Bakonypéterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 14.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2025. 08. 12- 2025. 12. 19

Bakonypéterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 14.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2025.08.12.

Bakonypéterd Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-a alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §

(1) Jelen rendelet hatálya Bakonypéterd település közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

- az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,

- az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),

- a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.

(3) ¹ Jelen rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Külterületi szabályozási tervlap; méretarány 1: 10 000, tervszám: SZT-1, munkaszám: 25035,

b) 2. melléklet: (továbbiakban szabályozási terv): Belterületi szabályozási tervlap; méretarány 1: 3000, tervszám: SZT-2, munkaszám: 25035.

A helyi építési szabályzat

2. §

(1) A szabályozási terv jelmagyarázata a terület sajátosságainak megfelelően, illetve a sajátos szabályozási jellemzők érvényesítése érdekében bővíthető.

(2) Az alkalmazott építési övezetek és övezetek típusa – szabályozási terv alapján – bővíthető.

A szabályozás elemei

3. §

(1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek:

- közigazgatási határ,

- belterületi határ,

- beépítésre szánt terület határa,

- terület felhasználási egység határa,

- szabályozási vonal, ha különböző terület felhasználási egységet választ el,

- építési övezet, illetve övezet határa (5 db építési telek érintettsége után),

- az övezeti jelnek a terület felhasználásra utaló jele,

- közutak (forgalmi utak, gyűjtőutak) nyomvonalai és csomópontja,

- védőtávolságok, régészeti lelőhely.

(3) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(4) II. rendű kötelező szabályozási elemek

- építési hely határa, szélső építési vonal,

- tervezett, illetve megszűnő telekhatár,

- beépítési vonal,

- kötelező fásítás.

(5) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő részletes szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.

(6) Irányadó szabályozási elemek:

- tervezett belterületi határvonalak,

- irányadó szabályozási vonalak,

- hosszútávú irányadó szabályozási vonal,

- építési övezet 5 db építési telek érintettsége alatt,

- telekhatárok (amelyek nem kötelező szabályozási vonalak egyben),

- feltáró-, illetve lakóutak,

- közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),

- intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),

- megszüntetésre javasolt telekhatár,

- irányadóan megszüntető jel.

(7) A terveken jelölt irányadó szabályozási elemek részletes szabályozási tervek alapján módosíthatók vagy az adott tömbre vonatkozó egyéb szabályozási előírásoknak megfelelő módosítás esetén elhagyhatók, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók.

Terület felhasználás

4. §

(1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

a/ beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg

b/ beépítésre nem szánt területként került besorolásra

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

- lakóterület: falusias lakó-,

- vegyes terület: település központi vegyes-,

- gazdasági terület: kereskedelmi - szolgáltató-

ipari (jelentős mértékben nem zavaró hatású) gazdasági-,

- különleges terület: temetkezési célú,-

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

- közlekedési és közműterület,

- zöldterület (közpark, fásított köztér, egyéb)

- erdőterület: véd-

turisztikai,-

gazdasági erdő.

- mezőgazdasági terület: általános,-

legelő-,

nádas,

- egyéb terület (vízgazdálkodással összefüggő).

BEL- ÉS KÜLTERÜLET

5. §

(1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:

a) központi belterület,

b) egyéb belterületek:

c) tervezett belterület: fejlesztési területek,

d) külterület: meglévő, megmaradó terület.

A belterületi határ módosítása

6. §

(1) Belterületbe kell vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket, illetve művelési ágból való kivonással (megváltással) terhelt területek:

- Lakótelek és közlekedési területek kialakítására: 017/5 és 021/2, a 058/2 és 058/8-10 helyrajzi számok.

- Mezőgazdasági gazdasági jellegű terület kialakításához a 035/4-8 helyrajzi számokat.

- Ipari gazdasági terület kialakítására a 045/5 helyrajzi számot.

- A tényleges felhasználás ütemében tartalék területként nyilvántartott 051/8, 051/10, 051/11, 051/29, helyrajzi szám ipari gazdasági területként.

- Művelési ágból ki kell vonni, vagy belterületbe kell vonni a közmű-, és közlekedési területeket.

(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő gazdasági területeket, zöldterületeket, valamint a - belterülethez kapcsolódó, de jelenleg is külterületnek számító – vízgazdálkodási területeket.

