Csesztreg Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociá­lis ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.), valamint a helyi ön­kormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya

1. §

(1)       A rendelet célja, hogy Csesztreg Község Önkormányzat Képviselő-testülete ele­get tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2)       A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 3. §-ában foglaltak alapján Csesztreg község közigazgatási területén élő lakosságra. A Képviselő-testület az e rendeletben fel­sorolt szociális ellátásokat a lakosság szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében biztosítja.

Sztv. alapján értelmező rendelkezések

2.§^[1]

E rendelet alkalmazásában az Sztv. 4. §-a szerinti értelmező rendelkezések az irány­adók.

II. fejezet

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

3. §

(1)       Az általános, minden, e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat a 4 – 9. §-ok határozzák meg.

(2)       Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

4.§

(1)       Az eljárás megindítása történhet:

-           kérelemre, illetve

-           hivatalból.

(2)^[2] A kérelmet a Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni. A szociális ellátás megállapítása iránti kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott doku­mentumokkal együtt.

(3)       Az igénylőnek a kérelemhez mellékelnie kell:

a./        az igénylő és a vele egy háztartásban élők havi jövedelméről szóló igazo­lást,

b./        az igénylő e rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozatát, az Sztv. 10. §-ában meghatározottakról.

(4)       A jövedelemvizsgálatnál irányadó időszak számításához az Sztv. 10.§ (2) bekezdé­sét kell alkalmazni.^[3]

(5)^[4] A hivatal a döntés előkészítés során a kérelmező által benyújtott igazolásokat és nyilatkozatokat ellenőrizheti, a kérelmező körülményeiről kör-nyezettanulmányt készít, a rendelet 2. melléklete szerint.

5. §^[5]

A hivatal a kérelem alapján a szükséges eljárást lefolytatja, az ügyet döntésre előkészíti.

Az ellátás megállapítása

6. §

(1)       A jogerősen megállapított pénzbeli és természetben nyújtott ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.

(2)       Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás esetén az ellátás kezdő időpontja az indokolt­ság megállapítását követő nap.

(3)       A rendszeres szociális segélyt a jogszabályi feltételek fennállása esetén, a kére­lem benyújtását követő naptól kell fizetni.        

7. §

(1)^[6]      A megállapított pénzbeli ellátások folyósítása az Sztv., valamint a 62/2006. (III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

(2)       A megállapított átmeneti és temetési segélyt a jogerős határozat alapján három napon belül ki kell fizetni.

8. §

A rendszeres pénzbeni ellátások jogosultságát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szociális hatáskör gyakorlójának minden évben egyszer felül kell vizsgálnia.

9. §

(1)       A szociális ellátások megállapításáról – az e rendeletben meghatározott kivételek­kel – a Képviselő-testület határozattal dönt.

(2)^[7]      A Képviselő-testület egyes szociális hatásköreit a polgármesterre ruházza át, az átruházott hatáskörök tételes felsorolását e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéséről szintén határozatot hoz.

(3)       A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

III. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

10. §

A Képviselő-testület a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

a)^[8]       Az Sztv-ben foglalt pénzbeli ellátások:

- lakásfenntartási támogatás

- méltányossági ápolási díj

- átmeneti segély

- temetési segély

            b.)        Egyéb pénzbeli ellátások:

                        - nyugdíjasok támogatása

11. §^[9]

Rendszeres szociális segély

12. §^[10]

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy (továbbiakban: rendszeres szociális segélyezett) a Napsugár Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal (Lenti 8960, Deák Ferenc utca 4.) (továbbiakban: családse­gítő szolgálat) köteles együttműködni.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő köteles

a)az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról szóló határozatban foglalt valamennyi kötelezettségét maradéktalanul végrehajtani,

b)az élethelyzetéhez igazodó és beilleszkedését segítő program kidolgozása érdeké­ben a családsegítő által megállapított módon együttműködni,

c)a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17.§ (10) c) pontjában megállapított időtarta­mon belül az élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő programmal kapcsolatos írásos megállapodást megkötni,

d)a beilleszkedést segítő programban foglalt előírásokat teljesíteni.

