Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (III.30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2014. 11. 04- 2019. 08. 30Felsőrajk község képviselő testületének 2/2011 (III.30..) önkormányzati rendelete
Felsőrajk Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 2/2011.(III.30.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben
2014-11-04-tól 2019-08-30-ig
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének
5/2013.(VI.26.) önkormányzati rendeletével módosított 2/2011.(III.30.) számú rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról[1]
(egységes szerkezetben)
Felsőrajk Község Önkormányzata az Alkotmány 44/A.§.(1) bekezdés e/ pontjában, “A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. – továbbiakban: Ötv. - 18. §. (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:
1.Általános rendelkezések
1. §
Az Önkormányzat
(1) Megnevezése: Felsőrajk Község Önkormányzata
(továbbiakban: önkormányzat)
(2) Székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth utca 8.
(3) Működési területe: Felsőrajk község közigazgatási területe
(4) A település főbb adatait az 1. függelék tartalmazza
(5) Felsőrajk, Alsórajk, Kerecseny, Pötréte és Orosztony települések az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre
Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal néven, amelynek székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., és amely Kerecseny, Orosztony községek illetékességi területére vonatkozóan állandó kirendeltséget tart fenn: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. címen.[2]
(6) Az Önkormányzat jogi személy[3]
2. §
(1) Az önkormányzat jelképeiről, címer, zászló és a pecsét használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, középen Magyarország címerével, körben a „Felsőrajk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
- a testület által adományozott okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(4) Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály teszi kötelezővé.
(5) A közös hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal.
A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.[4]
A helyi önkormányzás általános szabályai
3. §
Az önkormányzati jogok
(1) Az önkormányzat jogait az Mötv. rendelkezései alapján gyakorolja.
(2) A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható.
(3) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést.
(4)[5] A lakosság véleményének megismerése érdekében a (3) bekezdésben foglalt ügyekben a képviselő-testület lakossági fórumot tart, amelynek tárgyát, helyét és időpontját legkésőbb 8 nappal előbb az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.
(5)[6] Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselőtestülete, annak felhatalmazására
b) bizottsága,
c) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete,
d) a polgármester
e) helyi népszavazás
f) az önkormányzat társulása
g) a jegyző
hozhat.
4. §
A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.
3.Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. §
(1)[7] Az önkormányzat kötelező feladatai ellátására a Mötv. és egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2)[8] Az önkormányzat önként vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a Mötv. 12.§ (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.
(3)[9] Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben legalább 3 hónappal korábban – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(4) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait a 2. számú függelék tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat– és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - a Mötv. 41.§ (4) bekezdésében[10] foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló törvény az irányadó.
6. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület át nem ruháztató hatáskörét a Mötv. 42.§-a[11] szabályozza.
(2) Polgármesterre történő hatáskör átruházást az ágazati rendeletek tartalmazzák.
(3)[12] A képviselő-testület egyes hatásköreit a bizottságaira, illetve a polgármesterre, társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja.
(4)[13] Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.”
(5)[14] Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatosan a képviselő-testület bármikor tájékoztatást kérhet, utasítást adhat, hatáskörét visszavonhatja.”
(6)[15]
4. A képviselő-testület szervezete, működése[16]
7. §
A képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a
3. számú függelék tartalmazza.
5. A képviselőtestület ülései
8.§
- A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint ( évente legalább egy alkalommal) közmeghallgatást tart.
(2)[17] A közmeghallgatás helyéről és idejéről legalább 8 nappal korábban, a képviselő-testület az önkormányzat hirdetőtábláján közzétett meghívóval tájékoztatja a lakosságot.
6. Alakuló ülés
9.§
(1) A képviselőtestület az alakuló ülését a Mötv. rendelkezései szerint kell megtartani.
(2)[18]
7. Rendes ülés
10.§
- Képviselőtestület munkaterve szerint, évente legalább hat ülést tart, munkanapokon és hivatali munkaidőn túl.
- Képviselőtestület a polgármester javaslatára, évente a naptári év szerinti első rendes ülésen, elfogadja a testület munkatervét.
