Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2024. 10. 17

Garabonc Község Önkormányzat képviselőtestületénekSzervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.10.17.

Garabonc község Önkormányzata Képviselőtestülete (továbbiakban: Képviselőtestület) a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53 § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendelet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §¹ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Garabonc Község Önkormányzata: Pontos címe: 8747 Garabonc, Fő út 16.

(2) ⁶Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Garabonc Község Önkormányzat Képviselőtestülete

(3) Illetékességi területe: Garabonc község közigazgatási területe.

(4) ⁶A képviselőtestület hivatalának neve:Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal 8747 Garabonc, Fő út 16.

Az önkormányzat jelképei

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és lobogó.

(2) ⁶ A képviselőtestület, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Garabonc Község Képviselőtestülete

b) Garabonc Község Polgármestere

c) Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője

d) Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A képviselőtestület pecsétjét kell használni:

a) a képviselőtestület ülésén készített jegyzőkönyv hitelesítésére,

b) a képviselőtestület által adományozott okleveleken,

(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, külön rendelet állapítja meg.

(5) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatot nem tart fent.

4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkotott.

5. § Az önkormányzat hivatalos lappal nem rendelkezik.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

6. §² (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezési szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.

(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 4.sz. melléklet tartalmazza..

7. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi – rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 2. pontja, az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(2) A képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

8. § (1) A képviselőtestület, hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról az adott feladatkört szabályozó rendeletben dönt.

(2) A képviselőtestület az átruházott hatásköre gyakorlójának u

(3) tasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

9. § A képviselőtestület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. Fejezet

A képviselőtestület működése

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő – testület tagjainak névsorát és lakcímét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt/aljegyző

c) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit.

(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülésen: érintett napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) az illetékes országgyűlési képviselőt

c) a jegyzőt valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan.

d) az intézmények, szervezetek vezetőit,

e) akit a polgármester meghívott az érintett napirendi ponthoz kapcsolódóan.

(5) Az képviselő - testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit papíralapon vagy elektronikus úton a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják .

(6) A képviselő - testületi ülések időpontjáról a lakosságot helyi hirdetőtáblákon kifüggesztése útján kell tájékoztatni, legalább 5 nappal az ülés előtt. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet tekinteni a Közös Önkormányzati Hivatalban.

(7) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 48 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(8) A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt – a község hirdető tábláin való kifüggesztés útján – nyilvánosságra kell hozni.

A képviselőtestület ülése

11. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2)³ A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan a hatáskört vállaló legtöbb szavazatot kapott képviselő gyakorolja..⁵

(3) A képviselőtestület zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.

(4) Hatályon kívül helyezve⁵

(5) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(6) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) a jegyzőkönyv hitelesítésére felkér a képviselő-testület tagjai közül két személyt

d) előterjeszti az ülés napirendjét

(7) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(8) A képviselő-testületi ülésen a lakosság a részére fenntartott helyen részt vehet.

Együttes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok

12. § (1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.

(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

Az előterjesztés

13. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló

b) képviselőtestületi döntést nem igénylő napirend tájékoztatónak minősül.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

A napirendek vitája, döntéshozatal

14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésről.

(9) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

(10) A javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésének szabályai vonatkoznak. Minősített többségű szavazás tárgyköreit az Mötv. 50. §-a szabályozza.

(11) A képviselő - testület a döntéseit nyílt kézfelemeléssel történő szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő – testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(12) Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.

(13) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” szavak használatával szavaznak.

(14) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(15) A képviselő - testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint: .............................. Község Önkormányzatának ...../200... (... [hó] ... [nap]) határozata.

(16) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.

(17) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A titkos szavazás

15. § (1) A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás, az önkormányzat hivatalos pecsétjét tartalmazó szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyv feladata.

(3) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.

Kérdés és interpelláció

16. § (1) Kérdést az önkormányzati képviselőtestület, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal hatáskörébe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.

(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után:

a) polgármestertől, alpolgármestertől,

b) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

c) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésőbb 8 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.

(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.

A tanácskozás rendje

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

18. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok részére,

b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal vezetőjének

(2) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:

a) a távol maradt képviselők nevét,

b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző/aljegyző és két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A jogszabályalkotás és tájékoztatás

19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzat bizottságai,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző/aljegyző

d) lakossági kezdeményezésre.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(3) A rendelet tervezet képviselő - testület elfogadása:

a) A jegyző – a polgármester, és a bizottság(ok) egyetértése esetén a rendelet - tervezetet indokolással együtt a képviselő - testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja: Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban, a hirdetőtáblán, jól látható helyen el kell helyezni. Erről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát

IV. Fejezet

A települési képviselő

20. § A képviselőt az Mötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

A képviselő kötelezettségei

21. § A képviselőnek kötelessége:

a) tevékeny részt venni a képviselő - testület munkájában.

b) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,

f) a személyes érintettségét bejelenteni.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok

22. § (1) A képviselő - testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.

