatához kötött, az ingatlanon belül létesített parkolónak legalább 30 %-át köteles a létesítmény nyitvatartási ideje alatt a közhasználat számára díjmentesen hozzáférhetővé tenni.

(3) E rendeletben foglaltakat alkalmazni kell épületek létesítésének, meglévő épületek átalakításának, bővítésének, valamint a rendeltetés módosításának engedélyezési eljárása során.

(4) Ha a szabályozási terv és helyi építési szabályzat valamint a parkolási rendelet arra lehetőséget ad, akkor közterületen is engedélyezhető gépjármű- várakozóhelyek kialakítása.

(5) A gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakításához az építtetőnek az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell a körjegyző, mint közútkezelő engedélyét.

(6) A közterületi gépjármű-várakozóhelyek kialakítási költségét az építtető (engedélyes) viseli.

(7) A közterületen kialakított gépjármű-várakozóhelyek a használatbavételi eljárást követően az önkormányzat tulajdonába mennek át.

(8) A közterületen engedéllyel kialakított, és az építmények rendeltetésszerű használatához jogszabályban meghatározott gépjármű-várakozóhelyek után a 2. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni a kialakítást követő év január 1-jétől. A kialakítás építtető (engedélyes) által viselt, igazolt vagy elismert költségeit a közterület-használati díjba be kell számítani.

A közhasznú zöldterületek használata

9. § (1) Tilos zöldterületen:

a) olyan magatartást tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja;

b) a berendezési tárgyakat (székek, padok) helyükről elmozdítani, a közlekedő utakon a forgalmat akadályozni, a térelemeket, berendezéseket és a növényzetet rongálni és a zöldterületet, térelemeket, berendezési tárgyakat hulladékkal vagy egyéb módon beszennyezni;

c) a virágokat vagy más növényeket leszedni, megcsonkítani, kivágni – kivéve a park kezelőjének fenntartási munkáit;

d) a zöldterületen elhelyezett tárgyakon, fákon hirdetményeket elhelyezni;

e) a madárfészkeket rongálni, tojásokat kiszedni, madarakat bármely eszközzel irtani, légpuskát, flóbert fegyvert vagy lőfegyvert használni;

f) hobbi- és háziállatokat legeltetni, vagy azokat áthajtani.

(2) Aki az (1) bekezdésben leírt tilalmat megszegi, köteles az okozott kárt megtéríteni. Azon személyek károkozásáért, akiknek a belátási képessége hiányzik vagy korlátozott a vonatkozó hatályos jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak.

Közterületi fakivágás

10. § (1)  A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a körjegyző engedélyezi.. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kivágás indokát;

b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;

c) az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;

d) a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;

e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint

a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével.

(2) A körjegyző a fás szárú növény kivágását megtiltja, ha

a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;

b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy

c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.

(3) Amennyiben a körjegyző a kérelem benyújtását követő 90. napig nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.

(4) A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a körjegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést 3 napon belül hirdetményi úton, valamint - ha a település ilyennel rendelkezik - a település hivatalos honlapján is közzéteszi a külön jogszabályban meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. Ez esetben az eljárási határidő 60 nap.

(5) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a körjegyző ellenőrzi.

(6) Fás szárú növény pótlása nem történhet a 3.sz. mellékletben meghatározott fajok egyedeivel. A telepítés szempontjából előnyben részesített (javasolt) fajokat a 4.sz. melléklet tartalmazza.

(7) Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a körjegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.

(8) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a körjegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a körjegyző a használót jogszabályban meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

(9) Élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni.

(10) A közterületi, vagy az önkormányzat intézményének területén található, a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály (346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet) hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy ilyet jogellenesen kivág, pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési feljelentést a polgármester teszi meg, és a kárigényt ő érvényesíti.

Áteresz létesítése

11. § (1) Az ingatlan előtti közterületen található csapadékvíz-elvezető árkon az ingatlan megközelítésére a kapubejáróhoz úttal kapcsolódó áteresz létesíthető. A végleges áteresz létesítését a körjegyző, mint közútkezelő engedélyezi. A csapadékvíz-elvezető árkon átjáró az árok áteresz nélküli betöltésével nem létesíthető.

(2) Az áteresz gondozása az építtető (tulajdonos, használó) feladata. Az áteresz átfolyó nyílásában lerakódott hordalékot, szennyeződést rendszeresen ki kell takarítani, a víz szabad áramlását biztosítani kell. Ha a tulajdonos ezt a kötelességét elmulasztja, a körjegyző elrendelheti az áteresz kitakarítását az építtető (tulajdonos, használó) költségére.

(3) A végleges áteresz hossza legfeljebb az ingatlan kapubejárója szélességével egyezhet meg, az indokolt (0,5-0,5 m) rátartással. Több kapubejáró esetén több áteresz is létesíthető.