(3) A tervezett lakó-, illetve gazdasági-, fejlesztésre előirányzott területeken a belterületbe vonás előtt területet felhasználni és építési tevékenységet folytatni csak ideiglenes jelleggel lehet. A belterületbe vonást követően a közben épült épületek bontása kártalanítás nélkül elrendelhető.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek építési övezetei

7. §

A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:

terület rendeltetése	beépítés módja	legnagyobb beépítettség %	legnagyobb szintterület – sűrűség
terület rendeltetése	legnagyobb építménymagasság. (m)	legkisebb telekterület (m²) legkisebb telekszélesség (m)	legkisebb zöldfelület (%)

Az övezeti jelben „K”-val jelölt jellemző értékét a kialakult állapotra vonatkozó előírások alkalmazásával kell meghatározni

A szabályozási tervlapon alkalmazott övezeti jelben szereplő oldalhatáron álló beépítési mód a saroktelek esetén szabadonállóvá tehető, amennyiben más előírást nem sért.

(1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

a/ falusias lakóterület (Lf)

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele	Lf O/30/0,5 4,5/900-(20)/50	Lf O/30/0,5 4,5/800-(K)/50	Lf O/30/0,5 4,5/900-(K)/50
Beépítési mód Beépítettség (%) Szintterület-sűrűség Építménymagasság (m) Telekterület (m²) Telekszélesség(m) Zöldfelület (%)	oldalhatáron álló max. 30 max. 0,5 max. 4,5 min. 900 min. 20 min. 50	oldalhatáron álló max. 30 max. 0,5 max. 4,5 min. 800 kialakult min. 40	oldalhatáron álló max. 30 max. 0,5 max. 4,5 min. 900 kialakult min. 50

Építési övezet jele	Lf O/30/0,5 4,5/1500-(16)/50	Lf O/30/0,5 4,5/1500-(K)/50	Lf O/30/0,5 4,5/1600-(K)/50
Beépítési mód Beépítettség (%) Szintterület-sűrűség Építménymagasság (m) Telekterület (m²) Telekszélesség(m) Zöldfelület (%)	oldalhatáron álló max. 30 max. 0,5 max. 4,5 min. 1500 min. 16 min. 50	oldalhatáron álló max. 30 max. 0,5 max. 4,5 min. 1500 kialakult min. 50	oldalhatáron álló max. 30 max. 0,5 max. 4,5 min. 1600 kialakult min. 50

(5) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Állattartó épület csak kis haszonállat tartására építhető, a saját szükségletnek megfelelő mértékű állatszámra, a helyi önkormányzati állattartás szabályairól szóló rendelet figyelembevételével építhető.

(6) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.

(7) Az előkert legkisebb mélységét a szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 253/1997 Korm. rendelet 35. §. (2) bek szerint történik.

(8) Az oldalkert meghatározásánál a 253/1997 Korm. rendelet 36. §. által meghatározott elhelyezési távolságok biztosítandók.

(9) Megengedett legnagyobb építménymagasság az újonnan kialakított lakóterületen 4,50 m, illetve a már meglévő esetben a kialakult magasság a mértékadó. Tetőtér beépíthető. Az épületek legalább 30 - legfeljebb 45 fokos tetőhajlásszöggel, színes, pikkelyes fedéssel építendők. A főépületek utcával párhuzamos, vagy arra merőleges gerinccel építhetők, utcával párhuzamos gerinc esetén a szomszéd felé oromfal, tűzfal nem építhető.

² (10)

(11) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez a jelölt építési határvonalat szélső építési vonalat kell figyelembe venni; ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez illeszkedéssel kell alkalmazkodni

Település központi vegyes területek építési övezetei

8. §

(1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint település központi vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen az OTÉK 16. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

Építési övezet jele	Vt O/50/1,0 5,0/800-(K)/30	Vt O/50/1,0 7,5/800-(K)/30
Beépítési mód Beépítettség (%) Szintterület-sűrűség Építménymagasság (m) Telekterület (m²) Telekszélesség(m) Zöldfelület (%)	Oldalhatáron álló max. 50 max. 1,0 max. 5,0 min. 800 kialakult min. 30	Oldalhatáron álló max. 50 max. 1,0 max. 7,5 min. 800 kialakult min. 30

(4) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

(5) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezéséhez az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.

