Gutorfölde község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az // Épített környezet alakításáról és vé elméről" szóló  1997. évi LXXVIJI.  törvény (továbbiakban  Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás  alapján - az

// Orszagos Telepüjésrendezési és Epítési Követelményekről" szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet (továbbiakban OTEK), és a 2003 . évi XXVI. törvényt az // Országos Területrendezési Tervről" figyelembe véve - az alábbi rendeletet alkotja:

1. FEJEZET
   

Általános előírások

1. §
   

(1)  A rendelet hatálya Gutorfölde község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező, a Kanfer Plan Bt. által 5/2005 . munkaszám alatt készített szabályozási terveknek megfelelően szabad.
   
3. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és egyéb  magasabb rendű jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
4. Jelen rendelet
   1. l. sz. melléklete: Gutorfölde településrészre vonatkozó belterületi Szabályozási Terv
   2. 2. sz . melléklete: Rádiháza településrészre vonatkozó belterületi Szabályozási Terv
   3. 3. sz. melléklete: Külterületre vonatkozó Szabályozási Terv
   4. 4. sz. melléklete: Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és annak kezelési javaslata
      
   5. l. sz . függeléke: Művi értékvédelem-helyi védelem
      

(lO)A biztonsági övezeten, valamint  a  védőterületen  belül  végzendő  minden  építési  tevékenység  kizárólag  a létesítmény kezelőjének  vagy  tulajdonosának  hozzájárulásával,  illetve  a  vonatkozó  jogszabályi  előírások betartásával  lehetséges!

2. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a Szabályozási Terv tartalmazza.
3. Gutorfölde községben belterületbe vonandó:
   1. 10 éven belül az általános iskola és a Magyorós köz között, a belterülettel szomszédos külterületi ingatlanok- 0381/2-4, 0381/6-7, 0382, 0388/5, 0387 hrsz -;
   2. 15 éven belül az Arany J. utcától észak-nyugatra fekvő, a belterülettel szomszédos külterületi ingatlanok -

091/2-5 hrsz -;

3. 20 éven belül a Dózsa Gy. utca keleti végének déli beépítéseként a belterülethez csatlakozó- 0235, 0237/1-5, 0238/1-5, 0240/5-6 hrsz -, valamint a vasúttól északra a meglévő gazdasági terület bővítéseként a 0134/42, 0134/12, 0134/4, 0134/2, 0140 külterületi ingatlanok

belterületi szabályozási terven jelölt része.

BEÉPÍTÉSRE  SZÁNT TERÜLETEK

Az építési övezetek általános előírásai

4.§

• A szabályozási terven jelölt "építési telken belüli védőterület''-et érintő építési tevékenység végzése során a védőterületet igénylő  objektum  tulajdonosának,  üzemeltetőjének  vagy  kezelőjének  a  hozzájárulását  be  kell szerezni.

2. A    megengedett    igénybevételi,    kibocsátási,    szennyezettségi    határértékeket   jelen    rendelet    környezetvédelmi

rendelkezései tartalmazzák.

3. A közművesítettség mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott.

(12)Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését saját telken belül kell megoldani.

Gkszl jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

6.  §

• Az  övezetben  elhelyezhető:
  1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
  2. a gazdasági tevékenységi  célú épületen  belül a tulajdonos,  a  használó és a személyzet  számára  szolgáló lakás(ok),
  3. igazgatási (iroda) épület,
  4. sportépítmény,
  5. üzemanyagtöltő.

4.Az övezetre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület - a belterületi sza ba'lyoza'si terv az a la' bbiak szerint tartalmazza:

2. Az övezetben kivételesen sem helyezhető el:
   1. önálló lakóépület,
   2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
   3. egyéb közösségi szórakoztató épület.
3. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási mütárgy,
   2. közműpótló mütárgy
   3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
   4. napkollektor,
   5. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
   6. ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
   7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
   8. 
      

