az önkormányzat 2021. évi zárszámadásáról

Az önkormányzat költségvetési beszámolási kötelezettségét a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés k) pontja írja elő. A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (1) bekezdése és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján biztosított jogkörében eljárva alkotja meg a 2021. évi zárszámadásáról szóló önkormányzati rendeletét.

A Rendelet az Áht. 91. § (2) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (X. 31.) Korm. rendelet, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően került összeállításra.

Az önkormányzat zárszámadásának tartalmát jogszabályok írják elő.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 87. §-a szerint a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót, az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni.

Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni és a pénzügyi helyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.

A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. § (2) bekezdése szerint a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a) az Áht. 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,

b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

c) a vagyonkimutatást, és

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

A rendelet megalkotásával az önkormányzat eleget tesz beszámolási kötelezettségének.

A rendelettervezet 1-10. mellékletei részletezik és összegszerűsítik a költségvetés teljesítését.

A költségvetés végrehajtásáról évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon zárszámadást kell készíteni. A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni. Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni és a pénzügyi helyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.

A rendelet megalkotásával az önkormányzat eleget tesz beszámolási kötelezettségének.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 21. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást nem kell közzétenni, ha a jogszabály

a) jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható, illetve

b) technikai vagy végrehajtási jellegű.

A jogszabály előkészítőjének az álláspontja, hogy a rendelet tervezetéhez tartozó indokolást közzé kell tenni.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 20. §-ában foglalt egyeztetési kötelezettség a rendelet tervezetével szemben nem áll fenn.

A rendelet megalkotása az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban lévő magyar jogszabályoknak megfelel, ezáltal az uniós jogszabályokkal való összhangja biztosított. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 20. §-a szerinti egyeztetési kötelezettség az önkormányzatot jelen rendeletalkotással kapcsolatban az Európai Unió Intézményeivel és tagállamaival nem terheli.

Az önkormányzat 2021. évi zárszámadásáról szóló önkormányzati rendelet elfogadásának sem közvetett, sem közvetlen társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, egészségügyi, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs, a tervezet a költségvetés végrehajtásáról, a bevételek és kiadások alakulásáról közöl tényadatokat.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 87. § b) pontja szerint az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (zárszámadást) kell készíteni. A törvény 91. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111/A. §-a szerint amennyiben a helyi önkormányzat nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, a részére járó egyes támogatások folyósítását az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztik.

Személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek: a szükséges feltételek a rendelkezésre állnak az önkormányzat hivatalánál.