^[1]Csesztreg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

CSESZTREG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye

1. § (1)       Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csesztreg Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2)       Székhelye: Csesztreg, Dózsa út 1.

(3)       Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Csesztreg Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4)       A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(5)        Az önkormányzat illetékességi területe: Csesztreg község közigazgatási területe.

(6)       A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 8973 Csesztreg, Dózsa út 2.

(7)       Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.csesztreg.hu

2. § (1)       Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(2)       Az önkormányzat mutatószámait az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepei

3. § (1)       Az önkormányzat címere: arannyal szegélyezett, felső szélén kettős íveléssel csipkézett, jobb és bal szélén ívelt, sarkainál harántosra vágott csücskös-talpú pajzs kék mezejében, törzséből három felé ágazó, dús lombozatú ezüst tölgy lebeg, jobb és bal oldalról a törzs magasságában hegyével lefelé, élével kifelé fordított ezüst ekevassal kisérve.

(2)        Az önkormányzat zászlója: a zászlólap - arányában a zászlórúd felől nézve 90x150 cm méretű téglalap - mely a kék alapszínében középen ezüsttel hasított trikolór. A kék-ezüst-kék mezők egymással azonos szélességűek, s a téglalap rövidebb oldaláról indulnak. A község címere az ezüst mezőben helyezkedik el, úgy, hogy a címerpajzs a kék mezőkre is átnyúlik. A címer fölött a település nevét feltüntető felirat boltoz a kék mezőben arany szalagon fekete betűkkel. A zászló kékje világosabb a címer kék színénél.

(3)        A címer és zászló használatának rendjét önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § A képviselő-testület pecsétje: kör alakú pecsét, a pecsét középpontjában a község címerét tartalmazza, felirata: Csesztreg község.

3. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

5. §^[2] (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. 

(2) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően
– a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében – önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban – esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás kötelező ellátandó feladatát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 64. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ai szerint Csesztreg Község Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) keretén belül látja el.

(4) A Szolgálat jogszabályokból adódó feladatainak ellátását Csesztreg, Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld, Márokföld, Nemesnép, Ramocsa, Szentgyörgyvölgy települések közigazgatási területén biztosítja.

(5) A Szolgálat feladatellátását térítésmentesen biztosítja.

6. §        (1)     A Képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2)     A képviselő-testület a Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) – a továbbiakban Társulás – célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a Társulás célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel megvalósuló települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét a Társulásra átruházza. Az önkormányzati közfeladat fentiek szerinti átruházása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló már meglévő helyi közszolgáltatási szerződéseket azok hatálya alatt nem érinti.

(3)     Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSE

4. A képviselő-testület üléseinek összehívása

7. §      (1)       A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, a munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2)        A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

            a)         a képviselő-testület tagjaitól,

            b)        a bizottságtól,

            c)         jegyzőtől,

            e)         a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(3)        A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról és azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4)        A munkaterv tartalmazza:

            a)         a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és napirendjét,

            b)        az előterjesztésről állást foglaló, véleményező bizottságok
            megnevezését.

8. §^[3]      (1)  A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés. A képviselő-testület rendes üléseit általában a hónap utolsó szerdai napján tartja.

(2) A képviselő-testület július hónapban nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület üléseit a községházán – Csesztreg, Dózsa út 2. szám alatt tartja. Indokolt esetben a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.

(4)  A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően is összehívható, amely rendkívüli ülésnek minősül.

9. §      (1)       A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2)        A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 3. napon meghívóban értesíti a képviselőket. A meghívó és a napirendek előterjesztései e-mailen kerülnek megküldésre.  

(3)        Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés napján is megküldhető, ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(4)        A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5)        A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(6)        A meghívó tartalmazza:

  a)         az ülés időpontját és helyét,

            b)        az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát, vagy zártságára vonatkozó
            javaslatot (napirend megjelölésével),

            c)         a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét,

            d)        utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,

            e)         a meghívottak megnevezését,

            f)         a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(7)      A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a)         jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

b)         beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

c)         személyi ügyek,

d)        önkormányzati rendelet alkotások,

e)         vagyoni ügyek,

f)         egyéb döntést igénylő kérdések,

g)         beszámolók,

h)         tájékoztatók,

i)          interpellációk, bejelentések, kérdések.

