Murakeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési szabályzatára:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Murakeresztúr Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: Murakeresztúr, Honvéd u. 3.

(2) Az önkormányzat jogi személy.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:

Murakeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

Székhelye: Murakeresztúr, Honvéd u. 3.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Murakeresztúr község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat jelzőszámait, valamint kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza

Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai

3. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer, és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.murakeresztur.hu.

(4) Murakeresztúr Önkormányzat Képviselőtestületének

A Magyar Köztársaság címerével ellátott kör alakú bélyegzője:

Téglalap alakú fejbélyegzője:

II. Fejezet

Az önkormányzat jogállása

4. § (1) Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 2. § - 9. §. határozza meg.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a bizottsága, a polgármester, valamint a Fityeház Község Önkormányzata, Murakeresztúr Község Önkormányzata közötti megállapodás alapján a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve a jegyzőre és a társulásra átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskört bármikor visszavonhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. függeléke, a Jogi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 45.§ (1) bekezdése tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja. A képviselő-testület rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. A képviselő-testület rendeletében törvényben meghatározott döntési jogosultságát társulására ruházhatja.

(4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Jogi és  Ügyrendi Bizottság végzi.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ban meghatározott hatáskörök.

(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

(8) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit.

(9) Az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,

b) az óvodai nevelésről óvoda intézmény működtetés alapján gondoskodik

c) az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi és fogorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában szerződést kötött háziorvos biztosítja, valamint a fogorvosi feladatok ellátása is vállalkozói szerződés útján biztosított, továbbá a  háziorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik

d) a szociális-, és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások fenntartását maga az önkormányzat látja el. Murakeresztúr Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának Szakmai Programját a 3. melléklet tartalmazza.

e) villamos-energia szolgáltatást, helyi közvilágítást a szolgáltatókon keresztül biztosítja,

f) a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat- elsődlegesen közmunkások alkalmazásával - látja el.

g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről külön megállapodás alapján gondoskodik.

h) települési szilárd hulladék elszállításáról a Viridis – Pannónia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. (Nagykanizsa) útján  gondoskodik.

(10) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

III. Fejezet

Az önkormányzat és szervei

5. § Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és az Mötv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei látják el.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat üléseit, a meghívóban meghatározott helyen tartja a nyilvánosság biztosítása mellett.

7. § (1) Az Mötv. 47.§ (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület. Az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

A Képviselő-testület megalakulása

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről.

(2) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén – megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét. A megválasztott képviselőktől a választási bizottság elnöke, a polgármestertől a korelnök veszi le az esküt.

(3) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(5) Az alakuló ülés napirendjei:

a) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről.

b) A képviselő-testület tagjainak és a polgármester eskütétele.

c) A napirend elfogadása.

d) A polgármesteri program ismertetése.

e) A polgármester illetményének megállapítása.

f)  A képviselői tiszteletdíjak megállapítása.

g) A szavazatszámláló bizottság létrehozása.

h) Az alpolgármester választás titkos szavazással.

i) Az alpolgármester eskütétele.

j) Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.

k) A bizottságok tagjainak megválasztása.

l) SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése.

m) Gazdasági program elkészítésének elrendelése.

Az alpolgármester választása

9. § A képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, az Mötv. 43.§ (3) bekezdésében meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

Rendes ülés

10. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban, általánosságban 16 órakor (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.

Rendkívüli ülés

11.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a polgármester, bármely bizottság vagy a képviselők egynegyedének valamint a megyei kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

(5) A rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülés előtt 24 órával is kiküldhető, bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban az ülés előtt 24 órával korábban kiküldött meghívó sürgősségi okát közölni kell. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.

Együttes ülés

12. § (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.

2. A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az együttes ülést kezdeményező írja alá.

3. Az együttes ülést az összehívó önkormányzat polgármestere vezeti.

4. Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

5. A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni.

6. Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, a jegyzőkönyv hitelesítők, a jegyzőkönyvvezető és a jegyző, vagy megbízottja mint hitelesítők írják alá.

Az ülések meghívottjai

13. § (1) A testületi ülésekre meg kell hívni:

a) képviselőket

c) a jegyzőt,

d) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,

e) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

f) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

g) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat hirdetőtábláján keresztül kell értesíteni

(3) Az ülések jegyzőkönyvét a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal hivatali   helyiségében (Murakeresztúr, Honvéd u. 3.) kell elhelyezni.

Az ülések nyilvánossága

14. § (1) A testületi ülések nyilvánosak.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. A Képviselő-testület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja. A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

(3) A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

Zárt ülés

15. § (1) A testület:

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.), b.) pontja alapján.

b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontjában foglalt esetben.

c) Az Mötv 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehet(nek)

részt.

(3) A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.  

(4) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

a) a polgármester;

b) bármely képviselő;

c) a jegyző;

d) az érintett személy.

(5) Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az indítványról a testület dönt.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

(7) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a testületi ülést követően a jelen rendelet 13. § (3) bekezdése szerint kell nyilvánosságra hozni.

Munkaterv

16. § (1) A Képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester  állítja össze és terjeszti a testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 30. napjáig.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok ütemezését;

b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat;

c) a napirendi pontok előadóit;

f) a napirend javasolt megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével

g) a közmeghallgatás időpontját, hónap megnevezéssel.

A napirendi pontok előkészítése, megvitatása

17. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselő-testület határoz.

(2) A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

A napirendi pontok tárgyalási sorrendje

18. § A képviselő-testület üléseinek napirendjét, a meghívó alapján a képviselő-testület döntése alapján elfogadott sorrendben kell megtárgyalni.

Az előterjesztés és az előterjesztések rendje

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő-testületi képviselő által javasolt:

a) rendeleti javaslat

b) határozati javaslat

c) beszámoló

(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a) a képviselők;

b) a polgármester és az alpolgármester;

c) a bizottság;

d) a jegyző;

e) akit a polgármester felkér.

(5) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

20. § A képviselő-testületi meghívó kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést igényel, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák.

Interpelláció

21. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét. Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

(7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés és közlemény

22. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

(2) A kérdés: az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

(4) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviseli részére meg kell küldeni.

23. § A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében terjesztheti elő.

Képviselői indítvány

24. § (1) A képviselő a – képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

(2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

(3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi  javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

(4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

A tanácskozás rendje

25. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vagy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott személy (levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát.

(3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

(4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással –  a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozat hozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(5) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

(6) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt;

c) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségének támogató szavazatával.

(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(9) A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történi megzavarása az ülés levezető elnökének rendreutasítását vonja maga után.

(10) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(11) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, illetve csengőhangját el kell némítani, ha erre a polgármester külön felhívja a figyelmet.

A Képviselő-testület ülésének vezetése

26. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta. Ezt követően a képviselőket illeti meg a szó.

(3) A kisebbségi álláspontot az előterjesztőnek ismertetni kell.

(4) Amennyiben a bizottság előterjesztője vagy a bizottsági elnök, nem a bizottság többségi és kisebbségi véleményének és határozatnak megfelelően ismerteti a bizottság álláspontját, akkor a levezető elnök megvonhatja a szót és ő kérheti fel a bizottság egy jelenlévő tagját, aki ismerteti a bizottsági véleményt. A bizottsági előterjesztő a bizottság álláspontját és a kisebbségi álláspontot maximum 3 perc időtartamban ismertetheti.

(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

(6) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

(7) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

(8) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot.

(9) A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

(10) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselőtestület szavaz és meghatározhatja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

(11) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja az előterjesztés napirendről való levételét. A javaslatnál a képviselők elmondhatják véleményüket. Erről a képviselőtestület vita nélkül dönt.

Módosító javaslat

27. § Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

Ügyrendi javaslat

28. § (1) Az ügyrendi javaslat: a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.

A döntéshozatal szabályai

29. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv.49.§. (1) bekezdése szabályozza.

(2) A Képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv 50.§.-ban, továbbá az alábbi esetekben:

a) a képviselő-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadása,

b) a településrendezési terv elfogadása,

3. az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés,

         d) hitel felvételéhez,

e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

6. helyi népszavazás kiírásához

                     g) testületi hatáskörök átruházása

A szavazás módja

30. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

(3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.

(4) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

Név szerinti szavazás esete

31. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A képviselői indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.

(4) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

(5) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

Titkos szavazás lehetőségei

32. § A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

33. § (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat; ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

34. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában a Jogi és Ügyrendi Bizottság vesz részt.

(2) A Jogi és  Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját;

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

c) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet a Jogi és Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírásukkal hitelesítik.

35. § A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.

A testület döntései

36. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

(2) A képviselő-testület által hozott döntések jelölése:

- a megalkotott rendeletek jelölése: Murakeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, a rendelet sorszáma/évszáma, a kihirdetés dátuma zárójelbe téve, „önkormányzati rendelet „ kifejezés, a rendelet címe,

- a hozott határozatok jelölése: sorszám/évszám, a meghozatalának dátuma, számú önkormányzati határozat.

(3) A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat ( Murakeresztúr, Honvéd  u. 3.) épületén található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

(4) A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a – a törvényi keretek között önkormányzati rendeletet alkot.

(5) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a települési képviselők
2. az ügyrendi bizottság
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
4. a település társadalmi érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői
5. a nemzetiségi önkormányzat

(6) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, szükség szerint szakértőt vonhat be. Az előkészítési munkában a hivatal minden esetben köteles részt venni.

(7) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(8) Az előkészítés során véleményeztetni kell

1. az intézményvezetőkkel, az őket érintő kérdésekben,
2. szakemberekkel, a szakszerűséget illetően.

(9) Az önkormányzati rendeletet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé, s azt a jegyző és a polgármester írja alá.

(10) A rendelet egy példányát a könyvtárban el kell helyezni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(11) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

A testületi ülés jegyzőkönyve

37. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmára és készítésének szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő, a  jegyzőkönyvvezető  és a jegyző írják alá.

(5) A jegyzőkönyvet - mellékleteivel együtt - az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az Nemzeti Jogszabálytáron keresztül Zala Megyei Kormányhivatal részére.

(6) A jegyzőkönyv egy példányát a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyvből készült hiteles kivonatot a jegyző vagy megbízottja írja alá.

(8) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) A választópolgárok a képviselői-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatalban (Murakeresztúr, Honvéd u. 3.) tekinthetik meg.

V. Fejezet

                                              Közmeghallgatás, Lakossági Fórum                

38. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett

        közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán - a képviselő-testület ülésének meghirdetésére vonatkozó szabályok szerint - közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Ha a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselőtestületnek meg kell vizsgálnia.

(5) A kérdést a képviselő-testület nevében a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek.

(6) A közmeghallgatáson való részvételre, illetve a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

39. § (1) A lakossági fórumok célja: a lakosság, a társadalmi szervezetek és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonásuk. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. E tanácskozásokat kezdeményezheti a képviselő, a polgármester, a helyi társadalmi szervezetek és a közösségek vezetői.

(2) Falugyűlés: a polgármester, illetve a képviselő-testület kezdeményezésére történik az összehívása. Célja a lakosság tájékoztatása és véleménycsere fontosabb döntés előtt álló települést érintő kérdésekről, tájékoztató a szélesebb rétegeket érintő fontosabb jogszabályokról.

VI. Fejezet

A képviselő

40. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény, az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselő kötelezettségei

41. § (1) A képviselő köteles:

a) részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban

d) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;

e) bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;

f) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását minden esetben indoklással együtt előzetesen a Hivatalban bejelenteni;

g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;

h) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény adatkezelésre vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

i) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39.§ (1) és (3) bekezdése, valamint az Mötv. 72.§ (4) bekezdése alapján kell.

(2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni

(3) Amennyiben a képviselő-testület a települési képviselők részére tiszteletdíjat állapít meg, a képviselő-testület bármely tagja javaslatára maximum 12 havi időtartamra legfeljebb 25%-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

(4) A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

42. § (1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szerv.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét az önkormányzati képviselők közül  kell választani.

43. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

44. § (1) Az Mötv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott személyek a bizottság elnökéül és tagjául nem választhatók.

(2) A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét és létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja.

(4) A képviselő-testület Jogi és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

45. §    A Jogi és Ügyrendi Bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti,

c) önkormányzati rendelet-tervezeteket véleményezheti,

d)a képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet,

e) javaslatot tehet a polgármester jutalmazására,

f)polgármesterrel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezhet, elrendeléséről véleményt nyilvánít,

g)vagyonnyilatkozatok vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése,

h)képviselői összeférhetetlenség kivizsgálása,

i) alpolgármester választás lebonyolítása, egyéb titkos szavazás lebonyolítása.