(3) A családsegítő által elkészített beilleszkedést segítő programot a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához kell igazítani.

a)A programot az alábbi formákban lehet végrehajtani:

tanácsadás,

egyéni foglalkozás,

csoportos képességfejlesztés,

közösségi program,

oktatás,

filmvetítés,

klubfoglalkozás.

b)A programot az alábbi témák köré kell szervezni:

helyes életvezetés,

családi szintű pénzgazdálkodással kapcsolatos problémák felismerése, megol­dási javaslatok kidolgozása,

pénzügyi és természetbeni tartalékképzés jelentősége,

pénzügyi és mentális válság az egyén életében, egyéni válságkezelő techni­kák, túlélési stratégiák,

reális énkép kialakítása: egyéni képességek megismerése, a személyes hiányos­ságok felismerése és megfogalmazása

konfliktuskezelés a mindennapokban, a feszültség oldásának lehetőségei,

cselekvési terv kidolgozása az élethelyzeten való változtatás érdekében,

alkalmi munka vállalásának helyi lehetőségei,

a sikeres munkavállalás feltételei.

(4) Az együttműködés megszegésének minősül a (2) bekezdésben megállapított kötele­zettségekbe ütköző magatartás.

Természetben nyújtott rendszeres szociális segély

12/A.§^[11]

(1) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtására az Sztv. 47.§ (2)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátásként nyújtható,

a)ha a kérelmező a kérelmében megjelöli, hogy a rendszeres szociális segélyt az Sztv-ben meghatározott mértékben természetbeni szociális ellátás formájában kéri, vagy

b)hivatalból, ha a kérelmező vagy családja életviteléből adódóan a rendszeres szoci­ális segély természetben történő adása a célravezetőbb. Ennek eldöntésére a képviselő-testület a kérelmező és családja életvitelével kapcsolatos köztudo­mású tények alapján jogosult.

(3) A természetben nyújtott rendszeres szociális segély formái:

a)élelmiszer,

b)tankönyv,

c)tüzelő segély,

d)közüzemi díjak kifizetése,

e)gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(4) A rendszeres szociális segély természetben nyújtott részének mértékéről az Sztv. 47.§ (2) bekezdésében megállapított korlátok között egyedi mérlegelés alapján a képviselő-testület dönt.

(5) A rendszeres szociális segély természetben nyújtott részét a családgondozó juttatja el a jogosultnak.

Lakásfenntartási támogatás

13. §

(1)       A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2)       A települési önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatást az Sztv. 38.§-39. §-ában foglalt feltételek szerint állapítja meg.^[12]

(3)       A települési önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás cél­jára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésé­hez.^[13]

(4)       Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja.

(5)       Az önkormányzat az alábbi feltételek fennállása esetén helyi lakásfenntartási támogatást nyújthat:

a) a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg;

b) a lakásfenntartás havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmé­nek 50 %-át;

c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.^[14]

(6)       A helyi lakásfenntartási támogatás minimális összege az Sztv. 38.§ (9) bekezdés b) pontjá­ban meg­állapított minimum összeggel egyező.^[15]

(7)       Az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összege megegyezik az éves költ­ségvetési törvényben megállapított egy négyzetméterre jutó elismert havi költséggel.^[16]

(8)       Helyi lakásfenntartási támogatáshoz figyelembe vett költségként az Sztv. 38.§ (10) bekez­désében felsorolt költségfajtákat kell alkalmazni.^[17]

(9)       A helyi lakásfenntartási támogatás az év során folyamatosan igényelhető.^[18]

Méltányossági ápolási díj^[19]

14. §^[20]

(1) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Sztv. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végző hozzátartozónak, abban az esetben, ha a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

Átmeneti segély

15. §

(1)-(3)^[21]          

(4)       Az a személy, aki kamatmentes kölcsönt kapott az önkormányzattól, addig nem ré­szesülhet újabb átmeneti segélyben, amíg a kamatmentes kölcsöne törlesztő részleteit hiány­talanul vissza nem fizette az önkormányzatnak, vagy ameddig a családjához tar­tozó személynek az önkormányzat felé vissza nem fizetett kamatmentes kölcsön tartozása van.^[22]

16. §

(1)       Átmeneti segélyben részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az, aki létfenntartá­sát veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ös­szegének a kétszeresét.

(2)       Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb három alkalommal részesít­hető alkalmanként segélyben.

(3)       Az alkalmankénti átmeneti segély ugyanazon személy számára évente nem halad­hatja meg a 100.000 forintot.

(4)       Havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére havi rendszerességgel is megállapítható átmeneti se­gély.