8. Rendkívüli ülés
11.§
(1) Az elnök a képviselőtestület üléseit a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2) A képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a Mötv.-ben meghatározottak szerint
b) a jegyző polgármesternek átadott írásos kérelmére,
c)[19]
9. A képviselő-testület összehívásának rendje
12.§
- A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben ő is akadályoztatva van, akkor az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület üléseit.[23]
(2) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a hivatalban, míg a közmeghallgatások esetében a Rajki Zsigmond Művelődési Házban tartja. (A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg.)
Amennyiben a megtárgyalásra kerülő napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.
(3) A testületi ülést rendszerint keddi napra hívja össze a polgármester. Ettől kivételes esetben - határidő betartása miatt vagy sürgős döntést igénylő ügy esetén - eltérhet.
Az ülés kezdete: - téli időszámítás alatt: 18.00 óra
- nyári időszámítás alatt: 19.00 óra
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(5)[24] A meghívónak tartalmaznia kell:
- Az ülés helyét, időpontját.
- A javasolt napirendet.
- Az előadók nevét.
- A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, anyagokat.
(7) [25] A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként meg kell hívni:
- önkormányzati intézmény vezetőjét,
- kormányhivatal törvényességi felügyelőjét,
- településen működő civil szervezeteket, a Polgárőrséget, a Közép Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületet, illetve a Sportegyesületet .
- [26]A rendezési terv, esélyegyenlőségi terv, közbiztonsági beszámoló, sportkoncepció tárgyalása esetén a testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgykör szerinti, településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.
- [27]A képviselő-testület gazdasági programját a választópolgárok véleményének megismerése érdekében, annak elfogadása előtt, falugyűlésen kell ismertetni
13.§
Írásos előterjesztésnek minősül:
a) a költségvetéssel, a végrehajtásával, a zárszámadással kapcsolatos előterjesztés,
b) rendelettervezet
c) amelyet a képviselőtestület írásban kér. Ezt legkésőbb az előző ülésen meg kell határozni.
14. §
(1) A hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a hivatalban.
(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a jegyzőt,
- a napirend tárgya szerint érintett személyeket,
10.A képviselő-testület ülése, az ülések nyilvánossága
15.§[28]
(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben,
- zárt ülést tart továbbá a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.
(3)A zárt ülésen a Mötv.46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.
(4)A zárt üléssel kapcsolatos közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a polgármester biztosítja.
15/A. §[29]
- A hallgatóság nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.
- Ha a hallgatóság az ülés rendjét zavarja, az elnök a rendzavarást, vagy ha annak kiléte nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
- Zárt ülés elrendelésére és azon résztvevők körére vonatkozóan a Mötv. szabályai az irányadók.
(4) Amennyiben az érintett nem kéri zárt ülés tartását, erről legkésőbb a napirend tárgyalásának kezdetéig írásban kell nyilatkoznia.
11. Sürgősségi indítvány
16. §
(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű vagy minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőzően, az ülés kezdetekor írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
12. Interpelláció, kérdés
17. §[30]
- Interpelláció a képviselőnek a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, vagy a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben feltett kérdése.
- A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válasz után az interpellálónak viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja e.
- Ha a kérdező nem fogadja el a választ, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.
Amennyiben a képviselő-testület döntésével a választ elutasította, az interpelláltnak 15 napon belül írásban kell a választ megadnia.
18.§
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) Képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz a képviselő-testület ülésén kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(3) Képviselő és a testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
13. Ügyrendi javaslat
19.§
(1) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó képviselői javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.
(3) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület azonnal vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb 1 perc időtartamban tehető.
14. A tanácskozás rendje, szavazás
20. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
- a napirend előadója – amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt legfeljebb 5 perc időtartamú kiegészítőt tarthat,
- ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre, az előadó legfeljebb 10 perc időtartamú kiegészítést tehet.
b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
- az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk,
- az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig írásban bejelentették a polgármesternek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3)[31] A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
21. §
(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról. A határozat szó szerinti szövegét szavazásra bocsátás előtt ismertetni kell.
(2)[32] A képviselő-testület döntéshozatalából a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a mulasztó képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.
