Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény 2025. június 26. napjával az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt „Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása” alcímmel egészítette ki. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a tulajdonos kérhesse a zártkerti ingatlanának „művelésből kivett” jogi jellel való bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a zártkerti ingatlan egy részére is kérhető, ebben az esetben viszont kötelező annak megosztása. Ez biztosítja azt, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tényleges művelési ágnak megfelelő hasznosítás kerüljön feltüntetésre.

A törvény felhatalmazást adott a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő- testülete, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése részére, hogy rendeletben meghatározza a település azon részét, ahol a zártkerti ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzése kérelmezhető.

A művelési ágban nyilvántartott, ugyanakkor mezőgazdasági célt ténylegesen már nem szolgáló ingatlanok értékesítése jelentős adminisztrációs teherrel jár az eladók és a vevők részére, és fennáll annak lehetősége, hogy a kérdéses ingatlant az adásvétel kifüggesztése miatt nem az eredeti vevő szerzi meg. Az eljárás időigényes, bonyolult, ezért a művelés alól ki nem vett ingatlanok forgalmi értéke a korábban zártkerti művelés alól kivett ingatlanokhoz képest kisebb.

Fontos kiemelni, hogy a termőföldekre vonatkozó elővásárlási jog (adás-vételi szerződés kifüggesztése) a művelés alól kivont zártkerteket nem érinti. A kivonás után az ingatlan nyilvántartásban szereplő „kivett” jogi jellegű ingatlan már nem számít termőföldnek, valamint a földhasználó mentesül a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási kötelezettség alól is.