TÓTSZERDAHELY Község Önkormányzata Képviselõ-testületének

6/2007. (IV.27.) Önk. sz. rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Tótszerdahely Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet területi hatálya Tótszerdahely község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a mûtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) elõírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V-2 és V-3 jelû szabályozási tervlapok, 1. és 2. számú melléklet) együttes alkalmazásával, azok elõírásainak megfelelõen szabad.

Szabályozási elemek

2. §

(1) A szabályozási terven jelölt kötelezõ erejû szabályozási elemek:

a) I. rendû szabályozási elemek:

aa) közlekedési elemek

ab) területfelhasználási módok,

ac) területfelhasználási egységek határa.

b) II. rendû szabályozási elemek:

ba) a a) és c) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.

c) III. rendû szabályozási elemek:

ca) védõsávok és védõterületek,

cb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználásszabályozási

vonal

cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.

(2) Az I. rendû szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti

terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(3) A II. rendû szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv

felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(4) A III. rendû szabályozási elemek módosítása hatósági eljárásban, az

illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján

(cb), cd) pont), kerülhet sor.

A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás

3. §

(1) A jelenlegi közterület felõli telekhatár – amennyiben a terv másként nem

rendelkezik – kötelezõ szabályozási vonalnak tekintendõ.

(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és

építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek

építésére értendõk.

(3) Jelen rendelet hatályba lépését megelõzõen kialakított építési telkek - az

építmények elhelyezésére vonatkozó elõírások (telekterület, elõ- hátsó- oldalkert,

építménymagasság, tûztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával -

akkor is beépíthetõnek minõsülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az

övezetre elõírt mértéket.

Az engedélyezés általános szabályai

4. §

(1) A képviselõ-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési

tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló

jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bõvíti.

(2) Az Üh jelû tömbökben az építési engedély kiadását megelõzõen az egész

telektömbre vonatkozó telekalakítási tervet el kell készíteni.

(3) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell õrizni a meglévõ

településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetõformát.

(4) Az építési engedély kérelmekhez a vonatkozó rendeletben szereplõ

mellékleteken túlmenõen a jelen rendelet 19. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti

mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.

II. fejezet

ÖVEZETI ELÕÍRÁSOK

Településszerkezet, területfelhasználás

5. §

(1) A község beépítésre szánt területének területfelhasználási egységei:

a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

Helyi Építési Szabályzat

b) vegyes terület (településközpont vegyes terület) : Vt,

c) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató terület): Gksz,

d) gazdasági terület (ipari terület): Gip

e) üdülõterület (hétvégi házas terület): Üh,

f) különleges terület (temetõ): K-t,

g) különleges terület (lõtér): K-o,

h) különleges terület: (sportterület): K-sp,

i) különleges terület: (bánya): K-b,

j) különleges terület: (rekreációs): K-rek.

(2) A község beépítésre nem szánt területének területfelhasználási egységei:

a) közlekedési, közmûelhelyezési, hírközlési terület: KÖu,

b) erdõterület (gazdasági célú erdõ): Eg,

c) erdõterülert (védelmi célú): Ev,

d) mezõgazdasági terület (általános mezõgazdasági terület): Má,

e) vízgazdálkodási terület: V.

Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei

Falusias lakóterület (Lf)

6. §

(1) A területen a HÉSZ (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel az

OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetõk el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhetõ gazdasági célt szolgáló épületekre –

mezõ- és erdõgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

kézmûipari építmény – vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet

nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál. A lakótelek

beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre

vonatkozó mértéknél.

(3) Az építési övezetekben telkek csak úgy alakíthatók ki, hogy az új telek utcai

oldalán mért szélessége a 40 m-t nem haladhatja meg.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és

beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák:

(5) Az Lf-1 és Lf-2 jelû építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.

(6) A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre

vonatkozik.

(7) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és

beépítési elõírásokat a következõ táblázatok tartalmazzák:

Lf-1 jelû építési övezet HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K - 600 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K - 16 m

A beépítési mód oldalhatáron

álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság K - 4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb

mértéke

30 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

Lf-2 jelû építési övezet HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K - 1200 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K - 14 m

A beépítési mód oldalhatáron

álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság K - 4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb

mértéke

30 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

Az Lf-2 jelû építési övezetben a kialakult beépítési vonal megtartható.

A beépítettség legnagyobb mértéke az építési határvonalig mért telekterületre

vonatkozik.

Lf-3 jelû építési övezet HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K - 900 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K - 18 m

A beépítési mód oldalhatáron

álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság K - 4,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb

mértéke

30 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

(8) Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elõ-, oldal- és hátsókert méretét az

OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.

(9) A területre vonatkozó részletes elõírások:

a) A tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület tömegformálását

a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.

b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell.

(10) Lakóépülettõl különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot

kivételével – legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak

megfelelõ kialakítású, anyaghasználatú lehet.

(11) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 0,5.

Településközpont vegyes terület (Vt)

7. §

(1) A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetõk el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ

táblázat tartalmazza:

Vt jelû építési övezet HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 600 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 15 m

A beépítési mód oldalhatáron

álló,

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság K –-7,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb

mértéke

60 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %

(3) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok

megközelítésére az utca felõl kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell

létesíteni.

(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

8. §

(1) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetõk el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ

táblázat tartalmazza:

Gksz jelû építési övezet HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret K-720 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K-15 m

A beépítési mód szabadonálló, oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.

Ipari gazdasági terület (Gip)^[1]

9. §

(1) A terület-felhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Hétvégi házas üdülõterület (Üh)

10. §

(1) A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények helyezhetõk el.

(2) Az üdülõegységek száma az övezetben telkenként legfeljebb 2 lehet.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési elõírásokat a következõ

táblázat tartalmazza:

Üh jelû építési övezet

A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m

A beépítési mód szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 70 %

(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2.

11. §

(1) K-t jelû övezet: temetõ, kegyeleti park

K-t jelû építési övezet

A kialakítható legkisebb telekterület méret m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m

mélységi mérete m

nincs kikötés

A beépítési mód szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 4,0* m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.

(2) K-sp jelû övezet: sportterület

K-sp jelû építési övezet

A kialakítható legkisebb telekterület méret m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

nincs kikötés m

mélységi mérete m

A beépítési mód szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %

(3) K-l jelû övezet: lõtér területe

K-l jelû építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - kialakult m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - - m

A beépítési mód - szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 10 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 25 60 %

(4) K-b jelû övezet: kavicsbányák területe

K-b jelû építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - kialakult m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kialakult m

A beépítési mód - szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság - 6,0 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 5 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 25 60 %

(5) K-szv jelû övezet: szennyvíztelep területe

K-szv jelû építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - kialakult m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kialakult m

A beépítési mód - szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság - 6,0 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 20 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 25 40 %

(6) K-rek jelû övezet: rekreációs terület

K-rek jelû építési övezet OTÉK HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret - tovább nem

osztható

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kialakult m

A beépítési mód - szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság - 6,0 m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 5 %

A zöldfelület legkisebb mértéke 25 K %

A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei

Közlekedési, közmû-elhelyezési, terület (KÖu)

12. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben

leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv

másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A közutak besorolása:

kategóriája

az út jele, neve meglévõ tervezett

tervezési

osztálya

szabály.

szélessége

(m)

övezeti

jele

6835. átk. szak.

Kossuth, Ady u.

gyûjtõút B.V.c-C 12 – 17 KÖu-1

6836. átk. szak.,

Béke u.

gyûjtõút B.V.c-C 12 - 15 KÖu-1

Zrínyi u. kiszolgáló

út

gyûjtõút B.V.c-D 9 - 13 KÖu-1

Dózsa u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 12 KÖu-2

Ifjúság u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 15 KÖu-2

Gasparich u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 15 KÖu-2

Radnóti u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 17 KÖu-2

Petõfi S. u. kiszolgáló

út

B.VI.d-C 9 - 13 KÖu-2

északnyugati lakóutcák kiszolgáló

út

K.VIII.C 16 KÖu-2

213 hrsz. u. kiszolgáló

út

B.VI.d-D 7 KÖu-2

Kossuth u. másodfekvésû szakaszai kiszolgáló

út

B.VI.d-D 6 KÖu-2

sportpálya utcái kiszolgáló

út

K.VIII.C 12 – 16 KÖu-2

134/2 hrsz. u. kiszolgáló

út

B.VI.d-C 18 KÖu-2

377 hrsz. u. kiszolgáló

út

B.VI.d-D 7 KÖu-2

623 hrsz. u. kiszolgáló

út

B.VI.d-D 8 KÖu-2

498 hrsz. u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 16 KÖu-2

473/19 hrsz. u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 14 KÖu-2

448 hrsz. u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 10 KÖu-2

450 hrsz.u. kiszolgáló

út

K.VIII.C 10 KÖu-2

245 - 305 hrsz. u. gyalogút B.X 4 KÖu-3

községházához vezetõ gyalogút B.X 4 KÖu-3

274 – 408 hrsz. u. gyalogút B.X 4 KÖu-3

Helyi Építési Szabályzat

Erdõterület

13. §

(1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg) és védelmi célú (Ev)

rendeltetésû erdõk, illetõleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) A gazdasági erdõ (Eg) területen elhelyezhetõ egytömegû épület nagysága az

500 m2 hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg.

(3) A falazat anyagát, a tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az

épület tömegformálását a környezethez illeszkedõen kell kialakítani, illetve

megválasztani.

