Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (III.30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2019. 08. 31- 2019. 09. 02Felsőrajk község képviselő testületének 2/2011 (III.30..) önkormányzati rendelete
Felsőrajk Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 2/2011.(III.30.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben
2019-08-31-tól 2019-09-02-ig
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének
5/2013.(VI.26.) önkormányzati rendeletével módosított 2/2011.(III.30.) számú rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról[1]
(egységes szerkezetben)
Felsőrajk Község Önkormányzata az Alkotmány 44/A.§.(1) bekezdés e/ pontjában, “A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. – továbbiakban: Ötv. - 18. §. (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:
1.Általános rendelkezések
1. §
Az Önkormányzat
(1) Megnevezése: Felsőrajk Község Önkormányzata
(továbbiakban: önkormányzat)
(2) Székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth utca 8.
(3) Működési területe: Felsőrajk község közigazgatási területe
(4) A település főbb adatait az 1. függelék tartalmazza
(5) Felsőrajk, Alsórajk, Kerecseny, Pötréte és Orosztony települések az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre
Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal néven, amelynek székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., és amely Kerecseny, Orosztony községek illetékességi területére vonatkozóan állandó kirendeltséget tart fenn: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. címen.[2]
(6) Az Önkormányzat jogi személy[3]
2. §
(1) Az önkormányzat jelképeiről, címer, zászló és a pecsét használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, középen Magyarország címerével, körben a „Felsőrajk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
- a testület által adományozott okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(4) Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály teszi kötelezővé.
(5) A közös hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal.
A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.[4]
A helyi önkormányzás általános szabályai
3. §
Az önkormányzati jogok
(1) Az önkormányzat jogait az Mötv. rendelkezései alapján gyakorolja.
(2) A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható.
(3) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést.
(4)[5] A lakosság véleményének megismerése érdekében a (3) bekezdésben foglalt ügyekben a képviselő-testület lakossági fórumot tart, amelynek tárgyát, helyét és időpontját legkésőbb 8 nappal előbb az önkormányzat hirdetőtábláján közzé teszi.
(5)[6] Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselőtestülete, annak felhatalmazására
b) bizottsága,
c) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete,
d) a polgármester
e) helyi népszavazás
f) az önkormányzat társulása
g) a jegyző
hozhat.
4. §
A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.
3.Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. §
(1)[7] Az önkormányzat kötelező feladatai ellátására a Mötv. és egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2)[8] Az önkormányzat önként vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a Mötv. 12.§ (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.
(3)[9] Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben legalább 3 hónappal korábban – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(4) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait a 2. számú függelék tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat– és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - a Mötv. 41.§ (4) bekezdésében[10] foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló törvény az irányadó.
6. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület át nem ruháztató hatáskörét a Mötv. 42.§-a[11] szabályozza.
(2) Polgármesterre történő hatáskör átruházást az ágazati rendeletek tartalmazzák.
(3)[12] A képviselő-testület egyes hatásköreit a bizottságaira, illetve a polgármesterre, társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja.
(4)[13] Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.”
(5)[14] Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatosan a képviselő-testület bármikor tájékoztatást kérhet, utasítást adhat, hatáskörét visszavonhatja.”
(6)[15]
4. A képviselő-testület szervezete, működése[16]
7. §
A képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a
3. számú függelék tartalmazza.
5. A képviselőtestület ülései
8.§
- A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint ( évente legalább egy alkalommal) közmeghallgatást tart.
(2)[17] A közmeghallgatás helyéről és idejéről legalább 8 nappal korábban, a képviselő-testület az önkormányzat hirdetőtábláján közzétett meghívóval tájékoztatja a lakosságot.
6. Alakuló ülés
9.§
(1) A képviselőtestület az alakuló ülését a Mötv. rendelkezései szerint kell megtartani.
(2)[18]
7. Rendes ülés
10.§
- Képviselőtestület munkaterve szerint, évente legalább hat ülést tart, munkanapokon és hivatali munkaidőn túl.
- Képviselőtestület a polgármester javaslatára, évente a naptári év szerinti első rendes ülésen, elfogadja a testület munkatervét.
8. Rendkívüli ülés
11.§
(1) Az elnök a képviselőtestület üléseit a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2) A képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a Mötv.-ben meghatározottak szerint
b) a jegyző polgármesternek átadott írásos kérelmére,
c)[19]
9. A képviselő-testület összehívásának rendje
12.§
- A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben ő is akadályoztatva van, akkor az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület üléseit.[23]
(2) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a hivatalban, míg a közmeghallgatások esetében a Rajki Zsigmond Művelődési Házban tartja. (A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg.)
Amennyiben a megtárgyalásra kerülő napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.
(3) A testületi ülést rendszerint keddi napra hívja össze a polgármester. Ettől kivételes esetben - határidő betartása miatt vagy sürgős döntést igénylő ügy esetén - eltérhet.
Az ülés kezdete: - téli időszámítás alatt: 18.00 óra
- nyári időszámítás alatt: 19.00 óra
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(5)[24] A meghívónak tartalmaznia kell:
- Az ülés helyét, időpontját.
- A javasolt napirendet.
- Az előadók nevét.
- A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, anyagokat.
(7) [25] A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként meg kell hívni:
- önkormányzati intézmény vezetőjét,
- kormányhivatal törvényességi felügyelőjét,
- településen működő civil szervezeteket, a Polgárőrséget, a Közép Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületet, illetve a Sportegyesületet .
- [26]A rendezési terv, esélyegyenlőségi terv, közbiztonsági beszámoló, sportkoncepció tárgyalása esetén a testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgykör szerinti, településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.