46. § (1) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti.

(3) Kötelező a bizottság ülését összehívni:

a) a képviselő-testület döntése alapján

b) a polgármester indítványára

c) bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(4) A bizottság határozatképessége és határozathozatalára, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

48. § A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

49. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A munkatervben rögzített bizottsági feladatok megoldásáról és végrehajtásáról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni azokon a bizottsági üléseken is, ahol a képviselő-testület által átruházott hatáskörben születik döntés. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a közös önkormányzati hivatalban meg kell őrizni. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 3 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetve a jegyzőnek.

(4) A bizottság a tevékenységéről megbízatási ideje alatt beszámol a képviselő-        testületnek.

(5) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

VIII. Fejezet

Polgármester, Alpolgármester

A polgármester

50.§ (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, a önkormányzat képviselő-testületének tagja.

(2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

b) Ügyfélfogadási rend: szerdai  napokon 13.00 - 15.00 óráig

(4) A polgármester illetményét az Mötv. 71.§ (4) bekezdése alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(5) A képviselő-testület a polgármester részére – az Mötv. 71.§ (6) bekezdése alapján – költségtérítést állapít meg.

A polgármester feladatai

51. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester egyéb feladatai:

a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 2. függeléke  tartalmaz;

b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;

c) segíti a képviselők és a bizottság munkáját;

d) igény szerint rendszeres időközönként fogadóórát tart;

            e) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

(3) A polgármester az Mötv 68. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott helyzetben az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő- testületet a következő ülésen tájékoztatja.

Alpolgármester

52.§ (1) A képviselő-testület az Mötv. 74.§ (1) bekezdése alapján a saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

  (2) Az alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a  polgármestert.

  (3) Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén, a Jogi és Ügyrendi Bizottság  elnöke jár el.

IX. Fejezet

Az Önkormányzat hivatali feladatainak ellátása

53. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a 157/2012. (XII. 13.) számú határozatával jóváhagyott megállapodás alapján megállapodást kötött Murakeresztúr Község Önkormányzata,  Fityeház Község Önkormányzatával.

(2 ) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Murakeresztúr, Honvéd u. 3.

elnevezése: Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal

Címe: 8834 Murakeresztúr, Honvéd u. 3.

(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

A jegyző, aljegyző, KÖH

54. § (1) A Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás alapján, a jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Murakeresztúr Község polgármestere gyakorolja.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevezhet ki.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség együttes betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása, helyettesítése esetén a jegyzői feladatokat a megfelelő szakképzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el.

(4) A jegyző vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját az Mötv. 81.§ (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint.

55. § (1) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e.) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Működését az Mötv. 84.§-86.§-a., saját SZMSZ-e alapján végzi.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: Murakeresztúr, Honvéd u. 3.

.           A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos megnevezése:

Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal

Címe: 8834 Murakeresztúr, Honvéd u. 3.

(4) A jegyző vagy megbízottja minden héten ügyfélfogadást tart Murakeresztúr Községben

            hétfőn :          10.00 órától 15.00 óráig

(5) A képviselő-testületek a polgármesterek előterjesztése alapján meghatározzák a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

X. FEJEZET

Helyi népszavazás

56. § (1) A képviselő-testület a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: törvény) szerint szabályozza a helyi népszavazással kapcsolatos feladatokat.

(2) Nem rendelhető el helyi népszavazás a törvény 32.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) Helyi népszavazást a törvény 34.§ (1) bekezdésében foglalt személyek és testületek kezdeményezhetik. A helyi népszavazás elrendelésének kötelező eseteit a törvény 33.§-a, lehetséges eseteit a törvény 32.§ (1) bekezdése szabályozza.

(4) Helyi népszavazást a település választópolgárai 20%-ának megfelelő számú

     választópolgár kezdeményezhet.

XI. Társulások, Önkormányzati együttműködések

57. § A képviselő-testület feladatai hatékonyabb ellátásának érdekében együttműködhet más önkormányzatokkal illetve egyéb szervekkel. A feladat közös végzésére társulásokat hozhatnak létre. A település hazai és nemzetközi kapcsolatait, megállapodásainak jegyzékét az SZMSZ 5. függeléke tartalmazza.

XII. Nemzetiségi önkormányzat

58. § A községi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján kötött, a 2. mellékletben található együttműködési megállapodások szerint.

XIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

59. § (1) A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

a) közmeghallgatás

b) képviselői fogadóóra

c) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága (az érdeklődők a részükre meghatározott helyen az ülésen részt vehetnek, a képviselő-testület engedélyével az ülésen felszólalhatnak)

d) lakossági fórumok

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselő-testület dokumentumainak széles körben való ismertetése.

XIV. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és vagyona

60. § A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23-24. § foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

61. § A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

62. § A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 89. és 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

63. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

    (2) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

   (3) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

   (4) A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében a meglévő alapítványait működteti és közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

64. § Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a Murakeresztúri polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

65.§ (1) A képviselő-testület a Murakeresztúr, Honvéd u. 3. szám alatti, 304. hrsz-ú vagyonnyilvántartás szerinti, 749 m2 alapterületű épületből a tárgyaló megnevezésű 45 m2 alapterületű helyiséget a soron következő nemzetiségi önkormányzati választás eredményének megállapításáig a horvát nemzetiségi önkormányzat, és ugyanezen helyrajzi számú épületből 9m2 alapterületű helyiséget a roma nemzetiségi önkormányzat használatába adja.

         (2) A nemzetiségi önkormányzatok a helyiségeket, és az ahhoz tartozó eszközöket kizárólag működési körükben használhatják, annak használatát másnak át nem engedhetik, azt bérbe nem adhatják.

66.§ Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv-ben meghatározott szabályok az irányadók. Az önkormányzat és intézményeinek belső ellenőrzését feladat-ellátási szerződés útján a SZAHK-ÉRTELEM  2006. Bt-vel (9700 Szombathely, Százhold u. 27.) látja el.

Záró rendelkezések

67. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

   (2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Murakeresztúr Község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló többször módosított 18/2014. (XII. 30.) önkormányzati rendelete.

Murakeresztúr, 2019. szeptember 30.

                         Pavlicz Lajos                                                        Hervai Edit

                        polgármester                                                             jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2019. október 1.

                                                                                                        Hervai Edit

                                                                                                            jegyző

1. melléklet

Az önkormányzat jelzőszámai és kormányzati funkciók szerinti besorolása

Azonosító adatok:

Törzskönyvi azonosító szám:           432205

Adószám:                                          15432209-2-20

KSH statisztikai számjel:                  15432209-8411-321-20

Szakágazati besorolás:

Államháztartási szakágazat:             841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási

tevékenysége

Kormányzati funkciók:

1. 011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános

                        igazgatási tevékenysége

2. 013320            Köztemető-fenntartás és –működtetés
3. 013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos

                        feladatok

4. 013390            Egyéb kiegészítő szolgáltatások
5. 041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
6. 041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
7. 041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
8. 041236            Országos közfoglalkoztatási program
9. 045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
10. 047410            Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
11. 062020            Településfejlesztési projektek és támogatásuk
12. 064010            Közvilágítás
13. 066010            Zöldterület-kezelés
14. 066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
15. 072111            Háziorvosi alapellátás
16. 072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás
17. 072311            Fogorvosi alapellátás
18. 072312            Fogorvosi ügyeleti ellátás
19. 074031            Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
20. 074032            Ifjúság-egészségügyi gondozás
21. 082044            Könyvtári szolgáltatások
22. 082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek
23. 091110            Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
24. 091140            Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
25. 096015            Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
26. 104042            Család-és gyermekjóléti szolgáltatások
27. 106020            Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
28. 107051            Szociális étkeztetés szociális konyhán
29. 107052            Házi segítségnyújtás

2. melléklet

Együttműködési megállapodás

amely létrejött egyrészről

Murakeresztúr Község Önkormányzata (székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 15432209-2-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 432205, képviseli: Pavlicz Lajos polgármester) (a továbbiakban: helyi önkormányzat)

másrészről

Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr ( székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 16898451-1-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 666556, képviseli: Kovácsné Kővágó Anna elnök) (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat)

(a továbbiakban együttesen: szerződő felek)

között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §. (2) bekezdése szerint az alulírt helyen és időben az alábbi tartalommal:

A szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, működésével kapcsolatos feltételeket, az Njtv. 80.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével, valamint a belső ellenőrzéssel, nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.

A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:

1. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.)
2. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
3. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)
4. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet
5. a nemzetiségi  célú támogatások igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályairól szóló 38/2016. (XII. 16.) EMMI rendelet
6. a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
7. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
8. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi ŰCXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.)

1. Az önkormányzati működés feltételeinek biztosítása

1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló 8834 Murakeresztúr,  Honvéd út 3. szám alatti ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) emeleti 20 m2 nagyságú irodahelyiségét – tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt - ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 32 órában, az önkormányzati működés tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében. A nemzetiségi önkormányzat az Ingatlanban található tanácstermet a helyi önkormányzattal egyeztetve használja. Az irodahelyiség, valamint a tanácsterem rezsi- és fenntartási költségeit a helyi önkormányzat viseli.
2. A helyi önkormányzat a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) útján a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén- biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek keretében ellátja:

1. a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
2. a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
3. a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat.

3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli.
4. Az Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a 2. pont a) és b) pontjában meghatározott feladatok ellátására az Önkormányzati Hivatal Mészárosné Grabant Erika köztisztviselőjét, a 2. pont c) pontjában meghatározott feladatok ellátására az Önkormányzati Hivatal  Herman Istvánné pénzügyi köztisztviselőjét jelöli ki.
5. A jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésén és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
6. Az Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez, a vagyonnyilatkozatok őrzéséhez segítséget nyújt.
7. A nemzetiségi önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 1. pont a) alpontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

2. A költségvetés előkészítésének, megalkotásának és módosításának rendje

1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése

1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét a jegyző készíti elő, amelyet az elnök terjeszt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
2. A jegyző vagy az általa megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat- a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően – közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével, valamint a helyi önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének a nemzetiségi önkormányzatot érintő részét egezteti az elnökkel és a vitás kérdéseket tisztázzák.
3. A költségvetés előterjesztésekor a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére tájékoztatásul – szöveges indoklással együtt- az Áht. 24.§ (4) bekezdésében felsorolt mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni.
4. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére az Áht. 23-26. §-aiban és az Ávr. 24.§, valamint 27-29. §-aiban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. A helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg, mely tartalmazza:

• a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
• a nemzetiségi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és esetleges államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
• a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, az Áht. 6.§ (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
• a fenti ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
• a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
• a Gst. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45.§ (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit és
• a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34.§ (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

A költségvetési határozatban elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

Az Mötv. 111.§ (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

Az elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a nemzetiségi képviselő-testületnek.

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik, annak törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felelős.

2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
   1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a nemzetiségi önkormányzat testülete dönt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata az elnök számára felhatalmazást adhat nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.
   2. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A költségvetés módosítás határozat-tervezetéről a jegyző által történő előkészítés után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
   3. Az Áht. 34.§ (5) bekezdése alapján a képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát.
   4. A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól az Önkormányzati Hivatal naprakész nyilvántartást vezet.

3. Az átmeneti gazdálkodás szabályai

1. Ha a költségvetési határozatot a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról határozatot hoz, amelyben felhatalmazást ad, hogy a nemzetiségi önkormányzat a bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait teljesítse. Az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatban meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az  új költségvetési határozat hatálybalépésének napján megszűnik.
2. Ha a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – az Áht 25.§ (3) bekezdése alapján- a költségvetési határozatot a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló határozat hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról határozatot nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló határozat hatályát vesztette, az elnök jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
3. Az Áht. 25.§ (3) bekezdése alapján folytatott gazdálkodásról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére az elnök beszámol. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete az új költségvetési határozatot, a fentiek szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési határozatba beépítve fogadja el.

4. A költségvetési információ szolgáltatás és gazdálkodás rendje

1. A nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó költségvetési információ szolgáltatásával kapcsolatos feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatal a pénzügyi ügyintéző útján gondoskodik.
2. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a pénzügyi ügyintéző látja el.

5. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje

1. A kötelezettségvállalás szabályozása

A gazdálkodással kapcsolatos kötelezettség vállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítésigazolás szabályait és az erre a feladatra felhatalmazott személyek összeférhetetlenségi szabályait a jelen megállapodás melléklete és a mindenkori hatályos gazdálkodási szabályzat tartalmazza.

2. A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése, adószám, törzskönyvi nyilvántartás
   1. Az Njtv. 159.§ (6) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számláját választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetteti. A Murakeresztúri Horvát Nemzetiségi Önkormányzat számláját a Sberbank Magyarország Zrt-nél vezeti.

Murakeresztúr Község Önkormányzata és a Sberbank Zrt. közötti számítógépes összeköttetés miatt a nemzetiségi önkormányzat felhatalmazza az Önkormányzati Hivatalban banki aláírásra bejelentett személyeket a számlája felett a bank felé való rendelkezési jogosultságra.

Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat új pénzintézetet akar választani, az elnök a határozat meghozatala előtt előzetesen tájékoztatja a pénzügyi ügyintézőt és a módosítást követően haladéktalanul átadja az új pénzintézeti szerződéseket az osztály részére.

1. A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásával és adószám ügyintézésével kapcsolatos feladatokat a pénzügyi ügyintéző látja el, a nemzetiségi önkormányzat együttműködési kötelezettsége mellett.

3. Pénzellátás
   1. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
   2. A nemzetiségi önkormányzat csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet.
   3. A nemzetiségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére fizetési számlájához kapcsolódóan alcímű számlákat (a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások jogszabályban meghatározott esetében; rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla; egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla és programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla), letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, devizabetét számlát vezethet.
   4. Készpénz az Önkormányzati Hivatal házi pénztárában működő nemzetiségi önkormányzat pénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a pénzügyi ügyintézőnél jelzi.

6. Költségvetési információ szolgáltatás rendje

1. Zárszámadás
   1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év  utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni. A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni. A jegyző által előkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A nemzetiségi önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadást határozatban köteles elfogadni.

2. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
   1. A nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a pénzügyi ügyintéző elkülönítetten vezeti.
   2. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles az érkezést vagy azt követő napon a pénzügyi ügyintézőnek leadni.
   3. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.
   4. A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról a pénzügyi ügyintéző vezet nyilvántartást. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a pénzügyi ügyintézőnek.

7. Belső ellenőrzés

A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzési feladatait az Önkormányzati Hivatal belső ellenőre látja el. A belső ellenőr munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően, a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

8. Záró rendelkezések

1. Jelen megállapodás az aláírása napján lép hatályba, a benne foglaltakat ettől a naptól kell alkalmazni.
2. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és  szükség szerint módosítják.
3. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük már létrejött, 2015. december 28. napján aláírt együttműködési megállapodás hatályát veszti.
4. Az együttműködési megállapodást Murakeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/2018. (I. 31.) határozatával, a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr  a 2/2018. (I. 31.) határozatával jóváhagyta.

Murakeresztúr, 2018. január 31.

 Pavlicz Lajos                                                                                                          Kovácsné Kővágó Anna

polgármester                                                                                                   Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 

                                                                                                                            Murakeresztúr elnöke

Melléklet az együttműködési megállapodáshoz

A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás,

érvényesítés és szakmai teljesítés rendjéről

Murakeresztúr Község Önkormányzata (székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 15432209-2-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 432205, képviseli: Pavlicz Lajos polgármester) és a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr ( székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 16898451-1-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 666556, képviseli: Kovácsné Kővágó Anna elnök) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartási törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XI. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásai alapján, Murakeresztúr Község Önkormányzata és a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr között létrejött együttműködési megállapodás V/1. pontjára figyelemmel az alábbiak szerint szabályozza a

kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás,

érvényesítés és szakmai teljesítés rendjét.

1. Kötelezettségvállalás

A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettséget vállalni a nemzetiségi önkormányzat esetében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult.

Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek:

1. a százezer forintot nem érik el,
2. pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak vagy
3. jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, más fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnél.

A kötelezettségvállalás módja:

Az írásban vállalt kötelezettségvállalás dokumentumain:

- kinevezési irat,

- szerződés,

- megállapodás,

- megrendelés

a jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.

2. Pénzügyi ellenjegyzés

A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán, a dátum és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

Az első pontban felsorolt kötelezettséget vállalók pénzügyi ellenjegyzője a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) jegyzője által írásban kijelölt, a pénzügyi szabályzat mellékletében megjelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy.

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37.§ (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét.

Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni.

3. Szakmai teljesítés igazolása

A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, az elnök távollétében, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy a pénzügyi szabályzat mellékletében megjelölt személyek jogosultak a szakmai teljesítés igazolására.

A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.

A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell:

• a kiadások teljesítésének jogosságát,
• összegszerűségét,
• ellenszolgáltatást is magába foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes –annak teljesítését.

A szakmai teljesítés igazolásának módja:

• átutalással és készpénzben kiegyenlített számlák esetén:

A teljesítés igazolása „ A teljesítés igazolása során a kiadások/bevételek teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, a kötelezettségvállalás teljesítését ellenőriztem és …………….. Ft összeggl igazolom” bélyegző lenyomattal, valamint a jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.

Nem kell a teljesítés igazolását elvégezni, annak kötelezettségét teljesíteni a költségvetés teljesítése kapcsán keletkezett bevételek esetében.

4. Érvényesítés

A pénzügyi szabályzat mellékletében  az arra megjelölt személyek jogosultak az érvényesítésre.

A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e.

Az érvényesítést végző és szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.

Az érvényesítés módja:

Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

• készpénzes fizetési mód esetén a pénztárbizonylaton érvényesítésre   a jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.
• az átutalással kiegyenlített számlák valamint a kifizetés alapjául szolgáló egyéb bizonylatok esetén az utalványrendeleten az érvényesítésre jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.

Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a jogszabályok előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

Ha az érvényesítő a megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja.

Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik.

5. Utalványozás

Utalványozásra a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén annak elnökhelyettese jogosult.

Az utalványozás módja:

• Utalványozni készpénzes fizetés mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra és a külön írásbeli rendelkezésre (utalványrendelet) rávezetett: „utalványozó:”, valamint a jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.
• A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

1. az „utalvány” szót,
2. a költségvetési évet,
3. a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
4. a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
5. a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát és megnevezését, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát és megnevezését,
6. a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
7. az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását és
8. az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a fenti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.

Nem kell utalványozni

1. a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó bevételek beszedését és az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások rovatain elszámolandó bevételeket,
2. a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat,
3. az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó bevételek teljesítését,
4. a fedezetkezelői számláról, valamint a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

6. Egyéb szabályozás:

A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.

Jelen szabályozás az együttműködési megállapodással egyidőben lép hatályba.

Murakeresztúr, 2018. január 31.

Pavlicz Lajos                                                                                                                    Kovácsné Kővágó Anna

polgármester                                                                                                   Horvát Nemzetiségi Önkormányzat

Murakeresztúr elnöke

2. melléklet

Együttműködési megállapodás

amely létrejött egyrészről

Murakeresztúr Község Önkormányzata (székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 15432209-2-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 432205, képviseli: Pavlicz Lajos polgármester) (a továbbiakban: helyi önkormányzat)

másrészről

Roma Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr ( székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 16899287-1-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 666556, képviseli: Orsós Béla elnök) (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat)

(a továbbiakban együttesen: szerződő felek)

között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §. (2) bekezdése szerint az alulírt helyen és időben az alábbi tartalommal:

A szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatával, működésével kapcsolatos feltételeket, az Njtv. 80.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati működési feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásának, a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjével és a költségvetési gazdálkodással, az információs és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével, valamint a belső ellenőrzéssel, nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.

A megállapodás szabályainak kialakítása az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:

1. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.)
10. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
11. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)
12. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet
13. a nemzetiségi  célú támogatások igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályairól szóló 38/2016. (XII. 16.) EMMI rendelet
14. a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
15. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
16. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi ŰCXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.)

9. Az önkormányzati működés feltételeinek biztosítása

8. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában álló 8834 Murakeresztúr,  Honvéd út 3. szám alatti ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) földszinti 20 m2 nagyságú irodahelyiségét – tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt - ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 32 órában, az önkormányzati működés tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében. A nemzetiségi önkormányzat az Ingatlanban található tanácstermet a helyi önkormányzattal egyeztetve használja. Az irodahelyiség, valamint a tanácsterem rezsi- és fenntartási költségeit a helyi önkormányzat viseli.
9. A helyi önkormányzat a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) útján a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén- biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek keretében ellátja:

4. a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
5. a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
6. a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat.

10. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli.
11. Az Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a 2. pont a) és b) pontjában meghatározott feladatok ellátására az Önkormányzati Hivatal Mészárosné Grabant Erika köztisztviselőjét, a 2. pont c) pontjában meghatározott feladatok ellátására az Önkormányzati Hivatal  Herman Istvánné pénzügyi köztisztviselőjét jelöli ki.
12. A jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésén és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
13. Az Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez, a vagyonnyilatkozatok őrzéséhez segítséget nyújt.
14. A nemzetiségi önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 1. pont a) alpontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

10. A költségvetés előkészítésének, megalkotásának és módosításának rendje

3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése

1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét a jegyző készíti elő, amelyet az elnök terjeszt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
2. A jegyző vagy az általa megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat- a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően – közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével, valamint a helyi önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének a nemzetiségi önkormányzatot érintő részét egezteti az elnökkel és a vitás kérdéseket tisztázzák.
3. A költségvetés előterjesztésekor a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére tájékoztatásul – szöveges indoklással együtt- az Áht. 24.§ (4) bekezdésében felsorolt mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni.
4. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére az Áht. 23-26. §-aiban és az Ávr. 24.§, valamint 27-29. §-aiban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. A helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg, mely tartalmazza:

• a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
• a nemzetiségi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és esetleges államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
• a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, az Áht. 6.§ (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
• a fenti ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
• a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
• a Gst. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45.§ (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit és
• a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34.§ (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

A költségvetési határozatban elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

Az Mötv. 111.§ (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

Az elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a nemzetiségi képviselő-testületnek.

1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik, annak törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felelős.

4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
   1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a nemzetiségi önkormányzat testülete dönt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata az elnök számára felhatalmazást adhat nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.
   2. Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, ahhoz módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A költségvetés módosítás határozat-tervezetéről a jegyző által történő előkészítés után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
   3. Az Áht. 34.§ (5) bekezdése alapján a képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát.
   4. A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól az Önkormányzati Hivatal naprakész nyilvántartást vezet.

11. Az átmeneti gazdálkodás szabályai

4. Ha a költségvetési határozatot a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról határozatot hoz, amelyben felhatalmazást ad, hogy a nemzetiségi önkormányzat a bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait teljesítse. Az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatban meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési határozat hatálybalépésének napján megszűnik.
5. Ha a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – az Áht 25.§ (3) bekezdése alapján- a költségvetési határozatot a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló határozat hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról határozatot nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló határozat hatályát vesztette, az elnök jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.
6. Az Áht. 25.§ (3) bekezdése alapján folytatott gazdálkodásról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére az elnök beszámol. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete az új költségvetési határozatot, a fentiek szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési határozatba beépítve fogadja el.

12. A költségvetési információ szolgáltatás és gazdálkodás rendje

3. A nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó költségvetési információ szolgáltatásával kapcsolatos feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatal a pénzügyi ügyintéző útján gondoskodik.
4. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a pénzügyi ügyintéző látja el.

13. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje

4. A kötelezettségvállalás szabályozása

A gazdálkodással kapcsolatos kötelezettség vállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítésigazolás szabályait és az erre a feladatra felhatalmazott személyek összeférhetetlenségi szabályait a jelen megállapodás melléklete és a mindenkori hatályos gazdálkodási szabályzat tartalmazza.

5. A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése, adószám, törzskönyvi nyilvántartás
   1. Az Njtv. 159.§ (6) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számláját választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetteti. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr számláját a Sberbank Magyarország Zrt-nél vezeti.

Murakeresztúr Község Önkormányzata és a Sberbank Zrt. közötti számítógépes összeköttetés miatt a nemzetiségi önkormányzat felhatalmazza az Önkormányzati Hivatalban banki aláírásra bejelentett személyeket a számlája felett a bank felé való rendelkezési jogosultságra.

Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat új pénzintézetet akar választani, az elnök a határozat meghozatala előtt előzetesen tájékoztatja a pénzügyi ügyintézőt és a módosítást követően haladéktalanul átadja az új pénzintézeti szerződéseket az osztály részére.

1. A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásával és adószám ügyintézésével kapcsolatos feladatokat a pénzügyi ügyintéző látja el, a nemzetiségi önkormányzat együttműködési kötelezettsége mellett.

6. Pénzellátás
   1. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
   2. A nemzetiségi önkormányzat csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet.
   3. A nemzetiségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére fizetési számlájához kapcsolódóan alcímű számlákat (a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások jogszabályban meghatározott esetében; rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla; egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla és programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla), letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, devizabetét számlát vezethet.
   4. Készpénz az Önkormányzati Hivatal házi pénztárában működő nemzetiségi önkormányzat pénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a pénzügyi ügyintézőnél jelzi.

14. Költségvetési információ szolgáltatás rendje

3. Zárszámadás
   1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év  utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelő záró számadást (a továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni. A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni. A jegyző által előkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A nemzetiségi önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadást határozatban köteles elfogadni.

4. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
   1. A nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a pénzügyi ügyintéző elkülönítetten vezeti.
   2. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles az érkezést vagy azt követő napon a pénzügyi ügyintézőnek leadni.
   3. A vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.
   4. A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról a pénzügyi ügyintéző vezet nyilvántartást. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a pénzügyi ügyintézőnek.

15. Belső ellenőrzés

A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzési feladatait az Önkormányzati Hivatal belső ellenőre látja el. A belső ellenőr munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően, a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

16. Záró rendelkezések

5. Jelen megállapodás az aláírása napján lép hatályba, a benne foglaltakat ettől a naptól kell alkalmazni.
6. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.
7. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg a köztük már létrejött, 2015. december 28. napján aláírt együttműködési megállapodás hatályát veszti.
8. Az együttműködési megállapodást Murakeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 3/2018. (I. 31.) határozatával, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr  a 2/2018. (I. 31.) határozatával jóváhagyta.

Murakeresztúr, 2018. január 31.

 Pavlicz Lajos                                                                                                                  Orsós Béla

polgármester                                                                                                   Roma Nemzetiségi Önkormányzat 

                                                                                                                            Murakeresztúr elnöke

Melléklet az együttműködési megállapodáshoz

A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás,

érvényesítés és szakmai teljesítés rendjéről

Murakeresztúr Község Önkormányzata (székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 15432209-2-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 432205, képviseli: Pavlicz Lajos polgármester) és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr (székhelye: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3., adószáma: 16899287-1-20, törzskönyvi nyilvántartási száma: 666567, képviseli: Orsós Béla elnök) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), az államháztartási törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XI. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásai alapján, Murakeresztúr Község Önkormányzata és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr között létrejött együttműködési megállapodás V/1. pontjára figyelemmel az alábbiak szerint szabályozza a

kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás,

érvényesítés és szakmai teljesítés rendjét.

7. Kötelezettségvállalás

A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére fizetési kötelezettséget vállalni a nemzetiségi önkormányzat esetében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult.

Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetések teljesítéséhez, amelyek:

4. a százezer forintot nem érik el,
5. pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak vagy
6. jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, más fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségnél.

A kötelezettségvállalás módja:

Az írásban vállalt kötelezettségvállalás dokumentumain:

- kinevezési irat,

- szerződés,

- megállapodás,

- megrendelés

a jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.

8. Pénzügyi ellenjegyzés

A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán, a dátum és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

Az első pontban felsorolt kötelezettséget vállalók pénzügyi ellenjegyzője a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) jegyzője által írásban kijelölt pénzügyi szabályzat mellékletében megjelölt,  a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy.

A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37.§ (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét.

Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni.

9. Szakmai teljesítés igazolása

A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, az elnök távollétében, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy a pénzügyi szabályzat mellékletében megjelölt személyek jogosultak a szakmai teljesítés igazolására.

A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.

A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell:

• a kiadások teljesítésének jogosságát,
• összegszerűségét,
• ellenszolgáltatást is magába foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes –annak teljesítését.

A szakmai teljesítés igazolásának módja:

• átutalással és készpénzben kiegyenlített számlák esetén:

A teljesítés igazolása az utalványrendeleten vagy a számlákon történik: „A teljesítés igazolása során a kiadások/bevételek teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, a kötelezettségvállalás teljesítését ellenőriztem és ……….Ft összeggel igazolom” bélyegző lenyomattal, valamint a jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.

Nem kell a teljesítés igazolását elvégezni, annak kötelezettségét teljesíteni a költségvetés teljesítése kapcsán keletkezett bevételek esetében.

10. Érvényesítés

A pénzügyi szabályzat mellékletében az arra megjelölt személyek jogosultak az érvényesítésre.

A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e.

Az érvényesítést végző és szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.

Az érvényesítés módja:

Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

• készpénzes fizetési mód esetén a pénztárbizonylaton érvényesítésre jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.
• az átutalással kiegyenlített számlák, valamint a kifizetés alapjául szolgáló egyéb bizonylatok esetén az utalványrendeleten az érvényesítésre jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.

Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben a jogszabályok előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

Ha az érvényesítő a megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja.

Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik.

11. Utalványozás

Utalványozásra a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Murakeresztúr elnöke, távollétében vagy akadályoztatása esetén annak elnökhelyettese jogosult.

Az utalványozás módja:

• Utalványozni készpénzes fizetés mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra és a külön írásbeli rendelkezésre (utalványrendelet) rávezetett: „utalványozó:”, valamint a jogosult személy keltezéssel ellátott aláírásával.
• A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

1. az „utalvány” szót,
10. a költségvetési évet,
11. a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
12. a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
13. a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát és megnevezését, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát és megnevezését,
14. a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
15. az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását és
16. az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a fenti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.

Nem kell utalványozni

5. a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó bevételek beszedését és az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások rovatain elszámolandó bevételeket,
6. a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat,
7. az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó bevételek teljesítését,
8. a fedezetkezelői számláról, valamint a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

12. Egyéb szabályozás:

A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.

Jelen szabályozás az együttműködési megállapodással egyidőben lép hatályba.

Murakeresztúr, 2018. január 31.

Pavlicz Lajos                                                                                                                    Orsós Béla

polgármester                                                                                                   Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Murakeresztúr elnöke

 Murakeresztúr Község Önkormányzata

Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának

 Szakmai Programja

Szervezeti és Működési Szabályzat

3. melléklete

Murakeresztúr Község Önkormányzata

Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának

Szakmai programja

Murakeresztúr Község Önkormányzata, mint a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal székhely települése, és mint feladatellátásra kötelezett szerv, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 64.§-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. §-a alapján 2016. január hó 01. napjával létrehozza Család- és Gyermekjóléti Szolgálatát (továbbiakban: Szolgálat), jogszabályokban, valamint jelen szakmai programban meghatározott családsegítői és gyermekjóléti alapszolgáltatások biztosítása érdekében.

            I.

Szolgálat adatai

Neve: Murakeresztúr Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata

Címe: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3.

Elérhetőségei:

            Telefon: 93-569-013

            Mobiltelefon: +36-20-2202875

            E-mail: muraeszter70@gmail.com

Fenntartó neve: Murakeresztúr Község Önkormányzata

Fenntartó címe: 8834 Murakeresztúr, Honvéd út 3.

Elérhetőségei:

            Telefon: 93-369-001

            Fax: 93-369-575

            E-mail: muraonkorm@enternet.hu

            Web: www.murakeresztur.hu

1. Az ellátási terület és a fő szociális problémák bemutatása

A Murakeresztúr Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban Szolgálat) ellátási területét Murakeresztúr, Fityeház községek közigazgatási területe alkotja.

A települések a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megyében, a Nagykanizsai Járásban helyezkednek el.  A székhely település Murakeresztúr, Nagykanizsától 17 km-re található. A távolsági közlekedés a Zala Volán menetrendszerű járataival megoldott. Vasútállomással rendelkező, zsáktelepülés. Területe          11,71 km², népsűrűsége 152,26 fő/km². Murakeresztúr intézményhálózata fejlett. A faluban megtalálható óvoda, általános iskola, kulturális és közösségi rendezvények befogadására alkalmas művelődési ház, integrált közösségi és szolgáltató tér (IKSZT), háziorvosi és fogorvosi rendelő, anya- és csecsemőgondozó, gyógyszertár, Postahivatal, Takarékszövetkezet. Murakeresztúri Zrínyi Miklós Általános Iskolai oktatás tankerület által felügyelt intézményként működik. A helyi általános iskolának nyolc évfolyama van. Az intézményben horvát nemzetiségi oktatás a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve alapján, hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás folyik. Tanköteles korú gyermekek 1-8 évfolyamon szervezett a tankötelezettség teljesítését szolgáló általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés-oktatás kap, amely elemi ismereteket nyújt és felkészít a középszintű oktatásra, valamint képesség kibontakoztató és integrált oktatást is biztosít a többi tanulóval együtt. Tanulási zavarral, tanulási nehézséggel (dyslexia, disgraphia, stb.), magatartási- és beilleszkedési zavarral küzdő tanulók ellátása biztosított. Az intézményben HH integrációs nevelés és képesség-kibontakoztató felkészítés folyik, a HH és a HHH-s tanulókra külön figyelnek és nyilvántartják tanulmányi előmenetelüket és egyéni fejlesztéseiket, hiányzásaikat. Középiskolai oktatás nincs a településen, erre Nagykanizsán vagy Zalaegerszegen van lehetőség.

Murakeresztúr község területéhez az „Újtelep” mint szegregátum tartozik. Területe 25.000 m² Jelentősen kiemelkedik az országos átlagtól, hisz a település önkormányzata lehetőségeihez mérten biztosította a feltételeket, hogy szívesen éljenek az Újtelepi környezetben a roma lakók. Megközelítése községünkből körülményes. A vasút felett ugyan ki lett építve egy átjáró, de azt lehetetlen optimálisan használni (babakocsi, kerékpár, nagyobb bevásárlások). Közvetlenül a pályaudvar sínpályáin tilos a közlekedés, de ők azon keresztül közlekednek mégis a mindennapokban. Elkerülő szakasz 2 km közúton, járda hiánya miatt veszélyes. A lakók árammal rendelkeznek, 1990-ben ivóvizet, majd aszfaltozott bekötőutat kaptak. A lakások komfort fokozata kielégítő, de messze van még az ideálistól. Jelenleg nincs kiépítve a gáz és a szennyvízelvezetés. A kis létszám miatt a szolgáltatóknak nem gazdaságos a kiépítés. A probléma megoldásához állami támogatásra lenne szükség. Az itt élő roma népességnek ma már 24 lakóháza van, a lakások színes felületei, parabola antennák jelzik, hogy a beilleszkedés megtörtént. Az „Újtelepen” élő mintegy 80 fős (17 gyermek 63 felnőtt) lakosság sorsát, helyzetét figyelemmel kíséri az önkormányzat. Szívesen élnek itt, hisz a nehézségek ellenére is, a színvonal jelentősen meghaladja az országos szegregátumok helyzetét.  Az itt élő romák a teljes helyi roma lakosság arányának a felét teszi ki. A gyerekek óvodába és iskolába járnak, bolt, egészségügyi ellátás Murakeresztúron biztosított. A lakók kulturális, - sport és egyéb programok rendszeres nézői, ill. résztvevői a településen. Nagyon jónak mondható a magyar és a roma lakosság együttélése Murakeresztúron.

Fityeház község Nagykanizsától délre, 12 kilométerre, a Mura közelében, a Principális-csatorna mentén fekszik, vasúti megállóval rendelkezik a Nagykanizsa-Murakeresztúri főútvonal mentén. A távolsági közlekedés a Zala Volán menetrendszerű járataival megoldott. Területe: 6,50 km², népsűrűsége: 103,08 fő/km² Az önkormányzat a közigazgatási, hivatali funkcióit Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatala látja el. Fityeház község a székhely településtől mindössze 3km-re található. Fityeház község öregedési indexe a település lakosságának lassú elöregedését követve a szinten tartás felé fordult. Fityeház intézményhálózata kevésbé fejlett. A településen van óvoda, kulturális és közösségi rendezvények befogadására alkalmas művelődési ház. A településen az önkormányzat épületében kihelyezett háziorvosi rendelő van, amely mellett gyermek- és csecsemővédő tanácsadó működik. A családsegítő irodája is az önkormányzat épületében található. Általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés-oktatást Murakeresztúron valamint Nagykanizsán lehet igénybe venni. Középiskolai oktatás nincs a településen, erre Nagykanizsán vagy Zalaegerszegen van lehetőség. A településen szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás működik. Fityeház településen 2 roma család él.

