Csesztreg Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2004. (IX.28.) önkormányzati rendelete
Csesztreg község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2011. 08. 07- 2016. 11. 25
Csesztreg Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2004. (IX.28.) önkormányzati rendelete
Csesztreg község Helyi Építési Szabályzatáról
2011.08.07.
1. § (1) A jelen szabályzat hatálya Csesztreg község teljes igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3)1 Jelen rendelet mellékletét képezik az alábbi szabályozási tervek:
b) 2. melléklet: R-03 jelű, kertes mezőgazdasági terület szabályozási terve
d) 4. melléklet: SZTM-2010-02 jelű, Dózsa György út – Kossuth Lajos utca – 824. hrsz-ú út – 828. hrsz-ú árok – 138. hrsz-ú árok által határolt tömb módosított szabályozási terve.
e) 5. melléklet: SZTM-2010-01 jelű, a déli gazdasági terület módosított szabályozási terve.
(4) Az R-02 számú terven jelölt területre részletes szabályozási terv készítendő 2009. december 31-ig.
2. § (1) A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
• belterületi határ, beépítésre szánt terület határa
• a szabályozási vonal
• a területegységeket elválasztó vonal
• a területi jellemzők (szintterület-sűrűség, legkisebb zöldfelület (%), közművesítettség mértéke és zajvédelmi besorolás)
• az övezeti határ és –jellemzők
• építési hely meghatározására vonatkozó elemek:
- kijelölt oldalhatár, melyhez oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely csatlakozik
- építési vonal
- építési hely határvonalai (elő-, oldal- és hátsókert értéke)
• a védőtávolságokat
• az ismert régészeti lelőhelyek határa
• bányatelek határa
• a telepítendő fasorokat
• lakóterületen nyeles telek kialakítására szolgáló megszüntető jel
• Irányadónak kell tekinteni:
• az irányadó telekhatárt (kivéve lakóterületen nyeles telek kialakítására szolgáló megszüntető jelet)
• a telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet.
• az övezeti határ telekalakítási terv alapján kismértékben (max ± 15 m) módosítható.
(2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítása útján lehetséges. A módosításra vonatkozóan az Étv.(
1997. évi LXXVIII. törvény) és az OTÉK (253/1997./XII.20./Kormányrendelet) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A bruttó szintterület számítása a szabályozási terv alkalmazásakor: az épületek terepszint felett kialakított szintjei hasznos alapterületének össze, melyből levonható lakásonként ill. vendégszoba-egységenként terepszint felett kialakított 1-1 db gépjárműtároló területe. A tetőtéri helyiségeknél az 1,90 m meghaladó belmagasságú területet kell számításba venni. A lépcsőkarok és közbenső pihenők alapterületét csak egyszer (a legalsó szinten) kell figyelembe venni.
3. § A tervezési terület tervezett belterületbe ill. -beépítésre szánt területbe és külterületbe tartozik.
A belterületbe kell vonni a terveken jelölt mintegy 54,0 ha nagyságú területeket.
Zalabaksától átcsatolandó terület nagysága mintegy 3,5 ha belterület (lakóterület)
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
4. § A terv területének besorolása építési szempontból
a) beépítésre szánt területek:
• lakóterület
ezen belül falusias lakóterület
• vegyes
ezen belül településközpont-
központi vegyes terület
• gazdasági
ezen belül kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
• különleges terület
ezen belüli sport célú,
szabadidőközpont célú
temető célú különleges terület.
b) beépítésre nem szánt területek:
• közlekedési és közműelhelyezési terület
• zöldterület (közpark)
• mezőgazdasági terület
ezen belül kertes-
általános-
különleges (Má*)
• erdő terület
ezen belül gazdasági erdő
védelmi erdő
egészségügyi, szociális, turisztikai erdő
• egyéb
ezen belül vízgazdálkodási terület
5. § (1) A lakóterület Lf jelű falusias lakóterület, mely legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 9,0 m építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 7,5 m építménymagasságú helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
• lakóépület
• mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, amennyiben az övezeti előírások megengedik
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• szálláshely szolgáltató épület
• kézműipari építmény
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• sportépítmény
• mellék funkciójú épület csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírások lehetővé teszik.