(5)       A (4) bekezdés szerinti esetben a határozatban fel kell sorolni a kifizetések idő­pontját és a kifizetendő összeget, valamint a kifizetés módját (pénzben, termé­szetben).

17. §

(1)       Különösen indokolt esetben, hatósági tudomás alapján hivatalból is segélyben részesíthető az, aki a 16. § (1) bekezdésben meghatározott körülményekkel ren­delkezik és átmeneti segély iránt kérelmet nem nyújtott be.

(2)       Hivatalból egy családnak évente egyszer nyújtható alkalmankénti átmeneti se­gély.

18. §

(1)       Az átmeneti segélyt elsősorban pénzben kell kifizetni.

(2)       Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérel­mező a készpénz segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, az ki­adható részben vagy egészben természetben nyújtott szociális ellátásként is.

(3)       A természetbeni szociális ellátás keretében:

            a./        közüzemi díjak (villany, víz) kifizetése

            b./        tüzelő, tüzelőberendezés vásárlás

            c./        élelmiszer vásárlás

d./        ruházati cikk, tisztálkodó szer, vagy tanszer vásárlás állapítható meg.

(4)^[23]     A  határozatban  foglaltak  szerint  a  hivatal  szociális  ügyintézője  a jogosulttal együtt vásárol be.

19. §

(1)       Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható méltányosságból.

(2)       Az átmeneti segélyt lehetőleg egyenlő részletekben, havi, vagy negyedéves törlesz­téssel kell visszafizetni. Az első részletet a kérelem elbírálását követő hó­nap tizenötödikéig kell megfizetni. A törlesztés időtartama 24 hónapnál hos­szabb nem lehet.

(3)       Átmeneti segélyt kamatmentes kölcsönként egy családnak egy évben egyszer lehet nyújtani.

20. §

(1)^[24] A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, amennyiben Képviselő-testület előtt folyó eljárás olyan késedelemmel járna, ami életet, egészséget vagy bármilyen módon kiskorú gyermeket, beteg személyt veszélyeztetne, egyszeri átmeneti segélyt állapíthat meg a polgármester, amelynek összege a 10.000 forintot nem haladhatja meg. Az egyszeri átmeneti segély annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét.

(2)       Az (1) bekezdésbeli átmeneti segélyt csak kérelemre lehet megállapítani.

(3)       A polgármester az (1) bekezdésbeli eljárásról a képviselő-testületet következő ülésén tájékoztatja.

21. §

(1)       Rendkívüli helyzetben:

a./        súlyos baleset, ahol a családban ellátatlan kiskorú, vagy magatehetetlen be­teg marad, vagy

b./        olyan árvíz-, tűzkár, más elemi csapás esetén, ahol a kár legszükségesebb elhárítására a károsult család anyagi helyzete miatt képtelen és élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyben van,

azonnali intézkedés szükséges, a veszélyeztetett azt megoldani nem tudja, a pol­gármester rendkívüli átmeneti segélyt állapíthat meg.

(2)      A rendkívüli átmeneti segély csak kamatmentes kölcsön lehet, amelynek családon­kénti összege az 50.000 forintot nem haladhatja meg.

A rendkívüli átmeneti segély kifizetéséről - ha szükséges - haladéktalanul intéz­kedni kell.

(3)       A Képviselő-testület a következő ülésén megvizsgálja a polgármester intézkedésé­nek indokoltságát. A rendkívüli átmeneti segélyként megállapított szociális kölcsönt részben, vagy egészben vissza nem térítendő átmeneti segély­nek minősítheti.

(4)       A megállapított rendkívüli átmeneti segélyt a képviselő-testület nem vonhatja vissza.

(5)       A rendkívüli átmeneti segély egy család részére egy évben egyszer állapítható meg.

(6)^[25]     A szociális kölcsön törlesztésének idejét a képviselő-testület állapítja meg úgy, hogy annak havi törlesztő részlete lehetőleg azonos legyen. A képviselő-testület megállapítja továbbá azt a kezdő időpontot, amelytől a kölcsön törlesztést meg kell kezdeni.

Temetési segély

22. §

(1)^[26]     Aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, kérelemre temetési segély­ben részesíthető.

(2)       A helyben szokásos, legolcsóbb temetés ára 100.000 Ft.

(3)       A temetési segély összege 10.000 forint.