- [27]A képviselő-testület gazdasági programját a választópolgárok véleményének megismerése érdekében, annak elfogadása előtt, falugyűlésen kell ismertetni
13.§
Írásos előterjesztésnek minősül:
a) a költségvetéssel, a végrehajtásával, a zárszámadással kapcsolatos előterjesztés,
b) rendelettervezet
c) amelyet a képviselőtestület írásban kér. Ezt legkésőbb az előző ülésen meg kell határozni.
14. §
(1) A hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a hivatalban.
(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a jegyzőt,
- a napirend tárgya szerint érintett személyeket,
10.A képviselő-testület ülése, az ülések nyilvánossága
15.§[28]
(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben,
- zárt ülést tart továbbá a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.
(3)A zárt ülésen a Mötv.46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.
(4)A zárt üléssel kapcsolatos közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a polgármester biztosítja.
15/A. §[29]
- A hallgatóság nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.
- Ha a hallgatóság az ülés rendjét zavarja, az elnök a rendzavarást, vagy ha annak kiléte nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
- Zárt ülés elrendelésére és azon résztvevők körére vonatkozóan a Mötv. szabályai az irányadók.
(4) Amennyiben az érintett nem kéri zárt ülés tartását, erről legkésőbb a napirend tárgyalásának kezdetéig írásban kell nyilatkoznia.
11. Sürgősségi indítvány
16. §
(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű vagy minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőzően, az ülés kezdetekor írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
12. Interpelláció, kérdés
17. §[30]
- Interpelláció a képviselőnek a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, vagy a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben feltett kérdése.
- A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válasz után az interpellálónak viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja e.
- Ha a kérdező nem fogadja el a választ, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.
Amennyiben a képviselő-testület döntésével a választ elutasította, az interpelláltnak 15 napon belül írásban kell a választ megadnia.
18.§
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) Képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz a képviselő-testület ülésén kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(3) Képviselő és a testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
13. Ügyrendi javaslat
19.§
(1) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó képviselői javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.
(3) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület azonnal vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb 1 perc időtartamban tehető.
14. A tanácskozás rendje, szavazás
20. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
- a napirend előadója – amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt legfeljebb 5 perc időtartamú kiegészítőt tarthat,
- ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre, az előadó legfeljebb 10 perc időtartamú kiegészítést tehet.
b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
- az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk,
- az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig írásban bejelentették a polgármesternek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3)[31] A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
21. §
(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról. A határozat szó szerinti szövegét szavazásra bocsátás előtt ismertetni kell.
(2)[32] A képviselő-testület döntéshozatalából a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a mulasztó képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.
(3[33]) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül
- a gazdasági program elfogadásához
- az önkormányzat vagyonával, tulajdonával történő rendelkezéshez,
- hitelfelvételhez,
- sürgősségi indítvány elfogadásához,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.
(4) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Szavazni "igen", "nem", "tartózkodik" szavazatokkal lehet.
A szavazás eredményének megállapítását követően az ülést vezető elnök kihirdeti a döntést.
15. Titkos szavazás
22.§[34]
(1) Ha a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással kell dönteni, azt az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az Ügyrendi Bizottság egy tagja által kiosztott üres szavazólapra az elnök által szóban feltett kérdésre, vagy javaslatra a képviselő-testület tagjai írásban szavaznak „igennel”, „nemmel”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel, majd a szavazólapot összehajtva azt az Ügyrendi Bizottság tagjának átadják. A szavazatokat az Ügyrendi Bizottság 2 tagja számolja össze, az eredményt ismertetik az elnökkel. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3)A titkos szavazás több javaslat, vagy jelölt közötti döntés esetén úgy is történhet, hogy a szavazólapon előre feltüntetett javaslatokból, vagy jelöltekből – előzetesen e kérdésben az elnök javaslatára egyszerű többséggel határozva –, egyet vagy többet a képviselő-testület tagjai aláhúzással jelölnek meg, - egy, vagy több körben, amíg valamelyik javaslat, vagy jelölt megkapja a szükséges szavazat-többséget.”
(4) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. A zárt ülésen önkormányzati hatósági, valamint más ügyben hozott határozat nyilvános ülésen történő kihirdetése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályok rendelkezéseit nem sértheti.
16. Név szerinti szavazás
23.§
- [35]A képviselő-testület név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint, továbbá a
(2) bekezdésben foglalt esetekben tarthat.
(2[36]) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el személyi kérdésekben és a vagyonával való rendelkezéskor, amennyiben azt bármelyik képviselő indítványozza. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.
(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni, amelyhez csatolni kell a szavazásról a képviselő aláírásával hitelesített névsort.
(5)[37] A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg és közli a képviselő-testülettel. Ha a szavazás eredménye felől bármely képviselőben kétség merül fel és ezért a szavazás megismétlését kéri, az elnök a szavazást köteles egy alkalommal megismételtetni.
(6) [38]
24. §
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Felsőrajk Község Önkormányzatának ……/év (hó,nap) számú képviselő-testületi határozata.
A zárt ülés határozat jelölése a következő: Felsőrajk község Önkormányzatának ……/Z/év (hó,nap) számú Képviselő-testületi határozata.
Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CLX. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) A képviselő-testület határozata a döntést, a végrehajtásra vonatkozó határidőt, valamint a végrehajtásért felelős személy megnevezését tartalmazza
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de nem számozott formában dönt:
- napirend meghatározásáról,
- képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszról
- kérdésre adott válasz elfogadásáról
- ügyrendi kérdésekről
(4) A testületi határozatokról a jegyzőség betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
17. Képviselőtestületek együttes ülése
25.§[39]
(1) A közös fenntartású intézmények (közös hivatal, társulások) működésével kapcsolatos feladataikat a képviselő-testületek együttes ülésen is gyakorolhatják az érintett önkormányzatok részvételével.