(3) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,5 ill. 1,5.
(4) A legkisebb zöldfelület 40% ill. 20% (A telek területének legalább 40 ill. 20 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
(5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a
15. § tartalmazza.
(7) Az Lf O 30
1 3,0 – 5,5 1000 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2 (minimális szélesség 16 m [közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek] ill. 20 m [kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek], minimális mélység 30 m).
Beépíthetőnek kell tekinteni kialakult állapotban azt a meglévő telket, melynek területe min: 400 m2 (minimális szélesség 12 m, minimális mélység 20 m).
Nem beépíthetők az övezeten belül azok a földrészletek, melyek megközelítése nem biztosított (közút, közforgalom számára megnyitott magánút vagy „nyeles” telek).
Az építési hely közterület felöli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimun 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m. A 25 méternél szélesebb telkeken oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóan is el-helyezhető. Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épület is elhelyezhető az állattartási rendelettel összhangban.2
(8) Az Lf O 30
2 3,0 – 5,5 800 jelű övezetben oldalhatáron álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 800 m2 (minimális szélesség 16 m [közbenső telek, kijelölt oldalhatárral rendelkező saroktelek] ill. 20 m [kijelölt oldalhatárral nem rendelkező saroktelek], minimális mélység 30 m).
Az építési hely közterület felöli határvonalát (az előkert mértékét) a szabályozási terv tünteti fel. Az oldalkert minimum 6,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m.
Az építési helyen belül különálló mellékfunkciójú épületként csak garázs helyezhető el.
(9) Az Lf Sz 30
3 3,0 – 5,5 1000 jelű övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30%-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2 (minimális szélesség 18 m, minimális mélység 40 m.
Az építési hely közterület felöli határvonala, az előkert mértéke 5,0 m. Az oldalkert minimum 3,0 m, a hátsókert minimum 6,0 m.
Az építési helyen belül mellékfunkciójú épületként csak gépjárműtároló épület helyezhető el.
(10) 3 Az
O 30 %
Lf/4
3m-10,5m 1000 m2
Z=40 %
jelű övezetben a minimális telekszélesség 18 m, minimális telekmélység 40 m. Az elő-kert minimális mértéke, az utcában kialakult előkertmérethez igazodóan 6 m. Az oldalkert minimum 11 m, a hátsókert minimum 11 m. Az építési helyen belül mellék-funkciójú épületként, intézményi funkciót kiegészítő épület (gépészet, műhely, sport) és gépjárműtároló épület helyezhető el.
(11) Az Lf Sz 30
5 3,0 – 7,5 1000 jelű övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 10,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m2 (minimális szélesség 18 m, , minimális mélység 40 m.
Az építési hely közterület felöli határvonala, az előkert mértéke a terven jelölve (5,0 ill. 15,0 m). Az oldalkert minimum 4,0 m, a hátsókert minimum 8,0 m.
Az építési helyen belül mellékfunkciójú épületként csak gépjárműtároló épület helyezhető el.
(12) A falusias lakóterületen belül nem tekinthetők építési teleknek azok a kerthasznosítású lakóterületek, melyeknek megközelítése közúttal vagy közforgalom számára megnyitott magánúttal nem biztosíthatók.
(13) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
(14) Az L jelű lakóterületre (R-02/2, 3 tervlap) részletes szabályozási terv készítendő 2009. december 31-ig.
6. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
• lakóépület
• igazgatási épület
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• egészségügyi, szociális épület
(3) A központi vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
• gépjárműtároló önálló építményként, a 3,5 tonna önsúly alatti gépjárművek számára
(4) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 2,0.
(5) A legkisebb zöldfelület 10 %, mely zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.
(6) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a
15. § tartalmazza.
(7) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a
10. § szerint.