(2) A képviselő - testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő, Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.

(4) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.

A bizottságok működése

23. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. 58. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén a korelnök.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.

(7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(8) A bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvekre az Mötv. 52. § (1) bekezdésében és az SZMSZ 26. § (2) – (3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.

(9) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő - testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VI. Fejezet

A tisztségviselők

24. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. ²

(2)⁴ A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. szabályozza

(3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök tesz javaslatot.

(4) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(5) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban és egyéb jogszabályokban rögzített feladatain túl feladata:

a) segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését

d) ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

e) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,

f) nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,

g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról

h) dönt az éves költségvetés felhasználásának sorrendjéről.

³ (6) A polgármester nem tart fogadóórát

(7) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban dönt olyan pályázatok benyújtásáról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról, amelyhez önerő nem szükséges. Döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

Az alpolgármester

25. § (1) ⁴ A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésre, munkája segítésére 1 fő alpolgármestert választhat.

(2) ⁴ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) ⁴ Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4) ⁴ Az alpolgármester feladataikat – jellegüket, tartalmukat tekintve - a polgármester utasításainak megfelelően végzik.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

26. § (1) ⁵Polgármester, alpolgármester helyettesítésére vonatkozó rendelkezést a 11. § tartalmazza.

(2) Az ülés vezetésére a jelen szabályzatban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A jegyző, az aljegyző

27. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, jegyző javaslatára nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.

(2) A jegyzőt, aljegyző tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében meghatározott személy helyettesíti.

VII. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

28. § (1) ⁶A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Garabonc elnevezése: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8747 Garabonc, Fő út 16.

(2) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes Szervezeti és Működési Szabályzat az SZMSZ 1. számú függeléke

VIII. Fejezet

Az önkormányzati társulás

29. § (Az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza az önkormányzati feladatellátás során kötött társulási megállapodásokat, és a társulásra átruházott hatásköröket.

IX. Fejezet

¹Helyi népszavazás

30. § ¹A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

31. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletben rendelkezik.

Az önkormányzat költségvetése

32. § A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111. §.-115. §- ának szabályai és egyéb ágazati jogszabályok vonatkoznak.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az SZMSZ szabályai szerint, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos ügyekben járjon el a testületet folyamatos tájékoztatása mellett.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a jogszabályi előírások alapján.

Nemzetiségek

34. § Települési önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat részére a két fél által kötött megállapodásban rögzítettek szerint biztosítja a rendeltetésszerinti helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználat , feladatok ellátásának feltételeit. A megállapodás az SZMSZ 3 . számú melléklete.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § (1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti 1/2013.( I.31.) ; 9/2010.(X.18.); 6/2010. (VII.28.); 12/2007.(XI.28.) 3/2007.(III.30.); 11/2006.(XI.22.); 10/2006.(X.11.); 13/2002.(XI.04.); 3/2002.(I.24.), 1/2000.(II.14.), 4/1999.(IV.29.); és 3/1996.(III.27.); számú önkormányzati rendeletekkel módosított Garabonc Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 5/1995.(VII.01.) rendelet.

(3) A jelen rendeletben nem szabályozottakra az 1990. évi LXV. tv. rendelkezései az irányadóak.

(4) Az SZMSZ mellékleteivel együtt megküldendő:

a) a képviselő – testület tagjai.

b) a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének

(5) Az SZMSZ mellékletei:

a) A bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök

b) Garabonc Község Önkormányzatánál vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek névsora

c) Együttműködési Megállapodás Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

(6) Koma László polgármester László Árpád jegyző

(6a) Kihirdetve: Garabonc, 2013. április 30.

(6b) László Árpád aljegyző

(6c) ^[1] Módosította Garabonc Község Képviselőtestülete 10/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete, hatályos 2014. november 29.

(6d) ²Módosította Garabonc Község Képviselőtestülete 3/2016. (VI.30.) önkormányzati rendelete, hatályos 2016. június 30.

(6e) ³ Módosította Garabonc Község Képviselőtestülete 14/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete, hatályos 2017. december 27.

(6f) ⁴ Módosította Garabonc Község Képviselőtestülete 6/2018. (VII.17.) önkormányzati rendelete, hatályos 2018. július 12.