(3[33]) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül
- a gazdasági program elfogadásához
- az önkormányzat vagyonával, tulajdonával történő rendelkezéshez,
- hitelfelvételhez,
- sürgősségi indítvány elfogadásához,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.
(4) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Szavazni "igen", "nem", "tartózkodik" szavazatokkal lehet.
A szavazás eredményének megállapítását követően az ülést vezető elnök kihirdeti a döntést.
15. Titkos szavazás
22.§[34]
(1) Ha a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással kell dönteni, azt az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az Ügyrendi Bizottság egy tagja által kiosztott üres szavazólapra az elnök által szóban feltett kérdésre, vagy javaslatra a képviselő-testület tagjai írásban szavaznak „igennel”, „nemmel”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel, majd a szavazólapot összehajtva azt az Ügyrendi Bizottság tagjának átadják. A szavazatokat az Ügyrendi Bizottság 2 tagja számolja össze, az eredményt ismertetik az elnökkel. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3)A titkos szavazás több javaslat, vagy jelölt közötti döntés esetén úgy is történhet, hogy a szavazólapon előre feltüntetett javaslatokból, vagy jelöltekből – előzetesen e kérdésben az elnök javaslatára egyszerű többséggel határozva –, egyet vagy többet a képviselő-testület tagjai aláhúzással jelölnek meg, - egy, vagy több körben, amíg valamelyik javaslat, vagy jelölt megkapja a szükséges szavazat-többséget.”
(4) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. A zárt ülésen önkormányzati hatósági, valamint más ügyben hozott határozat nyilvános ülésen történő kihirdetése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályok rendelkezéseit nem sértheti.
16. Név szerinti szavazás
23.§
- [35]A képviselő-testület név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint, továbbá a
(2) bekezdésben foglalt esetekben tarthat.
(2[36]) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el személyi kérdésekben és a vagyonával való rendelkezéskor, amennyiben azt bármelyik képviselő indítványozza. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.
(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni, amelyhez csatolni kell a szavazásról a képviselő aláírásával hitelesített névsort.
(5)[37] A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg és közli a képviselő-testülettel. Ha a szavazás eredménye felől bármely képviselőben kétség merül fel és ezért a szavazás megismétlését kéri, az elnök a szavazást köteles egy alkalommal megismételtetni.
(6) [38]
24. §
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Felsőrajk Község Önkormányzatának ……/év (hó,nap) számú képviselő-testületi határozata.
A zárt ülés határozat jelölése a következő: Felsőrajk község Önkormányzatának ……/Z/év (hó,nap) számú Képviselő-testületi határozata.
Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CLX. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) A képviselő-testület határozata a döntést, a végrehajtásra vonatkozó határidőt, valamint a végrehajtásért felelős személy megnevezését tartalmazza
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de nem számozott formában dönt:
- napirend meghatározásáról,
- képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszról
- kérdésre adott válasz elfogadásáról
- ügyrendi kérdésekről
(4) A testületi határozatokról a jegyzőség betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
17. Képviselőtestületek együttes ülése
25.§[39]
(1) A közös fenntartású intézmények (közös hivatal, társulások) működésével kapcsolatos feladataikat a képviselő-testületek együttes ülésen is gyakorolhatják az érintett önkormányzatok részvételével.
(2) A közös fenntartású intézmények működésével kapcsolatosan bármely polgármester kezdeményezheti együttes ülés tartását. A kezdeményezésről a polgármesterek 5 napon belül döntenek.
26.§
(1) Az együttes ülés összehívásáról az általános szabályzat szerint Felsőrajk község polgármestere gondoskodik.
(2) Az együttes képviselő-testületi üléseket Felsőrajk község polgármestere vezeti.
(3) Az együttes ülések akkor határozatképesek, ha a képviselőtestületek külön-külön is határozatképesek.
(4) Az együttes ülések rendeletalkotására, határozat hozatalára, nyílt és zárt ülésére, a titkos szavazásra, a név szerinti szavazásra, a tanácskozás rendjének fenntartására, jegyzőkönyv tartalmi előírásaira, annak nyilvántartására, rendeleteinek és határozatainak számozására az SZMSZ-ben foglaltak az irányadók.