A településekhez legközelebbi nagyobb létszámot foglalkoztató termelőüzemek és gyárak, közhivatalok, bevásárlóközpontok a járási székhely Nagykanizsán találhatók.

A községek lakosainak számát, annak korcsoportonkénti és nemek szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti (2015. január 1-i adat):

A községek gyermekszámát, annak korcsoportonkénti és nemek szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be (2015. január 1-i adat):

A Murakeresztúr Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata által ellátott települések lakosságának korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a korcsoportok által az összlakosságon belül képviselt arányok minden település esetében az országos adatokhoz hasonlóak.

2015. január elsején Murakeresztúr községben aktív korúak ellátásában (foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) 21 fő részesült, a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 20 fő volt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételére 62 fő jogosult, a hátrányos helyzetű gyermekek száma 35 fő, a halmozottan hátrányosaké 3 fő. A házi segítségnyújtást 12 fő vette igénybe, jellemzően 70 év feletti nők.

2015. január elsején Fityeház községben aktív korúak ellátásában (foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) 2 fő részesült, a közfoglalkoztatottak száma 7 fő volt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 11 fő kapott.

Mindkét településre egyaránt érvényes az a megállapítás, hogy az időskorúak és a gyermekes családok jelentős száma, továbbá a kedvező munkanélküliségi mutatók ellenére a magas arányban jelen levő tartós munkanélküliek, valamint a halmozott társadalmi hátrányok miatt a cigányság problémáinak kezelése továbbra is a szociális ellátórendszer kiemelt feladatai közé kell tartoznia. A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok. Alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység. Leginkább a jövedelmi viszonyok mutatják meg formáját. Az alacsony jövedelműek bevételének jelentős része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Településünk tapasztalata szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltság hiánya, a társadalmi előítélet jelenléte.  A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is alacsonyabb.

II. A család- és gyermekjóléti szolgáltatásra vonatkozó szervezeti és szakmai információk

1. Szervezeti információk

1.1. A Szolgálat és a területi irodák elhelyezkedése, megközelíthetősége, akadálymentesítettsége

A Szolgálat murakeresztúri székhelye a Murakeresztúr Község Önkormányzata (Murakeresztúr, Honvéd út 3.) épületében van. A település központjában, jól megközelíthető helyen, kellemes környezetben található. Gyalogosan, vagy autóval egyaránt könnyen megközelíthető, parkolási lehetőség biztosított. A központi elhelyezkedés egyúttal más közintézmények (óvoda, posta, orvosi rendelő, védőnői szolgálat) közelségét is jelenti. Az épület a főbejárata felől akadálymentesített, könnyen megközelíthető az erre rászoruló kliensek számára. Az irodahelyiség a földszinten található, várakozóhelyiség rendelkezésre áll. A jelzőrendszeri tagokkal történő esetmegbeszélések szintén a földszinten található tanácskozó teremben biztosítottak.

Fityeházon az önkormányzat (Fityeház, Alkotmány tér 37.) épületében történik az ügyfélfogadás, melynek céljára megfelelő iroda, valamint várakozóhelyiség is rendelkezésre áll. Az épület akadálymentesítése megoldott.

1.2. A Szolgálat tárgyi, technikai felszereltsége

A Szolgálat működéséhez szükséges tárgyi feltételek, műszaki, és szakmai eszközök biztosítottak. Murakeresztúron az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségek világosak, megfelelően fűthetők. A bútorzat használt, de jó állapotú darabokból tevődik össze, a berendezés, a dekoráció a szolgáltatás humánközpontú jellegét hangsúlyozza. Az iratok tárolására zárható iratszekrény rendelkezésre áll. Vezetékes telefonvonal, internet-hozzáférés, faxolásra alkalmas telefonkészülék, szolgálati mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, nyomtató. másoló, szkenner segíti a szakmai munkavégzést.

Fityeházon az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségek világosak, megfelelően fűthetők. A bútorzat mindkét helyen egyaránt megfelelő, hangsúlyozza a munka szolgáltatás-jellegét. Az esetnaplók tárolására zárható iratszekrényt a kliensszám alacsony volta miatt a Szolgálat nem igényelt, azok a murakeresztúri telephelyen kerülnek elhelyezésre. A munkavégzéshez vezetékes telefon, faxolásra alkalmas telefonkészülék, szolgálati mobiltelefon, laptop valamint nyomtató, másoló, szkenner áll a családsegítő munkatárs rendelkezésére.

A szakmai tevékenység ellátásához az ellátási területre, a nagykanizsai Család-és Gyermekjóléti Központba való eljutás és a hatékony munkaszervezés szempontjai miatt a családsegítő saját gépjárműhasználata szükséges.  Az önkormányzat tulajdonában lévő 9 személyes kisbusz is rendelkezésre áll igény szerint azon rászoruló személyek, családok számára, akiknek ügyeik intézésében nehézséget jelent az eljutás.

1.3. A Szolgálat intézményen belüli szolgáltatások egymásra épülése illetve egymás mellé rendeltsége, az intézményen belüli szolgáltatások közötti együttműködés módja és lehetőségei, a feladatok megosztása

A Murakeresztúr Község Önkormányzat törvényi kötelezettségének eleget téve, önálló feladatellátás keretében hozta létre a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatot, melyet jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosít. Az önkormányzaton belül a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakfeladaton működik. A hivatali egységek és a Szolgálat között fontos a megfelelő együttműködés, ennek érdekében az egységek munkájukat a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján végzik.

1.3.1. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata, és a Család és Gyermekjóléti Központtal való feladatmegosztás esetei

A Szolgálat szakmai tevékenységet kizárólag az illetékességi területén, Murakeresztúr, Fityeház községekben láthat el. Az illetékességi területen kívül élőkkel kapcsolatos, illetékességi terület szempontjából téves jelzéseket a Szolgálat továbbítja a területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgálathoz, illetve központhoz.

A Szolgálat a szociális munka alapelvei, munkaformái és munkamódszerei alkalmazásával végzi tevékenységét.

A Szolgálat végzi a családgondozást azoknál az ellátási területén élő családoknál, ahol kiskorú gyermek nem nevelkedik, vagy kiskorú gyermeket nevelő családoknál, ha a családban fennálló probléma a szolgálat eszközeivel, alapellátás keretében végzett családgondozással megoldható és hatósági beavatkozás nem válik szükségessé.

Amennyiben a családgondozással az alapellátás során a gyermek veszélyeztetettsége nem szüntethető meg, a Szolgálat esetátadást kezdeményez a nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központnál. Amennyiben gyermekvédelmi gondoskodásra kerül sor az adott családdal, vagy gyermekkel kapcsolatban, a Szolgálat a gondozást lezárja, és csak abban az esetben nyitja meg újra, ha a gyermekvédelmi gondoskodás megszűnik, és a Központ gondozási kötelezettsége megszűnt, valamint ha a Központ esetmenedzsere a Gondozási-nevelési tervben a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a családsegítő számára feladatot rendel.

1.3.2. Az esetátadás esetei, szabályai

A családgondozás folyamata során indokolt esetben, a kliens(ek) tudtával sor kerülhet esetátadásra, azaz a családot gondozó szakember személyének (ezzel együtt esetleg a gondozó intézményegység vagy intézmény) megváltozására.

A családsegítő összes esetét érintő átadási kötelezettség keletkezik, ha a családsegítő munkaviszonya megszűnik, vagy munkaköre megváltozik. A munkaköréből távozó családsegítő az általa gondozott kliensek eseteit az újonnan alkalmazott családsegítőnek adja át. Az esetátadásra minden esetben a távozó és az új családsegítő jelenlétében kerül sor, ahol együtt elemzik, értékelik az addigi munkát és meghatározzák a további célokat, feladatokat. A távozó munkatárs az új munkatárs részére köteles a gondozás teljes dokumentációját és a kliensekre vonatkozó lényeges információkat átadni. 

A családsegítő egyes eseteit érintő esetátadás

a) Végleges esetátadásra kerülhet sor, ha a kliens lakó-, vagy tényleges tartózkodási helye megváltozik, és emiatt a Szolgálat illetékessége megszűnik. Az esetátadásra minden esetben a családsegítő és az illetékes, új családsegítő jelenlétében kerül sor, ahol együtt elemzik, értékelik az addigi munkát és meghatározzák a további célokat, feladatokat.  Az esetátadást az esetnaplóban is rögzíteni kell. Amennyiben a földrajzi távolság, vagy egyéb kizáró ok miatt a családsegítők személyes találkozása nem lehetséges, a gondozás teljes dokumentációját, és a kliensre vonatkozó lényeges információkat az illetékes családsegítőnek postai úton kell megküldeni, valamint a mellékelt esetátadó íven az esetátadás tényét igazolni kell.

b) Ideiglenes esetátadásra kerülhet sor a családsegítő munkahelyétől való hosszabb (2 hetet meghaladó) időtartamú távolléte (pl. szabadság) esetén a családsegítő és a kliens(ek) ilyen értelmű megállapodása esetén a távollét idejére a végleges esetátadásnál rögzített szabályok szerint. A családsegítő nem tervezett tartós távolléte esetére az esetnaplókat elzárt, de a Szolgálat munkatársai számára hozzáférhető helyen kell tárolni, előre tervezett távollét esetében a megteendő intézkedésekről a helyettesítőt tájékoztatni kell.

1.3.3. Intézmények közötti esetátadás

a.) A Szolgálattól a Központ felé esetátadásra kerül sor, ha a család vagy egyén problémája a szolgálat eszközeivel, alapellátás keretében végzett családgondozással nem megoldható és hatósági beavatkozás válik szükségessé. Az illetékes  szolgálat  ilyenkor esetátadást kezdeményez a Központ felé. Az esetátadásra akkor kerülhet sor, ha a család ügyében tartott esetmegbeszélésen elhangzottak alapján a Központ hatósági intézkedésre tesz javaslatot.

b.) A Központtól a Szolgálat felé esetátadás válik szükségessé, ha a védelembe vétel a nagykorúság elérése előtt szűnik meg, vagy a nevelésbe vétel megszűnte után a vér szerinti családjába visszakerült kiskorú utógondozása megszűnik.

1.4. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat személyi feltételei, létszám, szakképzettség, a helyettesítés módja

A Murakeresztúr Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának egy fő, a vonatkozó jogszabályban meghatározott típusú felsőfokú végzettséggel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatársa van.

A családsegítő helyettesítésére a Murakeresztúr Község Önkormányzata és Tótszerdahely Község Önkormányzata között létrejött feladatellátási megállapodás alapján kerül sor.

1.5. Ügyfélfogadási idő, nyitvatartási rend

A nyitvatartási rend a lakossági igényektől függően rugalmas, de kötött időben, előre meghatározott ügyeleti rendben, illetve egyének és csoportok igényeihez alkalmazkodó fogadóórákban történik.

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat ügyfélfogadási ideje

• A murakeresztúri székhelyen, a Murakeresztúr Község Önkormányzatának Murakeresztúr, Honvéd út 3. szám alatt lévő épületének irodahelyiségében az alábbiak szerint alakul:

                        Hétfő:       13-16,

                        Szerda:     13-16,

                        Péntek:       9-12 óráig.

• Fityeház községben, Fityeház Község Önkormányzata: Fityeház, Alkotmány tér 37. szám alatti épületében:

                       Szerda: 9 – 12 óráig.

Ügyfélfogadási időben az intézményt bárki előzetes időpont-egyeztetés nélkül is felkeresheti, ettől eltérő időpontban az igénybevétel a családsegítővel személyesen vagy telefonon előre egyeztetett időpontban lehetséges.

A családsegítő a kötelező ügyfélfogadási időn túl biztosított heti 20 óra kötetlen munkaidejében valamennyi településen biztosítja a munkaköri leírásában szereplő szociális segítő munkát, családlátogatást, helyszínen való adatgyűjtést, közösségi programok szervezését.

