Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2021. 07. 01- 2022. 07. 27Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
Garabonc község Önkormányzat Képviselőtestülete (továbbiakban: Képviselőtestület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53 § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendelet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvényben (továbbiakban Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. §1 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Garabonc Község Önkormányzata
Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és lobogó.
4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkotott.
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lappal nem rendelkezik.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
6. §2 (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezési szerint kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat lát el.
(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.
(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalt feladatokat a 4.sz. melléklet tartalmazza..
7. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. E hatásköröket – ha jogszabály lehetővé teszi – rendeletben, vagy más önkormányzati intézkedéssel az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 2. pontja, az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(2) A képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.
8. § (1) A képviselőtestület, hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról az adott feladatkört szabályozó rendeletben dönt.
(2) A képviselőtestület az átruházott hatásköre gyakorlójának u
(3) tasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről
9. § A képviselőtestület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
A képviselőtestület működése
10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő – testület tagjainak névsorát és lakcímét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt/aljegyző
c) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit.
(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülésen: érintett napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) az illetékes országgyűlési képviselőt
c) a jegyzőt valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan.
d) az intézmények, szervezetek vezetőit,
e) akit a polgármester meghívott az érintett napirendi ponthoz kapcsolódóan.
(5) Az képviselő - testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit papíralapon vagy elektronikus úton
A képviselőtestület ülése
11. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános.
(2)3 A képviselőtestület ülését a polgármester vezeti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan a hatáskört vállaló legtöbb szavazatot kapott képviselő gyakorolja..5
(3) A képviselőtestület zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.
(4) Hatályon kívül helyezve5
(5) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.
(6) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) a jegyzőkönyv hitelesítésére felkér a képviselő-testület tagjai közül két személyt
d) előterjeszti az ülés napirendjét
(7) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(8) A képviselő-testületi ülésen a lakosság a részére fenntartott helyen részt vehet.
Együttes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok
12. § (1) Az együttes képviselő – testületi ülést mindig az azt kezdeményező község polgármestere vezeti. Ha az együttes ülést kezdeményező község polgármestere akadályoztatva van úgy az ülést a másik község polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen minden napirendről minden testület külön – külön szavaz.
(3) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
Az előterjesztés
13. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló
b) képviselőtestületi döntést nem igénylő napirend tájékoztatónak minősül.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
A napirendek vitája, döntéshozatal
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat döntésről.
(9) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.
(10) A javaslat elfogadására az Mötv. 47. § (2) bekezdésének szabályai vonatkoznak. Minősített többségű szavazás tárgyköreit az Mötv. 50. §-a szabályozza.
(11) A képviselő - testület a döntéseit nyílt kézfelemeléssel történő szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő – testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(12) Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.
(13) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az “igen”, “nem”, vagy “tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(14) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(15) A képviselő - testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:
A titkos szavazás
15. § (1) A testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás, az önkormányzat hivatalos pecsétjét tartalmazó szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyv feladata.
(3) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.
Kérdés és interpelláció
16. § (1) Kérdést az önkormányzati képviselőtestület, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal hatáskörébe tartozó bármely ügyben fel lehet tenni.
(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után:
a) polgármestertől, alpolgármestertől,
b) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
c) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésőbb 8 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.
(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.
A tanácskozás rendje
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
18. § (1) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok részére,
b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal vezetőjének
(2) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:
a) a távol maradt képviselők nevét,
b) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
c) a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző/aljegyző és két képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.
A jogszabályalkotás és tájékoztatás
19. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző/aljegyző
d) lakossági kezdeményezésre.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet képviselő - testület elfogadása:
a) A jegyző – a polgármester, és a bizottság(ok) egyetértése esetén a rendelet - tervezetet indokolással együtt a képviselő - testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja:
a) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatalban, a hirdetőtáblán, jól látható helyen el kell helyezni. Erről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát
A települési képviselő
20. § A képviselőt az Mötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
A képviselő kötelezettségei
21. § A képviselőnek kötelessége:
a) tevékeny részt venni a képviselő - testület munkájában.
b) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
f) a személyes érintettségét bejelenteni.