10. § (1)       A képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést - a javasolt napirendek megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokaival - írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2)        A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a képviselő-testület rendkívüli ülését. A meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát és az ülés napirendjét.

(3)        A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülést a polgármesternek 15 napon belüli időpontra kell össze hívnia, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester a kormányhivatal képviselő-testület összehívására tett javaslatának és indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

11. §    (1)       A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a napirend által érintett szerv (intézmény) vezetőjét,

b) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja.

(2)        Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3)        A meghívott meghívójában fel kell tűntetni, hogy tanácskozási joggal történik-e a meghívása. A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három percig szólhatnak hozzá.

(4)^[4]     

(5)        A képviselő-testületek együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

5. Az előterjesztések

12. §    (1)       A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(2)        Előterjesztés tartalma szerint:

a)         önkormányzati rendelet alkotására irányuló javaslat,

b)         képviselő-testületi döntést igénylő ügy,

c)         beszámoló, tájékoztató.

(3)        A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4)        A polgármester kivételesen, a rendeletalkotás kivételével, szóbeli előterjesztésre is jogosult.

(5)        Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6)        A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

13. §    (1)       Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a)         a polgármester,

b)         az alpolgármester,

c)         a témakör szerint illetékes képviselő-testületi bizottság,

d)        jegyző,

e)         a polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, az alapítványok és más szervek vezetői,

f)         a polgármester által felkért személy.

(2)        Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

14. §    (1)       A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

 a)        a polgármester,

 b)        a képviselő-testület tagjainak legalább egyharmada,

 c)        a képviselő-testület bizottsága,

 d)       a jegyző.

(2)        A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot, és az előterjesztő aláírását.

(3)        A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4)        A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5)        A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervébe felveszi-e.

(6)        A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

6. A nyilvánosság biztosítása 

15. § (1)       A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester 3 nappal az ülés előtt a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján való közzétételével értesíti a lakosságot.

(2)        A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3)        A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4)        A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5)        A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(6)        A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(7)        A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.csesztreg.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.  

7. Önszerveződő közösségek

16. §    (1)       A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A képviselő-testület Csesztreg község fejlesztése, a község funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.

(2)        A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

(3)        A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőjét, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

(4)        Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a községben működő civil szervezetek, pártok vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

(5)        A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

8. A közmeghallgatás

17. §    (1)       A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell értesíteni.

A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.

(3)        A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás kezdetekor a polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4)        Közmeghallgatás esetén a választópolgár számára a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)        A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Ha a kérdés azonnal nem válaszolható meg, arra 30 napon belül írásban választ kell adni. Amennyiben az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(6)        A közmeghallgatásról a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

9. Községpolitikai fórum

18. §    (1)       A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében községpolitikai fórumot tarthat.

(2)       Községpolitikai fórum szervezhető a község önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, egyes községrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(3)       A községpolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)        A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a választópolgárokat a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján való közzétételével a rendezvény előtt legalább 5 nappal kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

(5)        A fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.

(6)        A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

10. A képviselő-testületi ülés vezetése

19. §    (1)       A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti.  Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.

(2)        Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3)        Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.

(4)        Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha az ülésteremben tartózkodik. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(5)        Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 8 napon belüli időpontra újból összehívja.

(6)        Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

20. §    (1)      A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

   a)       az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

  b)       határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása,

  c)       napirendi javaslat előterjesztése,

  d)      az ülés vezetése, a szó megadása jelentkezési sorrendben,

  e)    a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik,

  f)       az ülés rendjének biztosítása,

  g)       javaslattételi jog az ülés félbeszakítására,

  h)       e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása,

  i)        szavaztatás,

  j)        a szavazás eredményének megállapítása.

(2)     A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(3)     Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti.