(2) A közös fenntartású intézmények működésével kapcsolatosan bármely polgármester kezdeményezheti együttes ülés tartását. A kezdeményezésről a polgármesterek 5 napon belül döntenek.
26.§
(1) Az együttes ülés összehívásáról az általános szabályzat szerint Felsőrajk község polgármestere gondoskodik.
(2) Az együttes képviselő-testületi üléseket Felsőrajk község polgármestere vezeti.
(3) Az együttes ülések akkor határozatképesek, ha a képviselőtestületek külön-külön is határozatképesek.
(4) Az együttes ülések rendeletalkotására, határozat hozatalára, nyílt és zárt ülésére, a titkos szavazásra, a név szerinti szavazásra, a tanácskozás rendjének fenntartására, jegyzőkönyv tartalmi előírásaira, annak nyilvántartására, rendeleteinek és határozatainak számozására az SZMSZ-ben foglaltak az irányadók.
(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét a polgármesterek és a jegyző írja alá.
(6) Az együttes testületi ülés rendeleteinek jelölése:
„…../ER/év(hó,nap) sz. Együttes képviselő-testületi rendelet.”
Az együttes testületi ülés határozatainak jelölése:
„…../E/év(hó,nap) sz. Együttes képviselő-testületi határozat..”
18. A tanácskozás rendjének fenntartása
27. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.
c) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A képviselő-testület ülésén mobil telefon használata tilos.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
19. A jegyzőkönyv
28. §
(1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek formai és tartalmi elemeire a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.[40]
(2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melynek 1 példányát
a) a jegyző kezel, évente kötetbe kell kötni és meg kell őrizni a jegyzőségen.
b) a zárt ülésről készített jegyzőkönyvet elkülönítetten kell kezelni, azt zárt helyen kell tárolni.
c) 1 példányt a felettes szervhez kell felterjeszteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, illetőleg mindazokat az iratokat, amelyek a jegyzőkönyvben foglalt döntésekhez kapcsolódnak.
A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4)[41] A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon felül:
- külön indítványra a kisebbségi véleményt,
- a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat
és határozatokat,
- az ülés bezárásának az időpontját.
20. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. §[43]
A képviselő-testület a jogszabályban szabályozott kötelező rendeletalkotási ügyeken kívül kapott felhatalmazás alapján – a helyi társadalmi viszonyok rendezésére, önkormányzati rendeletet alkot.
30. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a települési képviselők,
- az önkormányzati bizottságok elnökei,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
- a kisebbségi önkormányzat testülete,
- önkormányzati társulás tagjai.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése:
a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.
b) A tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
c) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
a) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
- a lakossági közvélemény-kutatás.
b) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A lakossági véleményeket összefoglalva a rendelettervezethez mellékelni kell.
c) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
c) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. Jelölése az alábbi:
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../év(hó,nap) önkormányzati rendelete.[44]
21. Az önkormányzati rendelet kihirdetése, hatályosulása
31. §
(1) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.[45]
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról.
32. §
(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(5) A jegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.
22. A települési képviselő
33. §
A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
23. A bizottsági feladatok és szervezet
34. §
(1) [46] A képviselő-testület a Mötv. 57. § (1) bekezdésében és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
- Ügyrendi Bizottság
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 4. függeléke rögzíti.
(3) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(4) A bizottság feladatai:
-polgármester, képviselőtestületi tagok vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása,
ellenőrzése,
-polgármester illetményének emelésére javaslattétel,
-polgármester, képviselőtestületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata,
-a képviselőtestület munkatervében szükségesnek tartott előterjesztések benyújtása,
véleményezése.
24. A bizottsági működés főbb szabályai
35. §
(1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
A bizottsági jegyzőkönyv 1 példányát a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a felettes szervnek.
(3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
25. A polgármester
36. §
(1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban tölti be.
Feladatait a Mötv.-ben szabályozottak szerint végzi.
(2) A polgármester fogadóóráját az 5. függelék tartalmazza.
(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv., valamint egyéb jogszabályok határozzák meg.
(4)[47]A polgármester e tisztségéről a képviselőtestülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
(5)[48]A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság Elnökének.
(6)[49]A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet, amelyek nem tartoznak a Mötv. 42. §-ába:
- bérleti, haszonbérleti, közterület-használati ügyek,
- eszközbeszerzés,- vásárlás, szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás legfeljebb 500 ezer Ft értékhatárig,
- közszolgáltatási, kivitelezési és egyéb szerződések módosítása, felmondása,
- önkormányzati tulajdonnal, ingatlanokkal kapcsolatos hozzájárulások (vezetékjog, telekalakítás, útkezelői hozzájárulás, stb.)”
26. Alpolgármester
37. §.
(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2)[50] A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével, törvény eltérő rendelkezése hiányában.”
27. A hivatal és a jegyző
38. §
(1)[51] A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Alsórajk, Kerecseny, Orosztony, Pötréte községek testületével közösen egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: „ Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth utca 8.
(2)[52] A hivatali létszámot, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a közös hivatalt alapító megállapodás (Alapító Okirat) rögzíti. A hivatal alapításáról szóló megállapodást az SZMSZ 6.függeléke tartalmazza.
(3) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a jegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselő-testületek ülésére.
(4) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes vagy külön-külön ülése dönt:
a) a jegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, fegyelmi büntetésének kiszabásáról,
b) a Hivatal ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,
c/ a Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
(5) A jegyzővel kapcsolatos „egyéb” munkáltatói jogokat Felsőrajk község polgármestere gyakorolja.
(6) A jegyző feladatait a Mötv.-ben foglaltak szerint látja el.