A képviselő-testület bizottságai
A bizottságok
22. § (1) A képviselő - testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) A képviselő - testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő,
Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete rögzíti.
(4) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
A bizottságok működése
23. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. 58. § (1) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén a korelnök.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.
(7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(8) A bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvekre az Mötv. 52. § (1) bekezdésében és az SZMSZ 26. § (2) – (3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.
(9) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő - testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A tisztségviselők
24. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. 2
(2)4 A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. szabályozza
(3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök tesz javaslatot.
(4) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
(5) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban és egyéb jogszabályokban rögzített feladatain túl feladata:
a) segíti a képviselőtestület tagjainak a munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését
d) ellátja és irányítja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
e) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozatot ad a helyi és országos és egyéb hírközlő szerveknek,
g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról
h) dönt az éves költségvetés felhasználásának sorrendjéről.
3 (6) A polgármester nem tart fogadóórát
(7) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban dönt olyan pályázatok benyújtásáról
Az alpolgármester
25. § 4 (1)A képviselőtestület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésre, munkája segítésére 1 fő alpolgármestert választhat.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
26. § 5(1) Polgármester, alpolgármester helyettesítésére vonatkozó rendelkezést a 11. § tartalmazza.
(2) Az ülés vezetésére a jelen szabályzatban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A jegyző, az aljegyző
27. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, jegyző javaslatára nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.
(2) A jegyzőt, aljegyző tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ében meghatározott személy helyettesíti.
Közös Önkormányzati Hivatal
28. § 6(1) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Garabonc elnevezése: Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8747 Garabonc, Fő út 16.
(2) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes Szervezeti és Működési Szabályzat az SZMSZ 1. számú függeléke
Az önkormányzati társulás
29. § (Az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza az önkormányzati feladatellátás során kötött társulási megállapodásokat, és a társulásra átruházott hatásköröket.
1Helyi népszavazás
30. § 1A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
Az önkormányzat vagyona
31. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletben rendelkezik.
Az önkormányzat költségvetése
32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111. §.-115. §- ának szabályai és egyéb ágazati jogszabályok vonatkoznak.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az SZMSZ szabályai szerint, a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos ügyekben járjon el a testületet folyamatos tájékoztatása mellett.
(4) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a jogszabályi előírások alapján.
Nemzetiségek
34. § (1) Települési önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat részére a két fél által kötött megállapodásban rögzítettek szerint biztosítja a rendeltetésszerinti helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználat , feladatok ellátásának feltételeit. A megállapodás az SZMSZ 3 . számú melléklete.
Záró rendelkezések
35. § (1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.
(2) Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti 1/2013.( I.31.) ; 9/2010.(X.18.); 6/2010. (VII.28.); 12/2007.(XI.28.) 3/2007.(III.30.); 11/2006.(XI.22.); 10/2006.(X.11.); 13/2002.(XI.04.); 3/2002.(I.24.), 1/2000.(II.14.), 4/1999.(IV.29.); és 3/1996.(III.27.); számú önkormányzati rendeletekkel módosított Garabonc Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 5/1995.(VII.01.) rendelet.
(3) A jelen rendeletben nem szabályozottakra az 1990. évi LXV. tv. rendelkezései az irányadóak.
(4) Az SZMSZ mellékleteivel együtt megküldendő:
1. melléklet
a) közlekedési tanulóbérlet támogatás b) rendkívüli települési támogatás
c) beiskolázási és óvodáztatási támogatás d) szülési segély
2. melléklet
3. melléklet
1. Az Önkormányzat a nemzetiségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja, ennek körében:
szükséges tárgyi és személyi feltételeket;
a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckettő órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését;
b) biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, képviselői feladatok ellátásához)
c) gondoskodik a testületi ülések előkészítéséről (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
d) gondoskodik a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról;
e) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról; és
f) viseli az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.
1. A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenes használati jogot biztosít heti nyolc órában, minden hétfőn, szerdán 8-12 óráig, a garabonci önkormányzati hivatalban.