(8) A Vt Z 80
3,0 - 8,5 1000 jelű övezetben zártsorú, legalább 3,0 m, legfeljebb 8,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 80 %-os beépítettséggel, a ki-alakítható legkisebb telek területe 1000 m2 [minimális szélesség 20, minimális mélység 15]. Az építési hely a telek teljes területe.
(9) A Vk jelű központi vegyes terület elsősorban a helyi igényeket meghaladó ellátó és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(10) A központi vegyes területen elhelyezhető:
• igazgatási, egyéb irodaépület
• sportépítmény
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• egyéb közösségi szórakoztató épület
• idegenforgalmi szállásépület
• kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épület
• gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és személyzet számára szolgáló lakások
• egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény
(11) A központi vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
• üzemanyagtöltő önálló építményként
• lakóépület önálló építményként korlátozás nélkül
(12) Vk jelű központi vegyes övezet a fenti építmények elhelyezésére szolgál
(13) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 1,0.
(14) A legkisebb zöldfelület 30 % illetve a beépítetlen terület 50%-a, mely zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.
(15) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a
15. § tartalmazza.
(16) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a
10. § szerint.
(17) A Vk Sz 30
3,0 - 10,5 2000 jelű övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 10,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 2000 m2 [minimális szélesség 20, minimális mélység 30]. Az építési hely tervlapon jelölve (R-04).
(18) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
7. § (1) A gazdasági terület Gksz jelű területbe tartozik
(2) A Gksz jelű terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, melyen elhelyezhető:
• mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
• gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és személyzet számára szolgáló lakások
• igazgatási, egyéb irodaépület
• üzemanyagtöltő
• sportépítmény
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kivételesen elhelyezhető:
• egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület
• egyéb közösségi szórakoztató épület
(4) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 1,0.
(5) 4
(6) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a
15. § tartalmazza.
(7) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a
10. § szerint.
(8) 5
|
Övezeti jel |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Beépítési mód |
Legkisebb - legnagyobb építménymagasság |
Legnagyobb beépítési % |
Legkisebb zöldfelületi arány |
|
Gksz |
2 000 m2 |
SZ |
3m - 10,5 m |
40 |
30% |
|
Gksz-2 |
5 000 m2 |
SZ |
- 15,0 m |
40 |
25% |
a) A 2 000 m2-es telekterület minimális szélessége 20 m, minimális mélysége 30 m.
b) Az országos közúthálózattal határos gazdasági terület igénybevétele esetén, a telekhatáros útszakasz, a gazdasági területtel megegyező hosszban, belterületbe vonandó.
c) Az övezetekben a maximális építménymagasságnál magasabb épület/épületrész nem helyezhető el. Gépészeti, technológiai és épületnek nem minősülő sajátos építmények magassága legfeljebb az övezetben meghatározott építménymagasság felső határának kétszerese lehet, de nem halad¬hatja meg a 25 m-t.
d) A lakóterületek irányában, a 15 m széles előkerti sávban, 3 szintű növénytelepítésre fenntartott felületen csak a telek kiszolgálását biztosító merőleges kihajtás céljára lehet burkolt felületet létesíteni.
(9) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
8. § (1) A Ksp jelű sport célú különleges terület nagy kiterjedésű sportolási célú területek és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A sport célú különleges területen elhelyezhető:
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• szálláshely szolgáltató épület
• szociális épület
• sportépítmény
(3) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 0,2.
(4) A legkisebb zöldfelület 80%. (A telek területének legalább 80 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
(5) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a
10. § szerint.
(6) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a
15. § tartalmazza.
(7) Az Ksp jelű övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2.
Építési hely a terv szerint.
(8) A Ksz/1 jelű szabadidőközpont célú különleges területen strand, vendéglátás, szolgáltatás rendeltetésű épületek és kiszolgáló építményeik elhelyezésére szolgál.
(9) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 0,1.
(10) A legkisebb zöldfelület 80%. (A telek területének legalább 80 %-a zöldfelületként ill. vízfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
(11) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a
10. § szerint.