A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) Minden hét pénteki munkanapján (8 és 9 óra között) Pötréte községben
fogadónapot tart.
b) Akadályoztatása és távolléte esetén köteles és jogosult helyettesítéséről gondoskodni.
c) A jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén helyettesítéséről a képviselő-testületek gondoskodnak.
28. A képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó
általános szabályai
39. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Mötv. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jár el.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(5) [53]Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:
a) Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában a Hivatal székhelyeként. A közös hivatal egyéb feladatokat is elláthat társulás keretében, külön megállapodás alapján, melyet az érintett képviselőtestületek kötnek.
b) Az óvodai nevelésről való feladatellátást Arany János Napköziotthonos Óvoda Intézményi Társulása székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., társulási formában biztosítja a képviselőtestület, melyről szóló Társulási megállapodást az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza.
c) A képviselő-testületet a Társulási Tanácsokban a polgármester képviseli.
d/ Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, székhelye: Zalaszentmihály.
e/ Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás, székhelye: 8761 Pacsa, Csány L.u.1.
29. Helyi népszavazás kezdeményezése
40. §
(1) A képviselőtestület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte.
(2) A helyi népszavazásra egyebekben a vonatkozó törvény előírásai az irányadók.[54]
41.§
(1) A helyi népszavazás lebonyolításában résztvevőket (választási bizottság és a választási iroda tagjai) külön díjazás illeti meg, amelyek alapja az országgyűlési képviselők választásának pénzügyi normatívája.
(2) A népszavazás költségei az önkormányzatot terhelik.
30. Lakossági fórumok
42.§
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával a település polgárai és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a közös hivatal hirdetőtábláján, a helyi kábeltelevízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
43. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a település polgárai és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Körjegyzőség hivatali hirdetőtábláján és a helyi kábeltelevízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt, és a Körjegyzőség köztisztviselőit.
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a körjegyző gondoskodik.
31. Az önkormányzat vagyona
44. §
(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a külön vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké. A kötelezettség vállalás ellenjegyzésére a körjegyző jogosult.
(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(6) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
32. Az önkormányzat költségvetése
45. §
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. A költségvetés tárgyalás főbb elemei:
a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül:
- a bevételi források,
- azok bővítésének lehetőségei,
- a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása,
- az igények és a célkitűzések egyeztetése,
- a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
- a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
c) a közmeghallgatást követően tárgyalja meg a képviselőtestület a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet,
d) a költségvetési javaslat tartalmazza:
- a bevételi forrásokat,
- a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként),
- a felújítási előirányzatokat célonként,
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
- a önkormányzat költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,
- az általános és a
- céltartalékot.
- a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) – (4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
33. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
46. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a közös hivatal[55] látja el. E körben különösen:
a) A PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi az Államkincstár területi szerve részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Igényli az Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat.
d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra.
(3) Az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
47. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat pénzügyi ellenőrzéséről a képviselő-testület belső ellenőr megbízásával is gondoskodik.
35. Felterjesztési jog
48. §
A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatos felterjesztés jogát a Mötv.[56] szabályozza.
36. Záró rendelkezések
49. §
(1) Az SZMSZ 2011. április 1.-én lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ-t a körjegyzőség hirdetőtábláján, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni.
(4) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2003.(IV.25.) számú, valamint az ezt módosító 7/2005.(X.19.) számú, és a 7/2007.(VI.29.) számú, önkormányzati rendeletek.
Felsőrajk, 2011. március 29.
Vigh László Pálfy Lajosné
polgármester mb.körjegyző
Kihirdetés napja:
2011. március 30.
Pálfy Lajosné
mb. körjegyző
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011.(III.30.) számú önkormányzati rendelete a
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
(Módosításokkal egységes szerkezetben, a legutóbbi módosítások dőlt betűvel.)
Felsőrajk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében és a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazáson alapuló jogalkotói hatáskörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatról a következőket rendeli el:[54]
1.Általános rendelkezések
1. §
Az Önkormányzat
(1) Megnevezése: Felsőrajk Község Önkormányzata
(továbbiakban: önkormányzat)
(2) Székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth utca 8.
(3) Működési területe: Felsőrajk község közigazgatási területe
(4) A település főbb adatait az 1. függelékartalmazza
Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal néven, amelynek székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., és amely Kerecseny, Orosztony községek illetékességi területére vonatkozóan állandó kirendeltséget tart fenn: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége 8744 Orosztony, Szent Imre u. 1. címen.[55]
(6) Az Önkormányzat jogi személy[56]
(7) A Szervezeti Működési Szabályzatról szóló 2/2011. (III.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) vonatkozó rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.[57]
2. §
(1) Az önkormányzat jelképeiről, címer, zászló és a pecsét használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, középen Magyarország címerével, körben a „Felsőrajk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
- a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
- a testület által adományozott okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(4) Az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyarország címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály teszi kötelezővé.
(5) A közös hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere található, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal.
A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.[58]
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
3. §
(1) Az önkormányzat jogait az Mötv. rendelkezései alapján gyakorolja.
(2) A helyi önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható.
(3) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést.
(5)[59] Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselőtestülete, annak felhatalmazására
b) bizottsága,
c) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete,
d) a polgármester
e) helyi népszavazás
f) az önkormányzat társulása
g) a jegyző
hozhat.
4. §
A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.
3.Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. §
(1)[60] Az önkormányzat kötelező feladatai ellátására a Mötv. és egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2)[61] Az önkormányzat önként vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a Mötv. 12.§ (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.
(3)[62] Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben legalább 3 hónappal korábban – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(4) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait a 2. számú függelék tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat– és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - a Mötv. 41.§ (4) bekezdésében[63] foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló törvény az irányadó.
6. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület át nem ruháztató hatáskörét a Mötv. 42.§-a[64] szabályozza.
(2) Polgármesterre történő hatáskör átruházást az ágazati rendeletek tartalmazzák.