(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét a polgármesterek és a jegyző írja alá.
(6) Az együttes testületi ülés rendeleteinek jelölése:
„…../ER/év(hó,nap) sz. Együttes képviselő-testületi rendelet.”
Az együttes testületi ülés határozatainak jelölése:
„…../E/év(hó,nap) sz. Együttes képviselő-testületi határozat..”
18. A tanácskozás rendjének fenntartása
27. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.
c) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A képviselő-testület ülésén mobil telefon használata tilos.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
19. A jegyzőkönyv
28. §
(1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek formai és tartalmi elemeire a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.[40]
(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melynek 1 példányát
a) a jegyző kezel, évente kötetbe kell kötni és meg kell őrizni a jegyzőségen.
b) a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet elkülönítetten kell kezelni, azt zárt helyen kell tárolni.
c) 1 példányt a felettes szervhez kell felterjeszteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, illetőleg mindazokat az iratokat, amelyek a jegyzőkönyvben foglalt döntésekhez kapcsolódnak.
A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4)[41] A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon felül:
- külön indítványra a kisebbségi véleményt,
- a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat
és határozatokat,
- az ülés bezárásának az időpontját.
20. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. §[43]
A képviselő-testület a jogszabályban szabályozott kötelező rendeletalkotási ügyeken kívül kapott felhatalmazás alapján – a helyi társadalmi viszonyok rendezésére, önkormányzati rendeletet alkot.
30. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a települési képviselők,
- az önkormányzati bizottságok elnökei,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
- a kisebbségi önkormányzat testülete,
- önkormányzati társulás tagjai.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése:
a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.
b) A tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
c) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
a) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
- a lakossági közvélemény-kutatás.
b) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A lakossági véleményeket összefoglalva a rendelettervezethez mellékelni kell.
c) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
c) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. Jelölése az alábbi:
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../év(hó,nap) önkormányzati rendelete.[44]
21. Az önkormányzati rendelet kihirdetése, hatályosulása
31. §
(1) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.[45]
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról.
32. §
(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(5) A jegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.
22. A települési képviselő
33. §
A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
23. A bizottsági feladatok és szervezet
34. §
(1) [46] A képviselő-testület a Mötv. 57. § (1) bekezdésében és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
- Ügyrendi Bizottság
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 4. függeléke rögzíti.
(3) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(4) A bizottság feladatai:
-polgármester, képviselőtestületi tagok vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása,
ellenőrzése,
-polgármester illetményének emelésére javaslattétel,
-polgármester, képviselőtestületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata,
-a képviselőtestület munkatervében szükségesnek tartott előterjesztések benyújtása,
véleményezése.
24. A bizottsági működés főbb szabályai
35. §
(1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
A bizottsági jegyzőkönyv 1 példányát a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a felettes szervnek.
(3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
25. A polgármester
36. §
(1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban tölti be.
Feladatait a Mötv.-ben szabályozottak szerint végzi.
(2) A polgármester fogadóóráját az 5. függelék tartalmazza.
(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv., valamint egyéb jogszabályok határozzák meg.
(4)[47]A polgármester e tisztségéről a képviselőtestülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
(5)[48]A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság Elnökének.
(6)[49]A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet, amelyek nem tartoznak a Mötv. 42. §-ába:
- bérleti, haszonbérleti, közterület-használati ügyek,
- eszközbeszerzés,- vásárlás, szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás legfeljebb 500 ezer Ft értékhatárig,
- közszolgáltatási, kivitelezési és egyéb szerződések módosítása, felmondása,
- önkormányzati tulajdonnal, ingatlanokkal kapcsolatos hozzájárulások (vezetékjog, telekalakítás, útkezelői hozzájárulás, stb.)”
26. Alpolgármester
37. §.
(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2)[50] A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével, törvény eltérő rendelkezése hiányában.”
27. A hivatal és a jegyző
38. §
(1)[51] A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Alsórajk, Kerecseny, Orosztony, Pötréte községek testületével közösen egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: „ Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth utca 8.
(2)[52] A hivatali létszámot, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a közös hivatalt alapító megállapodás (Alapító Okirat) rögzíti. A hivatal alapításáról szóló megállapodást az SZMSZ 6.függeléke tartalmazza.
