Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Bakonynána Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 25/2017.(04.04.) határozata szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:

1. Bevezető rendelkezések

1. §      A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Község közigazgatási területén

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez.

2. §      A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

1. Reklám és információs felületek:

1. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
2. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
3. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
4. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
5. más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés;
6. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről, döntéseiről és egyéb hatósági hirdetményről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését, valamint a teljes lakosság ellátását szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
7. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
8. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

i)    óriásreklám: az a reklámot hordozó, amelynek a felülete 2,00 m2-nél nagyobb, vagy bármelyik oldalmérete a 2 m-t meghaladja. Az ennél kisebb, egymás fölött vagy mellett elhelyezett reklámhordozók felülete összesítve értelmezendő.

j)    megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő hirdető-berendezés.

11. cégtábla, címtábla, cégér: intézmény, vállalat, vállalkozó, szolgáltató nevét, logóját esetleg címét tartalmazó, és az érintett ingatlanon elhelyezett tábla, felirat vagy valamely mesterség jelvényeként használt üzlet, műhely bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerű ábrát tartalmazó eszköz;

2. hagyományos anyaghasználat: vakolt homlokzat, ahol a fa vagy fém felületek homlokzati díszítőelemként jelennek meg, továbbá agyag vagy betoncserép vagy megjelenésében hasonló, nem fényes felületű, egyéb anyagú tetőfedés.
3. hagyományos színhasználat: fehér, törtfehér, vagy bármely szín pasztell árnyalata

2. A településképi szempontból meghatározó területek

3.§       A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:

a) történelmi településrészen az Alkotmány utca templomtól délre lévő szakasza és

b) Római fürdő és Gaja szurdok.

3. Településképi követelmények

4.§       (1) Falusias területen és az átalakuló településrészen épületeken nem alkalmazható:

a) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerépítmény,

b) a homlokzaton hullámlemez vagy műanyag hullámlemez burkolat,

c) korábbi, építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem

(2) Falusias területen és az átalakuló településrészen kerítés nem lehet alumínium hatású nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású

(3) A településen a lakóépületek homlokzatán, tetőzetén a helyi építészeti hagyományoktól, településre jellemző természetes anyagoktól és színektől eltérő anyagok, színezés nem alkalmazható

ba) hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, illetve a hagyományostól eltérő színű tetőfedés

bb) homlokzat teljes felületén megjelenő fém, műanyag

bc) nem hagyományos színhasználatú homlokzat

(4) Tanyás területen gazdasági épületeken nem alkalmazható olyan homlokzati anyag vagy színezés mely megjelenésében, textúrájában olyan anyagokat alkalmaz melyek megjelenése lényegesen eltér a (3) bekezdés szerinti anyag és színhasználattól, illetve nem biztosít pasztellszínű felületet.

5.§       (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

a) 3.§ a) pontban foglalt területen az utcai telekhatárra kiépült beépítést meg kell tartani, a kialakult előkerti építési vonal kötelező elem,

b) az oldalhatáros beépítést meg kell tartani, az épületek a csatlakozó oldalhatártól legfeljebb 1,0 m-re helyezhetők el,

c) a tömör falazott kerítések jó állapotban való megtartásáról gondoskodni kell, valamint

d) a kőkereszteket meg kell őrizni, karbantartásukról, gondozásukról folyamatosan gondoskodni kell.

.

(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 3.§ a) pontban foglalt területen

1. az épületek nem létesíthetők és nem építhetőek át 35⁰-nál alacsonyabb vagy 45º-nál meredekebb dőlés-szögű tetőszerkezettel,
2. az utcai telekhatáron álló épületek nem létesíthetőek utcára nem merőleges tetőgerincű tetőszerkezettel, kivétel ez alól, ha az épület utcafronti szélessége indokolja az ettől eltérő kialakítást,
3. tetőhéjazatként nem alkalmazható cserép, nád, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedéstől eltérő fedés,
4. lakóterületen azon lakóépületek, melyek legnagyobb utcai épületszélessége 8,0 méter, vagy azt meghaladó, épületszélességet növelő bővítése nem megengedett az utcai homlokzattól mért 5 m-es távolságon belül,
5. külső redőnytokos árnyékoló elhelyezése nem megengedett, kivéve, ha a redőny és a redőnytok fa, fa hatású vagy a nyílászáróval megegyező színű és a redőnytok négyszög keresztmetszetű és külső síkja nem nyúlik túl a homlokzat síkján.

