Lázi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mhötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Mhötv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Általános szabályok

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személy és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Lázi Község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályaira.

(2) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg.

2. A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások elkövetőjével szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények

2. §

(1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

(2) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az elkövető személyi körülményeire is figyelemmel a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.

(3) A közigazgatási bírságot a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

II. Fejezet

Az egyes közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások

3. A köztemetők rendje elleni cselekmények

3. §

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a köztemető üzemeltető vagy a temetkezési tevékenységet végzőnek kizárólagos feladatát képező tevékenységet hozzájárulás nélkül lát el,

b) sírhelyet, sírbolthelyet, urnafülkét más részére elad, illetve síremlék, sírbolt eladását előzetesen a köztemető üzemeltetőjének nem jelenti be,

c) sírhelyen meg nem engedett kialakítási munkát végez, illetve nem kér hozzájárulást síremlék, sírbolt építésére vagy nem tartja be a köztemetőre vonatkozó előírásokat,

d) a köztemetőben lévő tárgyakat hozzájárulás nélkül elszállít,

e) keletkezett hulladékokat nem a kijelölt szemétgyűjtőben helyezi el,

f) a köztemetőben engedély nélkül közlekedik járművel, vagy állatot –vakvezető, segítő, szolgálati és jelzőkutya kivételével - visz be,

g) a sírok tartozékai állagát sértő tevékenységet végez,

h) a köztemető méltóságát sértő magatartást tanúsít,

i) építési anyagokat, segédeszközöket sírhelyek között engedély nélkül, vagy engedélyezett időtartamon túl tárol.

4. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) köztemetőnek ki nem jelölt területen halottat temet el,

b) halottat temet el, vagy hamvakat helyez el olyan köztemetőben, amelynek lezárását elrendelték,

c) koporsót, sírhelyet vagy sírboltot a hatóság engedélye nélkül eltávolít, vagy felnyit,

d) engedély nélkül urnát temetési helyre elhelyez, vagy onnan eltávolít.

4. Lázi Község Önkormányzata jelképeivel kapcsolatos cselekmények

5. §

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a község címerét, vagy zászlóját

a) pártpolitikai célokra, vagy választási kampányban felhasználja,

b) jogosulatlanul előállítja, használja vagy forgalomba hozza,

c) a címert, vagy a zászlót erkölcsi érzületet sértő módon megrongálja, vagy megsemmisíti.

5. Házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos magatartások

6. §

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlantulajdonos, ha házszámtábla beszerzéséről, közterületről jól látható módon történő kihelyezéséről, szükség szerinti cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.

6. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos cselekmények

7. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki:

a) a szelektív hulladékgyűjtés céljára rendelt hulladékgyűjtő edényzetben, vagy az ilyen célra rendelt hulladékgyűjtő udvarban nem az ezen edényzet, vagy udvar rendeltetésének megfelelő hulladékot helyez el,

b) a tulajdonát képző hulladékgyűjtő edény tisztántartásáról, nem gondoskodik,

c) a tulajdonában lévő, közterületen tárolt hulladékgyűjtő edény környezetét nem tartja tisztán,

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a síkosság elleni mentesítő anyagokat vagy azokkal leszórt havat nem az arra kijelölt helyen tárolja, rakja le.

7. Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások

8. §

1. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben zajjal járó építési, bontási tevékenységet munkanapon 20.00 és 6.00 óra, szombaton 20.00 és 8.00 óra között, vasárnap 20.00 és 8.00 között végez,

b) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben az ingatlanon zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet munkanapon 20.00 és 6.00 óra között, szombaton 20.00 és 8.00 óra között, vasárnap 12.00 és 8.00 óra között,

c) köz- vagy magánterület lakóterületi övezetében parkfenntartó gazdálkodó szervezet kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet munkanapon 18.00 és 7.00 óra, szombaton 12.00 és 8.00 óra között, vasárnap 12.00 és 8.00 óra között,

d) lakóterületi övezetben a vendéglátó egység kerthelyiségében, teraszán

da) hangosító berendezést munkanapon 22.00 és 6.00 óra között, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon 22.00 és 8.00 óra között üzemeltet,

db) rádió- és televízió közvetítést munkanapon 00.00 és 7.00 óra között, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon 00.00 és 8.00 óra között végez,

e) lakóterületi vagy kertes mezőgazdasági övezetben magáningatlan kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló rendezvényt munkanapon 20.00 és 7.00 óra között, szombaton 22.00 és 8.00 óra között, vasárnap és munkaszüneti napon 20.00 és 8.00 óra között tart,

f) a napi egy óra időtartamot meg nem haladó közterületi rendezvény tartására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a napi egy óra időtartamot meghaladó közterületi rendezvényt engedély nélkül tart,

h) a zajkibocsátási engedélyben előírt műszeres mérési kötelezettségének nem tesz eleget,

i) a kereskedelmi és vendéglátó egységben engedély nélkül zeneszolgáltatást végez,

j) a kereskedelmi és vendéglátó egység bejelentett nyitvatartási idejét túllépi.