(4)     A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

(5)     A hozzászólások leghosszabb időtartama 5 perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további 2 percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb 3 perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6)     A polgármester javaslatára a képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(7)     A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

21.  §   (1)       A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb 5 perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A  polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(2)        Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában 3 perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(3)        A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb 3 perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

22. §    (1)       A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2)        A vitát a képviselő-testület - a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt - a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3)        A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig - a javaslat szövegének pontos meghatározásával – kell megfogalmazni. 

(4)        Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

23. §    (1)       A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles
                        a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2)        Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3)        A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a)         a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti,  ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b)         rendre utasítja a felszólalót, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, zavaró magatartást tanúsít,

c)      rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos esetben - a képviselő kivételével - a helyiség elhagyására kötelezi. Ha a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

(4)        A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

12. A döntéshozatali eljárás

24.  §               Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25. §    (1)       A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

  a)       amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni,,

  b)       először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

  c)       a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és a rendelet egészét.

(2)        A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3)        A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4)        Választás, kinevezés, megbízás kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel - a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5)        Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6)        Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7)        A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

26. §    (1)       A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

                        a)         a polgármester,

                        b)         a képviselő-testület bizottsága,

                        c)         a képviselő-testület tagja,      

                        d)        a jegyző,

                        e)         az előterjesztő terjeszthet elő.

                        A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

            (2)       A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

27. §    (1)       A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2)        A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve név szerinti szavazással történik.

28. §    (1)       Név szerinti szavazást kell tartani:

  a)       a polgármester indítványára,

  b)       a képviselő-testület bizottságának indítványára,

  c)       ha azt a képviselő-testület tagjainak legalább fele írásban kéri.

(2)        Bármely képviselő indítványt tehet név szerinti szavazásra. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3)        Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4)      Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevét a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

29. §    (1)       Titkos szavazásra, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást a képviselő-testület jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(2)        A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát a döntés képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében is fel kell tűntetni, utalva titkos szavazásra.

30. §    (1)       Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2)        A képviselő-testület tagjai igennel vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(3)        A képviselő a döntéshozatalból a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben kizárható.

13. Önkormányzati rendeletalkotás

31. §    (1)       A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2)        A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.

(3)        Rendelettervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4)      A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet vitájának lezárását megelőzően. Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

(5)     A rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6)        Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

(7)        A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

32. §    (1)       Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2)        A képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Csesztreg Község Önkormányzat Képviselő-testülete .../... (… …) önkormányzati rendelete. A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(3)        A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(4)       Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat Csesztreg, Dózsa út 1. sz. alatti hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet 1 hónapig kifüggesztve kell tartani. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.

(5)        A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6)        Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a Zala Megyei Kormányhivatalnak, a rendelet tárgya szerint érintett önkormányzati szerv, intézmény vezetőjének.

14. A Képviselő-testület határozata

33. §   (1)       A képviselő-testület határozata:

  a)       normatív határozat,

  b)      egyedi határozat.

(2)        A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3)        A képviselő-testület határozatainak jelzése: Csesztreg Község Önkormányzat Képviselő-testülete  .../... (… …) számú határozata. A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni. A képviselő-testület határozatainak rövidített jelzése:  .../... (....) sz. Kt. határozat.

(4)        A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

  a)       a napirend elfogadásáról,

  b)       az ügyrendi kérdésről,

  c)       a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésről,

  d)      önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról

  e)       a hozzászólási jog biztosításáról,

  f)       a határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról,

  g)       interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el

  h)       a döntési javaslat szavazategyenlőség miatti elutasításáról.

(5)        A normatív határozatok kihirdetése az önkormányzat Csesztreg, Dózsa út 1. sz. alatti hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az ülést követő 15 napon belül 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik a képviselő-testület határozatának az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.

(6)        A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7)      A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

15. Népszavazás, népi kezdeményezés

34. §    (1)       A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárásrendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2)        A         helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(3)        A népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

 16. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

35. §    (1)       A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül.

