Lázi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 09Lázi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Lázi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével, a partnerségi egyeztetés lefolytatását követően a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata
2. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(2) Az értékvizsgálat tartalmazza legalább:
a) a védelem rövid indokolását
b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, építéstörténeti dokumentumait
c) földhivatali térképmásolatot
d) a védett értékhez fűződő javasolt korlátozásokat
e) a helyreállítási javaslatot
f) a védett értékkel kapcsolatos javasolt intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A Képviselő-testület értékvizsgálat nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Lázi község építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) akinek az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan vonatkozásában joga van bejegyezve,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) Lázi Község Önkormányzatát.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az 5. § (1) bekezdésében meghatározott érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az 5. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(5) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e Rendelet módosítása vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
(2) A településképi rendelet módosítására vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, e Rendelet módosítása vagy új rendelet elrendelése keretében, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor.
(3) Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
a) A megszűntetésre
aa) műszaki indokok alapján, vagy
ab) életveszély-elhárítása miatt, vagy
ac) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy
ad) jelentős települési érdekből kerülhet sor.
b) A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént.
c) A megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.
d) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték védelem alá helyező döntés számát,
d) a védett érték eredetének azonosító adatait,
e) a védelem típusát,
f) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
g) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
j) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
k) a helyreállítási javaslatot és
l) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.
4. Egyedi védelem meghatározása
9. § (1) Lázi község területén helyi egyedi védelem alatt álló örökség nem található.
(2) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:
a) építmény egészére;
b) építmény részletére;
c) alkalmazott anyaghasználatra;
d) tömegformálásra;
e) homlokzati kialakításra;
f) táj- és kertépítészeti alkotásra;
g) egyedi tájértékre;
h) növényzetre;
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra;
j) utcabútorra.
5. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
d) A védett érték teljes bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor. Kivételt képez ez alól, ha a bontás az életveszély elhárítása miatt válik haladéktalanul szükségessé.
e) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó terület megállapítása és szabályai
11. § (1) Lázi településképi szempontból meghatározó területei az 1. rajzi mellékleten lehatárolt területek
a) a belterületen minden építési telek, külterületen a gazdasági telkek és a különleges mezőgazdasági üzemek építési telkei,
b) a régészeti lelőhelyek területei,
c) az ökológiai folyosóba tartozó földrészletek.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre szánt részén az illeszkedés szabályai:
a) az előkert méret, a közterület felöli építési vonal az utcaszakaszra jellemző maradjon;
b) előnyben kell részesíteni a minőségi anyaghasználatot legalább a közterületről látható homlokzati felületeken. Csak az utcára már jellemző homlokzatképző anyagok használhatók.
c) a színezés pasztell árnyalatú legyen; telített erős színek csak a nyílászárókon lehetnek.
d) a kerítések anyaghasználata, magassága illeszkedő legyen.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület ökológiai folyosóba tartozó telkein:
a) a tájkarakter megőrzendő;
b) az építmények illeszkedjenek a tájba.
c) előnybe kell részesíteni a minőségi és a természetes anyaghasználatot és színezést.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelményei
12. § (1) Az oldalhatáron álló beépítési módnál:
a) Az utcaszakaszon a jellemzően beépített oldalkert közelében, attól 1-3m-re kell az új épületet elhelyezni.
b) A személygépkocsi tároló elhelyezésénél is illeszkedni kell az utcaképre jellemző elhelyezéshez. A főépület utca felöli homlokzatán garázskapu nem helyezhető el.
(2) A település:
a) lakóépületei földszintesek, a lakóépületekben legfeljebb 2 szint létesíthető, a földszint és a beépített tetőtér.
b) A közösségi épületek, a mezőgazdasági üzem épületei legfeljebb 2 szintesek lehetnek a rendeltetéshez igazodó belmagassággal.
(3) A lakótelken kerti építmények, műtárgyak:
a) a hátsókertben helyezhetők el.
b) földbe süllyesztett pince, kerti bútor, lugas, szaletli oldalkertben is létesíthető.