2) Nem követ el közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást, aki az ingatlan tulajdonosaként az a)-c) pontok kapcsán a szomszédok figyelembevételével, a lakóközösség figyelembevételével, a szomszédok illetve lakóközösség egyeztetésével az a)-c) pontokban rögzített időpontok eltérésével munkát végez.

8. A közterületi zöldfelületek élővilágának védelmébe ütköző cselekmények

9. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki zöldfelület élővilága elleni cselekményt valósít meg, azaz közterületi zöldfelületen:

a) növényeket engedély nélkül csonkít,

b) fák törzsét vagy ágait engedély nélkül hirdetés, transzparens, reklámhordozó, kötél vagy kábel rögzítésére használja,

9. A közterületi zöldfelületek és zöldfelületi elemek létesítésével, megszüntetésével, fenntartásával és védelmével kapcsolatos helyi előírások megsértésével összefüggő cselekmények

10. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, zöldfelületi és zöldfelülettel szomszédos létesítmények elleni cselekményt valósít meg, aki a közterületi zöldfelületen

a) zöldfelületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használ,

b) a zöldfelülettel határos épületek (pl. templomok, középületek, stb.) közforgalomnak átadott teraszán, lépcsőzetén, párkányán, mellvédjén, a zöldfelületi építmények, berendezések (pl. virágágy keretek, stb.) lépcsőzetén, párkányán, mellvédjén roncsoló, károsító hatással járó eszközt (különösen gördeszkát, görkorcsolyát, rollert, kerékpárt) használ, zöldfelületek tartozékaira matricát, hirdetést ragaszt.

11. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közterületi zöldfelületek használatának rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz aki közterületi zöldfelületre gépjárművel engedély nélkül ráhajt.

12. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki közterületi zöldfelületek létesítésének és védelmének rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:

a) közterületi zöldfelületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül, vagy nem a tulajdonos  rendelkezésének megfelelően beavatkozási munkálatokat folytat,

b) a közterületi zöldfelületet érintő helyreállítási kötelezettségének teljesítését – a helyreállítást követő 8 napon belül – a tulajdonos részére írásban nem jelenti be,

c) a közterületi zöldfelületet érintő helyreállítási kötelezettségének nem a megfelelő módon tett eleget, és a tulajdonos által előírt kijavítási kötelezettségét nem teljesíti,

d) építtetőként a közterületi zöldfelületen az építkezésből adódó károsodás megszüntetése érdekében – Lázi Község Polgármesterével, illetve az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjével egyeztetett módon és az általa megadott határidőben – a növényzet pótlását vagy helyreállítását nem végzi el,

e) közterületi zöldfelületen megvalósított szabálytalan növénytelepítés megszüntetése érdekében, a tulajdonos írásbeli felszólítása ellenére, saját költségén nem végzi, végezteti el a megfelelő helyre történő szakszerű átültetést.

13. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a közterületi zöldfelületek fenntartásának rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:

a)   az ingatlan tulajdonosaként az ingatlan határától az úttestig terjedő zöldsáv gondozásáról, tisztántartásáról nem gondoskodik,

b)   az ingatlan tulajdonosaként nem gondoskodik az ingatlanról és a hozzá tartozó zöldsávról, a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.

c)   két szomszédos ingatlan közötti közterületi járda vagy átjáró esetében az ingatlan tulajdonosaként nem teljesíti a tisztántartási kötelezettségét az ingatlana határától a közterületi járda vagy átjáró középvonaláig,

d)   az ingatlan tulajdonosaként az a)-c) pontokban jelzett területeken nem gondoskodik gyommentesítéséről és a fű rendszeres nyírásáról úgy, hogy a fű szálmagassága a 20 cm-t ne haladja meg,

e)   az ingatlan tulajdonosaként a légvezetékek biztonságos üzemeltetése vagy a hibaelhárítás érdekében az ingatlan határától az úttestig terjedő zöldsávon, légvezeték alatt található fák szükséges gallyazását az írásbeli felszólításra, az abban foglalt határidőre nem végzi el,

f)   a közterülettel határos ingatlan tulajdonosaként nem gondoskodik a közterületi zöldfelületen található gyümölcsfa szakszerű ápolásáról, metszéséről és gallyazásáról.