(4) A (3) pontban foglaltaktól eltérő hosszúságú vagy darabszámú végleges áteresz építésére csak kifejezetten indokolt esetben, a körjegyző, mint közútkezelő engedélyével kerülhet sor.

(5) Ideiglenes jelleggel (építkezés időtartamára) a véglegestől eltérő hosszúságú áteresz is építhető. Az ideiglenes áteresz legfeljebb az építési engedély érvényességi ideje alatt tartható fenn.

(6) A végleges áteresz átfolyó szabad szelvényének legkisebb mérete 400 mm. Az ideiglenes áteresz szabad átfolyó szelvényének legkisebb mérete ennél kisebb, de legalább 250 mm lehet; ha azonban ez a méret a csapadékvíz szabályszerű elvezetését akadályozza, a körjegyző kötelezheti az építtetőt az áteresz elbontására.

(7) A végleges áteresz szintjét és dőlését az építtető kérelmére a körjegyző határozza meg. Ha ehhez külső szakember (pl. földmérő) közreműködését kell igényelni, akkor ennek költségeit az építtető viseli.

(8) Ha a megépített végleges áteresz átmérője kisebb, mint az (6) bekezdésben előírt, vagy ha az áteresz szintjét és dőlését nem a (7) bekezdés szerint határozták meg, a körjegyző kötelezheti az építtetőt az áteresz elbontására, vagy azt az építtető költségére elbontathatja.

Hirdető berendezések és hirdetmények közterületi elhelyezése

12. § (1) Hirdető berendezés közterületen közterület-használati engedély birtokában helyezhető el.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen bármilyen hirdető berendezés csak Bakonynána Községképének, községszerkezetének, kisközségi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és mértékeinek figyelembevételével helyezhető el.

(3) Hirdetmény

a) a közterület tulajdonosa (kezelője) által e célra biztosított közterületi hirdető berendezésen,

b) a közterületen kihelyezett saját hirdető berendezésen,

helyezhető el.

(4) Változó tartalmú hirdető berendezésen hirdetmény csak vízoldékony ragasztóval, vagy más, oldható módon rögzíthető. A hirdetmény kihelyezése, eltávolítása során a közterületek tisztántartásáról szóló rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(5) Hirdető berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható

a) a KRESZ-ben szereplő táblák forma- és színösszeállítása, továbbá az útbaigazító táblákon szabványosított betűtípus, és jelrendszer,

b) káprázást okozó fény, felületén fényvisszaverő anyag

(6) Önkormányzat, önkormányzati, állami, vagy egyházi fenntartású helyi székhellyel, illetve telephellyel rendelkező intézmény által kihelyezett, az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó tartalmú megállító tábla, vagy hirdető berendezés, valamint a választási kampány idejére, választási kampány célú önálló hirdető berendezés közterületi kihelyezése díjmentes.

(7) A hirdető berendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lenni. Szerkezetileg több elemből álló hirdetőberendezés egy építménynek számít.

(8) Közterületről két vagy több oldalról látható közterületi hirdető berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(9) Hirdető berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.

13. § Nem helyezhető el hirdető berendezés, hirdetmény

a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben;

b) közparkban;

c) közterületen álló fákon, padokon;

d) emlékműveken;

e) szobrokon;

f) áramszolgáltatói és távközlési eszközökön, szerelvényeken, berendezéseken.

14. § (1) Az engedélyes (építtető) köteles gondoskodni a hirdető berendezés rendszeres karbantartásáról. A hirdető berendezésen elhelyezett hirdetmény jól látható (olvasható) és esztétikus állapotban tartása a hirdetmény elhelyezőjének kötelessége.

(2) Ha a közterületen engedély nélkül elhelyezett hirdető berendezés elbontására a körjegyző a hirdető berendezés elhelyezőjét, felszólítja, a felszólított köteles ennek 24 órán belül eleget tenni. A határidő eredménytelen letelte után a körjegyző a hirdető berendezést kártalanítás nélkül elbontathatja, és a bontás költségét a felszólított felé érvényesítheti.

(3) Ha közterületen hirdetményt nem hirdető berendezésen helyeztek el, a körjegyző a hirdetmény elhelyezőjét felszólítja a hirdetmény eltávolítására. A felszólított köteles ennek 24 órán belül eleget tenni. A határidő eredménytelen letelte után a körjegyző a hirdetményt eltávolíttathatja, és az eltávolítás költségét a felszólított felé érvényesítheti.

(4) A közterületen elhelyezett hirdető berendezésen lévő hirdetményt az elhelyezője a hirdetmény aktualitásának lejárta után 8 napon belül köteles eltávolítani.

(5) Amennyiben a (2)-(4) bekezdésekben leírt elhelyező kiléte nem állapítható meg, az eltávolítási, illetve elbontási kötelezettség azt a személyt vagy szervezetet (továbbiakban: érdekelt) terheli, akinek/amelynek az érdekében a hirdető berendezést, illetőleg hirdetményt kihelyezték. Az érdekelt megállapíthatóságának hiányában az eltávolítási, illetőleg elbontási  kötelezettség az engedély nélküli elhelyezés észlelését követő három munkanapon belül a körjegyzőt terheli.

15. § (1) Választási kampányt szolgáló hirdető berendezés a 12-15. §-okban leírtak szerint helyezhető el közterületen.

(2) Választási plakát a választási kampány ideje alatt helyezhető el közterületen.

(3) Épület falára, kerítésre választási plakátot kizárólag a tulajdonos, bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül választási plakátot elhelyezni tilos.

(4) Műemlékvédelmi okokból tilos választási plakátot elhelyezni az országos műemléki védelem és a helyi egyedi védelem alá eső épületeken vagy azokon belül, valamint a helyi területi védelem alá eső területeken. Ezeknek a felsorolását az országos műemléki nyilvántartás, a Helyi Építési Szabályzat, valamint a helyi építészeti és kulturális örökség helyi védelem alá helyezéséről szóló önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(5) Környezetvédelmi okokból tilos választási plakátot elhelyezni

a) közparkban;

b) közterületen álló fákon;

(6) A plakátot úgy kell a felületen rögzíteni, hogy az eltávolításakor a hordozó felületben ne keletkezzen kár, és nyom nélkül eltávolítható legyen. Az eltávolítás során a közterületek tisztántartásáról szóló rendelet előírásait be kell tartani.

(7) Aki a plakátot elhelyezte, vagy akinek az érdekében elhelyezték, köteles azt a szavazást követő 30 napon belül eltávolítani.

(8) A 12-15. §-ok előírásait a választási plakátokra az ebben a bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni azzal, hogy a választási kampányt szolgáló  hirdető- berendezés elhelyezésére vonatkozó közterület- használati engedély az engedélyest nem mentesíti  az esetleges egyéb engedélyek, hozzájárulások (pl. az áramszolgáltató berendezés tulajdonosának hozzájárulása) beszerzése alól.

Közterületi szeszesital-fogyasztás

16. § (1) Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdésben leírt tilalom nem vonatkozik:

a) jelen rendelet szabályai szerint engedélyezett, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 36. § (1) bekezdése szerinti közútkezelői hozzájárulással engedélyezett vendéglátóipari, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kitelepülésre, ideiglenes elárusítóhely közvetlen környezetében lévő, fogyasztásra kijelölt területre;

b) a Bakonynána Községi Önkormányzat, vagy az általa fenntartott intézmény által szervezett rendezvényekre;

c) humanitárius, karitatív, kulturális, illetőleg sporttevékenység céljára szervezett rendezvényekre;

d) minden év december 31-én 10.00 órától a következő év január 01-jén 24.00 óráig terjedő időszakra.

(3) A közterületi szeszesital-fogyasztásra vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban lefektettet rendelkezéseket jelen rendelet függeléke tartalmazza.

A közterület-használat bejelentése és a közterület-használati engedély iránti kérelem

17. § (1) A közterület-használatot annak kell bejelentenie, illetve a közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) A rendeletben foglalt bejelentési kötelezettségnek a Dudar-Bakonynána-Nagyesztergár Községek Körjegyzőség székhelyén (8416 Dudar Rákóczi utca 19.) illetve a bakonynánai vagy nagyesztergári ügyfélszolgálati kirendeltségén kell eleget tenni. A bejelentés történhet telefonon, személyesen, elektronikus levélben és papíron, a közterület igénybevételét megelőzően legalább 2 nappal. Ez alól kivétel az 5. § d) bekezdés, amely esetben a bejelentést az üzemzavar elhárításának megkezdésekor is elegendő megtenni.

(3) A közterület-használat engedélyezése iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Községüzemeltetési Osztályán, vagy a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán, az erre szolgáló nyomtatványon, elektronikus levél mellékleteként vagy papíron lehet benyújtani, a közterület igénybevételét megelőzően legalább 3 nappal.

(4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, megnevezését (szervezet esetében azt azt képviselő személy nevét is), székhelyének, lakóhelyének címét, a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat (telefon, fax, email);

b) a közterület-használat helyét, a közterület-használat megnevezését vagy célját, az igényelt terület nagyságát;

c) a közterület-használat tervezett kezdését és befejezését, tekintettel a 3. § (5) bekezdésére is;

d) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a közterület-használat befejezése után az a közterület eredeti állapotát az engedélyes a saját költségén, minden kártérítési igény nélkül helyreállítja.

e) Az állandó telepítésű hirdető berendezés kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell továbbá:

   ea) a pontos helyszínrajzot és műszaki tervet (színes nézeti rajzot, M=1:1000, M=1:20 méretarányban);

   eb) az egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat;

   ec) a főépítész – ennek hiányában az építési hatóság - véleményét.