(2)        A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3)        A jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

(4)        A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

17. Interpelláció, kérdés, bejelentés

36. §    (1)       A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2)        Az interpelláció az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3)        A kérdés önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

37.  §   (1)       Az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(2)        A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb tizenöt napon belül kell írásban érdemi választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3)        Az interpellációra adott szóbeli, illetőleg írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4)        Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(5)        A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(6)        A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testület legközelebbi soros ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

38. §                A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

39. §    (1)       Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

(2)        A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről a polgármester a képviselő-testület soron következő ülését tájékoztatást ad.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

18. A képviselő tiszteletdíja

40. §^[5]    (1) A képviselőt megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi bruttó összege:

a) képviselő esetében 50.000 forint,

b) képviselő bizottsági tagsága esetén 58.000 forint,

c) bizottság elnökének tiszteletdíja 65.000 forint.

(2) Az ideiglenes bizottság elnöke vagy tagja e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult. Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj összege több tisztség betöltése esetén sem változik.

(3) A képviselő-testületi munkában, a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 75 %-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő a tárgyi félév képviselő-testületi ülésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(4) A képviselő a képviselő-testülethez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(5) A tiszteletdíj kifizetéséről a Hivatal gondoskodik az illetmény kifizetés határidejéig.

19. A települési képviselő jogai

41. §    (1)       A Hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2)        A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a Hivatalban betekinteni, azokról másolatot, jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(3)        A települési képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint a Hivatal biztosítja.

(4)        A Hivatal gondoskodik a képviselő munkájához szükséges informatikai eszközökről. A képviselő a Hivatal informatikai eszközeit, szolgáltatásait a vonatkozó szabályzatok betartásával igénybe veheti.

(5)        Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(6)        A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

20. A települési képviselő kötelességei

42. §    (1)       A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni

(2)        Írásban vagy szóban előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3)       Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni a képviselő-testület ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(4)        Köteles a tudomására jutott állami és hivatali, üzleti titkot megőrizni.

(5)        Köteles a közmeghallgatáson, a képviselő-testület által szervezett községpolitikai fórumon részt venni.

(6)        A települési képviselő köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

43. §                A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat kettő példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével a jegyzőnél a képviselő-testülethez címezve

21. A kizárás

44. §                A képviselő-testület döntéshozatalából a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

IV. fejezet

TÁRSULÁSOK

45. §    (1)       A képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2)        A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

46. §                A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat. 

V. fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ, A HIVATAL

22. A polgármester

47. §    (1)^[6] A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)        A polgármester pecsétje: Körbélyegző, kör alakú „Polgármester Csesztreg” felirattal, középen az önkormányzat címerével.

(3)        A polgármestert távollétében az alpolgármester helyettesíti.

(4)        A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a képviselő-testület ülésének összehívására a korelnök képviselő jogosult.

48. §    (1)       A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg, melyeket a Hivatal közreműködésével lát el.

(2)        A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

49. §                Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

a)         a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését,

b)         önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.

50. §                A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben a pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

23. Az alpolgármester

51. §    (1)       A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

(2)        A képviselő-testület tagjai sorából egy tiszteletdíjas megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(3)        Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladataikat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai szerint. Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

24. A jegyző

52. §    (1)       A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2)        A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3)        A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok ülései jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről.

(4)        A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát.

A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző feladatának ellátásában a Hivatal közreműködik.

(5)        A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a) kezdeményezheti a rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését,

b) elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.

(6)        A jegyző Hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a Hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(7)^[7] A jegyzőt tisztsége betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a pénzügyi vezető helyettesíti. A jegyző és a pénzügyi vezető tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a munkaügyi ügyintéző helyettesít.

25. Az aljegyző

53. §    (1)       A polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyző javaslatára az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2)        Az aljegyző feladatkörét a jegyző határozza meg.

(3)^[8]      

26. A közös önkormányzati hivatal

54. §    (1)       A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2)        A Hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3)        A Hivatalt a polgármester irányítja és a jegyző vezeti.

(4)      A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak.

V/A. FEJEZET

A perben meghatalmazottként eljárni jogosultak

54/A. §^[9] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai szerint az önkormányzatot érintő perben, tárgykör korlátozás nélkül általános meghatalmazottként eljárni jogosult a polgármester,  a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester.

VI. fejezet

A BIZOTTSÁGOK

27. A Képviselő-testület bizottságai

55. §                A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hozhat létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

56. §    (1)       A képviselő-testület egy bizottságot hoz létre.