(12) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a
15. § tartalmazza.
(13) Az Ksz/1 jelű építési övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2.
Építési hely a terv szerint.
(14) A Ksz/2 jelű szabadidőközpont célú különleges területen szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, szolgáltatás és sport rendeltetésű épületek és kiszolgáló építményeik elhelyezésére szolgál.
(15) A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület : telek területe): 1,0.
(16) A legkisebb zöldfelület 40%. (A telek területének legalább 40 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
(17) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a
10. § szerint.
(18) A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a
15. § tartalmazza.
(19) Az Ksz/2 jelű építési övezetben szabadonálló, legalább 3,0 m, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2. Építési hely a terv szerint.
(20) A Kt jelű temető célú különleges terület kizárólag temetési célú terület és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.
(21) A Kb jelű bányatelek területén a művelést és a rekultivációt az engedélyben meghatározottak szerint kell elvégezni.
(22) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani. A Ksp, Ksz/1 és Kt jelű területek részére 500 m-en belül közparkoló is létesíthető. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK
9. § (1) Az általános (egyéb) közlekedési területen – a műszaki létesítményeken túl – egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők.
(2) Az országos mellékutak szabályozási szélessége 30,0 ill. 18,0 m.
(3) A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 10,0 - 16,0 m közötti. A vegyesforgalmú kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,0 m.
(4) Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is.
(5) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(6) Az önálló gyalog utak szabályozási szélessége 6,0 m.
(7) Az utak besorolását az R-05 terv és a csatolt táblázat tartalmazza.
(8) A önkormányzati létesítmények és a különleges területek számára közterületi parkoló is létesíthető a beruházás részeként a közlekedési szakhatóság engedélye alapján.
10. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és az MSz 7487 szabványt kell figyelembe venni.
(2) A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományos közműfektetéssel kell megvalósítani.
(3) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területfelhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonalfektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni.
(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi meg-jelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(6) A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):
• vízellátás
• szennyvízelvezetés
• vezetékes gázellátás
• csapadékvíz-elvezetés
• villamos-energiaellátás
• távközlés
számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.
(7) Ahol a terv teljes közművesítést ír elő, ott vezetékes vízellátást, szilárd burkolatú utat, nyílt árkos vagy zárt csatornás csapadékvíz-elvezetést, közvilágítást, zárt szennyvíz-csatornát és vezetékes energiaellátást kell létesíteni.
Az építési engedély feltétele a közmű beruházók, üzemeltetők ill. szolgáltatók nyilatkozata arról, hogy a közművek a használatbavétel időpontjára, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 1 éven belül üzemelnek. A közművek megléte a használatba-vétel feltétele.
(8) A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat (jelenleg 203/2001.(X.26.) Kormány rendelet) kielégítő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt az előtisztításról gondoskodni kell.
(10) A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSz 151/1-86, MSz 13207/1-81,
11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet.)
Nagyfeszültségű föld feletti vezeték: 120 kV-os 16,0 – 16,0 m 20 kV-os (belterület): 2,5 - 2,5 m. Kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0 - 1,0 m. Földben elhelyezett vezeték 35 kV-ig: 1,0 - 1,0 m. A védőtávolságon belül csak rendeletben meghatározott építmény elhelyezése engedélyezhető.
11. § (1) A Z jelű közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani.
(2) A közpark területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihe-nőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb) helyezhető el, épület nem létesíthető.
12. § (1) Az Eg jelű erdő gazdasági erdő rendeltetésű terület.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el, csak a gazdálkodással összefüggő építmény létesíthető.
(3) Az erdő területek művelési ágának megváltoztatása csak az Balatonfelvidéki Nemzeti Park engedélyével lehetséges.
(4) Az Ev védelmi célú erdő védett, melyre az OTÉK 28. § (3) pontja vonatkozik.
(5) Az Ee egészségügyi-szociális, turisztikai erdőre az OTÉK 28. § (4) pontja vonatkozik.
13. § (1) Az Má és Mk jelű mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.
1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
2. a 720-1500 m2 területnagyságú telken - a szántó művelési ágban nyilvántartott kivé-telével - 3 %-os beépítettséggel 1(azaz egy) db gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
(3) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb szántó művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet.
(4) A gyep területek művelési ágának megváltoztatása csak az Balatonfelvidéki Nemzeti Park engedélyével lehetséges.
(5) Az Má* jelű különleges mezőgazdasági területen, olyan területigényes sporttevékenység céljára szolgál, mely a művelés fenntartása mellett folytatható. Engedélyezéséhez részletes környezeti hatástanulmány készítése szükséges. A kiszolgáláshoz szükséges építmények szomszédos beépítésre szánt területen helyezhetők el.
(6) Mü jelű majorban az állattartás létszámát és módját az ÁNTSz egyedi hatósági engedélyében határozza meg.
(7) A területi jellemzők és az övezeti besorolás a R-02, R-03, R-04 terv szerint.
14. § (1) A V jelű vízgazdálkodási egyéb terület a Kerka folyó, Csesztregi Kerka-ág, Cupi patak és Nagyvölgyi patak medre és partja.
(2) A területen csak vízkárelhárítási építmények helyezhetők el.
KÖRNYEZETVÉDELEM,
VÉDŐTÁVOLSÁGOK, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
15. § (1) A 4/2002.(X.7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a 10. pont szerint a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szénmonoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhatja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között lehet.
(2) Légszennyező forrás létesítése estén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól (21/2001.(II.14.) Kormány rendelet).
(3) A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemel-tethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a terüle-tére vonatkozó kibocsátási határértéket.
A területi besorolás: „2. lakóterület” területi kategória (Területi jellemző: 2.):
Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett egyenértékű A hangnyomásszintje
LAeq nappal 50 dB (6-22 óra), éjjel 40 dB (22-6 óra).
Az építési munkákból származó zaj megengedett egyenértékű A hangnyomásszintje ha az építési munka időtartama1 hónap vagy annál kevesebb:
LAeq nappal 60 dB (6-22 óra), éjjel 45 dB (22-6 óra).
1 hónap felett 1 évig
LAeq nappal 55 dB (6-22 óra), éjjel 40 dB (22-6 óra).
1 évnél több
LAeq nappal 50 dB (6-22 óra), éjjel 35 dB (22-6 óra).
A területi besorolás: „2. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel”(Területi jellemző: 2.)
Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű „A”- hangnyomásszintjei (LAeq, dB):
nappal (6 - 22 óráig): 50; éjjel (22 - 6 óráig): 40.
Az építési munkából származó zaj megengedett egyenértékű „A”- hangnyomásszintjei (LAeq, dB):
építési munka időtartama nappal éjjel
(6 - 22 óráig) (22 - 6 óráig)
1 hónap vagy kevesebb 65 50
1 hónap felett 60 45
1 évnél több 55 40
(5) Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól.
(6) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 8/2002(III.22.) KöM-EüM rendeletben és jelen rendeletben megadott vonatkozó határ-értékeket nem haladja meg.
(7) A területen folytatott tevékenység talajszennyezést nem okozhat, az ide vonatkozó ágazati szabványok betartandók.
(8) A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves- és műtrágya, homok és hordalék bejutását meg kell akadályozni.
(9) A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell elszállítani.
(10) A tervezési területen belül az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni.
(11) Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő.
(12) Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni. A kistestű állatok egyedi elföldelése megengedett.
(13) Az országos közutak külterületi jellegű szakaszainak védőtávolsága 50 m, melyen belül épület nem helyezhető el, építmények csak a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetők el.
(14) A termőföld védelmére vonatkozóan a 1994.évi LV.tv előírásait kell betartani.
(15) Ásványi nyersanyag – a 1994.évi LV.tv
3. § e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra ill. a nem a kitermeléssel érintett deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(16) A kivitelezésekhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb) ér-vényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelő helyről (bányából) kell beszerezni.