2. A helyiség, a berendezési és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot terhelik
3. A nemzetiségi önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti.
4. A nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
5. A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülései előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztéseik, hivatalos levelezés
6. előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) a
közös önkormányzati hivatal útján biztosítja.
7. A települési önkormányzat a közös önkormányzati hivatal útján látja el a képviselő- testületi döntések, és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
8. A települési önkormányzat biztosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő- testületi ülésein a jegyző, vagy megbízottja a települési önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
9. A felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagjai és tisztségviselői telefonhasználatát.
1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
1.1. A költségvetési koncepció elkészítése
1.1.1 A jegyző, vagy az általa megbízott személy a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható bevételi forrásait.
1.1.2 Az elnök a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót legkésőbb a költségvetési évet megelőző év november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő- testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére. A koncepcióról alkotott határozatot az elnök eljuttatja a jegyzőhöz.
1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése.
1.2.1 A gazdálkodási ügyekre vonatkozóan a települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a közös önkormányzati hivatal pénzügyi ügyintézőjét jelöli ki.
1.2.2 A nemzetiségi önkormányzat elnöke a közös önkormányzati hivatal
által előkészített költségvetési határozat-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a
külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá. A nemzetiségi önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a.) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3.
§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
2.1 Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Az előirányzat- módosítást a jegyző (az általa megbízott pénzügyi ügyintéző) készíti elő.
3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje
3.1 A költségvetés végrehajtása
3.1.1 A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával, költségvetése végrehajtásával kapcsolatos
feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.
3.1.2 Kötelezettségvállalás rendje.
A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet.
3.1.3 Ellenjegyzés:
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a helyi önkormányzat közös önkormányzati hivatal pénzügyi ügyintézője írásban jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.
3.1.4 Utalványozás:
A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után kerülhet sor.
3.1.5 Érvényesítés:
Az érvényesítést a helyi önkormányzat közös önkormányzati hivatalának pénzügyi előadója írásban jogosult végezni.
3.2. A nemzetiségi önkormányzat számlája
3.2.1 A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti, mellyel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a közös önkormányzati hivatal végzi.
3.3 Pénzellátás
3.3.1 A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
3.3.2 Készpénz a nemzetiségi önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja.
4. Költségvetési információ szolgáltatás rendje
4.1. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
4.1.1 A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. Az elkészített zárszámadási határozattervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő- testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot hoz, a zárszámadási határozattervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét, közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, vagyonkimutatást. A települési önkormányzat hivatala közreműködik a végrehajtásban.
4.2. Vagyon és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
4.2.1 A közös önkormányzati hivatal a nemzeti önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
4.2.2 A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat,) a nemzetiségi önkormányzat elnöke
– vagy a feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a pénzügyi ügyintézőnek leadni.
4.2.3 A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a jegyzője együttesen felelős.
4.2.4 A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról a közös önkormányzati hivatal vezet nyilvántartást. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a pénzügyi ügyintéző számára.
4.3 Egyéb rendelkezések
4.3.1 A települési önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására.
4.3.2 A törzskönyvi nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat a Jegyző végzi. Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.
A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.
Jelen együttműködési megállapodás aláírását követően lép hatályba.
Az együttműködési megállapodást Garabonc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Garabonc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 61/2019. (XI.07.) számú határozatával Roma Nemzetiségi Önkormányzat Garabonc Képviselő-testülete a 17/2019. (XI.25.) számú határozatával módosította.
Garabonc, 2019. november 25.
Koma László Bogdán Ferenc Elemér
polgármester elnök
4. melléklet
Kötelező feladatok ellátásának módja |
Önként vállalt feladatok és ellátásának módja |
A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés |
1. Egészségügyi alapellátás |
1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről |
|
2. Szociális ellátás |
|
|
3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok |
||
4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok |
1997. évi CXL. tv. |
|
5. Környezetvédelmi feladatok |
1995. évi LIII. tv. |
|
6. Kommunális feladatok |
1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és temetkezésről |
|
7. -óvodai ellátás megállapodással |
2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről |
|
8. Belső ellenőrzés |
2011. évi CLXXXIX. tv. |
5. melléklet
1. sz. függelék
Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Garabonc Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Nagyrada Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Orosztony Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Kerecseny Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Alsórajk Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Felsőrajk Község Önkormányzat Képviselőtestülete , Pötréte Község Önkormányzat Képviselőtestülete 2020. január 1-jétől létrehozták a Garabonc Közös Önkormányzati Hivatalt.
