1. § (1) E rendelet célja Csesztreg jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes védelme.

(2) E rendelet hatálya Csesztreg község közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendeletet a Kormányrendelet előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel és eltéréseivel, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 22/2004. (IX.28.) önkormányzati rendelettel és annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei a következők:

• a) 1. melléklet: A település országos védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke
• b) 2. melléklet: A településképi követelményekkel érintett területek lehatárolása
• c) 3. melléklet: Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet szerinti inváziós növények listája.
• d)^[1] 4. melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz

(5)^[2] A településkép-érvényesítő eszközök tekintetében a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület Csesztregen a falu lakóterülete.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.

4. § A község területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A településképileg meghatározó területen a rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell a területet hasznosítani, beépíteni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz, mely illeszkedést a 3-3 szomszédos és az utcában szemben álló 3 ingatlan vonatkozásában kell megvalósítani. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait, kialakításának módját, tetőhéjazati anyaghasználatát és az épület terepre illesztését.

5. § (1) A Natura2000 természeti védettségű területeket

• a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben,
• b) a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) kormányrendeletben,
• c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben és
• d) a területre készített - Balaton-felvidéki Nemzeti Park holnapján szereplő - fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni.

(2) Az országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó – területén területet felhasználni az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.

(4) A Natura2000 természeti védettségű területek, az országos ökológiai hálózat övezetei, magterület, ökológiai folyosó, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területén az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében a 3. melléklet szerinti inváziós növények nem telepíthetők.

6. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os villamos energia hálózat. Meglévő villamos energia hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület mentén új villamos energia bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése a meglévő fizikai infrastruktúra felhasználásával vagy földkábellel történhet.

(4) A település területén közvilágítási kandellábert egységesen kell kialakítani.

(5) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.

7. § (1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásai szerint lehet. Reklámok közutakon történő elhelyezésére a közúti közlekedésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete vonatkozik.

(2) 2 m²-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.

(3) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.

(4) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.

(5) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha

• a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,
• b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(6) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m²-t.

(7) E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetében az üzletfelirat nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül.

(8) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér

• a) rikító színhasználattal,
• b) kápráztató fényű világító táblaként,
• c) digitális kijelzésű fényreklámként,
• d) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,
• e) fény- és filmvetítéssel.

(9) A község szempontjából jelentős esemény (különösen: népszavazás, községi rendezvény) során évente összesen tizenkét naptári hétig a követelmények és tilalmak alól eltérés lehetséges.

(10) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

• a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
• b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

8. § Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

9. § ^[3] A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester

• a) ellátja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területeinek a felhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket,
• b) véleményt ad a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,
• c) településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.
• d) településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot.

10. § ^[4] (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelem a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be. A polgármester írásban, a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.

(2) A polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas külön jogszabályban meghatározott településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül önkormányzati hatósági hatáskörben eljárva határozatban dönt.

(3) A 9. § c) pontja szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.

11. § ^[5] (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét - megsértette, a polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére,

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezheti.

(3) A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft.

(4) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.

(5) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

(6) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

• a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
• b) a településképi bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(7) Az (3), és (4) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, de Csesztreg Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően a soron következő ülésén dönt.

(8) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.

12. § (1) E rendelet 2019. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

13. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

• a) Csesztreg község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 22/2004. (IX. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 17. § (2) bekezdése,
• b) a HÉSZ 17. § (3) bekezdése,
• c) a HÉSZ 17. § (4) bekezdése,
• d) a HÉSZ 17. § (5) bekezdése,
• e) Csesztreg község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljárásról szóló 11/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete,
• f) Csesztreg község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 10/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete.