Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról
Hatályos: 2026. 01. 01Felsőrajk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról
[1] Felsőrajk Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva
[2] a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXI. törvény 21. § (2) bekezdésben,
[3] valamint 26. §(4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következő rendelet alkotja:
1. § [A rendelet hatálya]
E rendelet hatálya kiterjed Felsőrajk Község Önkormányzat közigazgatási területén minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (továbbiakban: kibocsátó) akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelvezetést alkalmaznak.
2. § [A díjbefizetési kötelezettség]
(1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelvezetést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
(2) Amennyiben a közcsatornát évközben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
3. § [Mentesség a talajterhelési díj fizetése alól]
(1) Nem terheli talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót:
a) akinek ingatlana csak kerti csappal rendelkezik,
b) akinek az ingatlanán a méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 12 m3-t.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő mentesség érvényesítéséhez a talajterhelési díj bevallásakor csatolni kell a rendelet 1. mellékletében szereplő nyilatkozatot.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő mentesség igazolására a szolgáltató részéről az önkormányzati adóhatóság számára megküldött éves kimutatás szolgál.
(4) Kérelemre, tárgyévre mentesíthető a talajterhelési díj megfizetése alól az a lakossági kibocsátó, akinek:
1. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,
2. egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150 %-át.
(5) A rendelet alkalmazásában jövedelemnek minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (l) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem.
4. § [A díjfizetési kötelezettség bevallása]
(1) A kifizetésre kötelezett évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást. A bevallás benyújtásával egyidejűleg történik a tárgyévi díj elszámolása illetve visszaigénylése.
(2) Ha a kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.
(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.
5. § [A talajterhelési díj alapja]
(1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
(2) A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
6. § [Talajterhelési díj mértéke]
(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 5. §-ban meghatározott alapja, a 7. §-ban meghatározott egységdíj* területérzékenységi szorzó.
(2) Az önkormányzati adóhatóság a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatok során – a Ktdt.-ben nem szabályozott esetekben – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény rendelkezéseit alkalmazza.
7. § [Egységdíj mértéke]
(1) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1200,-Ft/m3
(2) Területérzékenységi szorzó: 1,5
8. § [A talajterhelési díj befizetése]
(1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak önadózással kell megállapítani.
(2) A díjfizetésre kötelezett talajterhelési díjfizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásának határidejéig (tárgyévet követő év március 31.) az önkormányzat talajterhelési díj számlájára történő befizetéssel tesz eleget.
9. § [Díjfizetési kötelezettség megszűnése]
(1) A kibocsátó talajterhelési díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:
1. a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,
2. a 2. §-ban foglalt berendezés üzembe helyezése megtörténik,
3. a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.
(2) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétól számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz
10. § [Adatszolgáltatási szabályok]
(1) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a kibocsátót a talajterhelési díj fizetési kötelezettség keletkezéséről és megszűnéséről.
(2) A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége keletkezését, valamint a várható talajterhelési díj összegét a vízszolgáltatás igénybevételét követő 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra szolgáló nyomtatványon.
(3) A kibocsátó talajterhelési fizetési kötelezettsége a 9. §-ban foglaltak szerint szűnik meg.
(4) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a szolgáltatót (Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt.) az e rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátónként a szolgáltatott víz mennyisége, és a külön vízmérőn mért locsolási célú víz mennyisége tekintetében.
(5) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított vállalkozó és vállalkozás az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátónként.
(6) Az adatszolgáltatás benyújtási határideje - az (1) bekezdés kivételével - a tárgyévet követő év március 31., mely adatszolgáltatás a tárgy évet megelőző év adatait tartalmazza.
11. § [Eljárási szabályok]
(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz elhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXXIX. törvény 24. §-a alapján az illetékes önkormányzati adóhatóság látja el.
(2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (Lásd.: 2003.évi LXXXIX. törvény 25. §)
12. § [Értelmező rendelkezések]
E rendelet alkalmazásában:
1. Környezethasználó: az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m3 -t nem haladja meg.
2. Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és - tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldó medence, a kavics/homokszúró(k), amelyek összességében lehetővé teszik - a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén .- a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezését.
3. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel- és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
4. Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított
5. Folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet, az a szakvállalkozó, akit e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.
13. § [ Záró Rendelkezések]
Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 19/2025. (XI. 24.) önkormányzati rendelethez
1. Mentesség igénybevételéhez ............ év
2. Nyilatkozom, hogy a helyi önkormányzat ...................... számú talajterhelési díjról szóló rendelete 3. § (1) bekezdés a pontja alapján díjmentességre jogosult vagyok, mert az ingatlanon kerti csappal rendelkezem.
3. Kelt: .........................................
4. ..............................................