1. § (1) Jelen rendelet hatálya kiterjed Sikátor község teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen rendelet csak TH-03-02-15/S/S munkaszámú tervdokumentáció SZ-3, SZ-4 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

5. § A szabályozási és övezeti terv Sikátor közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja:

6. § (1) Folyóvizek, csatornák, holtágak mentén a partéltől számított fenntartási sávjain a hatályos jogszabály³ előírásai szerint lehetséges létesítményeket, építményeket elhelyezni.

(2) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(3) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely illetve szélerőmű nem létesíthető.

(4)⁴

(5) A külterületen közutak tengelyétől számított 50 m-en belül, épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak a kezelő hozzájárulásával lehetséges.

(6) A külterületi erdő- és mezőgazdasági utak tengelyétől számított 6-6 m-én belül építményt elhelyezni nem lehet.

7. § (1) A TH-03-02-06 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 és SZ-4 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.

(2) A TH-03-02-15/S/S munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 és SZ-4 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapothoz alkalmazkodó telekszélességeket, telekmélységeket és telekterületeket jelentik. A ’K’ jel alkalmazása esetén:

8. § (1) Ahol a TH-03-02-15/S munkaszámú tervdokumentáció SZ-3, SZ-4 jelű szabályozási terve nem tartalmaz az építési hely határvonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén

9. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de a beépítettség nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(4) Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el.

(5) Korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területen lévő olyan kialakult telek, melynek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, a beépítési mód (építési hely), a beépítettség és az építmények közötti megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető.

(6) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

10. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok és szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(7) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(8) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(9) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetéséről, a közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(10) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(11) A közművekkel kapcsolatos mindennemű egyéb építési tevékenység során az ágazati előírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni.

(12) A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani.

(13) A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(14) Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

(15) A belterületi lakóutcáknál a szabvány szerinti közvilágítást ki kell építeni.

(16) A szabályozási előírások során a részleges közművesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét.

11. § (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett műemlék a településen a Római katolikus templom (Kossuth utca hrsz.:264), barokk stílusban, épült a 18. században, azóta átalakítva. Berendezés: rokokó főoltár, 1760 körüli.

(2) Ezen műemlékileg védett objektum műemléki környezetébe az alábbi hrsz.-ok tartoznak: 263/2., 262., 268., 273., 1., Kossuth utca 43.

(3) Helyi védelem alatt állnak az alábbi objektumok:

12. § (1) A 10%-nál nagyobb telekesés esetén az építménymagasság max. 5,5 m lehetséges.

(2) Az előkertek mélysége a meglévő épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen.

(3) Falusias lakóterületen csak magastetős épület engedélyezhető 30-45 fokos tetőhajlásszöggel.

(4) Melléképítmény kivételével tetőhéjalásra szürke pala és hullámpala fedés nem alkalmazható.

(5) A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

(6) A település területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet.

(7) A könnyűszerkezetes épületek külső homlokzati síkján csak vakolt felület engedélyezhető.

(8) A település belterületén található fasorokat, zöldterületeket, vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldterületeket, növénysávokat igényesen kell kialakítani.

(9) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.

(10) A tájba illeszkedés és a Bakonyi hegyek látványvédelme érdekében az épületek maximális átlagos építménymagasságaként meghatározott építménymagasságokat csak technológiai célból szükséges építményrész (kémény vagy kürtő) haladhat meg. A megengedett maximális építménymagasságot meghaladó magasságú építményrészek alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg az egész létesítmény bruttó alapterületének 1 %-át.

(11) A település területén kerítés csak a szabályozási vagy irányadó szabályozási vonalon építhető. Tömör kerítés nem építhető. A kerítés magassága sík területen nem haladhatja meg a 2,00 métert 15% terepesés esetén max. 2,50 méter lehet.

(12) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak az épületek hátsó udvari – az épülettel takart - homlokzatán helyezhető el.

(13) Szélkerék a település közigazgatási területén a bakonyi hegyek látványvédelme miatt nem helyezhető el.

13. § (1) Országos védelemben részesített természeti érték a településen nincs.

(2) Helyi természeti érték a településen nincsen.

14. § (1) A településen a helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabálynak⁶ megfelelően kell megállapítani.

(2) A tervezési terület az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály⁷ alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelően kell megállapítani.

(3) A tervezési terület a közlekedésből származó zaj szempontjából a hatályos jogszabály⁸ alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve különleges területeket, melyek a 4. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet.

(4) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről.

(5) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető.

(6) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani.

(7) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(8) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

(9) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell.

(10) A teljes közművel nem rendelkező beépítésre szánt területeken a közműves szennyvízcsatorna kiépüléséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban, vagy hatóságilag engedélyezett korszerű közműpotlóval kell megoldani.

(11) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály⁹ előírásai betartandóak. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(12) A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos jogszabályban²⁸ előírt határértékek betartásával. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(13) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló hatályos jogszabálynak¹⁰.

(14) Sikátor közigazgatási területe a vonatkozó jogszabály¹¹ szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „A” fokozottan érzékeny kategóriájú terület.

(15) Az elszikkasztásra kerülő csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a hatályos jogszabály¹² szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.

(16) Új iparág telepítésénél a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló hatályos jogszabályban¹³ foglaltak az irányadóak.

(17) A településen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményelről szóló¹⁴ és a köztisztaságról szóló hatályos jogszabályban¹⁵ foglaltak az irányadóak.

(18) A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről gondoskodni kell, a hatályos jogszabály²⁹ alapján.

(19) A településen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló vonatkozó jogszabály¹⁶ szerinti folyamatos gyom-mentesítésre.

(20) A közigazgatási területen az SZ-3, SZ-4 tervlap szerint 500 m-es levegővédelmi övezet kerül kijelölésre, mely területen belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell betartani.

15. § Általános előírások:

(1) Épületek elhelyezése:

17. § (1) A területen a gazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

18. § (1) A különleges területek a TH-03-02-15/S munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain K jellel ellátott területek.

(2) A különleges területek esetében a TH-03-02-15/S munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és mértékben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni.

19. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-03-02-15/S munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 és Sz-4 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg.

(3) A külterületi utak szabályozási szélességén túl, a szabályozási vonaltól számított 6 m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(4) A közlekedési területen elhelyezhetőek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények illetve az utak rézsűjében felszín alatti létesítmények (pincék).

(5) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(6) A területen az útkategóriák alábbiak:

21. § (1) A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak:

22. § (1) A területen a mezőgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak:

23. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak.

(2) A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi:

25. § (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1/1986(III.26.) Összevont Rendezési Tervről szóló rendelet.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-03-02-15/V munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2,SZ-4 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.