(4) Erdõterületet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az

erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(5) Védelmi célú erdõterületen építény nem helyezhetõ el.

Mezõgazdasági terület

14. §

(1) A mezõgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben

foglalt elõírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

a) Az Má jelû területeken:

aa) 10 000 m2-t el nem érõ területû földrészleten építményt elhelyezni nem

szabad.

ab) lakóépület 60 000 m2 telekterület felett helyezhetõ el úgy, hogy az a

megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület

építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

(2) A tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület

tömegformálását a környezethez illeszkedõen kell kialakítani, illetve megválasztani.

(3) A NATURA 2000 övezetbe esõ területeken birtokközpont nem alakítható ki.

Vízgazdálkodási terület

15. §

(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti

területek, valamint a vízmû-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése

szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:

a) V-1 jelû terület: vízgazdálkodási terület: Mura-folyó és holtágai,

b) V-2 jelû terület: vízgazdálkodási terület: bányatavak,

c) V-3 jelû terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízállás,

d) V-4 jelû terület: vízgazdálkodási terület: védõgát.

III. fejezet

EGYÉB ELÕÍRÁSOK

Közterületek használatra

16. §

(1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú

közterületek (pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelõ célra bárki szabadon

használhatja, a rendeltetéstõl eltérõ használathoz a közterület tulajdonosának ill.

kezelõjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK elõírásai szerint történhet.

Közmûvek

17. §

(1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek

elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethetõ. Zárt tároló

alkalmazása esetén annak ürítésérõl szükség szerint a telek tulajdonosa köteles

gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkezõ

ártalmatlanító telepre szállítható.

(2) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és

rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett

ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.

Helyi építészeti és táji értékvédelem

18. §

(1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján

helyi védelem alá helyezett értékeket a 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére,

szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére,

(telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó

terület kialakítására, burkolatára.

(3) A védett épületek felújítási (bõvítési) munkái során az épületek építészeti

alaktani rendje, alapvetõ tömege, utcai és udvari fõhomlokzata, azokon a nyílásrend,

tagozatok nem változtatható.

(4) Védett épület bõvítése az oldalhatár mentén illetve keresztszárnnyal az

udvari részen történhet.

(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévõ építmény engedélyezési

dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két

szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemzõ

növényzetet is tartalmazza.

(6) Védett épületen végzendõ minden olyan építési, tatarozási munkát, amely

az épület megjelenésében változást okoz, csak az építési hatóság elõzetes

hozzájárulásával lehet végezni.

(7) A helyi védelemben részesült épületek helyreállítási, állagmegóvási

munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet

intézkedik.

Növénytelepítési elõírások

19. §

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az

ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szõlõ, valamint 3 m-nél magasabbra nem növõ gyümölcs- és egyéb bokor

(élõsövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növõ gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növõ gyümölcs- és egyéb bokor (élõsövény), valamint

az ad) és ae) pontban nem szereplõ gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növõ bokor (élõsövény), gyümölcsfaiskolai

nevelés alatt álló növény, továbbá szõlõ, köszméte, ribizke és málnabokor

esetében esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növõ bokor (élõsövény) esetében 1,2 m;

bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében

3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében

8,0 m.

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az

(1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérõen legalább a következõ

ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növõ fa, valamint bokor

esetében legalább 1,5 m;

b) a 3 méternél magasabbra növõ gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5

m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

20. §

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés,

egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön

jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhetõ. Ezen

tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság

engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

Beültetési kötelezettség

21. §

(1) A Gip jelû építési övezetekben a szabályozási tervlapokon a jelölt

helyeken és szélességben fásítást kell végezni.

Záró rendelkezések

22. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést

követõen keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a 4/1987.(XII.7.) Tanácsrendelet, és

a 8/2005.(V.19.) Önk. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Tótszerdahely, 2007. április 27.

    Tislér István s.k.                                                     Kanizsai Mónika s.k.

polgármester                                                                  körjegyzõ

1. sz. függelék a HÉSZ 18. §-ához

Helyi védelemre javasolt építmények, tájértékek

1. Lakóépület Ady Endre utca 47. Hrsz.: 472/1.

2. Lakóépület Petõfi Sándor utca 7. Hrsz.: 419.

3. Lakóépület Petõfi Sándor utca 73. Hrsz.: 374.

4. Lakóépület Petõfi Sándor utca 75. Hrsz.: 373/4.

5. Lakóépület Petõfi Sándor utca 121. Hrsz.: 314.

6. Lakóépület Zrínyi Miklós utca 29. Hrsz.: 255/1.

7. Lakóépület Zrínyi Miklós utca 31. Hrsz.: 250.

8. Lakóépület Zrínyi Miklós utca 13. Hrsz.: 265.

9. Lakóépület Kossuth Lajos utca 69. Hrsz.: 37.