, ,

SZ - szabadon al/o

*A legnagyobb építménymagasságnál  nagyobb magasság is engedélyezhet  ha azt az alkalmazott technológia

indokolttá teszt:

5. Az övezetben:
   1. az előkert legkisebb mérete 2,0,0 méternél kisebb nem lehet;
   2. az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság mértékének felével, de nem lehet kisebb az oldalkert felé néző tényleges építménymagasságnál;
   3. a  hátsókert  mérete  nem  lehet  kisebb  10,0  méternél,  sem  az  építmény  hátsókertre  néző tényleges építménymagasságánál;
   4. a kialakítandó telek legkisebb szélességi mérete 20,0 méternél kisebb nem lehet;
6. Meglévő lakóépületek felújíthatók, és az övezet előírásainak betartása mellett bővíthetők.
7. 
   
8. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
9. A  gazdasági  terület  telkeit  teljes  közmüvesítéssel  kell ellátni.

( lO)A rendeltetésnek megfelelőe n a szükséges szám ú gépkocsik elhelyezését saját telken belül kell megoldani.

5 / 23

5. sportépítmény, valamint
6. kizárólag a lovassport oktatására szolgáló oktatási épület,
7. egészségügyi,  szoc iális épület.

2. Az övezetben kivételesen sem helyezhető el :
   1. önálló lakóépület,
   2. üzemanyagtöltő,
   3. egyháziépület,
   4. egyéb közösségi szórakoztató épület.
3. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el: a )   közműbecsatlakozási műtárgy,

2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél lm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
5. napkollektor, kerti víz- és fürdőmedence,
6. kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence,
7. állatkifutó, trágyatároló,  komposztáló,
8. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
9. ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
10. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
11. 
    

4. Az övezetre vonatkozó előírások:

SZ - szabadon álló

• A  legnagyobb  ép/tménymagasságnál  nagyobb  magasság  is  engedélyezhet   ha  azt  az alkalmazott  technológia indokolttá teszi.

5. Az övezetben:
   1. az előkert legkisebb mérete 10,0 méternél kisebb nem lehet;
   2. az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság mértékének felével;
   3. a  hátsókert  mérete  nem  lehet  kisebb  10,0  méternél,  sem  az  építmény  hátsókertre  néző  tényleges építménymagasságánál;
6. Konkrét beruházási szándék esetén - az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó - elvi

építés i engedélytervben  kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

7. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
8. A gazdasági övezet telkeit  a funkcióhoz  szükséges  mértékű közművesítéssel  kell ellátni.
9. A  rendeltetésnek  megfelelően a szükséges  számú gépkocsik elhelyezését saját telken  belül kell biztosítani.

3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
4. napkollektor,
5. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
6. ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. 
   

Az övezet re vonatkozó  előírások:

e

, ,

SZ - szabadon al/o

* A  legnagyobb  építménymagasságnál  nagyobb  magasság  is engedélyezhető,  ha  azt  az alkalmazott  technológia indokolttá teszt:

5. Az övezetben:
   1. az előkert legkisebb mérete 10,0 méternél kisebb nem lehet;
   2. az oldalkert  legkisebb  mérete  megegyezik  az  övezetben  előírt  legnagyobb  építménymagasság  mértékének felével;
   3. a  hátsókert  mérete  nem  lehet  kisebb  10,0 méternél,  sem  az  építmény  hátsókertre  néző tényleges építménymagasságánál;
   4. a kialakítandó telek legkisebb szélességi mérete 20,0 méternél kisebb nem lehet;
6. Konkrét beruházási szándék esetén - az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó - elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
7. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
8. A  gazdasági  területtelkeita  funkcióhoz  szükséges  mértékü  közmüvesítéssel   kell ellátni.
9. A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

(lO)A gazdasági övezet lakóövezettel szomszédos telkein a lakóövezet felől legalább 5,0 méter széles sávban többszintű növényzetet kell telepíteni.

1. az előkert legkisebb mérete 2,0 m lehet;
2. az  oldalkert   legkisebb  mérete  megegyezik  az  övezetben  előírt  legnagyobb  építménymagasság   (6,0  m) mértékének   felével;
3. a  hátsókert  mérete  nem  lehet  kisebb  sem  6,0  m-nél,  sem  az  építmény  hátsókertre  néző tényleges

építménymagasságánál.

7. Az övezet egészé re vonatkozó konkrét beruházási szándék esetén a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
8. 
   

9. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyekedhet el.
10. Az övezetben a hiányos közművesítés megengedett.