(2)       A bizottság elnevezése és létszáma:

            a)         Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, 3 képviselő-testületi tag.

(3)        A bizottság képviselő-testületi tagjainak és nem képviselő-testületi tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájában azonosak.

(4)        A bizottság munkájának segítésére szakértőt kérhet fel.

(5)        A bizottság munkájának ügyviteli feladatait a hivatal biztosítja.

(6)        A bizottság munkájához a hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére igény szerint előterjesztéseket készíteni.

57. §    (1)       A képviselő-testület - esetenként - az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.   

(2)        Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3)        Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő-testületi tag lehet. A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4)        Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58. §    (1)       A képviselő-testület a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

(2)        A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek. Feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a képviselő-testület állapítja meg.

(3)        A munkacsoportnak elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

59. §    (1)       A bizottsági tagság megszűnik:

  a)       a bizottsági tag lemondásával,

  b)       a bizottsági tag képviselő-testület általi visszahívásával,

  c)       a bizottság megszűnésével,

  d)      a bizottsági tag halálával.

(2)          A bizottsági elnök, vagy a bizottsági tag visszahívását bármely képviselő a visszahívás okának megjelölésével írásban kezdeményezheti. A visszahívás ügyében a képviselő-testület dönt. A visszahívásra vonatkozó indítványt a polgármester terjeszti elő.

60. §    (1)       A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

  a)     kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

  b)    szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

  c) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

  d)    állást foglal a képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről,

  e)     ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2)       A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt egy alkalommal beszámolnak.

(3)        A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

61. §    (1)       A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

  a)       kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

  b)       szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

  c)       kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,

  d)      állást foglal a képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről,

  e)       ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2)        A képviselő-testület a 6. mellékletben határozza meg a bizottság feladat- és hatáskörét.

(3)        Indokolt - elsősorban sürgős esetben - a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(4)        A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását az előterjesztéshez kell csatolni. Sürgős esetben a képviselő-testület ülésén az szóban is ismertethető.

(5)        A bizottság tevékenységéről a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt egy alkalommal beszámol.

62. §    (1)       A bizottság ülését a bizottság elnöke a Hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a  bizottság határozatát. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2)        A bizottságok döntéseikről 5 napon belül írásban tájékoztatják a polgármestert.

(3)        A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyvek egy példányát a Hivatalban kell őrizni.

(4)        A bizottság elnökét az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti a bizottság ülésén.

(5)     A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

63. §    (1)       A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2)        Össze kell hívni a bizottság ülését:

  a)       a képviselő-testület kezdeményezésére,

  b)       a polgármester,

  c)       az alpolgármester indítványára,

  d)      a bizottsági tagok legalább felének a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára,

  e)       a jegyző indítványára.

(3)        A bizottság elnöke a az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4)        A bizottság ülésére a meghívót az ülést megelőző 3 nappal ki kell küldeni a bizottság tagjainak. A meghívó és a napirendek előterjesztései e-mailen keresztül kerülnek megküldésre. Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)        A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt. Az ülésre a napirend tárgyában szakértelemmel rendelkező személy is meghívható. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testület nem bizottsági tag tagjait tájékoztatni kell.  

(6)        A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthatnak. Az együttes bizottsági ülést az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le.

(7)        A bizottságok működésük részletes szabályait e rendeletben meghatározottak figyelembe vételével maguk állapítják meg.

64. §    (1)       A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.

(2)        Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. Döntéseiket külön-külön hozzák.

(3)        A bizottság döntéshozatalából történő kizárására a képviselői kizárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Hatályba léptető rendelkezések

65. §    (1)       Ez a rendelet a 2013. június 1-jén lép hatályba.

(2)        A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007. (III. 27.) önkormányzati rendelet, a 10/2007. (VII. 13.), 14/2007. (XI. 29.), 13/2010. (X. 25.), 8/2011. (IV. 20.) önkormányzati rendelet.

                                        dr. Tüske Róbertné                                          Czupi Magdolna

                                        jegyző                                                            polgármester