Gazdasági területek építési övezetei

9. §

(1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

b/ ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású) (Gip)

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 19. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele	Gksz O/50/1,0 5,0/K-(K)/30
Beépítési mód Beépítettség (%) Szintterület-sűrűség Építménymagasság (m) Telekterület (m²) Telekszélesség(m) Zöldfelület (%)	Oldalhatáron álló max. 50 max. 1,0 max. 5,0 kialakult kialakult min. 30

(5) Az ipari gazdasági terület elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 20. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(6) Az ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be:

Építési övezet jele	Gip SZ/50/1,0 7,5/3000/25
Beépítési mód Beépítettség (%) Szintterület-sűrűség Építménymagasság (m) Telekterület (m²) Telekszélesség(m) Zöldfelület (%)	szabadonálló max. 50 max. 1,0 max. 9,5 min. 3000 ---- min. 25

(7) ³

(8) A mezőgazdasági jellegű üzemi gazdasági terület a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági termelés (állattartás, termékfeldolgozás, tárolás stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál. Elhelyezhetők még kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.

(9) A mezőgazdasági jellegű gazdasági terület építési telkeinek beépítési jellemzői:

Építési övezet jele	Gip mg SZ/50/1,0 7,5/2000/25
Beépítési mód Beépítettség (%) Szintterület-sűrűség Építménymagasság (m) Telekterület (m²) Telekszélesség(m) Zöldfelület (%)	szabadonálló max. 50 max. 1,0 max. 7,5 min. 2000 ---- min. 25

Különleges területek építési övezetei

10. §

(1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a/ temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület (K)

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §)

Építési övezetek általános előírásai

11. §

(1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.

c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben jelölt építési hely határát kell figyelembe venni, ezek hiányában az OTÉK 35. §-ának vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Előkert esetén az utcában kialakult jellemző állapotot kell irányadónak tekinteni.

(4) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.

(5) A beépítésre szánt övezetekben lakó rendeltetési egységenként 1 db személygépkocsi elhelyezését biztosítani kell.⁴

(6) A terület felhasználási egységen belül önállóan szabályozott zöldfelületeken: házikert, védőzöld, közterületi zöld, épület nem létesíthető, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó 14. § előírásait kell alkalmazni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterületek

12. §

(1) A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint általános közlekedési és közműterület (K)

(2) Az általános közlekedési és közműterületek övezete a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

Zöldterületek övezetei

13. §

(1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Z), illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér.

(2) A közpark területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. § (1)-(3) bekezdés előírásait kell tartalmazni.

(3) A külön szabályozott területeken az alábbiak szerint kerülhet sor építmény elhelyezésére:

Építési övezet jele	Z SZ/10/0,4 4,5/K-(K)/----
Beépítési mód Beépítettség (%) Szintterület-sűrűség Építménymagasság (m) Telekterület (m²) Telekszélesség(m) Zöldfelület (%)	szabadonálló max. 10 max. 0,4 max. 4,5 kialakult kialakult ----

(4) A közpark területének legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.

⁵ (5)

(6) Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha

a) a fa egészségi állapota,

b) a balesethárítás,

c) a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

(7) Közhasználatú zöldterületként biztosítani kell a KP jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlap) körbejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.

Erdőterületek övezetei

14. §

(1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott terület.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a/ véderdő (Ev),

b/ gazdasági, turisztikai rendeltetésű erdő (Eg)

(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területén épület nem létesíthető az OTÉK 28. §. –a alapján.

(4) Gazdasági-, turisztikai rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

Mezőgazdasági övezetek

15. §

(1) ⁶ Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő terület felhasználási egységekbe tartozik:

a) általános mezőgazdasági terület (M)

b) legelő terület (Ml)

c) mezőgazdasági nádas terület (Mn)

d) mezőgazdasági kiskertek (Mk)

e) be nem építhető mezőgazdasági kiskertek (Mkn).

(2) A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.

(3) Általános mezőgazdasági területen (M) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei helyezhető el.

(4) A mezőgazdasági legelő (ML) és nádas területek (Mn) nem beépíthetőek.

(5) Mezőgazdasági kiskertek területen (Mk) elsősorban a szőlőgazdálkodáshoz köthető, illetve az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményeihez kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el, az alábbiak szerint:

a) 720 m² területnagyságú telek területén építmény nem helyezhető el,

b) 720-1500 m² területnagyságú telek területén 3%-ig egy gazdasági épület és terepszint alatti létesítmény helyezhető el,

c) 1500-3000 m² területnagyságú telek területén 3%-ig helyezhető el nem lakófunkciójú építmény,

d) 3000 m² területnagyságú telek területén 3%-ig lakó-, és egyéb funkciójú épület is elhelyezhető.