(ll)         A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését saját telken belül kell megoldani.

7. A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő telkek további osztása abban az esetben engedélyezhető, ha az legalább a zárójelben szereplő méretben valósul meg, és az övezet egyéb előírásai teljesülnek.
8. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
9. A gazdasági övezet telkét a funkciónak  megfelelő  mértékű közművesítéssel  kell ellátni.

( 10)  Az   övezetben   a   lakóterülettel   szomszédos   telkek   tulajdonosának   a  telkek   lakóterülettel   közös  határvonalától befelé mért 10,0 méter széles sávban többszintű növényzetet kell telepítenie (lásd még: Beültetési kötelezettség előírásai).

(ll)      A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését saját telken belül kell megoldani.

Ühl jelű Hétvégi házas üdülőövezet

11.§

(l) Az övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

2. Az övezetben a jelen §(l) bekezdésben foglaltakon kívül kizárólag
   1. a terület rendeltetésével összefüggő egészségügyi, szociális épület,
   2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szaigáitató épület,
   3. sportépítmény helyezhető el.
3. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási műtárgy,
   2. közműpótló  műtárgy,
   3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal,  1,5 m2 alapterülettel),
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
   5. kerti épített tűzrakóhely,
   6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
   7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
   8. 
      
4. Állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatáro ló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.
5. Az övezetre vonatkozó előírások:

, ,

SZ- szabadon al/o

6. Az  üdülőövezet  meglévő telkének  felosztása  nem feltétele a  beépítésnek.  Amennyiben  önálló telkek  kialakításának az igénye merül fel,  úgy egy telek  nagysága  nem lehet  kisebb a  zárójelben  meghatározott  (720,0 m2)  méretnél. A

kialakítandó telek legkisebb szélességi mérete nem lehet kisebb 22,0 m-nél.

7. Az övezetben:
   1. az előkert legkisebb mérete 2,0 m lehet;
   2. az  oldalkert   legkisebb   mérete  megegyezik  az  övezetben   előírt  legnagyobb  építménymagasság   felének mértékével;
   3. a hátsókert mérete nem lehet kisebb 10,0 m-nél;
   4. az   építménymagasság   a  jelen   §  (6)  bekezdésében   meghatározott   önálló  telken   megvalósítandó építmények esetében nem haladhatja meg az 5,0 métert, egyéb esetben a 6,0 métert.
8. Az  üdülőövezet egészére vonatkozó  konkrét  beruházási szándék  esetén  a végállapotot  tartalmazó elvi építési

engedélytervben   kell  a  beépítés  paramétereit  és  feltételeit   konkrétan  meghatározni.  A  megvalósítás  több ütemben, szakaszosan  is történhet.

9. 
   
10. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.

(ll)       Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni .

( 12)      Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges szám ú gépkocsik elhelyezését saját telken belül kell megoldani. Gépkocsi tároló kizárólag a fő funkciójú épülettel egy tömegben építhető.

Kt jelű Különleges övezet (temető)

12. §

( l)       Az övezetre vonat kozó előírások:

SZ - szabadon a'l/o'

K - kialakult

*- az épitménymagasság a telek rendeltetésével összefüggő toronyszerű épületekre (kápolna, harangláb, harangtorony) nem vonatkozik. Ezek az

épitmények magasabb épitménymagasságga/  készülhetnek.

2. A funkciónak megfelelő közművesítés szükséges .
3. Az építményeket szabadonállóan kell elhelyezni.
4. Az előkert mérete 5,0 méternél kisebb nem lehet, az oldal- és hátsókert legkisebb mérete 6,0 méter.
5. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények létesíthetők. Új, a terület rendeltetésével összefüggő építmény a meglévő ravatalozó helyén vagy annak bővítéseként valósítható meg.
6. A  bel-  illetve  külterületen  lévő használaton  kívüli temetők  (16, 0165  hrsz)  helyett kegyeleti  parkalakítható  ki (lásd: Zkjelű  övezet) .
7. A temető szabad felületeit fásítani kell.
8. A temető rendeltetéss zerű működéséhe z szükséges számú parkolóhelyek a temető előtti telken biztosítottak.
9. A  teleknagyságná l je lzett  "K"  kialakult  állapot  azt jelent i,  hogy  az  övezetben  meglévő  telek  osztása  nem engedélyez hető.
10. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
11. A  temető  védőöve zetén  belüli  építési  tevékenység   során  az  illetékes  közegészségügyi   hatóság  és  a  temető üzemeltetőjének  hozzájá rulását  be kell szerezni.