(3)[65] A képviselő-testület egyes hatásköreit a bizottságaira, illetve a polgármesterre, társulására, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja.
(4)[66] Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.”
(5)[67] Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel kapcsolatosan a képviselő-testület bármikor tájékoztatást kérhet, utasítást adhat, hatáskörét visszavonhatja.”
(6)[68]
4. A képviselő-testület szervezete, működése[69]
7. §
A képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a
3. számú függelék tartalmazza.
5. A képviselőtestület ülései
8.§
- A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint ( évente legalább egy alkalommal) közmeghallgatást tart.
(2)[70] A közmeghallgatás helyéről és idejéről legalább 8 nappal korábban, a képviselő-testület az önkormányzat hirdetőtábláján közzétett meghívóval tájékoztatja a lakosságot.
6. Alakuló ülés
9.§
(1) A képviselőtestület az alakuló ülését a Mötv. rendelkezései szerint kell megtartani.
(2)[71]
7. Rendes ülés
10.§
- Képviselőtestület munkaterve szerint, évente legalább hat ülést tart, munkanapokon és hivatali munkaidőn túl.
- Képviselőtestület a polgármester javaslatára, évente a naptári év szerinti első rendes ülésen, elfogadja a testület munkatervét.
8. Rendkívüli ülés
11.§
(1) Az elnök a képviselőtestület üléseit a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(2) A képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a Mötv.-ben meghatározottak szerint
b) a jegyző polgármesternek átadott írásos kérelmére,
c)[72]
9. A képviselő-testület összehívásának rendje
12.§
- A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, amennyiben ő is akadályoztatva van, akkor az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület üléseit.[76]
(2) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a hivatalban, míg a közmeghallgatások esetében a Rajki Zsigmond Művelődési Házban tartja. (A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg.)
Amennyiben a megtárgyalásra kerülő napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.
(3) A testületi ülést rendszerint keddi napra hívja össze a polgármester. Ettől kivételes esetben - határidő betartása miatt vagy sürgős döntést igénylő ügy esetén - eltérhet.
Az ülés kezdete: - téli időszámítás alatt: 18.00 óra
- nyári időszámítás alatt: 19.00 óra
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(5)[77] A meghívónak tartalmaznia kell:
- Az ülés helyét, időpontját.
- A javasolt napirendet.
- Az előadók nevét.
- A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, anyagokat.
(7) [78] A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként meg kell hívni:
- önkormányzati intézmény vezetőjét,
- kormányhivatal törvényességi felügyelőjét,
- településen működő civil szervezeteket, a Polgárőrséget, a Közép Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületet, illetve a Sportegyesületet .
- [79]A rendezési terv, esélyegyenlőségi terv, közbiztonsági beszámoló, sportkoncepció tárgyalása esetén a testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgykör szerinti, településen működő önszerveződő közösségek képviselőit.
- [80]A képviselő-testület gazdasági programját a választópolgárok véleményének megismerése érdekében, annak elfogadása előtt, falugyűlésen kell ismertetni
13.§
Írásos előterjesztésnek minősül:
a) a költségvetéssel, a végrehajtásával, a zárszámadással kapcsolatos előterjesztés,
b) rendelettervezet
c) amelyet a képviselőtestület írásban kér. Ezt legkésőbb az előző ülésen meg kell határozni.
14. §
(1) A hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a hivatalban.
(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a jegyzőt,
- a napirend tárgya szerint érintett személyeket,
10.A képviselő-testület ülése, az ülések nyilvánossága
15.§[81]
(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben,
- zárt ülést tart továbbá a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.
(3)A zárt ülésen a Mötv.46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.
(4)A zárt üléssel kapcsolatos közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a polgármester biztosítja.
15/A. §[82]
- A hallgatóság nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.
- Ha a hallgatóság az ülés rendjét zavarja, az elnök a rendzavarást, vagy ha annak kiléte nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
- Zárt ülés elrendelésére és azon résztvevők körére vonatkozóan a Mötv. szabályai az irányadók.
(4) Amennyiben az érintett nem kéri zárt ülés tartását, erről legkésőbb a napirend tárgyalásának kezdetéig írásban kell nyilatkoznia.
11. Sürgősségi indítvány
16. §
(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű vagy minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőzően, az ülés kezdetekor írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
12. Interpelláció, kérdés
17. §[83]
- Interpelláció a képviselőnek a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez, vagy a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyben feltett kérdése.
- A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válasz után az interpellálónak viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja e.
- Ha a kérdező nem fogadja el a választ, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.
Amennyiben a képviselő-testület döntésével a választ elutasította, az interpelláltnak 15 napon belül írásban kell a választ megadnia.
18.§
(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) Képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz a képviselő-testület ülésén kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(3) Képviselő és a testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
13. Ügyrendi javaslat
19.§
(1) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó képviselői javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.
(3) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület azonnal vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb 1 perc időtartamban tehető.
14. A tanácskozás rendje, szavazás
20. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
- a napirend előadója – amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt legfeljebb 5 perc időtartamú kiegészítőt tarthat,
- ha a napirendnek csak a kivonata került írásban kiküldésre, az előadó legfeljebb 10 perc időtartamú kiegészítést tehet.
b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
- az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk,
- az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig írásban bejelentették a polgármesternek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3)[84] A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
21. §
(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról. A határozat szó szerinti szövegét szavazásra bocsátás előtt ismertetni kell.
(2)[85] A képviselő-testület döntéshozatalából a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával a mulasztó képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.
(3[86]) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül
- a gazdasági program elfogadásához
- az önkormányzat vagyonával, tulajdonával történő rendelkezéshez,
- hitelfelvételhez,
- sürgősségi indítvány elfogadásához,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.