(4) A kerítés alakításának szabályai:
a) Kerítés az utcaszakaszhoz illeszkedően lehet 70%-ban áttört átlátható, vagy tömör.
b) A kerítés anyaga és színe az épülettel harmonizáló, és minőségi kell, hogy legyen.
c) Színezésre a földszínek, és a pasztellszínek használhatók.
d) Élet és balesetveszélyes kialakítás nem alkalmazható.
(5) Az épületek egyedi építészeti követelményei az alábbiak:
a) Csak olyan anyag használható, ami időtálló, minőséget képvisel, az épület rendeltetésével összhangban van.
b) A természetes anyagok használatára kell törekedni.
c) A tömegformálás összhangban legyen az épület rendeltetésével és a település karakterével, léptékével, arányrendszerével.
d) Meglévő épületek értékes építészeti eszközrendszere (tagozat, keretezés, díszítés homlokzaton nyílászárón, bádogozáson) megtartandó, újra létrehozandó.
e) Új épület építészeti formálása a rendeltetéshez igazodó, arányos és harmonikus legyen.
f) Az épületek színhasználatánál a földszíneket kell alkalmazni, homlokzaton pasztell színben, nyílászáróknál telítettebb színben.
(6) A telkekhez tartozó zöldfelületeken fás szárú növényeket, elsősorban nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fákat is telepíteni kell. Kerülni kell a tájidegen, erőszakosan terjedő növényfajok és allergiát okozó növények ültetését.
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó szabályok a „településképi szempontból meghatározó” településrészeken kívül
13. § A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:
a) homlokzatképzésre a fém, és a műanyag nem használható. Ez alól kivétel a mezőgazdasági üzem épülete.
b) A tetőfedésre nem használhatók az alábbi anyagok:
ba) rozsdásodó bádog, valamint felületkezelés nélküli fém.
ba) főépületen repedező töredező műanyag, kivéve polikarbonát előtetőként bejáratként.
c) a nyílászáróknál nem alkalmazható lakóépületeken a fém.
9. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges közműterületek, stb.) területek;
c) közlekedési és közműterületek;
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges beépítésre nem szánt közműterületek stb.)
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó (kertvárosias, falusias) területek;
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek (régészeti lelőhelyek, ökológiai folyosó)
d) zöldterületek,
e) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
f) vízgazdálkodási területek
g) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
A REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ
10.Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen
15. § (1) Lázi község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3)4
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5)5
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag [80 lumen/Watt] mértéket meghaladó hatékonyságú, [statikus meleg fehér színű] fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8)6
(9) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
11. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
16. §7 (1)
(2)
12. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
17. § (1)8
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(3)9
(4)10
13. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
18. §11 (1)
(2)
14. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
19. § (1) Lázi község közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
15. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
20. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
16. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
21. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számítva az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2)12
17. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel
eltakaró
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
18. Rendelkezés a szakmai konzultációról
23. § (1) Szakmai konzultáció kötelező Lázi közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A konzultáció elmaradása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016 évi CL tv 77. §. alapján eljárási bírság jogkövetkezményeit vonja maga után.
(4) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi a 3. számú mellékleten az alábbi tartalmi követelménnyel:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím);
bb) tervezett tevékenység rövid leírása;
bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;
bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
cb) felvetett javaslatok;
cc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
19. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
24. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámok, reklámhordozó berendezések, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésénél,
b) helyi egyedi védelem alatt lévő épület homlokzati felújítása, színezése, valamint nyílászáróinak cseréje,
c) közterületen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
d) közterülettel határos kerítés építése,
e) az e rendelet szempontjából jelentős egyéb, nem építési engedély köteles építési tevékenységek közül vendéglátóhely, kereskedelmi egység kitelepülése, vendéglátó terasz, kerthelyiség kialakítása esetén.
f) Építmények rendeltetésének megváltoztatása, ha:
fa) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
fb) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi, elsősorban zaj- és légszennyezési szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt,
fc) jelentősen megváltoztatja az ingatlan gépkocsi-forgalmat az ingatlant kiszolgáló közterületen és telken belül,
(2) Településképi bejelentése eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a), d) és f) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
b) az (1) bekezdés c) és e) pontja tekintetében a településen áthaladó országos közúthálózattal határos ingatlanok
20. A bejelentési eljárás részletes szabályai
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
26. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés
b) településkép-védelmi bírság
21. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
27. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) településképi eljárás elmulasztása;
b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása;
c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása; vagy
d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
a) felújítására,
b) átalakítására, vagy
c) elbontására
kötelezheti.