Ksp1 jelű Különleges övezet (sportpálya)

13.§

1. Az övezetre vonatkozó előírások:
   

O - oldalhatáron álló

K- kialakult

2. A funkciónak megfelelő közművesítés sz ükséges.
3. A sportpálya területén sportlétes ítmények , valamint a területet használék ellátását szolgáló épületek, amin belül szociális-egés zségügyi , kereskedelmi, vendéglátó, szaigáitató funkciók helyezhetők el.
4. Az előkert legkisebb mérete 7,5 méter, az oldalkert mérete az építménymagasság mértéke.
5. Terepsz int alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
6. A sporttevékenységből adódó parkolási lehetőséget saját telken belül kell biztosítani .
7. A teleknagyságná l jelzett  K kialakult állapot azt jelent i, hogy az övezetben  a telek osztása  nem engedélyezhető.
   

3. Az  övezetben:
   1. az előkert legkisebb mérete 10,0 méter;
   2. az oldalkert  mérete a  legnagyobb építménymagasság  fele;
   3. a hátsókert mérete nem  lehet kisebb 20,0 méternél.
4. A  sportpálya  területén  sportlétesítmények,  valamint  a területet  haszná Iók ellátását szolgáló  épületek,  amin  belül szociális-egészségügyi,  kereskedelmi,  vendéglátó,  szeigáitató  funkciók  helyezhetők  el.
5. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
6. A sporttevékenységből adódó parkolási lehetőséget saját telken belül kell biztosítani.
7. A   teleknagyságnál   jelzett   ,,K''   kialakult  állapot   azt  jelenti,   hogy   az   övezetben   a   telek  osztása   nem engedélyezhető.

Kü jelű Különleges övezet (üdülési célú)

15.§

(l)     Az  övezetben  vendéglátó,  szolgáltató,  szálláshely  szaigáitató  és  szociális-egészségügyi  épületek,  valamint sportépítmények helyezhetők el.

2. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási műtárgy,
   2. közműpótló műtárgy,
   3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m2 alapterülettel),
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél l m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
   5. kerti épített tűzrakóhely
   6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
   7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
   8. 
      

(3)     Az övezetre vonatkozó előírások:

,SZ- szabadon álló

K- kialakult

4. Az övezetben teljes közművesítés szükséges. A közművezetékek kizárólag rejtetten, terepszint alatti kivitelben készülhetnek, a meglévőket a területen elhelyezendő építmények használatba vételéig terepszint alattira kell cserélni.
5. Az előkert legkisebb mérete 20 méternél kevesebb nem lehet.
6. Az övezetet átszelő árok partjától számított 6,0 méteren belül, a Berek-patak partjától számított   50,0 méteren belül épület, építményrész nem állhat.
7. A  funkcióhoz  szükséges  gépjármű  tárolást  saját  telken  belül,  illetve  a  sportpálya  dél-nyugati  szomszédságában

kijelölt közterületi parkolóban kell biztosítani.

8. Az  övezet  északi  határával  párhuzamosan  -  a  Szabályozási  Terven jelölt  részen - a  telek  tulajdonosának többszintű növényzetet kell telepítenie.

ll / 23

3. A  temető  területén  csak  sírhelyek,  a  temető  üzemeltetéséhez  szükséges  építmények  létesíthetők.  Új, a  terület rendeltetésével  összefüggő  építmény  a  meglévő épületek  helyén vagy  annak  bővítéseként valósítható  meg.

4. Az övezet szabad felületeit fásítani kell.
5. A  temető  rendeltetésszerű  működéséhez  szükséges számú  parkolóhelyek  a temető  bejáratától  100 méteren belülbiztosítottak .
6. A teleknagyságnál jelzett "K" kialakult állapot azt jelenti, hogy az övezetben a Szabályozási Terven jelölt bővítés után kialakuló telek osztása nem engedélyezhető.
7. A  temető  védőövezetén   belüli  építési  tevékenység  során  az  illetékes  közegészségügyi   hatóság  és  a  temető üzemeltetőjének  hozzájárulását  be  kell szerezni .

