1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások térítési díjáról és az igénylésüknél felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.)Korm. rendeletben (továbbiakban: Gyer.) foglaltakkal összhangban – megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről.

2. § (1) Jelen rendeletben megállapított ellátások a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyekre vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a települési önkormányzat az arra rászoruló gyermekek részére – a gyermekek lakóhelyétől függetlenül – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít, ha az intézkedés elmulasztása a gyermekek életét, testi épségét veszélyeztetné.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Gyvt. szerint kell eljárni- a gyermekek lakóhelyétől függetlenül – a nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében akkor, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére irányuló tevékenység.

(2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat.

(3) A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

4. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti kérelmet a gyermek, a szülő vagy törvényes képviselő terjesztheti elő a körjegyzőségen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

5. § (1) A jövedelemszámításnál a havonta mérhető jövedelmeknél az utolsó 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. A jövedelem számításánál a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként a Gyvt.19. §.(4) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.

(2) A vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt.19. §. (6) és (7) bekezdés rendelkezései az irányadóak

(3)

(4)

(5) ____________

6. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet a körjegyzőségen e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni

(3) Megállapítására a Gyvt. 19-20/A. §. és a Gyer. 65-67. § rendelkezései az irányadók.

6/A. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 2.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az igénylőnek a kérelemhez igazolást kell csatolni arról, hogy a Gyvt. 20/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ellátások közül melyikben részesül.

(2) Megállapítása a Gyvt. 20/B. §. rendelkezései az irányadók.

7. § (1) A szociális bizottság a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Időszakosan létfenntartási gondnak minősülhet a gyermek betegsége, az iskoláztatás, feltéve, hogy a család egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a körjegyzőségen terjesztheti elő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait, valamint az időszakos létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet igazolására szolgáló bizonyítékokat (orvosi igazolás, gyógyszerköltség igazolása, stb.).

(5) A rendkívüli támogatás egy naptári évben egy gyermeknek legfeljebb hat alkalommal adható, összege alkalmanként 3.000.-forinttól 10.000.-forintig terjedhet gyermekenként.

(6) Indokolt esetben a szülő, illetve törvényes képviselő kötelezhető a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra.

8. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Különösen indokolt a védelembe vett és azon gyermekek számára, ahol nem látszik biztosítottnak, hogy a pénzbeli ellátás a gyermek szükségleteinek kielégítését szolgálja.

(2) Ha a természetbeni ellátás értéke nem éri el a kiváltott pénzbeli ellátás értékét, akkor a támogatás hiányzó részét pénzben kell biztosítani a jogosult részére.

(3) Természetbeni ellátás különösen a gyermekek étkezési térítési díjkedvezménye, kollégiumi díj, tandíj, a gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj.

9. § (1) A szociális bizottság beiskolázási segélyt állapít meg a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek részére, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(2) A segély megállapításánál az (1) bekezdésben megállapított jövedelemhatártól a szociális bizottság különösen indokolt esetben eltérhet. Különösen indokolt eset például gyermekét egyedül nevelő, három-és többgyermekes család.

(3) A beiskolázási segély összege legalább 3.500 Ft.

(4) A kérelem benyújtási határideje minden év szeptember 30-a.

10. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díjat – a fizetésre kötelezett család rászorultságától függően – a szociális bizottság csökkentheti vagy elengedheti.

(2) A személyi térítési díj teljes mértékben csak akkor engedhető el, ha a fizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 80%-át nem haladja meg.

(3) A személyi térítési díj akkor mérsékelhető, ha a fizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át nem haladja meg.

(4) A kérelmet a körjegyzőségen kell benyújtani, amelyhez a közös háztartásban élők jövedelemigazolásait csatolni kell.

(5) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától jár az adott nevelési-oktatási év végéig.

10/A. § (1) Az önkormányzat jegyzője óvodáztatási támogatást állapít meg az 1997. évi XXXI. törvény 20/C. §-ában foglaltak figyelembevételével.

(2) Az óvodáztatási támogatás első alkalommal természetbeni ellátásként is megállapítható, amennyiben alaposan feltételezhető, hogy a szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermeke óvodába járatásához szükséges feltételek megteremtésére használja fel.

(3) A (2) bekezdés szerinti természetbeni támogatás megállapítására a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat családgondozója tesz írásban javaslatot.

(4) A természetbeni támogatás formája különösen: - a gyermek részére ruhanemű, cipő, tisztasági csomag stb.

(5) Amennyiben az óvodáztatási támogatás természetben kerül megállapításra, úgy a családgondozó gondoskodik a természetbeni támogatás (4) bekezdésben foglaltak szerinti felhasználásáról és a felhasználást követően 15 napon belül elszámol a jegyző felé

11. § (1) A személyes gondoskodást igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az önkormányzat által fenntartott nem bentlakásos gyermekintézmény esetén az intézmény vezetőjénél, más intézmény esetében a körjegyzőségen nyújthatja be.

12. § A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

13. § Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

14. § (1) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Lenti Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő „Napsugár” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja.

(2) A szolgáltatás térítésmentes.

(3) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal, illetve az oktatási-nevelési intézményekkel együttműködve a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

15. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

(3) Az önkormányzat a gyermekeknek napközbeni ellátást biztosít a helyi napköziotthonos óvodában, illetve iskolai napközit az általános iskolában.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a gyermek korának megfelelő nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt a felvételről.

16. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat a fenntartó évente két alkalommal állapíthatja meg. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege ezzel megegyezik.

(3) A személyi térítési díjról – melyet a Gyvt. 148. § (5) bekezdésére figyelemmel állapít meg - az oktatási-nevelési intézmény vezetője legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a fizetésre kötelezettet.

17. § (1) E rendelet 2005. november 1.napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/1998.(V.6.) számú rendelet, az azt módosító 10/2000.(IX.18.) számú rendelet, az 1/2001.(III.6.) számú és a 9/2003.(VII.23.)számú rendelet.

(3) Ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvényben, a 149/1997.(IX.10.)Korm. sz. rendelet és a 133/1997.(VII.29.)Korm. sz. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A 7/2006. (III. 31.) számú rendelettel módosított rendelkezések 2006. április 1-én lépnek hatályba.

(5) A 16/2008.(XII.19.) sz. rendelettel beiktatott rendelkezések 2009. január 1-gyel lép hatályba

(6) A 10/2010.(VII.9.) sz. rendelettel módosított rendelkezés 2010.július 9.-én lép hatályba.