1. 6. Iktatás, nyilvántartási rendszer

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat hivatalos leveleinek, iratainak iktatása a Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal iktatási rendszerében történik.  A családsegítő a levelezés során az Önkormányzat hivatalos fejléces levelét, és bélyegzőjét használja. A Szolgálatot felkereső klienseket, valamint az egyéb kliens-családsegítő találkozásokat a forgalmi naplóban rögzíti (nem kötelező). A családsegítő minden megkezdett gondozás esetében iktatókönyvben regisztrált esetnaplót nyit, melyet az egész gondozási folyamat során naprakészen vezet. Ebben rögzítésre kerülnek a kliensre és problémájára vonatkozó adatok, a problémamegoldás teljes folyamatának dokumentációja (feljegyzések, megállapodások, esetnaplók, gyermekeink védelmében elnevezésű dokumentációs és együttműködési rendszer adatlapjai (macis lapok), egyéb iratok stb.) a kapcsolatfelvételtől az eset lezárásáig. Az esetnapló kötelező tartalmi elemeit a szakmai rendelet tartalmazza.

TAJ alapú elektronikus nyilvántartási adatszolgáltatást végez. Feladata napi rögzítés. Új igénybevevő felvitele, rögzítése, adatok, határozatok, megállapodások szükségszerű módosítása.

2. Szakmai információk

2.1. A szolgáltatás célja, feladatai, célcsoportja (az ellátottak köre), sajátosságai

A Szolgálat munkája során kulcsfontosságú a prevenció, a humánum, az empátia, előítélet mentesség, az önkéntes együttműködés, a komplex problémamegoldás, valamint a személyi-, emberi- és gyermeki jogok védelme és tiszteletben tartása.

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve más szolgáltatókkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Feladatellátása során szervezi és összehangolja a szociális biztonság megőrzése érdekében nyújtott szolgáltatásokat, információt nyújt, valamint a lakosság tekintetében ismerteti tevékenységének, és az egyéb szociális szolgáltatásoknak a tartalmát, eljárási rendjét, támogatja az azokhoz való hozzáférést.

A szolgáltatás célcsoportja a Murakeresztúr, Fityeház községek területén élő, anyagi gondokkal küzdő, lakáshelyzetében bizonytalan, családi problémákkal, konfliktusokkal terhelt családok, személyek.

A célcsoport nagy részét a mindennapi megélhetési problémákkal küzdő családok és egyének alkotják. Számukra a legfőbb megélhetési forrást a társadalmi transzferek, vagyis a szociális-, gyermekvédelmi-, családtámogatási juttatások, segélyek jelentik. Jövedelmük általában a létminimum alatt van. Jellemzően eladósodottak, magas közüzemi- és hiteltartozásokkal rendelkeznek, mindennapi megélhetésük is problémát jelent. Közöttük nagyarányú a tartós álláskeresők száma, amelynek okai főként életviteli problémáikkal, alacsony iskolai végzettségükkel magyarázható (8 általános, vagy annál kevesebb). Körükben sok a nagycsaládos, az egyedülálló, a kisnyugdíjas, a megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő, és a roma származású. A tartós szegénységben élők élethelyzetéből kiút nagyon ritkán létezik, a szegénység általában újratermelődik, a nehéz helyzet generációról generációra öröklődik. A legkedvezőtlenebb helyzetben az önálló egzisztencia megteremtése, családalapítás előtt álló fiatalok vannak, ha a kibocsátó családok nem képesek számukra jelentős anyagi segítséget nyújtani.

A gazdasági nehézségek pszichésen is rossz hatással vannak a családokra, egyénekre. A munkahely elvesztése vagy az elvesztésétől való félelem, a megélhetési gondok rányomják bélyegüket a családi légkörre. A Szolgálathoz forduló családok körében egyre több a problémás gyermek, egyre sokrétűbbek és összetettebbek a családban jelentkező zavarok, egyre gyakoribbak a pszichés eredetű zavarok, a lelki problémák és a családi konfliktusok. A szegénység nagyon gyakran a háztartás-gazdálkodási ismeretek hiányával, életvezetési problémákkal is együtt jár, emiatt csak komplex segítségnyújtás esetén számíthatunk eredményre. A stabilan szegények körének állandósulását és újratermelődését szükséges megakadályozni, a munkavégzésre ösztönözve az aktív, munkaképes korú felnőtteket. A tartósan szegények esetében a szociális munkások, szakértők közös, szakszerű tevékenységére, együttműködésre van szükség. A helyi döntések is nagy hatással vannak a családok életkörülményeinek alakulására, az elemi szociális, gyermekvédelmi háló működőképességére.

2.2. Családsegítés

A családsegítés szociális és/vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatkörébe tartozik az ellátási területéhez tartozó nehéz élethelyzetben lévő lakosság számára segítségnyújtás, mely legfőképpen az anyagi gondokkal küzdő, lakáshelyzetében bizonytalan, családi problémákkal, konfliktusokkal terhelt családok, személyek segítése. E segítségnyújtás többek között magába foglalja kérelmek kitöltését, ügyintézésben való segítségnyújtást, hivatalos levél megfogalmazását, helyi és országos szociális helyzetet előmozdító lehetőségekkel kapcsolatos információk nyújtását, lelki támogatást, mentális segítségnyújtást. A Szolgálat a családra, mint egységes egészre fókuszálva próbálja azokat az adekvát probléma-megoldási módokat felkutatni a hozzá forduló kliensekkel együtt, melyek a család számára a legideálisabbak.

A családsegítés keretében a Szolgálat biztosítja:

• a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
• az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
• a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
• közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos programok szervezését,
• a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
• a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, konfliktuskezelő programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

A családsegítés keretében végzett tevékenységnek – a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. A Szolgálat tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi.

A fentieken túl:

A megelőző tevékenységek körében

• figyelemmel kíséri a lakosság szociális, mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy más, szolgáltatást nyújtó szerv felé,
• veszélyeztetettség és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

Az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, a jelentkező problémák megszüntetése körében

• tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról,
• szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt,
• segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyintézésben,
• meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében,
• családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízishelyzet, működési zavar, illetve a konfliktusok megoldását.

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat egyéb feladatai:

• elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket,
• kezdeményezi az önkormányzatnál új, akár az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális ellátását.

2.3. Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekjóléti szolgáltatás, mint a gyermekvédelmi alapellátás része olyan, a gyermek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek egészséges testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.

A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében végzett feladatok, tevékenységek keretében:

• tájékoztatást nyújt a gyermeki jogokról, támogatásokról, ellátásokról, és hozzásegíti klienseit az ezekhez való hozzájutáshoz
• családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást szervez, vagy megszervezi az ezekhez való hozzájutást.
• szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása
• szabadidős programokat szervez különböző korosztályok számára
• segítséget nyújt hivatalos ügyek intézésében.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében végzett feladatok, tevékenységek keretében:

• Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint időben történő felismerését. Ellátja az együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat és összehangolja a jelzőrendszer működését.
• Feltárja a veszélyeztetettséget előidéző okokat és javaslatot készít ezek megoldása érdekében.

A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében végzett feladatok, tevékenységek keretében:

• A gyermekkel és családjával végzett szociális  munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása
• Családi konfliktusok megoldásának segítése érdekében, különösen válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás esetén
• Egészségügyi, szociális ellátás igénybevételét kezdeményezi, ha annak segítségével előreláthatólag a veszélyeztetettség megszüntethető vagy mérsékelhető, illetve szükség esetén gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó vagy egyéb hatósági beavatkozást kezdeményez a járásközpontban működő Család- és Gyermekjóléti Központnál.

A szolgáltatás sajátosságai: az ellátás ingyenes, alapvetően nem hatósági jellegű, amelyet a munkatársak személyiségvonásai és viselkedése, az intézmény bútorozottsága, berendezése, tevékenységi köre és az alkalmazott munkaformák egyaránt tükröznek.

A gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak tartalma, szolgáltatáselemek és tevékenységek

A gyermekjóléti szolgáltatás, mint a gyermekvédelmi alapellátás része olyan, a gyermek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek egészséges testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Az egyes feladatok ellátása a szociális munka különböző munkaformáinak alkalmazásával történik.

A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése

Feladatok:

a.) Tájékoztatást nyújt a gyermeki jogokról, támogatásokról, ellátásokról és hozzásegíti klienseit az ezekhez való hozzájutáshoz.

Ennek keretében:

• Segítséget nyújt a gyermek vagy szülője kérelmének előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét az illetékes hatóságnál, szolgáltatónál (telefonon és levélben történő kapcsolattartás a a polgármesteri hivatalokkal, közös önkormányzati hivatalokkal, Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságával, Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal, stb., valamint a szolgálatnál rendelkezésre állnak (letölthetők) a támogatások, ellátások igényléséhez szükséges igénylőlapok).
• Felkészíti a klienst a támogatások, juttatások célszerű felhasználására.

b.) Családtervezési, pszichológiai, gyógypedagógiai nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó, és jogi tanácsadáshoz, család- és párterápiához való hozzájutást szervezi meg. Ezen szolgáltatások a nagykanizsai Család-és Gyermekjóléti Központ (Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 51.) által biztosított.

Ennek keretében:

• Tájékoztat a tanácsadás céljairól és feltételeiről,
• Segít a tanácsadás felkeresésének megszervezésében.

c.) Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása.

Ennek keretében:

• Segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén családok átmeneti otthonában vagy anya-gyermekotthonban igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, rendelkezik az ehhez szükséges információkkal,
• tájékoztatást nyújt a magzatot és az anyát megillető jogokról, támogatásokról, ellátásokról,
• személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik az anya problémáinak rendezésében,
• tájékoztatást nyújt az örökbefogadás lehetőségéről és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásról,
• értesíti az illetékes védőnőt.

d.) Szabadidős programokat szervez a különböző korosztályok számára.

Ennek keretében:

• A Szolgálat anyagi forrásainak figyelembevételével 0-14 éves hátrányos helyzetű gyermekek számára programot szervez az adventi készülődés jegyében, vagy karácsonyi ünnepséget rendez, illetve biztosítja, koordinálja a településeken hasonló témakörben szervezett rendezvényeken való részvételüket,
• Alkalmanként az illetékességi területén élő gyermekek számára igénybe vehető, ingyenes játszóházat szervez,
• együttműködik közoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, kulturális intézményekkel, egyházzal hasonló jellegű programok szervezésében,
• figyelemmel kíséri a településen lévő szabadidős programokat és a programokat nyújtó szervezetekkel kapcsolatot tart, ezekről értesíti a szülőket, gyermekeket és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősöket.

e.) Hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújt.

Ennek érdekében:

• segítséget nyújt a gyerekeknek, illetve szülőknek ügyeik hatékony intézéséhez,
• tájékoztatja a gyermeket, illetve szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

Feladatok:

a). Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint időben történő felismerését. Ellátja az együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat és összehangolja a jelzőrendszer működését.

Ennek keretében:

• felhívja a jelzőrendszer tagjait jelzési  kötelezettségük írásban történő teljesítésére, fogadja jelzéseiket és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez  igazodó intézkedéseket megteszi, melyről tájékoztatja a jelzést tevőt,
• folyamatosan kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival, velük szorosan együttműködik, igény szerint, de legalább 2 havonta esetmegbeszélést szervez, és az ott elhangzottakról feljegyzést készít,
• a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva szükség szerint esetkonferenciát szervez,
• a beérkezett jelzésekről és azok alapján megtett intézkedéseiről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak.
• minden évben tanácskozást tart, amelyen a jelzőrendszert tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeli a jelzőrendszer éves működését.

b.) Feltárja a veszélyeztetettséget előidéző okokat, és javaslatot készít ezek megoldása érdekében.

Ennek keretében:

• figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét,
• fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket és segíti őt problémái megoldásában,
• működéséről, tevékenységéről, szolgáltatásairól, elérhetőségéről tájékoztatja a település lakosságát, továbbá a jelzőrendszer tagjait.

A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

Feladatok:

a.) A gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása érdekében:

• támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében,
• segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében,
• kezdeményezi, és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők részére a szociális alapellátásban nyújtott személyes gondoskodást.
• 
  

b.) Családi konfliktusok megoldásának segítése érdekében, különösen válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás esetén:

• szervezi a kapcsolatügyeleti szolgáltatáshoz való hozzájutást.

c.) Kezdeményezi egészségügyi, vagy szociális ellátás igénybevételét, ha ezáltal előreláthatólag a veszélyeztetettség megszüntethető, vagy mérsékelhető, valamint szükség esetén gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó-, vagy egyéb hatósági beavatkozásra való javaslat megtételét kezdeményezi a Család- és Gyermekjóléti Központnál.