(6) A mezőgazdasági kiskertek beépíthetőségének feltételei módosulhatnak, ha a magasabb rendű jogszabályokban meghatározott birtokközpont kialakítására kerül sor, az ott meghatározott feltételek szerint. A mezőgazdasági kiskertben történő birtokközpont kijelölés esetén is szükséges a birtokközponthoz tartozó területek tilalommal vagy megszorító intézkedéssel való ellátása, bejegyeztetése.

(7) Az Mkn jelű kiskert területeken építmény nem helyezhető el.(8) A 046 és a 045/7 hrsz-ú, illetve azok további megosztásából, összevonásából, alakításából származó ingatlanok megközelítése csak a 043 hrsz-ú közlekedési területről megengedett.

Egyéb területek

16. §

(1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek (OTÉK 30. §).

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési létesítmények

17. §

(1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint lehet.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.

(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű területeket kell biztosítani.

Út megnevezése: Szabályozási szélessége: Tervezési osztálya:

82 sz. főút meglévő külterületei szakasz 22 a 28 m K. IV. B. 82 sz. főút meglévő belterületei szakasz 17 a 22 m B. IV. b. B.

82 sz. főút tervezett külterületei szakasz 40 m K. IV. B.

83108 sz. út meglévő belterületei szakasz 14 m B. V. c. C.

Állomásra vezető út külterületi szakasz 12 m K. VII. B.

Javasolt új összekötő utak belterületen 12 m B. V. c. C.

Javasolt új összekötő utak külterületen 12 m K. V. B.

Tervezett ipari feltáró és lakóutcák 16 m, 18 m B. VI. d.

Kossuth utca 12 a 17 m B. V. c. C.

Béke utca 14 m B. V. c. C.

Petőfi utca 12 a 18 m B. V. c. C.

Egyéb mezőgazdasági utak 4 a 10 m K. IV. A.

(4) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.

(5) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület használati rendelete, illetve az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján helyezhető el.

(6) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – területsáv kialakításának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes útügyi hatóság állásfoglalása alapján engedélyezhető.

(7) Az OTÉK 42. § (2) bekezdése szerint parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 200 m-en belül kell kielégíteni.

(8) Üzemanyagtöltő állomás külön hatástanulmány alapján készíthető elvi építési engedélyezési eljárás keretében.

(9) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglevő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

Közműlétesítmények

18. §

Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(4) ⁷

(5) A település beépítésre szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha a 9-es bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízelvezetés megvalósulása után, annak biztosításával kerül kialakításra.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

Vízellátás

(8) A vízvezetékek a védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(9) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve megfelelő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(10) A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. § - 49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani, illetve oltóvíz tároló medencét kell létesíteni.

(11) A vízvezeték – hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.

Vízelvezetés

(12) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, a szennyvízcsatornázás megvalósítása után:

a) a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetések nem engedélyezhetők.

c) A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre ösztönözni kell.

d) Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható.

e) A 37 hrsz-ú telek területen biológiai szennyvíztisztító elhelyezhető. A területen épületek 6,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.⁸

(13) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(14) ⁹

(15) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(16) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készült, melynek fontosabb elemei rögzítésre kerületek a szabályozási tervben, illetve pontosításukkal azokat át kell vezetni a hatályos rendezési tervekbe továbbiakban is.

(17) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új valamennyi beépítésre javasolt területen nyílt vagy zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. A meglévő beépített, illetve a beépítésre szánt területen a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére törekedni kell, javasolt az utak korszerűsítése alkalmával zárt csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen javasolt fenntartani. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(18) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló-felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „zöld” parkoló létesítése tilos!

Villamos energia ellátás

(19) A nagyfeszültségű, illetve a középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint, illetve a 11/1984 IpM rendeletben rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

(20) Esztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni javasolt földkábeles elhelyezéssel.

(21) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(22) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(23) A települést ellátó nagyközépnyomású vezetékek, a gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Az érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A településen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(24) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz-nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Távközlés

(25) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(26) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás (előírt érték szerint) betartandó.