10. A növények telepítési távolságára vonatkozó előírások

14. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a növények telepítési távolságának rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz belterületen és külterületen a mezőgazdasági kerten belül eső részén a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében: 1,0 méter.

b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter.

c)  3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 3,00 méter.

d) 3-6 méterre növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 5,00 méter.

e) 6 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 6,00  méter.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a növények telepítési távolságának rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz a külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 1,0 méter.

b) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 3,0 méter.

c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 3,00 méter.

d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter.

e) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter.

f) cseresznyefa esetében 5,00 méter.

g) dió és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 6,00 méter.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a növények telepítési távolságának rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz a külterületnek a mezőgazdasági kerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a (2) bekezdésben foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

a.) 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,00 méter.

b.) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

c.) 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 3,00 méter,

d.) fa esetében 6,00 méter.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a növények telepítési távolságának rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz a közúttal határos belterületen és külterületen a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 méter távolságra; 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 méter távolságra kell ültetni (telepíteni).

15. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a játszóterek rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:

a)  közterületi játszóterekre, és sport- és szabadidő területekre állatot bevisz,

b) a közterületi játszótéren gyermekek számára elhelyezett játszótéri eszközöket rendeltetésellenes módon igénybe vesz.

11. Belterületi vizek és vízi létesítmények elleni cselekmények

16. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki belterületi vizek és vízi létesítmények elleni cselekményt valósít meg, azaz:

a) belterületi tó, vízfolyások, csatornák hídjain, átjáróin a gyalogos közlekedést zavarja, így különösen: ott a rendeltetésszerű használattal együtt járó áthaladás idejét meghaladóan kerékpárral, rollerrel, görkorcsolyával, gördeszkával, közlekedik, ott játszik,

b) a Község belterületén található tavak, vízfolyások, csatornák, árkok mellé vagy vizébe bármilyen tárgyat tesz, vizében ott fürdik, mosakszik, bármit mos.

12. A csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos helyi előírások megsértésével összefüggő cselekmények

17. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos helyi előírásokat sértő cselekményt követ el, azaz:

a) az ingatlan tulajdonosaként, az ingatlannal határos árokszakaszt, a járműbehajtók átereszét és a folyókákat szükség szerint, de évente legalább egyszer nem tisztítja, folyamatosan nem gyomtalanítja, gondozza,

b) az ingatlan tulajdonosaként, nem gondoskodik arról hogy az ingatlannal határos füves árokban a fű szálhossza ne haladja meg a 20 cm-t,

c) az ingatlan tulajdonosaként az ingatlannal határos zöldsávon nem távolítja el a csapadékvíz lefolyását akadályozó tárgyakat, anyagokat, ezáltal nem biztosítja, hogy a csapadékvíz elvezető árokba vagy zárt csapadékvíz elvezető csatornába a csapadékvíz szabadon lefolyhasson.

18. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki az út árkában, átereszében, csapadékvíz elvezető csatorna nyílásában olyan anyagot helyez el, amely a lefolyást akadályozza vagy akadályozhatja.

13. A köztisztaság rendje elleni cselekmények

19. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki nem gondoskodik a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan tisztán tartásáról és gyommentesítéséről, az ingatlanon elhagyott hulladék elszállításáról.

20. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a köztisztaság rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:

a) az ingatlan tulajdonosaként, nem tartja az ingatlanával határos közterületi járdát folyamatosan tisztán (a hulladéktól, portól, sártól, szennyező anyagoktól mentesen),

b) az ingatlan tulajdonosaként, az ingatlanával határos közterületi járdák melletti folyókák és csatornanyílások lefolyóit a lefolyást akadályozó tárgyaktól, anyagoktól nem tisztítja meg,

c) az ingatlan tulajdonosaként, amennyiben az időjárás szükségessé teszi minden reggel legkésőbb 08:00 óráig, és a nap folyamán legalább még egyszer nem gondoskodik az ingatlanával határos járdák hótól való letisztításáról, jegesedés esetén azok csúszásmentesítéséről,

d) az ingatlan tulajdonosaként, a c) pontban megjelölt csúszásmentesítést visszamaradó, darabos, durva anyag alkalmazásával végzi.