A feladatok ellátásához szükséges módszerek:

Egyéni esetkezelés:

• Szociális esetkezelés: a probléma meghatározása (a kliens által, a szociális munkás által és közösen), elérendő célok tisztázása, együttműködési megállapodás kötése (írásban), a probléma megoldása.
• Krízisintervenció: azonnali lépések a krízishelyzetben lévő kliensek helyzetének átmeneti rendezésére, szakintézmények által nyújtható segítség felkutatása.
• Életvezetési tanácsadás.

Szociális csoportmunka:

• Szabadidős foglalkozások szervezése.
• Karácsonyi ünnepség szervezése.

Közvetett szociális munka:

• Források fejlesztésére irányuló tevékenység (a településen működő, a tevékenység támogatására kész vállalatok és vállalkozók felkutatása, kapcsolatok kiépítése, kapcsolattartás),
• A jelzőrendszer tagjaival kéthavonta történő esetmegbeszélések,
• Intézményközi esetkonferencia szervezése,
• Önsegítő csoportok, közösségi szerveződések segítése.

2.4. A család- és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételének módja, feltételei

A Szolgálat nyitott intézmény, igénybevétele feltételhez nem köthető, ingyenes.

A segítséget kérők a Szolgálatot közvetlenül keresik fel ügyfélfogadási időben személyesen, telefonon, esetleg levélben, vagy a területen működő más intézmények, személyek javasolják a kapcsolatfelvételt. Utóbbi esetben a Szolgálat családsegítője keresi fel otthonában az érintett személyt vagy családot, és felajánlja a segítségét az esetleges problémák megoldásához.

A Szolgálat a hozzá forduló egyénekkel, családokkal az önkéntesség elve alapján alakít ki együttműködést.

Készenléti szolgáltatások:

Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ (Nagykanizsa,Zrínyi Miklós u. 51.) által működtetett készenléti szolgálat. Elérhetősége, tel: 20/920-8044.

2. 5. A szolgáltatás alapelvei

1.   A gyermek érdekeinek figyelembe vétele, törvényben elismert jogainak biztosítása.

2.   A családjából átmeneti jelleggel kikerült gyermek korához és szükségleteihez igazodó gondozásának, nevelésének, egészséges személyiségfejlődésének biztosítása.

3.   Az ellátás igénybevételének önkéntessége.

4.   Lényeges alapelv az együttműködés elve. A segítő tevékenység csak akkor lehet eredményes, ha a kliens motivált annak igénybevételére és együttműködő, tehát problémája megoldása érdekében hajlandó cselekedni. A Szolgálatot önként felkeresők esetében ez a motiváció adott.

5.   A nyitottság elve alapján az intézményt bárki felkeresheti.

6.   A hátrányos megkülönböztetés kizárásának és a másság elfogadásának elve, melynek értelmében a családsegítőknek nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága miatt, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés ténye miatt tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetést gyakorolni.

7.   A titoktartási kötelezettség és a személyi jogok védelmének elve, mely a kliensek adatainak nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információkra vonatkozik. Információt felhasználni a kliens érdekében is csak az ő tudtával és beleegyezésével lehet.  

2.6. A Szolgálat alapfeladatainak és speciális feladatainak megvalósításának módja. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formája, rendszeressége

a). Közvetlen szociális munka (folyamatosan, a felmerülő igények alapján biztosított):

- Krízisintervenció: azonnali lépések a krízishelyzetben lévő kliensek helyzetének átmeneti rendezése, illetve szakintézmények segítségnyújtásának az adott konkrét esetben való megszervezése érdekében;

- Esetkezelés (case work), probléma-meghatározás, célok meghatározása, szerződéskötés, problémamegoldás: Az esetkezelés során a szociális munkás felismeri és felismerteti a családokkal és egyénekkel a problémákat és konfliktusokat, és velük közösen dolgoz ki megoldási módokat. Célja, hogy a kliensek maguk legyenek képesek problémáik megoldására, érdekeik érvényesítésére. Munkakapcsolatokat épít ki mindazon személyekkel, szervezetekkel, akik és amelyek érintettek a család problémájában. Szűrő funkciót lát el: javaslatot tesz a szakhálózat és a szakintézmények igénybevételére, gondoskodva a megfelelő fogadókészségről. Eljár a családok érdekében, támogatja őket jogaik érvényesítésében.

b). Szociális csoportmunka (folyamatosan, a felmerülő igények alapján biztosított)

c). Közösségi munka (folyamatosan, a felmerülő igények alapján biztosított):

A Szolgálat szakmai támogatást nyújt azon helyi lakossági csoportoknak, amelyek a lakók aktív bevonásával, közös érdekképviselettel szeretnék problémáikat megoldani.

d). Közvetett szociális munka (folyamatosan, a felmerülő igények alapján biztosított):

A feltárt és megismert szociális problémák oldása céljából a Szolgálat kezdeményezi új típusú szolgáltatások bevezetését az anyagi, mentális, szociális erőforrások bővítését célzó akciók szervezésével:

- források fejlesztésére irányuló tevékenység szervezése;

- együttműködés szakellátó hálózatokkal, intézményközi esetmegbeszélés;

- érdekegyeztető fórum;

- csoportok, közösségek szerveződésének segítése;

- önsegítő csoportok támogatása.

e). Szabadidős tevékenységek, programok szervezése (folyamatosan biztosított):

A Szolgálat a lakosság részéről jelentkező igényekre válaszolva különböző szabadidős programokat szervez.

Játékos foglalkozások (társas játékok, kézműves foglalkozások stb.): A szabadidős foglalkozások lehetőséget adnak a gyermekeknek és fiataloknak különböző játékok keretében az informális kommunikációra. Rekreációs foglalkozások: játszóház, játszótéri programok szervezése, közösségi kirándulások, sportnap szervezése. Prevenciós programok: az egyes korcsoportokra fókuszálva, annak életsajátosságait felismerve és meghatározva tartott adekvát ismeretterjesztő, szórakoztató programok, előadások, események szervezése. (pl: drogprevenciós előadás, szűrővizsgálatokkal kapcsolatos előadások, vetélkedők, szakemberek előadásai – pszichológus, tanár, ifjúságvédelmi szakemberek) Fejlesztő foglalkozások: nevelési-oktatási intézménnyel való szoros együttműködés kapcsán a gyermekek részére tanulásuk segítése, tanulási nehézségeik leküzdése, tanulmányaikban mutatkozó hiányosságok kezelése, tanulmányaik továbbfejlesztése érdekében végzett fejlesztő foglalkozások szervezése. (felzárkóztató fejlesztés, pótvizsgára készülés) Kreatív Műhely: minden korosztály számára biztosított közösségi, kézműves foglalkoztatások szervezése, amely köthető egy-egy ünnepi alkalomhoz (pl: tökfaragás, adventi díszek készítése, farsangi maszkák készítése), ismeretek elmélyítéséhez (pl: főzőtanfolyam szervezése, sütés-főzési nap), ajándéktárgyak készítése, amely helyi termékként ajánlható, értékesíthető. Baba-mama klub szervezése: együttműködésben a helyi védőnővel, óvodával kerül megszervezésre a klub, ahol a kisebb gyermekek és az édesanyák kaphatnak hasznos és segítő tanácsokat szakemberektől, valamint megoszthatják egymás között jó gyakorlataikat, praktikus gyakorlataikat.

f). Adománygyűjtés (folyamatosan biztosított):

A Szolgálat adományokat(ruha, játék, bútor stb) gyűjt, és azokat szétosztja a rászorulók között.

g). Jelzőrendszer kiépítése és működtetése (folyamatosan biztosított):

A Szolgálat kiépíti és működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert, és szervezi a rendszer elemei (védőnő, háziorvos, közoktatási intézmények, kórház, rendőrség, egyházak, társadalmi szervezetek stb.) közötti együttműködést, tevékenységüket összehangolja.

j). Önkéntesek munkájának szervezése különösen (folyamatosan biztosított):

·    adományok gyűjtése és továbbadása,

·    ünnepségek szervezése (pl.: Mikulás, Karácsony, farsang stb.)

·    szabadidős tevékenységek szervezése és lebonyolítása terén.

h). A Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét. Kezdeményezi a települési önkormányzatoknál új szociális ellátások bevezetését, amennyiben erre igényt tapasztal a lakosság részéről (folyamatosan biztosított).

i). Adminisztrációs munka (folyamatosan biztosított):

A szolgálat ellátja a szakmai munkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat:

• Forgalmi napló (nem kötelező)
• Esetnapló (iktatókönyvben is regisztrált, kötelező tartalmi elemeit a szakmai rendelet tartalmazza)
• Együttműködési megállapodás
• Problémajelző adatlap
• Gyermekeink védelmében elnevezésű dokumentációs és együttműködési rendszer adatlapjai (macis lapok)
• Jelzőrendszeri ülések jegyzőkönyve
• Esetmegbeszélések feljegyzései
• Feljegyzések
• Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) napi szintű használata, amely a kliensek TAJ alapú nyilvántartása. A rendszer web alapú, országos szintű. A szolgáltatást igénybe vevők személyes adatait tartalmazza, s szükséges napi szinten jelenteni az ellátottak létszámát.

2.7. A kliensekkel történő kapcsolattartás módja, rendszeressége

A kliens és családgondozója közötti találkozásokra elsődlegesen a kliens otthonában (előre egyeztetetett időpontban, vagy a kliens számára előre nem ismert időpontban), a Szolgálat helyiségében előre egyeztetett időpontban (fogadási időn kívül is), illetőleg a családgondozó ügyeleti idejében (akár előzetes egyeztetés nélkül) kerülhet sor. Találkozás ezen kívül lehetséges a családgondozás szempontjából adekvát egyéb helyszínen is (pl. kíséréssel történő ügyintézés esetén). A folyamatos és hatékony családsegítés érdekében kliens és a családsegítő között havonta három személyes találkozás szükséges.   

A kliens és családsegítő közötti kapcsolattartás fontos eszköze, de a személyes találkozásokat nem helyettesíti a telefonálás, levélírás (postaládába dobott, postára bízott, vagy elektronikus levél), valamint a közösségi oldalak, skype használata.  

2.8. Az ellátottak jogainak védelme

2.8.1. Családsegítést igénybe vevők jogainak védelme

A családsegítést igénybe vevő az a helyileg illetékes jegyzőnél, a képviselő-testület tagjainál, illetőleg a polgármesternél tehet panaszt jogsérelem, a dolgozói kötelezettségek megszegése, illetőleg az ellátással kapcsolatos egyéb kifogások esetén. A Szolgálat fenntartója a panaszt megvizsgálja és írásban tájékoztatást ad a panasz kivizsgálásának eredményéről. Ha a panasz benyújtását követő 15 napon belül ez nem történik meg, vagy a panaszt tevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül az ellátottjogi képviselőhöz fordulhat.

Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, a családsegítő segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

Az ellátottjogi képviselő személyéről, elérhetőségéről az ellátottak az intézmény fogadóhelyiségében kifüggesztett tábláról, illetve a családsegítőn keresztül kaphatnak tájékoztatást. A családgondozók a kliens igényei alapján telefonos időpont-egyeztetéssel, helyiség biztosításával segítik a kapcsolatfelvételt a kliens és az ellátottjogi képviselő között. A Nagykanizsai Járás ellátottjogi képviselője: Benczéné Bogárdi Andrea, elérhetősége:  bogardi.andrea@obdk.hu, 06-20-4899-576

A szolgáltatást igénybe vevők jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos tájékoztatást kapnak a kapcsolat létrejöttekor, illetőleg a családsegítés megkezdésekor, illetve a közös munka folyamán bármikor, amikor erre szükség van.

2.8.2. Gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelme

A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a fiatal felnőtt a Szolgálat fenntartójánál tehet panaszt az ellátással kapcsolatos kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, a dolgozói kötelezettségek megszegése, illetőleg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 136/A. § szerinti iratbetekintés megtagadása esetén.

A Szolgálat fenntartója a panaszt kivizsgálja és írásos tájékoztatást ad a panasz orvoslása érdekében megtett intézkedésekről, illetve annak más lehetséges módjáról. Ha a panasz benyújtását követő 15 napon belül a tájékoztatás nem történik meg, vagy a panasz benyújtója a megtett intézkedéssel nem ért egyet, akkor a panasz benyújtója a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.