(27) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen városképi és sziluett vizsgálat készüljön az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

Környezetvédelem

19. §

(1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, illetve megkérni.

(2) ¹⁰

(3) ¹¹

(4) ¹²

(5) ¹³

(6) Beépítési feltételek

a, a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvízellátás biztosított,

b, a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c, a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

d, az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását, a kibocsátások (szennyvíz, légszennyező anyagok, hulladékok) nem károsíthatják a környezeti elemeket és az épített környezetet, az emberi egészséget.

Föld védelme

(1) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba,

(2) ¹⁴

(3) ¹⁵

(4) Termőföldet beruházás céljára csak az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb mértékben szabad igénybe venni. A humuszos termőréteg megőrzéséről gondoskodni kell. Termőföld más célú hasznosítása esetén az erdő kivételével a Földhivatal, erdő esetében az Állami Erdészeti Szolgálat engedélye szükséges.

(5) Az 1 ha-t meghaladó termőföld újrahasznosítására készített tervhez a talajvédelmi szakhatóságok hozzájárulása (Megyei Talajvédelmi Szolgálat) és a földügyi (területileg illetékes Körzeti Földhivatal) engedélye szükséges.

Vizek védelme

(6) ¹⁶

(7) A bekötések engedély kötelesek.

(8) ¹⁷

(9) ¹⁸

(10) A szennyezésnek kitett területeken (nagyobb állattartó létesítmények) monitoring kutak létesítése javasolt a talajvíz minőségének ellenőrzése céljából évi kétszeri mintavétellel.

(11) ¹⁹

(12) ²⁰

(13) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.

(14) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

Levegőtisztaság védelme

(15) Ipari létesítményeknél a légszennyező pontforrásokra a határértékeket az alapbejelentés után a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatban adja meg.

(16) Bűzzel járó tevékenység esetén a zavaró bűzhatást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell kiküszöbölni.

(17) ²¹

(18) Hulladékot nyílt téren, illetve háztartási tüzelőberendezésben égetni tilos.

(19) Közút, töltés, árok és más vonalas létesítmény tengelyétől 100 m-en belül bármely növényzet égetése tilos. Egyéb esetekben az égetés csak engedéllyel végezhető.

(20) ²²

Zaj- és rezgésvédelem

(21) ²³

(22) Lakó-, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(23) ²⁴

Hulladékgazdálkodás

(24) ²⁵

(25) ²⁶

(26) ²⁷

(27) A szippantott szennyvizek ürítése az erre kijelölt szennyvíztisztító telepen kialakított ürítőhelyen lehetséges.

(28) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

Táj- és természetvédelem

20. §

(1) Védett természeti területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell:

a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,

b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon – természetszerűen történhet.

c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos.

(2) ²⁸

(3) Védett természeti területen az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor és úgy létesíthetők, hogy a természeti értékek fenntartása biztosítható legyen.

Kulturális örökség védelme

21. §²⁹

Tilalmak és korlátozások

22. §

(1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

- közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a 19. § szerint,

- egyéb környezetszennyező létesítmények védőtávolságán belül a 20. § szerint,

- lakóépület az állattartó telep 200 m-én belül nem létesíthető,

- 82 sz. főút beépítésre nem szánt területen 100-100 m-es védőtávolságán belül,

- a vasút 50-50 m-es védőtávolságon belül,

(2) Építési korlátozás alá – egyéb szempontok miatt – eső területek:

- a szabályozási tervben Ev-vel jelölt területek a 14. § szerint.

- Lakóterületektől 500 m-en belül nagyszámú állattartó építmény nem helyezhető el,

(3) Építési tilalommal érintett területek:

- 046, 047, 050 helyrajzi számú területek közlekedésbiztonsági okokból.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Bakonypéterd, 2004. április 14.

1. melléklet

Belterületi szabályozási terv

(A melléklet szövegét a(z) 1 melléklet a rendelethez_SZT-1 Külterületi szabályozási tervlap.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet

Külterületi szabályozási terv

(A melléklet szövegét a(z) 2 melléklet a rendelethez_SZT-2 Belterületi szabályozási tervlap.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet

Szerkezeti terv

(A melléklet szövegét a(z) Szerkezeti terv.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

Módosította a 7/2025.(VIII.11.) Ör., hatályos: 2025. augusztus 12-től