(4)       Az a csesztregi lakos, aki csesztregi állandó lakhelyű meghalt személy eltemetteté­séről gondoskodik, a 10.000 Ft-on felül további 20.000 Ft összegű temetési segélyben részesíthető.

(5)       A temetési segély ügyekben a polgármester jár el.

Idősek támogatása^[27]

23. §

(1)       Amennyiben az önkormányzat tárgyévi költségvetése lehetővé teszi, hivatalból, jövede­lemre tekintet nélkül, évente egy alkalommal egységes összegű támogatást biztosít a 60. életévüket betöltött, csesztregi állandó lakóhellyel rendelkező személyek részére.^[28]

(2)       A támogatás összegét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésének függvényé­ben állapítja meg.

IV. fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

24. §

(1)       Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendellező szerv (hatáskör átruhá­zás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy rész­ben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

(2)       Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat álla­pítja meg:

a)^[29]       Jellegükből fakadóan természetben nyújtott ellátások:

- köztemetés,

- méltányossági közgyógyellátás,

- élelmiszer, tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése

b.)        Pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatók:

                        - lakásfenntartási támogatás

                        - átmeneti segély

                        - temetési segély

- rendszeres szociális segély^[30]

Köztemetés

25. §

A köztemetés elrendelése  a polgármester hatásköre az Sztv. 48. §-a szerint.

Méltányossági közgyógyellátás^[31]

26. §^[32]

  (1)^[33]     Méltányossági közgyógyellátási ügyekben a jegyző jár el.

(2)       Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

27. §^[34]

V. fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

28. §

(1)       Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a szemé­lyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat:

                        a.) étkeztetés

                        b.) házi segítségnyújtás

                        c.) családsegítés

                        d.)^[35]

Étkeztetés

29. §^[36]

(1)       Az önkormányzat az Sztv. 62. §-a alapján szociális étkeztetést biztosít

      a) azon személynek, aki

          aa) 62. életévét betöltött személy, vagy

          ab) rokkantsági nyugdíjas, vagy

          ac) baleseti rokkantsági nyugdíjas, vagy

          ad) hajléktalan, vagy

      b) azon személynek, aki egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt a napi legalább egyszeri meleg étkezést önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani.^[37]

(2)-(3)^[38]          

(4)       Az étkeztetési ügyekben a polgármester jár el.

Házi segítségnyújtás

30. §

(1)^[39]    

(2)       A házi segítségnyújtási ügyekben a képviselő-testület jár el.

30/A.§^[40]

(1)       A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

            -           az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

-           az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás kö­rülményeinek megtartásában való közreműködést,

-           a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításá­ban való segítségnyújtást.

(2)       Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápo­lási szolgálat keretében történő ellátást.

(3)       Csesztreg település egy gondozási körzetet alkot a házi segítségnyújtás szolgálta­tás megszervezésében.

Családsegítés

31. §

(1)       A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2)       A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhi­giénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget

            igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljá­ból.

  (3)       A családsegítő szolgálat ellátja az Sztv-ben rögzített feladatait.

(4)^[41]     Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Lenti Kistérség Több­célú Társulása intézménye, a „Napsugár” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el.

(5)       A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítés­mentes.

31/A. §^[42]

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

igénybevételének módja

32. §

(1)^[43]     A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet e rendelet szerint a polgármesterhez, intézményvezetőhöz (a továbbiakban intézményvezetőhöz) kell benyújtani. A kérelmet az étkeztetés és a házi segítségnyújtás kérelmezése esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatvá­nyon kell benyújtani.

(2)       Az ellátás igénybevételét a megjelölt intézményvezető döntése alapozza meg. A döntést a rendelkezésre álló adatok és a szükség szerint elkészített környezetta­nulmány alapján a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell meghozni.

(3)       A kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell az ellátás feltételeiről.

(4)       Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan.

(5)       A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését az Sztv. 94.§ (1) bek. a./ pontja alapján a képviselő-testület  határozata alapozza meg. A képviselő-testület ezen hatáskörét a polgármesterre átruházza.

Az eljárás megszűnésének esetei

és módja

33. §

(1)       A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének esetei:

a./        a jogosultnak, illetve hozzátartozójának az ellátás megszüntetésére vonat­kozó bejelentésével,

            b./        két havi térítési díj hátralék keletkezésével,

            c./        a jogosult halálával,

            d./        ha a jogosultság megállapításának feltételei már nem állnak fenn.

