Murakeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 32.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a lakosság szociális biztonságának érdekében a helyi sajátosságok figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy az egyéneknek és családoknak megélhetési gondjaik könnyítéséhez a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, eljárás rendjét.

A rendelet hatálya

2.§

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed Murakeresztúr település közigazgatási területén élő

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3.§ (2)-(3) bekezdésben meghatározott személyekre is.

(3) A települési önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

Eljárási rendelkezések

3.§

(1)Murakeresztúr település önkormányzata szociális alapellátás keretében – szociális rászorultságtól függő – pénzbeli és természetbeni ellátásban részesíti az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket.

(2)A kérelmet az ügyfél személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján, valamint postai úton nyújthatja be.

(3) Szociális támogatás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az is kezdeményezheti, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez.

(4)A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátási iránti kérelmet a képviselő-     testület, a polgármester valamint a jegyző hatáskörébe tartozó ellátás esetén a       Murakeresztúri Közös Önkormányzati  Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni.

 (5) Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását az eljárás, végzéssel megszüntetésre kerül.

(6)A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(7) Ha a szociális támogatás időtartama alatt anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élők jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül a Hivatalnál bejelenteni.

(8) Sürgős szükség esetén – amennyiben a kérelmező életkörülményei az azonnali  segítséget indokolják – az ellátás bizonyító eljárás nélkül, a rászoruló nyilatkozata  alapján is megállapítható.

(9)A jegyző a kérelmezőnél szükség esetén környezettanulmányt végez. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(10)A rendszeresen fizetendő pénzbeli támogatások utólag, minden hónap 5-éig, a hivatal házipénztárában, jegyzék alapján kerülnek kifizetésre. Az ügyfél írásos kérelmére – bankszámlaszám megadásával – a szociális ellátások banki átutalással az ügyfél bankszámlájára utalhatók.

^[1](11)A köztemetés költségeit, és a rendkívüli átmeneti segélyt a határozat jogerőre emelkedését követő 3 napon belül kell kifizetni.

(12)Amennyiben a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az - ha az Sztv. másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes.

(13)Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi Sztv., valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

4. §

(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt.17.§-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését a hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) A hatáskör gyakorlója a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, továbbá a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett, illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

3. Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem

       - nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét,

       - egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét,

és az Szt. 4.§ (1) bekezdés b.) pontban meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

II.

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

5.§.

(1) Az Szt. 33 - 37.§-aiban meghatározottak a szerint a jegyző az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításáról dönt.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosultakat a feltételek fennállása esetén

            a.) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy

            b.) rendszeres szociális segély illeti meg.

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni, a számára felajánlott munkalehetőséget elfogadni.

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles az általa életvitelszerűen lakott házat és annak udvarát, kertjét, a járdát, a vízelvezető árkot tisztán tartani, az ingatlan állagát megóvni, és rendeltetésszerűen használni, higiénikus állapotban tartani.

(5) Amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy e kötelezettségének a jegyző - öt napos határidő kitűzése melletti – kétszeri felszólítása ellenére sem tesz eleget, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.

(6) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy e kötelezettségének a jegyző - öt napos határidő kitűzése melletti – kétszeri felszólítása ellenére sem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra felfüggeszti.

(7) A lakókörnyezet rendbetételét - lakossági bejelentésre - a jegyző vagy az általa megbízott személy jogosult ellenőrizni.

(8) Az Önkormányzat közfoglalkoztatást szervez.

(9) Az Önkormányzat a közfoglalkoztatást – a Hivatal közreműködésével – a polgármester irányításával látja el.

(10) Az egészségkárosodottnak nem minősülő rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételként együttműködésre köteles a Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal, (továbbiakban: Családsegítő Központ) amelynek keretében

a, jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Családsegítő Központ családgondozójánál megjelenik, és nyilvántartásba véteti magát,

b.,részt vesz az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c. a Családsegítő Központtal a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik,

d. eleget tesz a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak,

e. folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő Központtal a megállapodásban foglaltak szerint.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed

a. Családsegítő Központtal való kapcsolattartásra, vagy

1. az együttműködő személy számára előírt, egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson illetve munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, vagy
2. A felajánlott és az együttműködő iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.

 (12) A Családsegítő Központ feladata és felelőssége annak eldöntése, hogy az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához az együttműködés melyik formája illeszkedik leginkább.

(13) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

1. Az együttműködésre kijelölt Családsegítő Központtal a (10) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamon belül nem veszi fel a kapcsolatot,
2. Önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak.

(14) Aki együttműködési kötelezettségének önhibáján kívül (pl. betegség) nem tud eleget tenni, a mulasztás okát az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül igazolhatja.

(15) Az együttműködési kötelezettség teljesítéséről a Családsegítő Központ tájékoztatást (visszajelzést) készít, amelyet minden negyedév végén a körjegyző rendelkezésére bocsát.