22. A felújítási kötelezettség előírásának rendje
28. § (1) A településkép javítása érdekében, azt a leromlott állapotú építményekre felújítási kötelezés írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Felújítási kötelezést a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Felújítási kötelezés kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
(2) A felújítási kötelezésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
b) a felújítási kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;
c) a felújítási kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
d) a felújítás teljesítésének végső határidejét;
e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
(3) Felújítási kötelezéssel élni a település – e Rendelet 1. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területen található építmény esetében lehet.
23. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
29. § (1) A polgármester, ha a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost minimum 10.000,- forint, legfeljebb 1.000.000 forint településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben legfeljebb 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(3) A bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.
(4) Az (1) – (2) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság kiszabása során a polgármester, illetve a képviselő-testület mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét.
(5) Az (1) – (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
24. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
30. § (1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja: közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
25. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
31. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) anyagi támogatás nyújtása;
b) egyéb támogatási formák igénybevétele (pl. belépőjegyet ad valamely önkormányzati létesítménybe/eseményre);
c) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
d) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
(2) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeiről, nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
26. Hatálybalépés
32. § (1) E Rendelet 2018. 08. 22-én lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendeletet a helyi építési szabályzat rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
33. § E rendelet hatálybalépésével a helyi építési szabályzatról 12/2005. (VIII.26.) önkormányzati rendelet alábbi részei hatályukat vesztik: 4. § c), d), e) pontja; 6. § (4) és (6) bekezdés; 8. § (3) bekezdés; 10. § (1) bekezdés c) pontja, (8) bekezdés a), b), c) és d) pontja, (10) bekezdés c) pontja; 11. § (5) bekezdés b) és c) pontja; 15. § (4) bekezdés; 16. § (3) bekezdés c) pontja; 17. § (4) bekezdés d) pontja; 17. § (5) bekezdése; 19. § (9) és (10) bekezdése; 22. § (7) bekezdése; 23. § (8) bekezdése; 27. § (2), (3) és (4) bekezdése; 28. § (2) és (3) bekezdése; 29. §; 31. §; 32. § (8) bekezdése;
1. sz. függelék - Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája
Őshonos fafajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
Acer tataricum |
tatár juhar |
Betula pendula |
közönséges nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
Malus sylvestris |
vadalma |
Populus nigra |
fekete nyár |
Populus termula |
rezgő nyár |
Prunus avium |
madárcseresznye |
Prunus padus |
zselnicemeggy |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
Quercus cerris |
csertölgy |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
Salix alba |
fehér fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénicszil |
Ulmus minor |
mezei szil |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Őshonos cserjefajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Hedera helix |
közönséges borostyán |
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
Lonicera xy |
ükörke lonc |
Prunus spinosa |
kökény |
Prunus tenella |
törpemandula |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
Rubus caesius |
hamvas szeder |
Salix cinerea |
rekettyefűz |
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
Malus baccata |
díszalma |
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
Prunus × cistena |
vérszilva |
Salix caprea |
kecskefűz |
Sophora japonica |
japánakác |
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
Magyar név |
Tudományos név |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
a növényvédelmi tevékenységről
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
észak-amerikai őszirózsák |
Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
díszárpa |
Hordeum jubatum |
japánkomló |
Humulus scandens |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
vékony szittyó |
Juncus tenois |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
kínai alkörmös |
Phytolacca esculenta |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
parti szőlő |
Vitis vulpina |
moszatpáfrány-fajok |
Azolla caroliniana (A. filiculoides), A. mexicana |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
törpe békalencse |
Lemna minuta |
kagylótutaj |
Pistia stratiotes |
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 1. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 1. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 1. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 2. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 2. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 2. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 3. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 4. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 4. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 4. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 5. §.
Hatályon kívül helyezte a 2/2024.(III.8.) ÖR. 6. §.