 (2)      Az ellátás megszűnése vagy megszüntetése esetén az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét:

a.)        az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről,

b.)        az intézménnyel, illetve a jogosultsággal szembeni követelésről, kárigény­ről, azok esetleges előterjesztési és rendszeri módjáról.

Térítési díj

34. §

(1)       A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az Sztv. 114. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettek fizetik meg. Ha az étkeztetés­ben vagy a házi segítségnyújtásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozot­tan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondosko­dik. A személyi térítési díjat az igénylő szociális helyzete és az intézményi térí­tési díj figyelembe vételével kell megállapítani.

(2)       A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját minden év március 30-ig a képviselő-testület állapítja meg.

(3)       A személyi térítési díjat a tárgy hónapot követő hó 10-éig kell befizetnie az ellá­tást igénybe vevőnek.

(4)       Abban az esetben, ha az ellátást igénylő személy tartási, öröklési szerződést kö­tött, a személyi térítési díjat (teljes összeget) az eltartó köteles megfizetni.

(7)      A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj az ellátásra fordított költsé­gek alapján megállapított óradíj.

Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj, amely az óradíjnak és a gondozásra fordított időnek a szorzata, nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jö­vedelmének 20 százalékát.

Ha a házi segítségnyújtás keretében étkezést is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedel­mének 30 százalékát.

A házi segítségnyújtás keretében gondozásra fordított időnek a gondozott laká­sán töltött idő minősül. Ha a gondozás az ebédkihordást is magában foglalja, az ebédkihordásra alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figye­lembe.

(8)^[45]     A házi segítségnyújtásért 500 Ft/óra díjat kell fizetni.

(9)       A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a rendelet 3. sz. melléklete sze­rinti díjakat kell fizetni.

35. §

Amennyiben az ellátást igénybe vevő, illetőleg családjának egy főre eső rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százalékát nem haladja meg, a személyi térítési díj összegét e rendeletben meghatározottaktól eltérően a képviselő-testület csökkentheti, illetve elengedheti, feltéve, hogy az ellátást igénybe vevő vagyoni viszonyai egyébként ezt indokolttá teszik. Az így megállapított kedvez­mény, vagy díjfizetési mentesség a kérelem benyújtását követő hónaptól legfeljebb egy évre érvényes.

36. §

A képviselő-testület jogosult életjáradéki szerződést kötni a Ptk. 586-591. §-ban írtak szerint. Az életjáradéki szerződésben az önkormányzati kötelezettségvállalás mértékét a képviselő-testület egyedi határozatba rögzíti.

Záró rendelkezések

37. §

(1)       A rendelet a kihirdetésének napja 2004. június 8, de rendelkezéseit a (2) bekez­dés kivételével 2004. május 1-jétől kell alkalmazni.

(2)       Az ÖR 22. §-a a kihirdetés napján, 2004. június 8-án lép hatályba.

(3)       A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csesztreg Község Önkor­mányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 11/1993. (IX. 01.) számú rendelete az azt módosító 6/1994. (V. 15.) sz., 16/1995. (IX. 29.) sz., 4/1996. (III. 15.) sz., 11/1996. (XI. 01.) sz., 2/1997. (II. 25.) sz., 5/1997. (III. 25.) sz., 8/1997. (IV. 29.) sz., 14/1997. (X. 28.) sz., 1/1998. (II. 18.) sz., 3/1998. (III. 16.) sz., 6/1998. (IV. 01.) sz., 9/1998. (IV. 30.) sz., 10/1998. (VII. 31.) sz., 4/1999. (III. 2.) sz., 9/1999. (VI. 10.) sz., 3/2000. (II. 1.) sz., 10/2000. (IV. 1.) sz., 17/2000. (VIII. 1.), 13/2002. (XI. 27.) sz., 5/2003. (III. 1.) sz., 12/2003. (VIII. 1.) sz., valamint a 2/2004. (II. 24.) számú rendeletekkel együtt.

Csesztreg, 2004. június 7.

            Hácskóné Kovács Tímea                                            Czupi Sándorné  

                    körjegyző                                                              polgármester

                         sk.                                                                             sk.

A rendelet kihirdetve: 2004. június 8.

                                               Hácskóné Kovács Tímea

                                                           körjegyző

                                                            sk.