(16) Az együttműködési kötelezettség megszegéséről annak keletkezésétől számított 8      napon belül a Családsegítő Központ írásban tájékoztatja a jegyzőt.

6.§

Lakásfenntartási támogatás

1. A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

2. A jegyző az Szt. 38.§ (1) a) pontjában meghatározott normatív lakásfenntartási támogatást nyújt a jogosultaknak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.

3. A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, illetve a jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától illeti meg.

^[2]Átmeneti segély

7. §

(1)  A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a Szociális és Egészségügyi Bizottság alkalmanként átmeneti segélyt nyújt.

(2) Az alkalmankénti átmeneti segélyt létfenntartásra, továbbá gyógyszer-támogatásként, az egészségbiztosítás által nem vagy részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár, stb. részben vagy teljes mértékű fedezésére adja.

(3)     Alkalmankénti átmeneti segélyt annak a személynek állapít meg, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

         -  család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

         - egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

és a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők életkörülményei indokolják.

(4) Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan legalább 1.000.- Ft-ban, de legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegében lehet megállapítani. Az egy naptári éven belül megállapított átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150%-át.

(5) Közüzemi számla tartozás miatt átmeneti szociális segély nem állapítható meg annak a személynek aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(6) Átmeneti segély egy naptári éven belül egy személy (család) részére háromhavonként, de legfeljebb évente négy alkalommal adható.

(7)  Különös méltánylást érdemlő esetekben, úgymint:

a.,  többes (iker) szülés,

b., családi állapotban bekövetkezett változás ( özveggyé válás, házastárs

eltűntté nyilvánítása ),

c., hirtelen haláleset,

d., tartós (10 napot meghaladó) kórházi ápolás,

e., egy hónapon túli fekvő betegség, gyógykezelés,

f., bűncselekmény sértettje,

g., lakást ért elemi csapás,

      a döntést hozó a (3) bekezdésben meghatározott értékhatártól – jövedelemre tekintet     

      nélkül – eltérhet, de ezt a határozatban külön indokolni kell.

(8) Különös méltánylást érdemlő esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosáig terjedhet az átmeneti segély összege.

(9) Az átmeneti segély iránti kérelemhez a Bizottság döntésének megfelelően mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlő bizonyítékokat, dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre utólagos elszámolási kötelezettség lehet előírni, illetve a 4.§-ban meghatározott megtérítési kötelezettséget kell előírni.

(10) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi: - évente egy alkalommal, elsősorban karácsony előtt az idős személyeket, nagycsaládosokat – szociális helyzetükre tekintettel – alkalmankénti átmeneti segélyben, pénzbeli vagy természetbeni ellátásban lehet részesíteni.

(11) Az átmeneti segély megállapításáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt.

„Önkormányzati segély

7.§

(1)A képviselő-testület  az e rendeletben meghatározottak szrint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A szoctv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedeleme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

3. Önkormányzati segély igényelhető:

1. átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
2. eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

3. gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy
4. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra
5. beiskolázási kiadások mérséklésére.

4. Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, aki a 7.§ (1) és (2) bekezdés szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg.

5. Az önkormányzati segély egyszeri összeg – a (15) bekezdésben foglalt kivétellel- nem lehet kevesebb, mint 1.000.-Ft.

6. Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a (15) bekezdésben foglalt kivétellel- az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

7. A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély- kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén- nem állapítható meg.

8. A szociális és egészségügyi bizottság az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására híva fel a jogosultat.

9. Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi ügyintézője gondoskodik.

10. Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a (4) bekezdésben mehatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

11. Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

12. A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(13) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a (4) bekezdésben meghatározott összeghatárt.

 (14) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32.§ (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(15) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzzájulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.  

(16) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a HOR Temetkezési Kft. Nagykanizsa által évente kiadott tájékoztatója alapján kerül megállapításra.

(17) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(18) Beiskolázási kiadások mérséklésére benyújtott önkormányzati segélyben  részesülhet

a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a (4) bekezdésben meghatározott összeghatárt, valamint kérelmét tárgyév július 1. és tárgyév szeptember 30. közötti időszakban benyújtotta.

(19) Az igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a a törvényben meghatározott jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat

(20) Az önkormányzati segély iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, elbírálása a szociális és egészségügyi bizottság hatáskörébe tartozik.”

 Köztemetés

8.§

(1) A köztemetés feltételeit az Szt. 48.§-a tartalmazza.

(5) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb temetés rendelhető el.

III.

Természetbeni ellátások

9. §

(1)Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

1. a rendszeres szociális segély, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, a (3) bekezdésben meghatározott mértékben,
2. az átmeneti segély,
3. lakásfenntartási támogatás.