(17) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építési munkák engedélyezési eljárásába a Bányatörvény (1993. évi XLVIII. tv. 46. § (1) bek.) alapján a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőréteg található és a tárolótér nem szerves része föld felszín feletti építménynek.
(18) A Kerka folyó és a 7416 és 7419 számú utak közötti területen a telekalakítás illetve a beépítés előtt vízrendezés és részletes talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges.
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETI ÉRTÉKEK
16. § (1) A terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani lombos fákkal kertészeti terv alapján. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
(2) A tervezett közparkokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(3) A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani.
(4) A terven jelölt helyi természeti, táji és művi értékek védelméről külön helyi rendeletben kell gondoskodni.
(5) A tervezett Kerkamenti Tájvédelmi Körzet tervhez igazított területi határait jelöltük.
17. § (1) Ismert régészeti lelőhelyek (bel- és külterületi szabályozási terven jelölve):
a.) Kiserdő alja (faluvégi dűlő); lelőhelyazonosító: 39248
10 (Őskor, Római kor) Hrsz: 0164/3
b.) Bagladi úti mellék; lelőhelyazonosító: 39249
11 (Római kor?) Hrsz: 072/28
c.) Berek melléki rét I.; lelőhelyazonosító: 39253
6 (Árpád-kor) Hrsz:055/18
d.) Sarjaskertek; lelőhelyazonosító: 39256
4 (Középkor) Hrsz:043/32
e.) Mihomi dűlő; lelőhelyazonosító: 39257
1 (Mihon középkori település) Hrsz: 033/3 b; 037/5-8
f.) Sarjas kertek D-i vég; lelőhelyazonosító: 39260
5 (Őskor, Középkor) Hrsz: 043/32
g.) Berek melléki rét II.; lelőhelyazonosító: 39264
7 (Római kor) Hrsz: 014/13-17,19
h.) Lenti út; lelőhelyazonosító: 39266
12 (Őskor) Hrsz: 0170/8-18
i.) Petőfi tsz; lelőhelyazonosító: 39267
13 (Őskor, Középkor) Hrsz: 0102/4-5
j.) Felsőerdő; lelőhelyazonosító:
2 (Árpád-kor) Hrsz: 0140/18-19 szántó; 0145
k.) Hottó; lelőhelyazonosító:
3 (Őskor) Hrsz: 0140/12,21,27
l.) Felsőerdő-dűlő; lelőhelyazonosító:
8 (Újkőkor) Hrsz: 0140/13-14,22
m.) Kiserdő-alja-dűlő; lelőhelyazonosító:
9 (Őskor, Római kor) Hrsz: 0164/14-15
n.) Középkori templom környéke Hrsz: 1; 2/1; 15-20; 24-26;108-117
(2) Műemléki védettségű objektumok:
a.) Rk. templom, Kossuth utca, hrsz: 1.
Román stílusú részletekkel, gótikus, 15. század. Átalakítva barokk stílusban a 18. században. Restaurálva 1905 Storno Ferenc tervei alapján. Belsőben faliképek, későbarokk, 1803, Dorfmeister alkotása. Berendezés: copf, 18. század vége (foto 9)
b.) Pásztorház, Ady Endre u. 6, hrsz: 6; népi, boronafalas (foto 11) az épület mögötti parkoló kialakítást a KÖH-hel egyeztetni kell.