(4) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Szavazni "igen", "nem", "tartózkodik" szavazatokkal lehet.
A szavazás eredményének megállapítását követően az ülést vezető elnök kihirdeti a döntést.
15. Titkos szavazás
22.§[87]
(1) Ha a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazással kell dönteni, azt az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az Ügyrendi Bizottság egy tagja által kiosztott üres szavazólapra az elnök által szóban feltett kérdésre, vagy javaslatra a képviselő-testület tagjai írásban szavaznak „igennel”, „nemmel”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel, majd a szavazólapot összehajtva azt az Ügyrendi Bizottság tagjának átadják. A szavazatokat az Ügyrendi Bizottság 2 tagja számolja össze, az eredményt ismertetik az elnökkel. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
(3)A titkos szavazás több javaslat, vagy jelölt közötti döntés esetén úgy is történhet, hogy a szavazólapon előre feltüntetett javaslatokból, vagy jelöltekből – előzetesen e kérdésben az elnök javaslatára egyszerű többséggel határozva –, egyet vagy többet a képviselő-testület tagjai aláhúzással jelölnek meg, - egy, vagy több körben, amíg valamelyik javaslat, vagy jelölt megkapja a szükséges szavazat-többséget.”
(4) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell. A zárt ülésen önkormányzati hatósági, valamint más ügyben hozott határozat nyilvános ülésen történő kihirdetése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabályok rendelkezéseit nem sértheti.
16. Név szerinti szavazás
23.§
- [88]A képviselő-testület név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdése szerint, továbbá a
(2) bekezdésben foglalt esetekben tarthat.
(2[89]) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el személyi kérdésekben és a vagyonával való rendelkezéskor, amennyiben azt bármelyik képviselő indítványozza. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.
(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni, amelyhez csatolni kell a szavazásról a képviselő aláírásával hitelesített névsort.
(5)[90] A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg és közli a képviselő-testülettel. Ha a szavazás eredménye felől bármely képviselőben kétség merül fel és ezért a szavazás megismétlését kéri, az elnök a szavazást köteles egy alkalommal megismételtetni.
(6) [91]
24. §
(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Felsőrajk Község Önkormányzatának ……/év (hó,nap) számú képviselő-testületi határozata.
A zárt ülés határozat jelölése a következő: Felsőrajk község Önkormányzatának ……/Z/év (hó,nap) számú Képviselő-testületi határozata.
Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben[92] foglalt rendelkezések az irányadóak.
(2) A képviselő-testület határozata a döntést, a végrehajtásra vonatkozó határidőt, valamint a végrehajtásért felelős személy megnevezését tartalmazza
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de nem számozott formában dönt:
- napirend meghatározásáról,
- képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszról
- kérdésre adott válasz elfogadásáról
- ügyrendi kérdésekről
(4) A testületi határozatokról a jegyzőség betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
17. Képviselőtestületek együttes ülése
25.§[93]
(1) A közös fenntartású intézmények (közös hivatal, társulások) működésével kapcsolatos feladataikat a képviselő-testületek együttes ülésen is gyakorolhatják az érintett önkormányzatok részvételével.
(2) A közös fenntartású intézmények működésével kapcsolatosan bármely polgármester kezdeményezheti együttes ülés tartását. A kezdeményezésről a polgármesterek 5 napon belül döntenek.
26.§
(1) Az együttes ülés összehívásáról az általános szabályzat szerint Felsőrajk község polgármestere gondoskodik.
(2) Az együttes képviselő-testületi üléseket Felsőrajk község polgármestere vezeti.
(3) Az együttes ülések akkor határozatképesek, ha a képviselőtestületek külön-külön is határozatképesek.
(4) Az együttes ülések rendeletalkotására, határozat hozatalára, nyílt és zárt ülésére, a titkos szavazásra, a név szerinti szavazásra, a tanácskozás rendjének fenntartására, jegyzőkönyv tartalmi előírásaira, annak nyilvántartására, rendeleteinek és határozatainak számozására az SZMSZ-ben foglaltak az irányadók.
(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét a polgármesterek és a jegyző írja alá.
(6) Az együttes testületi ülés rendeleteinek jelölése:
„…../ER/év(hó,nap) sz. Együttes képviselő-testületi rendelet.”
Az együttes testületi ülés határozatainak jelölése:
„…../E/év(hó,nap) sz. Együttes képviselő-testületi határozat..”
18. A tanácskozás rendjének fenntartása
27. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.
c) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A képviselő-testület ülésén mobil telefon használata tilos.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
19. A jegyzőkönyv
28. §
(1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek formai és tartalmi elemeire a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.[94]
- [95]A testületi ülésekről készült jegyzőkönyveket a jegyző kezeli, a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket a hivatal helyiségében zárt helyen kell tárolni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, illetőleg mindazokat az iratokat, amelyek a jegyzőkönyvben foglalt döntésekhez kapcsolódnak.
A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4)[96] A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon felül:
- külön indítványra a kisebbségi véleményt,
- a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat
és határozatokat,
- az ülés bezárásának az időpontját.
(5)[97]
20. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. §[98]
A képviselő-testület a jogszabályban szabályozott kötelező rendeletalkotási ügyeken kívül kapott felhatalmazás alapján – a helyi társadalmi viszonyok rendezésére, önkormányzati rendeletet alkot.
30. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a települési képviselők,
- az önkormányzati bizottságok elnökei,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,
- a kisebbségi önkormányzat testülete,
- önkormányzati társulás tagjai.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése:
a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.
b) A tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
c) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
a) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
- a lakossági közvélemény-kutatás.
b) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A lakossági véleményeket összefoglalva a rendelettervezethez mellékelni kell.
c) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
c) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. Jelölése az alábbi:
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../év(hó,nap) önkormányzati rendelete.[99]
21. Az önkormányzati rendelet kihirdetése, hatályosulása
31. §
(1) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.[100]
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról.