(2)Rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásának feltétele, hogy arra a Családsegítő Központ családgondozója a védelembe vételi eljárás során írásos javaslatot tegyen. Az írásos javaslatnak tartalmaznia kell a javasolt természetbeni juttatás formáját.

(3)Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.

(4)Átmeneti segély 100%-a nyújtható természetben is. Természetben kell az átmeneti segélyt megállapítani akkor, ha a kérelmező szociális helyzete a segély megállapítását indokolttá teszi, és fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezményezett a segélyt nem rendeltetésszerűen használja.

(5)Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott természetbeni ellátás az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, stb. lehet.

Közgyógyellátás

10. §

1. A közgyógyellátás feltételeit az Szt. 49.§ - 53.§-a szabályozza.

2. ^[3]A jegyző A polgármester méltányosságból annak a személynek is megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociálisan rászorult, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja.

A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

            -  150%-ánál,

            -  egyedül élő esetén annak 200%-ánal

magasabb nem lehet, továbbá a családnak az Szt. 4.§ (1) bekezdés b.) pontja szerinti vagyona nem lehet.

3. A (2) bekezdés alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a jogosultság kezdetétől számított három munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni.

IV.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

11. §

(1)  Az önkormányzat személyes gondoskodás keretében

a.,  étkeztetést,

b.,  a házi segítségnyújtást biztosít.

      c., a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást a Muramenti  Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal megkötött társulási megállapodás alapján látja el.

(2) A szociális rászorultság alapján gondozásban részesülő személytől a Szolgáltató személyi térítési díjat nem szed.

    Étkezés

12. §

(1) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg      étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy      átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk

miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.

(3)Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint mozgáskorlátozottsága, illetve krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C § (6) bekezdésben foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21.§-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7)Az étkezést az önkormányzat az általa üzemeltetett konyháról biztosítja.

(8)Az étkezés a jogosult általi elvitellel, illetve az erre megbízott személy általi házhoz szállítással történik, melyhez az igénylők 2 db ételhordót kötelesek biztosítani.

(9)Ha az ellátásért fizetendő térítési díj változik, a változást követő 1 hónapon belül az ellátottak határozat formájában értesülnek.

(10)Az étkezés megszűnik a jogosult halála esetén a halál napjával.

(11)Az étkeztetést meg kell szüntetni, ha:

1. megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
2. a jogosult írásban kérelmezi az ellátás megszüntetését.

(12)Az étkeztetés iránti kérelmet, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglaltak fennállásáról szóló igazolást a polgármesterhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint megszüntetéséről.

^[4](13)Étkezés esetén jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg.

Házi segítségnyújtás

13. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy részére a saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás a szociálisan rászorult gondozásban részesülő személy számára ingyenes.

(3) A házi segítségnyújtás megállapításáról a polgármester dönt. A polgármester a kérelem benyújtásakor a szociális rászorultságot vizsgálja. Az Szt. keretében nyújtandó házi segítségnyújtás biztosításakor annak megállapításánál – jövedelem szempontjából – szociálisan rászorultnak tekintendő az a személy, akinél a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedül élő esetén a 400%-át.

(4) A házi gondozási körzet olyan szociális alapellátási egység, amelyet a települési önkormányzat a házi segítségnyújtás feladatainak ellátására legfeljebb 800 lakost magában foglaló területen a közigazgatási határain belül kijelöl. A házi gondozási körzetet a 2. melléklet tartalmazza.

Családsegítés

14. §

1. Az egyén és a család számára nyújtott családsegítés ingyenes.

2. A Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a munkájáról évente beszámol a képviselő-testületnek. A problémás eseteket a családgondozó az iskola igazgatójával és a gyermekvédelmi felelősével, valamint a jegyzővel megbeszéli és igyekszik megoldást találni.

Térítési díj

15. §

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az Szt. 114 – 119. §-aiban meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítés díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) az Szt. 115.§ (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete.

2. Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.

3. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla. 

4. A személyi térítési díj összege csökkenthető, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs családja, közeli hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátásra képtelen, illetve elengedhető, ha a kötelezett és családja jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. A csökkentésről illetve elengedésről a polgármester dönt.

5. A térítési díjat az ellátott a tárgyhó 10-ig köteles az Önkormányzat pénztárába befizetni.

6. A térítési díjak megállapításánál

• A szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
• kiskorú igénybe vevő esetében a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét

kell figyelembe venni.

VI.

Záró rendelkezések

16. §

1. Ez a rendelet 2013. július 1. napján lép hatályba.

2. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Murakeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtandó szociális ellátásokról szóló 8/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelete.

Murakeresztúr, 2013. április 25.

             Pavlicz Lajos                                                                       Hervai Edit

             polgármester                                                                            jegyző

A rendelet kihirdetve:

Murakeresztúr, 2013. április 26.

Hervai Edit

                                                               jegyző