(3) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a jegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselő-testületek ülésére.
(4) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes vagy külön-külön ülése dönt:
a) a jegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, fegyelmi büntetésének kiszabásáról,
b) a Hivatal ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,
c/ a Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
(5) A jegyzővel kapcsolatos „egyéb” munkáltatói jogokat Felsőrajk község polgármestere gyakorolja.
(6) A jegyző feladatait a Mötv.-ben foglaltak szerint látja el.
A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) Minden hét pénteki munkanapján (8 és 9 óra között) Pötréte községben
fogadónapot tart.
b) Akadályoztatása és távolléte esetén köteles és jogosult helyettesítéséről gondoskodni.
c) A jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén helyettesítéséről a képviselő-testületek gondoskodnak.
28. A képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó
általános szabályai
39. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Mötv. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jár el.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(5) [53]Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:
a) Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában a Hivatal székhelyeként. A közös hivatal egyéb feladatokat is elláthat társulás keretében, külön megállapodás alapján, melyet az érintett képviselőtestületek kötnek.
b) Az óvodai nevelésről való feladatellátást Arany János Napköziotthonos Óvoda Intézményi Társulása székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., társulási formában biztosítja a képviselőtestület, melyről szóló Társulási megállapodást az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza.
c) A képviselő-testületet a Társulási Tanácsokban a polgármester képviseli.
d/ Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, székhelye: Zalaszentmihály.
e/ Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás, székhelye: 8761 Pacsa, Csány L.u.1.
29. Helyi népszavazás kezdeményezése
40. §
(1) A képviselőtestület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte.
(2) A helyi népszavazásra egyebekben a vonatkozó törvény előírásai az irányadók.[54]
41.§
(1) A helyi népszavazás lebonyolításában résztvevőket (választási bizottság és a választási iroda tagjai) külön díjazás illeti meg, amelyek alapja az országgyűlési képviselők választásának pénzügyi normatívája.
(2) A népszavazás költségei az önkormányzatot terhelik.
30. Lakossági fórumok
42.§
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával a település polgárai és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a közös hivatal hirdetőtábláján, a helyi kábeltelevízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
43. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a település polgárai és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Körjegyzőség hivatali hirdetőtábláján és a helyi kábeltelevízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt, és a Körjegyzőség köztisztviselőit.
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a körjegyző gondoskodik.
31. Az önkormányzat vagyona
44. §
(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a külön vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké. A kötelezettség vállalás ellenjegyzésére a körjegyző jogosult.
(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(6) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
32. Az önkormányzat költségvetése
45. §
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. A költségvetés tárgyalás főbb elemei:
a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül:
- a bevételi források,
- azok bővítésének lehetőségei,
- a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása,
- az igények és a célkitűzések egyeztetése,
- a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
- a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
c) a közmeghallgatást követően tárgyalja meg a képviselőtestület a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet,
d) a költségvetési javaslat tartalmazza:
- a bevételi forrásokat,
- a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként),
- a felújítási előirányzatokat célonként,
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
- a önkormányzat költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,
- az általános és a
- céltartalékot.
- a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) – (4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
33. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
46. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a közös hivatal[55] látja el. E körben különösen:
a) A PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi az Államkincstár területi szerve részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Igényli az Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat.
d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra.
(3) Az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
47. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat pénzügyi ellenőrzéséről a képviselő-testület belső ellenőr megbízásával is gondoskodik.
35. Felterjesztési jog
48. §
A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatos felterjesztés jogát a Mötv.[56] szabályozza.
36. Záró rendelkezések
49. §
(1) Az SZMSZ 2011. április 1.-én lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ-t a körjegyzőség hirdetőtábláján, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni.
(4) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2003.(IV.25.) számú, valamint az ezt módosító 7/2005.(X.19.) számú, és a 7/2007.(VI.29.) számú, önkormányzati rendeletek.
Felsőrajk, 2011. március 29.
Vigh László Pálfy Lajosné
polgármester mb.körjegyző
Kihirdetés napja:
2011. március 30.
Pálfy Lajosné
mb. körjegyző