A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselőtestületei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX-i törvény 84. §-a, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. §-ában meghatározottak figyelembe vételével a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratában foglaltak részletezésére a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint hagyja jóvá.
1. A közös önkormányzati hivatali dolgozók a helyszínen kötelesek a szükséges felvilágosításokat megadni, az ügyfelek számára , az általuk kért beadvány űrlapokat átadni, az ügyfelek beadványait átvenni és a helyben elintézhető ügyeket elintézni. Szükség esetén jogsegély szolgálatot nyújtani.
2. Az ügyfélfogadási napok és az érdemi munkához szükséges létszám megszervezése a jegyző feladata.
3. Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:
- házasságkötés
- választások, népszavazás lebonyolítása
- testületi ülések, közmeghallgatások
- halasztást nem tűrő közérdekű feladatok
4. A dolgozó kiküldetése során felmerülő költségek elszámolása utólag történik. Az útiszámlákat a jegyző , aljegyző igazolása után lehet számfejteni.
5. A szabályzat hatálya alá tartozó köztisztviselők, megbízási díjjal foglalkoztatottak részéről bármilyen előny, ajándék, ígérvény elfogadása és adása tilos. Amennyiben erre vonatkozóan bármilyen tény, vagy alapos gyanú merül fel elárást kell indítani.
6. A köztisztviselői vagyonnyilatkozat nyomtatványt és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának 1 .-2. melléklete tartalmazza.
2. függelék 6
A képviselőtestület névsora:
Szemlics Gergely képviselő
3. függelék6
A képviselő-testület állandó bizottságának megnevezése: Ügyrendi Bizottság
A bizottság tagjainak névsora:
-
-
- Szemlics Gergely tag
4. függelék 6
Önkormányzat társulásai:
- Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás
5. függelék
Szabályzat a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól:
1. A képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségére az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglalt határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat a jegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1. számú függelék tartalmazza.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 2-3. számú függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltak irányadók.
5. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
6. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.
7. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kedvezményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kedvezményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kedvezményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kedvezményezést.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.
1. sz. függelék
IGAZOLÁS
A vagyonnyilatkozatok átvételéről
Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:
……………………………. helyi önkormányzati képviselő
…………………………….. házastárs/élettárs
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
……………………………… gyermek
Garabonc, 20.... …………………. hó ………….. nap
…………………………… ………………………
átadó átvevő
2. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról
Sorszám |
Nyilatkozattételre kötelezett |
Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma |
Átvétel |
|||
Házastárs/élettárs |
Gyermek |
időpontja |
||||
1. |
||||||
2. |
||||||
3. |
||||||
4. |
||||||
5. |
||||||
6. |
||||||
7. |
||||||
8. |
||||||
9. |
||||||
10. |
||||||
11. |
||||||
3. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:
Név: ………………………………..
Cím: ………………………………………………..
2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja: ………………….………..
3. Az eljárásban érintett képviselő: ……………………………………..
4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része: …………………………….............
5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja: ……………………..
6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről: ………………………..
7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére: ………………………….
8. A Bizottság ülésének időpontja: ………………………………..
9. Az eljárás eredménye: ………………………………..
A bejelentés elutasítva, mert
- Nyilvánvalóan alaptalan;
- A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
- Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
1. A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.
10. Az azonosító adatok törlésének időpontja: ……………………………………..
11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről: …..…………….
4. sz. függelék
NYILVÁNTARTÁS
A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről
Betekintő személy neve |
Aláírása |
Betekintés időpontja |
Megjegyzés |
A 2. § a Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (III. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § a Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (III. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (III. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdése a Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (III. 3.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet címe a Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet része a Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet részét a Garabonc Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.