(3) A településképi szempontból meghatározó 3.§ b) pontban foglalt területen az építmények csak természetes anyagokból építhetők.

6.§       (1) Az egyes sajátos építményeket, műtárgyakat, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a beépítésre szánt új fejlesztési területeken földalatti elhelyezéssel kell építeni kivéve, ha területen már meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) védett műemléki ingatlanon,

b) műemléki környezetben,

c) közparkokban csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető

7.§       (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

            a) mezőgazdasági,

            b) gazdasági és

           c) különleges területek.

(2) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

            a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.

8.§ (1) Reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések a meglévő épített és természetes környezetbe illesztve, Bakonynána településképének, településszerkezetének, vidéki jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és mértékeinek és építészeti kialakításának figyelembevételével, ahhoz illeszkedően helyezhetők el.

(2) Reklámhordozót és reklámhordozót tartó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit, továbbá közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, valamint növényzetének figyelembe vételével történjen.

(3) Bakonynána község belterületén óriás- reklámtábla nem helyezhető el.

9. § (1) Az utasváró és kioszk reklámhordozóként vagy reklám közzétételére csak abban az esetben használható amennyiben annak kialakítása azt lehetővé teszi és felületén rendelkezésre áll a reklám elhelyezésére szolgáló vitrin vagy hirdető-tábla. Utasvárón elhelyezett hirdetőtáblán és vitrinben papír anyagú reklámhordozó elhelyezése is megengedett.

(2) Közérdekű reklámfelület kialakítására vonatkozó szabályok:

a) a talajban két ponton rögzített, fa anyagú, 2 m magas, barnára festett keretszerkezet használható reklámhordozót tartó berendezésként,

b) a reklámhordozó kizárólag fa, fém vagy műanyag felületű, 1 m magas lehet és

c) a reklám festett vagy ragasztott technikával előállított lehet.

(3) A megállító tábla kihelyezésére vonatkozó szabályok:

a) vendéglátó, szolgáltató és kereskedelmi egységenként 2 db megállító tábla, az épület környezetében lévő közterületen, a közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályok megtartása mellett, megengedett.

b) műszaki kialakítása tekintetében keretes szerkezetű.

c) a reklámhordozó anyaga lehet műanyag, fa, saját magát megtartani képes kartonpapír vagy fém.

d) a reklámhordozó nem lehet a reklámhordozót tartónál kisebb méretű ragasztott papír anyagú.

e) a reklám lehet nyomtatott, ragasztott-fóliázott vagy krétával rajzolt.

10. § (1) Közművelődési tárgyú és az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről szóló információ közzétételére az önkormányzat

            a) 15 db önkormányzati faliújságot,

            b) 25 db információs felületet és rögzített

c) kizárólag közművelődési célú hirdetmények megjelenítésére 1 db hirdetőoszlopot helyezhet ki.

           (2) Az (1) bekezdésben részletezett felületeken jellemzően ragasztott, papír alapú közlemények jelentethetők meg.

11. § (1) A közterületről látható módon, építményen vagy építményben, telken megvalósuló tevékenységhez kapcsolódó cégtábla, cégér, címtábla elhelyezhető.

(2) Cégtábla, cégér, címtábla méretének, anyag- és színhasználatának minden esetben összhangban kell lenni az építményen alkalmazottakkal.

(3) Cégtábla és címtábla intézményenként, vállalkozásonként (a továbbiakban: funkció) 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg a funkcióhoz tartozó homlokzati felület 10 %-át.

(4) Funkciónként további 1 db, a homlokzatra, ingatlanhatárra merőleges cégér helyezhető el a külön jogszabályok előírásai szerint.

(5) Épület építése, bővítése, átalakítása vagy funkcióváltása esetén a cégtábla, cégér, címtábla helyét és kialakítását is meg kell tervezni. A tervezésnek teljes körűnek kell lennie abban az esetben is, ha a kivitelezés több ütemben történik.

12. § (1) A 8-10. §-ok előírásaitól eltérni évente legfeljebb összesen 12 hét időtartamban lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés rendezvényekhez igazodóan a rendezvényt megelőző legfeljebb 2 héttel a rendezvényt követő 2. napig terjedő időszakban megengedett.

(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára megengedett.

(4) A reklám közzétevője a (2) és (3) bekezdés szerinti eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló kérelmével egyidejűleg kezdeményezheti.

(5) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

13.§ Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

1. Az egyéb műszaki berendezéseket lehetőség szerint föld- felszín alatt kell elhelyezni
2. föld- felszín feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett

4. Szakmai konzultáció

14.§ Bakonynána Község Önkormányzata települési főépítész, vagy annak hiányában, polgármester útján, kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt, ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.

15.§ (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező vagy egyéb meghatalmazott (továbbiakban együtt: építtető), szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

 (3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a településképi arculati kézikönyv idevágó részeinek ismertetésére,

b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére és

d) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.

(4) A szakmai konzultáció időpontját előre egyeztetni kell a főépítésszel illetve a polgármesterrel.

(5) A szakmai konzultáción az építtetőnek papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(6) Az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített fotó benyújtásával kell igazolni.

(7) A konzultációhoz a dokumentációt elektronikus úton (pdf. formátumban) legalább 8 nappal a szakmai konzultációt megelőzően meg kell küldeni a főépítész illetve a polgármester részére.

5.Településképi bejelentési eljárás

16.§ (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt követelmények érvényre juttatása érdekében, az építési tevékenység megkezdését megelőzően a reklámok és reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése tekintetében.

 (2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a dokumentációt 1 példányát papír alapon, 1 példányát elektronikus adathordozón kell benyújtani.

 (3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

6.A településképi kötelezési eljárás, településképi bírság

17.§ A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott:

1. a településkép általános védelme érdekében
2. a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi és területi építészeti követelmények
3. az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése tekintetében meghatározott szabályok megszegése esetén és
4. a településképet rontó állapotú épületekkel, gondozatlan kőkeresztekkel kapcsolatban az állapot megszűntetése érdekében.

18.§ (1) A 17.§-ban meghatározott esetekben a településképi követelmények megszegése esetén a polgármester tájékoztatja az építtetőt. A tájékoztató tartalmazza

a) a szabálytalanság tényét és mibenlétét,

b) határidő megjelölésével lehetőséget biztosít a szabálytalanság megszüntetésére és

c) figyelmeztetést a kötelezési eljárás lefolytatásáról.

(2) Amennyiben az építtető az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján önként nem tesz eleget e rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, a településkép védelméről szóló törvényben meghatározottak szerinti kötelező határozatot bocsát ki.

19.§ (1) A polgármester településképi bírságot szab ki, amennyiben az építtető a 18.§ (2) bekezdés szerint kibocsátott jogerős és végrehajtható kötelezettségét nem teljesítette.

(2) A településképi bírság mértéke 5.000- 500.000,- Ft-ig terjed és végrehajtásig ismételhető. (3) A bírság összegének meghatározásánál a polgármester mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(4) A jogerős döntéssel kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(5) A meg nem fizettet bírság behajtásáról az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező adóhatóság gondoskodik.

(6)A megfizetett bírság nem mentesít a kötelezettség végrehajtása alól.

7. Záró és átmeneti rendelkezések

20.§ Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

                                   Simonné Rummel Erzsébet sk.          Feketéné Esztergályos Hilda sk.

                                             alpolgármester                                     jegyző