32. §
(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
(5) A jegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.
22. A települési képviselő
33. §
A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
23. A bizottsági feladatok és szervezet
34. §
(1) [101] A képviselő-testület a Mötv. 57. § (1) bekezdésében és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
- Ügyrendi Bizottság
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát az SZMSZ 4. függeléke rögzíti.
(3) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(4) A bizottság feladatai:
-polgármester, képviselőtestületi tagok vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása,
ellenőrzése,
-polgármester illetményének emelésére javaslattétel,
-polgármester, képviselőtestületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata,
-a képviselőtestület munkatervében szükségesnek tartott előterjesztések benyújtása,
véleményezése.
24. A bizottsági működés főbb szabályai
35. §
(1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
A bizottsági jegyzőkönyv 1 példányát a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a felettes szervnek.
(3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
25. A polgármester
36. §
(1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban tölti be.
Feladatait a Mötv.-ben szabályozottak szerint végzi.
(2) A polgármester fogadóóráját az 5. függelék tartalmazza.
(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv., valamint egyéb jogszabályok határozzák meg.
(4)[102]A polgármester e tisztségéről a képviselőtestülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.
(5)[103]A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság Elnökének.
(6) [104]A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben döntést hozhat:
a) egyébként a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról, amennyiben a késedelem az érintett, vagy családja egészségét, létfenntartását súlyosan veszélyezteti,
b)önkormányzati intézmények, épületek működésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos megrendelésekről és beszerzésekről egymillió forint értékhatárig.
(7)[105],[106]A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet, amelyek nem tartoznak a Mötv. 42. §-ába:
- bérleti, haszonbérleti, közterület-használati ügyek,
- eszközbeszerzés,- vásárlás, szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás legfeljebb 500 ezer Ft értékhatárig,
- közszolgáltatási, kivitelezési és egyéb szerződések módosítása, felmondása,
- önkormányzati tulajdonnal, ingatlanokkal kapcsolatos hozzájárulások (vezetékjog, telekalakítás, útkezelői hozzájárulás, stb.)”
26. Alpolgármester
37. §.
(1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2)[107] A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével, törvény eltérő rendelkezése hiányában.”
27. A hivatal és a jegyző
38. §
(1)[108] A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Alsórajk, Kerecseny, Orosztony, Pötréte községek testületével közösen egységes hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: „ Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth utca 8.
(2)[109] A hivatali létszámot, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a közös hivatalt alapító megállapodás (Alapító Okirat) rögzíti. A hivatal alapításáról szóló megállapodást az SZMSZ 6.függeléke tartalmazza.
(3) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a jegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a képviselő-testületek ülésére.
(4) [110]A jegyző kinevezése a Mötv. 83.§ b) pontjának megfelelően történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat Felsőrajk község polgármestere gyakorolja.
A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a közös önkormányzati hivatal ügyrendje tartalmazza.
A hivatal ügyrendjének tervezetét a hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.
- [111]A jegyző feladata a Mötv-ben foglaltakon túl az önkormányzati szervek törvényes és jogszerű működésének biztosítása. Ennek érdekében:
a) tájékoztatást nyújt a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságnak a hatáskörüket, működésüket érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) megvizsgálja az írásos előterjesztések jogszerűségét,
c) a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén a szavazást megelőzően törvényességi észrevételt tehet,
d) amennyiben a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester döntésével, működésével vagy egyébként az önkormányzati működés során jogszabálysértést észlel, jelzi azt a döntéshozónak.
(6) A jegyző feladatait a Mötv.-ben foglaltak szerint látja el.
A jegyző egyéb főbb feladatai:
a)Minden hét pénteki munkanapján (8 és 9 óra között) Pötréte községben
fogadónapot tart.
b) Akadályoztatása és távolléte esetén köteles és jogosult helyettesítéséről gondoskodni.
c) [112]
28. A képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó
általános szabályai
39. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során a Mötv. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jár el.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(5) [113]Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:
a) Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában a Hivatal székhelyeként. A közös hivatal egyéb feladatokat is elláthat társulás keretében, külön megállapodás alapján, melyet az érintett képviselőtestületek kötnek.
b) Az óvodai nevelésről való feladatellátást Arany János Napköziotthonos Óvoda Intézményi Társulása székhelye: 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8., társulási formában biztosítja a képviselőtestület, melyről szóló Társulási megállapodást az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza.
c) A képviselő-testületet a Társulási Tanácsokban a polgármester képviseli.
d/ Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, székhelye: Zalaszentmihály.
e/ Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás, székhelye: 8761 Pacsa, Csány L.u.1.
29. Helyi népszavazás kezdeményezése
40. §
(1) A képviselőtestület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte.
(2) A helyi népszavazásra egyebekben a vonatkozó törvény előírásai az irányadók.[62]
41.§
(1) A helyi népszavazás lebonyolításában résztvevőket (választási bizottság és a választási iroda tagjai) külön díjazás illeti meg, amelyek alapja az országgyűlési képviselők választásának pénzügyi normatívája.
- A népszavazás költségei az önkormányzatot terhelik.
30. Lakossági fórumok
42.§
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával a település polgárai és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a közös hivatal hirdetőtábláján, a helyi kábeltelevízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
43. §
(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a település polgárai és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Körjegyzőség hivatali hirdetőtábláján és a helyi kábeltelevízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a körjegyzőt, és a Körjegyzőség köztisztviselőit.
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a körjegyző gondoskodik.
31. Az önkormányzat vagyona
44. §
(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjairól külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
(4) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a külön vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké. A kötelezettség vállalás ellenjegyzésére a körjegyző jogosult.