(6g) ⁵Módosította Garabonc Község Képviselőtestülete 8/2019. (VII.24.) önkormányzati rendelete, hatályos 2019. július 25.

(6h) ⁶Módosította Garabonc Község Képviselőtestülete 11/2019. (X.24.) önkormányzati rendelete, hatályos 2019. október 25.

(6i) Az SZMSZ függelékei :

1) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

2) ⁶A képviselő – testület névsora

3) ⁶A bizottságok tagjainak névsora

4) Az önkormányzat társulásai

5) Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

(6j) A rendelet egységes szerkezetbe foglalva. Garabonc, 2013. április 30. László Árpád aljegyző

1. melléklet

A bizottsági feladatok jegyzéke, és átruházott hatáskörök

Ügyrendi bizottság feladat és hatásköre:

 közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,

 közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében,

 ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását,

 ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét,

 javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának megállapítására,

 ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást.

A képviselő – testület hatásköréből a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

Polgármester hatáskörébe tartozó ügyek

 engedélyezi a közterület használatot,

 dönt a települési támogatásban

a) közlekedési tanulóbérlet támogatás b) rendkívüli települési támogatás

c) beiskolázási és óvodáztatási támogatás d) szülési segély

 engedélyezi a köztemetést,

 dönt a szociális étkeztetés igénybevételéről,

 elbírálja a Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmeket,

 az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása,

 a Kkt. 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az egyes közútkezelői feladatok ellátása.

2. melléklet⁵

Garabonc Község Önkormányzatnál vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek névsora

1. Takács Zoltán polgármester

2. Nagyné Szabó Edina alpolgármester

3. Kiss Gergő képviselő

4. Kránicz Gergely képviselő

5. Kránicz Péter képviselő

3. melléklet

MEGÁLLAPODÁS

Garabonc Község Önkormányzat, képviseletében eljár: Koma László polgármester– a

továbbiakban: Önkormányzat –,

másrészről Roma Nemzetiségi Önkormányzat Garabonc képviseletében eljár Bogdán Ferenc Elemér elnök – a továbbiakban: RNÖ Garabonc– között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:

Garabonc Község Önkormányzata és Roma Nemzetiségi Önkormányzat Garabonc a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján az RNÖ Garabonc részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei biztosításáról, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, valamint RNÖ Garabonc gazdálkodásának végrehajtásával, elszámolási és nyilvántartási rendjével, kapcsolatban az alábbiakban állapodnak meg.

1. Az Önkormányzat a nemzetiségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja, ennek körében:

szükséges tárgyi és személyi feltételeket;

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckettő órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését;

b) biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, képviselői feladatok ellátásához)

c) gondoskodik a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) gondoskodik a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról;

e) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról; és

f) viseli az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.

A Nemzetiségi Önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételei

1. A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenes használati jogot biztosít heti nyolc órában, minden hétfőn, szerdán 8-12 óráig, a garabonci önkormányzati hivatalban.

2. A helyiség, a berendezési és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot terhelik

3. A nemzetiségi önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti.

4. A nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

5. A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülései előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztéseik, hivatalos levelezés

6. előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a

közös önkormányzati hivatal útján biztosítja.

7. A települési önkormányzat a közös önkormányzati hivatal útján látja el a képviselő- testületi döntések, és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.

8. A települési önkormányzat biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő- testületi ülésein a jegyző, vagy megbízottja a települési önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

9. A felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagjai és tisztségviselői telefonhasználatát.

Gazdálkodás

1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

1.1. A költségvetési koncepció elkészítése

1.1.1 A jegyző, vagy az általa megbízott személy a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható bevételi forrásait.

1.1.2 Az elnök a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót legkésőbb a költségvetési évet megelőző év november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő- testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére. A koncepcióról alkotott határozatot az elnök eljuttatja a jegyzőhöz.

1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése.

1.2.1 A gazdálkodási ügyekre vonatkozóan a települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a közös önkormányzati hivatal pénzügyi ügyintézőjét jelöli ki.

1.2.2 A nemzetiségi önkormányzat elnöke a közös önkormányzati hivatal

által előkészített költségvetési határozat-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a

külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá. A nemzetiségi önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a.) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3.

§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

2.1 Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Az előirányzat- módosítást a jegyző (az általa megbízott pénzügyi ügyintéző) készíti elő.

3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje

3.1 A költségvetés végrehajtása

3.1.1 A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával, költségvetése végrehajtásával kapcsolatos

feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

3.1.2 Kötelezettségvállalás rendje.

A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet.

3.1.3 Ellenjegyzés:

A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a helyi önkormányzat közös önkormányzati hivatal pénzügyi ügyintézője írásban jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.