Kb jelű  Különleges övezet (nyersanyag lelőhely)

17.§

(9)     Az övezetre vonatkozó előírások:

, ,

SZ- szabadon álló

K- kialakult

* Az építménymagasság nem meghatározhatci  a techno!ógiábó! adódó szükséges magasság.

** Amennytben  a  nyersanyag  kitermelésének  techno!ógiája  - igazoltan  -  nem  teszi lehetövé,  a zöldfelület kia/akításátó! el lehet tekinteni.

(10)  A funkciónak megfelelő közművesítés szükséges.

(ll)  A nyersanyaglelőhelyek területén a kitermeléshez szükséges építmények, ill. szerkezetek helyezhetők el.

Zkp (közpark) és Zk (kegyeleti park) jelű Zöld övezetek

19.§

(l) A   közparknak  közútról,   köztérről  közvetlenül,  kerekesszékkel  és  gyermekkocsival   is  megközelíthetőnek  és használhatónak kell lennie.

1. Közparkban  elhelyezhető:
   1. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
   2. a terület fenntartását szolgáló épület.
2. Közpark övezetben épületek, építmények legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
3. A  kegyeleti parkban csak a temető  fennmaradt  emlékei  helyezhetők el.
4. Az övezetekben a növényzettel fedett felület nagysága legalább 70% legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani.

Zkt (köztér) jelű Zöld övezet

20.§

(l) Közterületről közvetlenül, kerekesszékkel és gyermekkocs ival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

2. Köztéren elhelyezhető:
   1. vendéglátó épület (legfeljebb 4,0 m építménymagasságú),
   2. egyéb  közösségi szórakoztató,  kulturális építmény  ill. épület (szabadtéri színpad és ehhez  kapcsolódó nézőtér, kiszolgáló épület, szociális épület, pavilonok stb.)
3. Épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
4. A telek növényzettel fedett felületének  nagysága legalább 50% legyen, amit többszintesen  (gyep, cserje, fa) kell kialakítani.
5. A meglévő telek osztása nem engedélyezhető.
   

Ev jelű Védőerdő övezet

21.§

(l) A védelmi rendeltetésű erdő övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A Szabályozási Terven jelölt védőerdő növényzetének telepítéséta telek tulajdonosa köteles végrehajtani.

Eg jelű  Gazdasági  erdőövezet

22.§

(l) A  100  OOO  m2-t  (10  ha)  meghaladó  területnagyságú  telken  a  gazdasági  rendeltetésű  erdőövezetben  legfeljebb 0,5%-os  beépítettséggel  az  erdő  rendeltetésének  megfelelő  építmények  helyezhetők  el.

2. Szálláshely  szaigáitató  épület  (vadászház,  erdészház)  nettó 300  m2  alapterülettel  készülhet,  az építménymagasság

az 5,0 métert nem haladhatja meg.

3. Gazdasági erdő övezetbe sorolt, de nem erdő művelési ágú földrészletek esetében építési tevékenységet folytatni csak a jelen §-ban megállapított paraméterek megtartása mellett lehet.

Mezőgazdasági terület

23.§

(l)   Mezőgazdasági    területen  a    növénytermesztés  és   az   állattenyésztés,  továbbá   az   ezekkel   kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei helyezhetők el.

2. Mezőgazdasági terület- a szabályozási terven jelöltek szerint- lehet:
   1. kertes (Mk), vagy
   2. általános (Maj mezőgazdasági terület.
      

4. Mál  övezetben,  az  OTÉK  előírásainak  betartása  mellett  új  birtokközpont  létesíthető.  Építmény  kizárólag birtokközponton belül helyezhető el.
5. Erdő művelési ágú földrészletre, alrészletre irányuló építési szándékesetén jelen rendelet gazdasági erdőre (Eg)
   

vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

6. Eróziónak  kitett területen  törekedni  kell a  minél  nagyobb  növényborítottságra,  különösen  a  tavaszi  és  őszi csapadékos időszakokban .
7. A  Szabályozási Terven jelölt  kötelező fásítást  a fásítással  érintett terület tulajdonosa  köteles végrehajtani.  A beültetési kötelezettség legalább 10 méter széles többszintű növényzet telepítését jelenti (lásd még: 40.§!).
   

Máb jelű Mezőgazdasági major övezet

25.§

(l)   Épületet vagy építményt elhelyezni kizárólag a meglévő majorak területén belül lehetséges.

2. A  beépíthető telek  nagyságának  legalább 3000 m2-nek kell lennie, és akkor építhető be, ha az övezet többi előírása is teljesíthető. Lakóépület a legalább 6000 m2 területnagyságú telken helyezhető el úgy, hogy a 1,5%-os

beépítettséget nem haladhatja meg.

3. Meglévő telek osztása akkor engedélyezhető,  ha a megmaradó és az új telek területe legalább 0,3 ha (=3000 m2) nagyságú lesz.
4. Az új épületeket, építményeket a következő építési előírások betartásával lehet tervezni és kivitelezni (a meglévő épületek felújítási és bővítési munkálatainak végzésekor is figyelembe veendő előírások):
   1. az épületeket szabadon állóan kell elhelyezn i;
   2. az övezetben az előkert mérete legalább 15,0 m legyen;
   3. az oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb 10,0 méternél;
   4. az  építménymagasság   a   6,0  m-t  nem  haladhatja   meg  (ez  alól  kivételt   képeznek  a  gazdasági tevékenységből adódó különleges építmények, mint pl. siló, terményszárító, stb.);
   5. a telek beépítése nem lehet nagyobb 5°/o-nál
   6. 
      

Mkl és Mk2 jelű Kertes mezőgazdasági övezetek

26.§

(l)   Az Mkl jelű övezetbe a háztáji kiskertek telkei, Mk2 jelű övezetbe a volt zártkertek tartoznak.

2. Mkl övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
3. Külterületi  kertes  mezőgazdasági  területen  (Mk2 övezetben)  épületet  elhelyezni  csak  a  720  m2   nagyságot

meghaladótelken , legfeljebb 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,.

4. Az övezetben lakóépület a 3000 m2 területnagyságot meghaladó telken helyezhető el szőlő, gyümölcsös és kert

művelési ág esetén, és a beépítettség az 1,5%-ot nem haladhatja meg..

5. Az épületeket csak a kialakult építési sávban szabad elhelyezni.
6. Mk2 övezetben az épületeket a következő paraméterek betartásávallehet elhelyezni és kialakítani:
   1. az épületeket  -  a  meglévő épületek elhelyezésének  figyelembe  vételével  - oldalhatáron  álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni;
   2. az előkert legkisebb mérete 2,0 méter;
   3. az    oldalkert    mérete     megegyezik   az    épület   oldalkert    felé    néző    homlokzatának   tényleges építménymagas ságával ;
   4. a hátsókert mérete nem lehet kisebb 20 méternél;
   5. tereps zint alatti épület a fő fun kciójú épület alapterület én belülről indulva létesíthető (azaz a pince és a gazdaság i épület különállóan nem építhető, csak egy tömegben) és nem nyúlhat ki az építési helyből;
   6. az építménymagasság legfeljebb 5,5 méter lehet;
7. Eróziónak  kitett  területen  törekedni  kell a  minél  nagyobb  növényborítottságra,  különösen  a  tavaszi  és  őszi csapadékos időszako kban.
   

2. Természeti területen - a jogszerűen beépített területek kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül, valamint a vízfolyások és víztározák hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.
3. A vízfolyások és tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tavak körül 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

II.FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

28.§

(l) Gutorfölde közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdon ú közterületek közhasználatra szolgáló területek.

2. A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
   1. 
      
   2. árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése;

c.    közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely) kialakítása;

4. köztisztasággal  kapcsolatos  építmények  elhelyezése;
5. szobor, díszkút elhelyezése;
6. pihenést és testedzést  szolgáló építmény elhelyezése;
7. távbeszélő fülke elhelyezése;
8. építési  munkával  kapcsolatos  létesítmények,  állványok  ideiglenes  elhelyezése,  ideiglenes  építőanyag tárolás.

kerüljön, illetve olyan komponenseket tartalmaz, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, akkor a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról és elszállításáról szóló, a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály előírásaiban  foglaltak a  mérvadók.

8. Közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssei kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani. Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.
9. A közművek és létesítményeinek részére az ágazati szabványok, előírások és szakmai szabályok  szerinti védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával    engedélyezhető.
10. A keletkező csapadékvizet a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva  kell elvezetni.

c.)   A  t ü ze l és  és  a  tüze l ő  berendezés  használatán ak  h elysz ínén  olyan  eszközöket  és  felszereléseket   kell

készenlétben tartani, amelyekkel a tü z teljedése megakadályozható , illetőleg a tüz eloltható.

Zaj- és rezgésvédelem

31.§

(l)  A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.

(2) Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.

Talaj- és vízvédelem

32.§

(l) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények,                        berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékat a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

2. Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy t chnológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
3. Uj létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket  kell alkalmazni .
4. A nitrátérzékeny területen  mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése  érdekében  meghatározott  előírásokat  kell betartani a  mezőgazdasági  tevékenység  során.

Hulladékgazdálkodás

33.§

(l) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékat a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

2. A hulladék termelője, birtokosa a hulladékat köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettséget a kötelezett
   1. külön jogszabályokban  meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
   2. az erre feljogosított  és engedéllyel rendelkező  kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
3. Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig - az ingatlan tulajdonosát terheli.
4. A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is -

igénybe venni.

Természet-,táj-,  és művi értékvédelem,  kilátásvédelem

34.§

1.

2.

3. A külterületre vonatkozó Szabályozási terven a Tófeji hegyi kápolna, valamint a 0353 hrsz-on lévő jóléti tó melletti területről feltáruló tájkép látványának megőrzése érdekében a kilátást védeni  kell.  A jelölt pontoktól vízszintesen mért 75°-0S szögben épületet elhelyezni, 1,5 méternél  magasabb növényt ültetni csak úgy  lehetséges,  hogy a kilátást ne akadályozza.
   
4. 
   

Vízerózió

36.§

• A Szabályozási Terven "W-W" jellel lehatárolt Vízerózióval érintett területen belül:
  1. szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelő művelési ága erdőre változtatható. A művelési ág megváltoztatását követő 5 éven belül az erdő telepítését végre kell hajtania a földrészlet tulajdonosának. A telepítés során kizárólag őshonos növényfajok alkalmazhatók;
  2. erdőterület művelési ága nem változtatható meg;
  3. azon telkek esetében, melyeknek több mint felét az övezet érinti és  erdő művelési ágba soroltak, a talajvédelmi hatóság védelmi rendeltetésű erdővé minősítheti.
     

Tervezett fontos érzékeny természeti terület

37.§

• A Szabályozási Terven "---Tft---"jellel jelölt Tervezett fontos érzékeny természeti területen belül:
  1. az  övezetben  épület  elhelyezése  kizárólag  a  természeti  területnek  nem   minősülő   részterületeken lehetséges;
  2. potenciálisan környezetszennyező létesítmény (telephely, nyomvonal) nem telepíthető;
  3. külszíni bánya nem nyitható;
  4. az általános és kertes mezőgazdasági, a gazdasági és védelmi erdő, valamint a vízgazdálkodási övezetek fenntartása kizárólag táj- és természetvédelmi szempontok előtérbe helyezésével történhet;
  5. táj- és településkép védelmi okokból a meglévő és megtartandó tájfásításon túl az árkok, csatornák, köz­

és dűlőutak, birtokhatárok  mentén új fasorok, cserjesávok,  erdősávok telepítését javasolt végezni tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;

6. gyepes és vízhatású területek fásítása kerülendő;
7. a vízháztartásba történő beavatkozások csak árvízvédelmi érdekből végezhetők;
8. gyepek területe nem csökkenthető, új gyepterületek kialakítása javasolt az ökológiailag kevésbé értékes területeken.
   

2. A  nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell  kerülni!  Ha  a lelőhely elkerülése a földrnunkával járó  fejlesztés,  beruházás  költségeit  aránytalanul  megnövelné,  vagy  a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással  veszélyeztetett  régészeti  lelőhelyeket  előzetesen  fel  kell tárni.
3. 
   
4. Az országos és javasolt helyi művi értékek részletes bemutatását, a rájuk vonatkozó előírásokat,  a  régészeti lelőhelyek területeit és a régészeti érdekű területek lehatárolását a község Örökségvédelmi Hatástanulmánya tartalmazza.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

39.§

VI.FEJEZET SAJÁTOS   JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

40.§

1. Új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében jelen rendelet hatályba lépését követő beépítési szándék keletkezésekor a vonatkozó jogszabályok szerint az érintett övezetnek illetve építési övezetnek megfelelően telekké, ill. építési telekké kell alakítani a meglévő telkeket.
   
2. Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét  a  telekalakításból  eredő  szükséges  mértékig  az  utak és közművek  létesítésére vagy  a  költségek  viselésére  kötelezheti.
   

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                             41.§

(1) Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott (belterületi úttá váló) kiszolgáló út létesítése szükséges. Az illetékes első fokú építésügyi hatóság 0381/2, 0381/3, 0381/4, 0381/6,  0381/7, 0382, 0388/5,  177,  176, 180, 181,  182,  189, 191, 337/4,  352,  310, 817/ 1, 386/1,  385/1, 384/2, 383/2, 382/3, 382/1-2,  381, 380, 394, 473,

472,  485,  486/1-2,  091/2-5,  0237/1-5,  0238/ 4-5,  0240/4-6  hrsz-ú telkeknek  a  kiszolgáló  út céljára  szükséges

részét  a helyi Önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzés során az Étv. szerint kell eljárni.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                                                                                          42.§

1. Új beépítés re szánt vagy jelentős mértékben átépítésre szánt területeken létesítendő kiszolgáló  utakat  és közműveket a területen legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, illetve a létesítés költségeinek viselése a telekalakítási terv kezdeményezőjét terheli.
   
2. Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben, de legfeljebb 90%-ig az érintett  ingatlanok tulajdonosaira  átháríthatja.
3. Meglévő   közút  és  közmű   rendeltetésnek   nem  megfelelő   használatából   adódó   rongálás   miatti  károsodás

helyrehozatalának költségét az Önkormányzat részben vagy egészben a károkozóra terhelheti.

4. A hozzájárulás mértékét külön önkormányzati rendelet határozza meg.
5. Egyéb vonatko zásban  az  Étv. vonatkozó  előírásai az irányadóak.
   

Beültetési kötelezettség

43.§

(l) A lakóövezet védelme céljából a Szabályozási Terven jelölt helyeken - 0341/5 részterülete, 2921 (Rádiháza), 15, 17/2, 22/ 1 -többszintű növényzet telepítése kötelező. A növényzetet a telekalakítást követő l éven belül be kell telepíteni.

(2)  A temető védőterületének  kialakítása érdekében a temető bővítési területéből- 0381/9-10 hrsz- 30 méteres sávot

többszintű növényzettel kell beültetni.

(3)   A  beültetési kötelezettségre vonatkozóan  az Étv.  rendelkezéseit  kell alkalmazni.

Helyrehozatali  kötelezettség

44.§

(l) A településkép javítása érdekében a Kossuth L. utca 26. szám alatti vendéglő (360 hrsz), Kossuth L. utcai áruház (370 hrsz) és a Kossuth L. utca 6. sz. alatti irodaház (25 hrsz) helyrehozatalát e rendelet hatályba lépését követő 3 éven belül végre kell hajtani. Az épületek utcai megjelenítése a település képét jelentősen rontják.

(2)   A  helyrehozatali  kötelezettségre vonatkozóan  az  Étv.  rendelkezéseit  kell alkalmazni.

VI.FEJEZET

Záró rendelkezések

45.§

(1)  Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezhető és használandó.

2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
   
3. E rendelet 2008.02.06. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Gutorfölde községi közös Tanács 1/1998.(I.25.) sz. "Gutorfölde és társközségei összevont rendezési, illetve szabályozási tervének helyi községrendezési előírásairól" szóló Tanácsrendeletének Gutorfölde község közigazgatási területére vonatkozó rendelkezései.
   

Dr.Kovács Antalné                                                                                                         Nyakas István

körjegyző                                                                                                                      polgármester