14. Közterületek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos cselekmények

21. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a Község közterületének rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokat nem tartja be, a közterületet tiltott módon használja, azaz a közterületen:

1. üzemképtelen járművet a közterületen engedély nélkül tárol,
2. 3.5 tonnánál nagyobb össztömegű járművet, vagy munkagépet engedély nélkül tárol,
3. sátor-, vagy ponyvagarázst helyez el,
4. árut vagy göngyöleget tárol, földről árusít, kivéve az idényjellegű engedélyezett árusítást,
5. hirdetményt hirdető berendezésen kívül helyez el, vagy általa ezen rendelet hatályba lépését megelőzően elhelyezett hirdetményt ott tart, melyek során hordozófelületként különösen a közterület burkolatát, közterületi vagy közterülettel határos építményt, berendezést, tartozékot használ fel,
6. szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) a gyalogosforgalmat zavaró módon helyez el,
7. szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) közterületi zöldfelületen helyez el,
8. reklámhordozó személyi szolgáltatást végez,
9. közterületi zöldfelületet a tulajdonos hozzájárulása nélkül megszüntet, vagy beépít,
10. a közterületen a közvetlen szállítási előkészület esetét kivéve göngyöleget tárol,
11. az építőanyagot, építéshez szükséges szerkezetet, valamint bontásból, felújításból származó anyagot, építési törmeléket, ilyen hulladék anyagot 72 órán túl engedély nélkül közterületen tárol,
12. az igénybevett közterületek burkolatán betont, habarcsot kever, ragasztóanyagot melegít, vagy tevékenységéhez a közterületet az építési, közterület-foglalási engedélyben foglaltaktól eltérő egyéb módon használja,
13. 22.00 és 06.00 óra között 3,5 tonna összsúlyt meghaladó járművet, pótkocsit, félpótkocsit, vontatót, nyerges vontatót, lassú járművet és mezőgazdasági vontatót illetve ezek munkaeszközét közterületen tárolja,
14. közterületen a közúti közlekedés alapvető szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) meghatározott hibaelhárítás kivételével járművet javít, átalakít,
15. az utcai zenélés szabályait megsérti,
16. az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,
17. az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
18. természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
19. az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a Község közterületének rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a közterületet jogosulatlanul használja, azaz a közterületet nem tiltott módon, viszont az arra érvényes jogcím nélkül használja.

22. §

A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki szervezőként közterületen megrendezett sport és egyéb rendezvény idején nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról és folyamatos üzemeléséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztán tartásáról, a keletkezett szemét elszállításáról.

15. A kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályai elleni cselekmények

23. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás követ el, aki:

a) közterületen állatot tart, legeltet vagy az ingatlanról felügyelet nélkül kienged,

b) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,

c) ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot közterületen tart, etet, szabadon enged,

d) az ebet közterületen, szájkosár nélkül és nem rövid pórázon vezet,

e) az eb által okozott szennyeződést a közterületről nem távolítja el,

f) ebet – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya kivételével – élelmiszer-elárusító üzletbe, játszótérre, vendéglátó egységbe, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevisz, illetve beenged.

(2) A közterületen, a lakóház közös használatú épület részén, udvarán, az állat által okozott szennyeződést el kell távolítani.

(3) Mindenki köteles a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását megakadályozni.

16. Kereskedelemre vonatkozó szabályok megsértése

24. §

Közérdekből a lakosság nyugalma érdekében mozgóárusítás és mozgóbolti tevékenység az alábbi feltételekkel folytatható:

Mozgóbolti árusítás kizárólag hétfőtől péntekig 09:00 – 13:00 és 15:00-19:00 óra között, valamint szombaton 09:00 – 13:00 óra között folytatható. Szombat 13:00 órától és vasárnap, valamint ünnepnapokon mozgóbolti tevékenység nem folytatható.

III. Fejezet

Eljárási rendelkezések

25 §

Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

26. §

(1) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja.

(2) Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben a 2. § (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést kell alkalmazni.

(3) Ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, az eljárás lefolytatása során be kell tartani az alábbi feltételeket:

a) a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni.

b) a fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell.

c) a fiatalkorút lehetőség szerint törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni.

(4) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál a Ket. vonatkozó rendelkezései mellett figyelembe kell venni az elkövető személyi körülményeit, vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait annyiban, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak, vagy azokat – a hatóság erre vonatkozó felhívására – önként igazolja.

27. §

Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás gépjárművel történő elkövetése esetén a felelősség a gépjármű üzembentartóját terheli. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha:

a) a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;

b) ha a gépjárművet más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (gépjármű hatósági jelzése, üzembentartó és használatba vevő neve, születési ideje, helye, lakcíme, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma) bizonyítja, vagy - azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák. E pont fennállása esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

28. §

(1) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.

(2) A rendeletben foglaltak betartását az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal erre feljogosított ügyintézői ellenőrzik.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

29. §

Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

30. §

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások esetén kell alkalmazni.

Lázi, 2015. február 24.

               Kajtár József                                                             Dr. Bertalanné Józsa Judit

                polgármester                                                                               jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. március 19.

Dr. Bertalanné Józsa Judit

jegyző