(3) A templom Műemléki Környezete:
Hrsz: 15-20; 24; 25; Kossuth L. u. jelölt része (2/1); 107/4; 108-117; Ady E. u. jelölt része (118/2); 119/6-8; 822; 823
(4) A pásztorház Műemléki Környezete:
Hrsz: 256; 258/1-3; 259; 260; 287/4; 287/7 hrsz-ú út jelölt része; Ady E. u. jelölt része (290/1); 297-299;
(5) Helyi védettségű építmények (külön helyi rendelettel, melyhez fotómellékletet kell csatolni)
a.) Lakóház Kerkaújfalu, Fő u. 4; hrsz: 745; XIX. század vége, népi stílusú, kódisállással (foto 1)
b.) Lakóház Kerkaújfalu, Fő u. 9; hrsz: 764; XIX. század vége, népi stílusú, kódisállással (foto 2)
c.) Lakóház Kerkaújfalu, Fő u. 14; hrsz: 740; XIX. század vége, népi stílusú, kódisállással (foto 3)
d.) Lakóház Kerkaújfalu, Fő u. 50; hrsz: 712/1; XIX. század vége, népi stílusú (fo-to 5)
e.) Harangláb, Kerkaújfalu, Fő u. 38; hrsz: 721; XX. század eleje (foto 4)
f.) Lakóház Kossuth L. u. 4; hrsz: 96; XIX. század vége, népi stílusú kódisállással (foto 10)
g.) Lakóház Kossuth L. u. 23; hrsz: 41; XIX. század vége, népi stílusú
h.) Lakóház Kossuth L. u. 25; hrsz: 40; XIX. század vége, népi stílusú
i.) Lakóház Deák F. u. 35; hrsz: 162/1; XIX. század vége, népi stílusú, zsalugáte-res ablakokkal, kódisállással (foto 13)
j.) Lakóház Ady E. u. 18; hrsz: 299; XX. század eleje, polgári stílusú (foto 12)
k.) Lakóház Teleki u. Ady E. u. 36 hrsz: 610/2; XIX. század vége, népi stílusú kódisállással
l.) Lakóház hrsz: 328; XX. század eleje, polgári stílusú; pajta-istálló boltíves tor-náccal
m.) Lakóház hrsz: 337; XX. század eleje, polgári stílusú
n.) Lakóház hrsz: 339; XX. század eleje, népi stílusú; lábas pajta, istálló
o.) Lakóház hrsz: 350; XIX. század vége, népi stílusú
p.) Pajta-istálló hrsz: 389; XIX. század vége, boltíves tornáccal
q.) Istálló hrsz: 452; XIX. század vége, tornáccal
r.) Istálló hrsz: 454; XIX. század vége, tornáccal
(6) A műemlék épületet érintő építési munkák esetén a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Köv tv) 63. § (1) bek. alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) építésügyi hatóságként jár el.
A műemlék jellegét, megjelenését tartósan érintő beavatkozások esetén a Köv tv 63. § (2) bek. b) pontja alapján a KÖH engedélyét kell kérni.
Műemléki környezetben a Köv tv 63. § (4) bek. értelmében a KÖH szakhatóságként jár el.
(7) A régészeti örökség védelme érdekében a régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenységet csak a Köv tv. előírásai szerint lehet végezni. Ilyen esetekben a KÖH szakhatóságként jár el.
(8) A műemléki környezetben és a régészeti lelőhelyeken a telekalakítás során a KÖH szakhatóságként jár el.
(9) Ismert és nyilvántartott lelőhelyek területén végzett földmunka, építkezés, földmunkával járó beruházás esetén – minden esetben – „megelőző régészeti feltárást” kell végezni (2001. évi LXIV. tv. 22. §), melynek költségei minden esetben a beruházót, az építtetőt terhelik [(2001. évi LXIV. tv.
19. § (3)]. „Mentő feltárást” a csak előre nem ismert, váratlanul előkerülő, újabb lelőhelyek esetén kell elvégezni, melyek költségeit a feltárást végző intézmény, múzeum magára vállalja.
18. § (1) Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36. §-a ill. a Tűzvédelmi Hatóság eseten-ként egyedileg határozza meg.
(2) A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.
(3) A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra legfeljebb 200 m távolságban földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni.
19. § (1) Közterületen csak jelen szabályzat 9. és 10. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Az építmények közterületen való elhelyezésének valamint közterülethez való kapcsolatának szabályait az OTÉK 39. ill. 40. §-a határozza meg.
20. § Ezen rendelet kihirdetésének napján, 2004. szeptember 28-án lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 14/1992. (XII. 21.) ÖR a módosításaival együtt hatályát veszti.