A gyermekjogi képviselő személyéről, elérhetőségéről az ellátottak az intézmény fogadóhelyiségében kifüggesztett tábláról, illetve a családsegítőn keresztül kaphatnak tájékoztatást. A családgondozók a kliens igényei alapján telefonos időpont-egyeztetéssel segítik a kapcsolatfelvételt a kliens és a gyermekjogi képviselő között. A gyermekjogi képviselő munkájához a Szolgálat szükség estén helyet biztosít.  

A Nagykanizsai Járás gyermekjogi képviselője: Turi Renáta, elérhetősége: turi.renata@obdk.hu, 06-20-4899-642

A gyermekek és szülők jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos tájékoztatást kapnak a kapcsolat létrejöttekor vagy a családsegítés megkezdésekor (ennek megtörténtéről a kliens írásban nyilatkozik), illetve a közös munka folyamán bármikor, amikor erre szükség van.

A Szolgálat munkatársai a Szociális Munka Etikai Kódexe által megfogalmazott etikai követelményeknek megfelelően végzik munkájukat.

2.8.3. A szolgáltatást végzők jogainak védelme

• A szociális ágazatban foglalkoztatottak vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, és személyi jogaikat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.
• A dolgozó eredményes munkájának feltétele saját egészsége, ezért kötelező a részvétel az időszakos foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálatokon. Fertőző betegségben szenvedő munkatárs a szolgálatnál nem tartózkodhat, munkát nem végezhet.
• A szociális szolgálat családsegítői évente szupervízión vehetnek részt. A szupervízió a segítők segítése.
• A családsegítők a kliensekkel végzett munkájuk során saját személyiségükkel dolgoznak. A szupervízió ezt az önmagukra való jobb rálátást, az akadályok elhárítását, nagyobb önismeretet és a szakmai személyiség fejlesztése révén létrejövő tanulást segíti.
• A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat családsegítője közfeladatot ellátó személynek minősül.
• Titoktartási kötelezettség terheli a szolgálat dolgozóját a kliens és hozzátartozói egészségi állapotával-, családi-, vagyoni-, és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül.
• A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól az érintett cselekvőképes kliens felmentést adott, vagy ha a jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

2.9. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái

A fenntartó a családsegítő munkatárs tevékenységének elősegítése, a kiégés megelőzése érdekében biztosítja a Család- és Gyermekjóléti Központ által biztosított esetmegbeszélésen, szupervízión való részvétel lehetőségét

A fenntartó a családsegítő munkatárs részére szakmai fejlődésének elősegítése, és a jogszabály által előírt továbbképzési kötelezettség teljesítése érdekében az intézményi költségvetésben az e célra biztosított keret erejéig, az éves továbbképzési tervben foglaltak szerint továbbképzéseken való részvételi lehetőséget biztosít.

3. A szolgálat külső kapcsolatrendszere, kapcsolattartás

3.1 Helyi kapcsolatrendszerek

Murakeresztúr Község Önkormányzata a család- és gyermekjóléti szolgáltatást önállóan, jogszabályban meghatározott végzettséggel és képesítési előírásoknak megfelelő személy alkalmazásával, kormányzati funkción (szakfeladaton) látja el.

A család- és gyermekjóléti szolgálatban 1 fő családsegítő heti 20 óra kötött és heti 20 óra kötetlen munkaidőben biztosítja az ellátotti települések vonatkozásában a családsegítői feladatokat, számára az ágazati szabályozások értelmében alapvető feladat a szolgáltatások szervezése, koordinálása, az észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a veszélyeztető élethelyzetek megelőzése érdekében.

A családsegítő számára fontos a szakmai kapcsolatrendszer kiépítése, ápolása a szakmai munka hatékonyságának előtérbe helyezésével. A szolgálat családsegítője jól működő és hatékony kapcsolatrendszer kialakítására törekszik.

A szolgálat a működés hatékonysága és a tevékenységek összehangolása érdekében folyamatos kapcsolatban áll:

• A jelzőrendszer tagjaival,
• Murakeresztúr, Fityeház községek polgármestereivel,
• A közös önkormányzati hivatal jegyzőjével, dolgozóival,
• A települések szociális és egészségügyi ellátórendszerének többi tagjával,
• A járási hivatal munkaügyi osztályával, valamint olyan munkáltatókkal, akik a kliensek számára folyamatosan vagy időszakosan munkalehetőséget kínálnak,
• Az oktatási-nevelési intézmények vezetőivel,
• Egyházi és magánszemélyekkel,
• Rendőrséggel, elsősorban a körzeti megbízottal
• Olyan gazdasági tevékenységet végző cégekkel, vagy civil szervezetekkel, amelyek a szolgálat tevékenységét, rendezvényeit támogatják.
• a járási család- és gyermekjóléti központtal

3.2. A jogszabály által meghatározott észlelő- és jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés

A gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat

• figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,
• a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,
• tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,
•  fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad,
• a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében,
• veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait,
• az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a Gyvt. 17. § (2a) bekezdése szerinti zárt adatkezelés kötelezettségét,
• a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak,
• a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít,
•  egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket - beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket - és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez,
• éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és
• a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.

Az esetmegbeszélésre meg kell hívni:

• a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki megelőző pártfogás alatt áll,
• a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll, vagy ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú,
• a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges, és
• a járási család- és gyermekjóléti központ jelzőrendszeri koordinátort.

A család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal szakmaközi megbeszélést kell szervezni. A szakmaközi megbeszélésre meg kell hívni a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.

Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-ig készíti el. Az intézkedési terv tartalmazza

• a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait,
• az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket,
• az éves célkitűzéseket, és
• a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket.

Az éves szakmai tanácskozást minden év február 28-ig kell megszervezni, és arra meg kell hívni

• Murakeresztúr, Fityeház község polgármesterét, a jegyzőt,
• a gyermekjóléti alapellátást és a szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
• a településen szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,
• a jelzőrendszer tagjainak képviselőit,
•  a gyámhivatal munkatársait,
• a nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ jelzőrendszeri tanácsadóját, esetmenedzserét
•  a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét, és
• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.

Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer működtetése körében a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó vagy szakmai támogatását igénylő esetről szerez tudomást, haladéktalanul megkeresi a járási család- és gyermekjóléti központot.

A Gyvt. 96. § (6) bekezdése alapján mindkét illetékességi területen található önkormányzat (Murakeresztúr, Fityeház) fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az értékelést - települési önkormányzat esetén a képviselő-testület általi megtárgyalást követően - meg kell küldeni a gyámhatóságnak. A gyámhatóság az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a települési önkormányzat felé, amely hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhatóság javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.

3.3. A Szolgálat tevékenységéről szóló tájékoztatás helyi módja

A Szolgálat arra törekszik, hogy a potenciális igénybevevők, azaz az ellátási területen élő teljes lakosság, továbbá a jelzőrendszeri tagok és a kapcsolódó tevékenységet ellátó más intézmények, szervezetek naprakész, és minél teljesebb körű információt kapjanak az intézmény feladatairól és tevékenységéről.  

Minden településen a helyben szokásos módon bárki által elérhető/látható helyen (hirdetőtáblán) kell elhelyezni, nyilvánossá kell tenni a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat elérhetőségét, ügyfélfogadási rendjét, valamint a járási Család- és Gyermekjóléti Központ által biztosított Készenléti ügyelet elérhetőségét. 

Gondoskodni kell arról, hogy a jelzőrendszeri tagok folyamatosan rendelkezzenek információkkal a Szolgálat működéséről, feladatairól.

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkájához kapcsolódó törvényi és rendeletei háttere

• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról,
• 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
• 1997. évi XXXI. Tv - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 15/1998. NM (IV.30) NM rendelet - A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről”
• 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
• 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
• 235/1997. (XII.7.) Korm. rendelet – a gyámhatóságokról, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok és személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.
• Szociális Munka Etikai Kódexe

Murakeresztúr, 2016. február 09.

                                                        Hervai Edit

                                                          jegyző

 Záradék:

Jelen szakmai program a …../2016. (II.15.) Képviselő-testületi határozattal került jóváhagyásra.

Murakeresztúr, 2016. február 15.

                          Pavlicz Lajos

                                                                           polgármester

1. függelék

K I M U T A T Á S

a képviselőtestület tagjainak  névsoráról

1. Béli Balázsné
2. dr. Csicsek Mihály
3. Hervai Károly
4. Körmendi István László
5. Németh László
6. Zavarkó József
7. Pavlicz Lajos József polgármester

2. függelék

K I M U T A T Á S

a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. köztemetés
2. szociális étkeztetés
3. házi segítségnyújtás
4. méltányossági közgyógyellátás
5. önkormányzati segély

3. függelék

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

I.

Általános rendelkezések

1. A képviselők és a polgármester a megbízólevél átvételét követő 30 napon belül köteles az Mötv. 39.§ (1) és (3) bekezdése, valamint az Mötv. 72.§ (4) bekezdése szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).

3. A vagyonnyilatkozat tételeinek elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja, az Mötv. 39. § (2) -ében meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

1. A kitöltéskori állapotnak megfelelően adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.

2. A vagyonnyilatkozatokat a közös hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. Az átvételi igazolásokat az 1/1.  függelék tartalmazza.

3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.

4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Közös Hivatal (továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

III.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.

2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról a 1/2-1/3.  függelék szerinti nyilvántartást kell vezetni.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II./2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

1. a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános- kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat;
2. a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

5. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

6. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőtestületi tagnak, melyről igazolást kell kiállítani.

7. A képviselő megbízatásának megszűnésekkor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

IV.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással

kapcsolatos szabályok

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezésről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.

2. az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül elutasítja a kezdeményezést.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 1/4. függelék szerint vezetett „Betekintési nyilvántartás”-ban dokumentálni kell.

5.  A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testület a soron következő ülésén tájékoztatja.

V.

Felelősségi szabályok

1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adtakezelés jogszerűségéért a bizottság felelős.

2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II./2. pont szerinti köztisztviselő felelős.

Murakeresztúr, 2014. december 29.

Hervai Edit                                                                          Pavlicz Lajos

  jegyző                                                                                 polgármester

1/1. függelék

IGAZOLÁS

A vagyonnyilatkozatok átvételéről

Alulírott …………………………………… mint a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatot adom át:

            …………………………….              helyi önkormányzati képviselő

            ……………………………..             házastárs/élettárs

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

            ………………………………           gyermek

Murakeresztúr, 200.. …………………. hó ………….. nap

………………………                                               …………………………….

            átadó                                                                         átvevő

½. függelék

NYILVÁNTARTÁS

A vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárásáról

1/3. függelék

NYILVÁNTARTÁS

a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kedvezményező neve, címe:

Név:   ………………………………..

Cím:   ………………………………………………..

2. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:        ………………….………..

3. Az eljárásban érintett képviselő:  ……………………………………..

4. A vagyonnyilatkozat kifogásolt része:    ………………………………..........

5. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:   ……………………..

6. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:           ………………………..

7. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére:       ………………………….

8. A Bizottság ülésének időpontja:   ………………………………..

9. Az eljárás eredménye:        ………………………………..

1. A bejelentés elutasítva, mert

• Nyilvánvalóan alaptalan;
• A bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget;
• Az ismételt kedvezményezés új tényállást nem tartalmaz
  1. A bejelentés alapján a Bizottság az alábbiakat állapította meg.

10. Az azonosító adatok törlésének időpontja:        ……………………………………..

11. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:       …..…………….

¼.  függelék

NYILVÁNTARTÁS

A vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről

4. függelék

K I M U T A T Á S

a képviselőtestület bizottsági tagjainak  névsoráról

            JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG

            Elnöke: dr. Csicsek Mihály  önkormányzati képviselő

            Tagjai:    Hervai Károly önkormányzati képviselő

                             Béli Balázsné önkormányzati képviselő

5. függelék

Önkormányzati Társulások megállapodások jegyzéke

1.      Megállapodás Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása létrehozásáról

2.      Megállapodás Murakeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról 

3.      Megállapodás Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás létrehozásáról

4.      Társulási megállapodás a Térségi Közterület-felügyeleti és Mezőőri Szolgálatról

5.      Megállapodás a Keresztúr nevű települések együttműködéséről

6.      Megállapodás ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás létrehozásáról

7.      Megállapodás Egészségügyi Társulás létrehozásáról

8.      Megállapodás Donja Dubrava és Murakeresztúr községek együttműködéséről

9.      Megállapodás az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesülettel

10.    Megállapodás a helyi és más civil egyesületekkel