3.1.4 Utalványozás:

A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után kerülhet sor.

3.1.5 Érvényesítés:

Az érvényesítést a helyi önkormányzat közös önkormányzati hivatalának pénzügyi előadója írásban jogosult végezni.

3.2. A nemzetiségi önkormányzat számlája

3.2.1 A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti, mellyel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a közös önkormányzati hivatal végzi.

3.3 Pénzellátás

3.3.1 A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.

3.3.2 Készpénz a nemzetiségi önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja.

4. Költségvetési információ szolgáltatás rendje

4.1. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

4.1.1 A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. Az elkészített zárszámadási határozattervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő- testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz, a zárszámadási határozattervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét, közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, vagyonkimutatást. A települési önkormányzat hivatala közreműködik a végrehajtásban.

4.2. Vagyon és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

4.2.1 A közös önkormányzati hivatal a nemzeti önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

4.2.2 A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat,) a nemzetiségi önkormányzat elnöke

– vagy a feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a pénzügyi ügyintézőnek leadni.

4.2.3 A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a jegyzője együttesen felelős.

4.2.4 A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról a közös önkormányzati hivatal vezet nyilvántartást. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a pénzügyi ügyintéző számára.

4.3 Egyéb rendelkezések

4.3.1 A települési önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására.

4.3.2 A törzskönyvi nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat a Jegyző végzi. Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.

A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.

Jelen együttműködési megállapodás aláírását követően lép hatályba.

Az együttműködési megállapodást Garabonc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Garabonc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 61/2019. (XI.07.) számú határozatával Roma Nemzetiségi Önkormányzat Garabonc Képviselő-testülete a 17/2019. (XI.25.) számú határozatával módosította.

Garabonc, 2019. november 25.

Koma László Bogdán Ferenc Elemér

polgármester elnök

4. melléklet

Garabonc község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához⁶

Garabonc feladatai ellátásának módja

Kötelező feladatok ellátásának módja	Önként vállalt feladatok és ellátásának módja	A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés
1. Egészségügyi alapellátás - háziorvosi ellátás vállalkozó háziorvossal - fogorvosi ellátás vállalkozó fogorvossal - orvosi ügyeleti ellátás Zalakaros Város Önkormányzatával kötött feladatellátási szerződés útján -védőnői szolgálat		1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről
2. Szociális ellátás - szociális étkeztetés vásárolt élelmezéssel - családsegítés Pacsai Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján - házi segítségnyújtás Zalakarosi Szociális Alapellátó Szolgálat útján	falugondnoki szolgálat	4/2021.(V.27.) Kt. számú rendelet 3/2015.(II.27.) Kt. számú rendelet
3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok Pacsai Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján
4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok - mozgókönyvtár működtetése Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár útján - közösségi színtér fenntartása		1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
5. Környezetvédelmi feladatok -környezetvédelmi program végrehajtása -hulladékkezelési közszolgáltatás Viridis-Pannonia Nonprofit Kft-vel kötött szerződéssel -településtisztaság önkormányzat ellátásával		1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
6. Kommunális feladatok - köztemető fenntartása önkormányzat ellátásával - ivóvíz ellátás, szennyvíz üzemeltetés Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. útján -utak fenntartása önkormányzati fenntartásban -közvilágítás KÖZVIL-lel kötött szerződés útján -gyepmesteri feladatok vállalkozói szerződéssel -csapadékvízelvezetés önkormányzat ellátásával		1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és temetkezésről 1988. évi tv. a közúti közlekedésről 1995. évi LVII.tv. a vízgazdálkodásról
7. -óvodai ellátás megállapodással Zalaszabar Község Önkormányzatával		2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről
8. Belső ellenőrzés külső belső ellenőr megbízásával		2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól

5. melléklet

Függelékek

1. sz. függelék

Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Garabonc Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Nagyrada Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Orosztony Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Kerecseny Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Alsórajk Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Felsőrajk Község Önkormányzat Képviselőtestülete , Pötréte Község Önkormányzat Képviselőtestülete 2020. január 1-jétől létrehozták a Garabonc Közös Önkormányzati Hivatalt.

A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX-i törvény 84. §-a, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározottak figyelembe vételével a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratában foglaltak részletezésére a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint hagyja jóvá.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatalt a hatáskörébe tartozó önkormányzat működésével, a polgármester , a jegyző feladat- és hatáskörébe tatozó ügyek döntésre való elkészítésére , végrehatásával kapcsolatos feladatok ellátására hozták létre. A közös hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésnek összehangolásában .

1) A Hivatal elnevezése:

Székhely: