Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2003. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete

A lakáshoz jutók helyi támogatásáról

Hatályos: 2003. 08. 27- 2015. 02. 23

Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2003. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete

A lakáshoz jutók helyi támogatásáról

2003.08.27.

Képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésben foglaltak alapján és a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 23. §-ában foglaltak szerint a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy az arra rászoruló családok (személyek) részére e jogszabályban meghatározott lakáskörülmények megteremtéséhez anyagi támogatást nyújtson.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Felsőrajk község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és letelepedni szándékozó természetes személyekre, házas ingatlanokra és építési telkekre.

A támogatásban részesíthetők köre

2. § (1) Helyi önkormányzati támogatásban azok az arra rászoruló magyar állampolgárok, ill. letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok részesíthetők, akik 18. életévüket betöltötték és a településen állandó bejelentett lakással rendelkeznek, ill. kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezáltal a községben letelepednek.

(2) Házastársak kizárólag együtt részesíthetők helyi támogatásban, és csak akkor, ha támogatással érintett ingatlanon mindketten egymás között egyenlő arányú tulajdoni illetőséget szereznek.

(3) Külföldi állampolgárok kizárólag akkor részesíthetők támogatásban, ha

a) ingatlanszerzésükben állampolgárságukra tekintettel nincsenek korlátozva és

b) a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmük elbírálása folyamatban van. (Nem szükséges ezen előírt feltétel megléte, ha a házastársak egyike magyar állampolgár.)

(4) A támogatás megítélésénél előnyben részesülnek a fiatal házasok, a két vagy többgyermekes családok.

A helyi támogatás felhasználása

3. § (1) Helyi támogatás nyújtható a település közigazgatási területén lévő

a) építési telek vásárlásához,

b) magántulajdonú lakóház építéséhez,

c) magántulajdonban álló új, használt, vagy értékesítés céljára épített lakás vásárlásához,

d) nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításához,

e) magántulajdonban álló lakás legalább egy lakószobával történő bővítéséhez, komfort nélküli vagy félkomfortos lakás esetén komfortfokozat növeléséhez.

(2) Támogatás csak az első lakáshoz jutáskor adható és egy alkalommal.

(3) Építési telek vásárlása esetén a vásárlónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az építkezést 3 éven belül megkezdi. Ezen kötelezettségvállalás határidejét kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 1 évre meg lehet hosszabbítani.

(4) A támogatás a jogos lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó szobaszámú, átlagos költségszintű lakás, telek megszerzéséhez adható. Fiatal házasok esetében a lakásigény mértékének megállapításánál két vállalt gyermek figyelembe vehető.

A támogatás formája és mértéke

4. § (1) A támogatás formája: kamatmentes kölcsön és önkormányzati tulajdonú építési telek vásárlása esetén vissza nem térítendő támogatás.

(2) A kamatmentes kölcsön és támogatás mértéke:

a) építési telek vásárlása esetén legfeljebb 300.000 Ft. (Önkormányzat által biztosított építési telek esetében maximum a telek forgalmi értéke.)

b) magántulajdonú lakóház építése esetén legfeljebb 350.000 Ft.

c) magántulajdonú lakóház vásárlása esetén legfeljebb 200.000 Ft.

d) nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakítása esetén legfeljebb 200.000 Ft.

e) lakás felújítása, bővítése, komfortfokozatának növelése esetén legfeljebb 150.000 Ft.

Kizáró okok

5. § (1) Nem adható támogatás annak, aki

a) öt éven belül előző lakását kisebbre, vagy alacsonyabb komfortfokozatúra cserélte,

b) öt éven belül előző lakását magánforgalomban elidegenítette,

c) lakását vagy annak helyiségeit bérbeadás vagy fizetővendéglátás útján hasznosítja,

d) a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozójától szerzi meg a házas ingatlan tulajdonjogát

e) önkényes lakásfoglaló.

(2) Nem adható támogatás, ha

a) a kérelmező vagy a vele együtt lakó, együtt költöző személy valamelyikét korábban az önkormányzat lakáscélú támogatásban részesítette,

b) a kérelmező a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette,

c) a képviselőtestület által lakástámogatás céljára visszatartott éves keretösszeg kimerült,

d) a támogatás visszafizetése a kérelmező vagyoni és jövedelmi viszonyaira tekintettel nem biztosított

e) a kérelmező és a vele együtt lakó, együtt költöző személyek számát figyelembe véve az 1 főre jutó havi nettó átlagos jövedelme családok esetében a mindenkori nettó minimálbér másfélszeresét, egyedülállók esetében pedig a kétszeresét meghaladja,

f) a lakás vételára – lakossági szabadforgalomban történő lakásvásárlás esetén – meghaladja a 3 millió forintot.

Kölcsönszerződés, teljesítési idő

6. § (1) Kamatmentes kölcsön legfeljebb 10 évre adható, amit havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. Indokolt esetben – munkanélküliség, betegség, közeli hozzátartozó halála – alacsonyabb összegű havi törlesztést, illetve fizetési halasztást engedélyezhet a képviselőtestület. A fizetési halasztás esetén a visszafizetési határidő legfeljebb 13 év lehet.

(2) A kamatmentes kölcsön változatlan feltételekkel fenntartható, ha a kölcsönnel vásárolt vagy épített lakást a tulajdonos

a) egyeneságbeli rokona, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha, vagy nevelőszülője javára,

b) házasság felbontása esetén a házastársi vagyonközösség megszüntetése érdekében idegeníti el.

Szerződést biztosító mellékkötelezettség

7. § A támogatás összege és járulékai erejéig az érintett ingatlanra az ingatlannyilvántartásba a kölcsön törlesztése, illetve futamidejére elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

Változás a felek személyében

8. § (1) Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített a képviselőtestület jóváhagyásával elbocsátható a szerződésből.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a szerződésből kilépni kívánó fél a hátralévő tartozás arányos részét megfizette, a támogatással érintett lakáson fennálló tulajdoni illetőséget (használati jogát) teljesen elveszítette és a szerződésben maradó fél részéről a ráeső tartozás visszafizetése biztosított.

Szerződésszegés

9. § (1) A fennálló tartozás visszafizetése annak mindenkori törvényes kamataival egyösszegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített

a) kéthavi törlesztő részlettel késedelembe esik, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít, és ezen tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi,

b) a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával vagy más módon befolyásolta,

c) a támogatás összegét a szerződésben rögzített céltól eltérően használta fel,

d) a lakás építését a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belül nem kezdi meg, vagy attól engedély nélkül eltér.

(2) Az (1) pontban felmerült esetekben – körjegyzőség által tett kezdeményezésre – a képviselőtestület döntése alapján indítható eljárás.

Eljárási szabályok

10. § (1) A lakáscélú támogatással kapcsolatos ügyekben a képviselőtestület dönt.

(2) Képviselőtestület az (1) pont szerinti döntését évente április 30-ig hozza meg. (Amennyiben az igényelt támogatási összegen felül még keretösszeg áll rendelkezésre, úgy a testületi döntés a későbbi igények során folyamatosan meghozható.)

Az eljárás megindítása

11. § (1) Az eljárás kérelemre indul meg, mely kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell az abban megjelölt mellékleteket is.

(2) Támogatás iránti kérelmet évente február 28-ig lehet a körjegyzőségre eljuttatni.

(3) A (2) bekezdésben szereplő határidőn túl érkező kérelmek kielégítése csak a fennmaradó szabad – lakástámogatás céljára tervezett – keretösszeg mértékéig teljesíthető.

Helyszíni szemle

12. § (1) Támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően az ügyfél vagyoni viszonyai, lakáskörülményei tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A helyszíni szemlét a körjegyzőség ügyintézője tartja meg, s annak eredményéről tájékoztatja a döntést hozó képviselőtestületet.

(3) Nem kell helyszíni szemlét tartani, ha a kérelemből megállapítható, hogy az igénylővel szemben az 5. §-ban felsorolt kizáró ok áll fenn.

13. § (1) A döntést a Körjegyzőség hajtja végre, melynek során gondoskodik a kölcsönszerződés elkészítéséről, annak érvényes megkötéséről, valamint a 7. §-ban meghatározott szerződést biztosító mellékkötelezettség bejegyeztetéséről és az esetleges egyéb feladatok ellátásáról.

(2) Körjegyzőség a megkötött szerződés alapján gondoskodik a támogatás összegének kiutalásáról és a visszafizetések nyilvántartásának vezetéséről.

Vegyes, értelmező és záró rendelkezések

14. § Körjegyzőség a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri. Azonnal tájékoztatja a polgármestert azon ügyfelekről, akik részletfizetési kötelezettségüknek felszólításukat követően sem tettek eleget. A támogatás teljes összegének visszafizetése esetén gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettség törléséről.

15. § (1) E rendelet alkalmazásában: Jövedelem: a lakástámogatási hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve minden személyi jövedelemadó alá eső rendszeres és nem rendszeres pénzbeli juttatás és a családi pótlék.

(2) A jövedelemszámítás módja fiatal házasok esetén: a gyermekkel még nem rendelkező fiatal házasok esetén, ha az egy főre jutó jövedelem meghaladná a mindenkori minimálbér másfélszeresét, akkor az egy főre jutó jövedelmet úgy kell számítani, mintha már két gyermek megszületett volna.

(3) Fiatal házasok: akik 35. életévüket külön-külön nem töltötték be, és a házasságukat a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül kötötték meg.

(4) Együtt költöző a támogatást kérő és közeli hozzátartozója: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha és nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, aki a támogatással érintett lakásba költözik.

(5) Együttlakók: mindazon személyek, akik az együttköltöző fogalmába beletartoznak és legalább egy éve a támogatáskérővel azonos címen laknak.

(6) A 8. § (1) bekezdésében indokolt esetnek tekintendő különösen, ha gyermek vagy újabb gyermek születik, avagy orvosilag igazolt szempontból is szükséges a támogatással érintett lakás elidegenítése, cseréje.

(7) Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak különösen, ha egyik kérelmező sem rendelkezik munkaviszonnyal vagy munkaviszonyból származó jövedelemmel. Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak akkor sem, ha akár mindkét fél, akár egyik fél munkaviszonyban állása ellenére az egy főre jutó havi nettó átlagos jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétharmadát.

(8) A munkaviszonyból származó jövedelemmel egy tekintet alá esik a főállású anyasági segély, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, valamint a GYES, GYED és az árvaellátás.

16. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba és hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2000.(II.10.) és az 5/1991. (VI.26.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 3/1991.(V.6.) számú lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról szóló önkormányzati rendelet. A hatálybalépést megelőzően iktatott és még el nem bírált ügyekben e rendelet szabályait kell alkalmazni.