(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(6) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
32. Az önkormányzat költségvetése
45. §
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. A költségvetés tárgyalás főbb elemei:
a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül:
- a bevételi források,
- azok bővítésének lehetőségei,
- a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása,
- az igények és a célkitűzések egyeztetése,
- a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
- a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
c) a közmeghallgatást követően tárgyalja meg a képviselőtestület a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet,
d) a költségvetési javaslat tartalmazza:
- a bevételi forrásokat,
- a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként),
- a felújítási előirányzatokat célonként,
- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
- a önkormányzat költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,
- az általános és a
- céltartalékot.
- a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) – (4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
33. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
46. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a közös hivatal[63] látja el. E körben különösen:
a) A PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi az Államkincstár területi szerve részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Igényli az Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat.
d) Gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét.
f) Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
g) Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
h) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra.
(3) Az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
47. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat pénzügyi ellenőrzéséről a képviselő-testület belső ellenőr megbízásával is gondoskodik.
35. Felterjesztési jog
48. §
A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatos felterjesztés jogát a Mötv.[64] szabályozza.
36. Záró rendelkezések
49. §
(1) Az SZMSZ 2011. április 1.-én lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ-t a körjegyzőség hirdetőtábláján, mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni.
(4) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2003.(IV.25.) számú, valamint az ezt módosító 7/2005.(X.19.) számú, és a 7/2007.(VI.29.) számú, önkormányzati rendeletek.
Felsőrajk, 2011. március 29.
Vigh László Pálfy Lajosné
polgármester mb.körjegyző
Kihirdetés napja:
2011. március 30.
Pálfy Lajosné
mb. körjegyző
1. Függelék
Felsőrajk Község Önkormányzatának 2/2011.(III.30.) számú rendeletéhez
FELSŐRAJK KÖZSÉG FŐBB ADATAI
Lakosság száma 2010. január 1-jén 768 fő, ebből férfi 392 fő, nő 376 fő.
Lakások száma: 319 db
Területe 2054 ha 7262 m2
8 évfolyamos általános iskola
Vezetője: Kósa Istvánné alapítványi elnök
Munkahely: Deák Ferenc Suli Harmónia – 2007 Gyermekeket Segítő Alapítvány által fenntartott Általános Iskola
8767 Felsőrajk, Szabadság u. 54.
Telefon:93/354-012.
Arany János Napköziotthonos Óvoda Intézményi Társulás által fenntartott Óvoda
Vezetője: Bogdánné Kató Erzsébet óvónő
Munkahely: Felsőrajk, Szabadság u. 52. Telefon: 93/354-005.
Háziorvosi szolgálat
Vezetője: Dr. Rosta László orvos
Munkahely: Felsőrajk, Szabadság u. 48. Telefon: 93/354-004.
Rajki Zsigmond Művelődési Ház
Felsőrajk, Szabadság u. 54. Telefon: 93/354-379.
Alsórajk, Felsőrajk, Pötréte Tanulóinak Esélyegyenlőségéért Közalapítvány
Vezető: Tóth Béla tanár
Munkahely: Deák Ferenc Suli Harmónia Általános Iskola és Óvoda
8784 Kehidakustány, Deák F. u. 3.
Telefon: 93/354-012.
Lakás: Felsőrajk, Szabadság u. 44/A.
Polgárőrség
Vezető: Czémán László
Lakás: Felsőrajk, Petőfi u. 56. Telefon: 93/354-056.
Helyettes: Varga Norbert
Lakás: Felsőrajk, Petőfi u. 22. Telefon: 93/354-230.
Sportegyesület
Vezető: Vigh László sportkör elnöke
Felsőrajk, Szabadság u.-i futballpálya
Telefon: 93/354-001. Fax: 93/554-019.
Lakás: Felsőrajk, Szabadság u. 45. Telefon: 93/354-107.
Telefon: 06-30/334-5656
-2-
Polgármesteri Hivatal
Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal
Felsőrajk, Kossuth u. 8. Telefon: 93/354-001.
93/554-018. Fax: 93/554-019.
Egyházközség
Vezető: Csonka Nándor plébános
Lakás: Felsőrajk, Hegyaljai utca 4.
Tel.: 06/20/370-6744
Védőnői Szolgálat
Vezető: Varga Éva védőnő
Munkahely: Felsőrajk, Szabadság u. 50. Telefon: 93/354-350.
Lakás: Felsőrajk, Szabadság u. 50/a.
A Jövő Vára- számítógépes , információs csomópont
Vezető:
Munkahely: Felsőrajk, Kossuth u.3.
Telefon: 93/554-008.
Telefon/Fax: 93/354-017.
Rajki Vár
Művelődési, kulturális, ifjúsági és szabadidőközpont.
Helye: Felsőrajk, Szabadság u. 1.
2.Függelék
Felsőrajk Község Önkormányzatának 2/2011.(III.30.) számú rendeletéhez.
ÖNKÉNT VÁLLALT ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK
Sportegyesület támogatása
3.Függelék
Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselőtestülete
2014. október 12. napján megválasztott tagjainak névsora
Czémán László polgármester Horváth László alpolgármester
Cziráki Zsolt képviselő Varga Norbert képviselő Zsuppánné Horváth Mária képviselő
4. Függelék
Ügyrendi Bizottság névsora
Zsuppánné Horváth Mária elnök
Cziráki Zsolt tag
Varga Norbert tag
5. sz. Függelék
Felsőrajk Község Önkormányzatának 2/2011.(III.30.) számú rendeletéhez.
Polgármester fogadóórája: minden kedden 8.00 órától – 9.00 óráig.
Helye: Polgármesteri Hivatal 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 8. illetve,
Információs Iroda 8767 Felsőrajk, Kossuth u. 3.