Az engedély megadása

18. § (1) Közterület-használati engedély az e rendeletben foglaltak alapján annak a kérelmezőnek adható (hosszabbítható meg), aki a megadáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) Mozgóbolti tevékenység bejelentése akkor vehető tudomásul, ha az a kérelmező működési engedélyében Bakonynána Községre is kiterjed.

(3) Ha a kérelmező nem csatolta, az állandó telepítésű hirdető-berendezés közterület-használati engedélyének kiadása előtt az engedélyező hatóság kikéri a községi főépítész véleményét. Ha a hirdető berendezés nem felel meg a 6. § (4), a 12. § (2) vagy a 12. § (7) bekezdésének, az engedélyező hatóság a hirdető berendezés méretének, alakjának, anyagának, színösszeállításának, helyének módosítását javasolhatja, vagy engedély kiadását megtagadhatja.

(4) Az engedélyező hatóság kérheti a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratok és engedélyek (pl. vállalkozói igazolvány, gazdasági szervezet alapító okirata, műszaki alkalmassági tanúsítványok, felelősségbiztosítás, stb.) bemutatását.

(5) Mutatványos tevékenység akkor engedélyezhető, ha a kérelmező rendelkezik a 15/1994. (V.27.) IKM. rendeletben szereplő ,a berendezések műszaki alkalmasságát bizonyító tanúsítványokkal.

(6) A közterület használati engedélyben elő kell írni:

a) közterületen elhelyezendő építmény esetén annak rendeltetését valamint az ott végezhető tevékenységet;

b) az engedélyes teljes körű felelősségét az engedélyezett közterület-használattal kapcsolatban;

c) azt, hogy az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a göngyöleg és a szemét elszállításáról, valamint közterületi létesítmény esetén annak karbantartásáról gondoskodni;

az eredeti állapot helyreállítását, a használat megszűnte után;

(7) A közterület-használatot a polgármester engedélyezi.

19. § Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, vagy annak másolatát a helyszínen magánál tartani.

A közterület-használati engedély visszavonása

20. § Az engedélyt vissza kell vonni, ha:

a) az engedélyes a területet nem az engedélyezett tevékenységre használja;

b) az engedélyes a közterület használati díjat felhívás ellenére a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizeti meg.

A közterület-használati díj

21. § (1) A közterület használati díj évi, havi, napi, négyzetméterre, illetve darabszámra vetített, továbbá alkalmi árusítási díj.

(2) Ha a közterület-használati kérelem alapján engedélyezett közterület-használati díj nettó 1000,- (egyezer) forintnál nem magasabb, akkor azt az engedélyes még a tevékenység megkezdése előtt, de legfeljebb az engedélyezett utolsó napon kell megfizetni.

(3) A közterület-használati díj három hónapon túli közterület-használat esetén kettő, hat hónapon túli közterület-használat esetén három, kilenc hónapot meghaladó közterület-használat esetén négy részletben is fizethető, feltéve, hogy egyetlen részlet összege sem alacsonyabb nettó 10.000,- (tízezer) forintnál.

(4) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületből elfoglalt, a talajszintre vetített alapterületet (pl. előtető, napvédő, ponyva stb.) kell figyelembe venni. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani.

(5) A reklámberendezések esetén a terület kategóriájának megfelelően a teljes reklámfelületet, lábakon álló felület esetén a talaj síkjáig meghosszabbított méretét (területét) kell a díjfizetés alapjának tekinteni.

(6) A rendelet előírásai ellenére be nem jelentett vagy engedély nélküli közterület-használat észlelésekor a Körjegyzőségi Hivatal illetve a kirendeltségei jogosultak a közterület-használat kezdetét a rendelkezésére álló információk alapján megállapítani, vagy vélelmezni.

(7) Különböző kategóriák határterületén a magasabb kategóriának megfelelő díjtételt kell alkalmazni.

A közterület engedély nélküli használatának következményei

22. §[1]

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

23. § Jelen rendeletet a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, hatályba lépése nem érinti az ezt megelőzően kiadott közterület-használati szerződések érvényességét.

24. § (1) Jelen rendelet 2012. január 1-én lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1999 (I.27) önkormányzati rendelettel módosított 8/1988 (V.19) önkormányzati rendelete.

25. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Bakonynána, 2011. december 20.

             Kropf Miklós sk.                                                                Szafner József sk.

             polgármester                                                                 körjegyző

Kihirdetve: Bakonynána, 2011. december 21.

                                                Szafner József sk.

                                               körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalta 2013. november 18-án

                                                                       Feketéné Esztergályos Hilda

                                                                                  jegyző