Tótszerdahely község képviselő testületének 6/2007 (IV.27.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2020. 02. 01- 2024. 03. 11Tótszerdahely község képviselő testületének 6/2007 (IV.27.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Tótszerdahely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya Tótszerdahely község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (V-2 és V-3 jelű szabályozási tervlapok, 1. és 2. számú melléklet) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási terven jelölt kötelező erejű szabályozási elemek:
a) I. rendű szabályozási elemek:
aa) közlekedési elemek
ab) területfelhasználási módok,
ac) területfelhasználási egységek határa.
c) III. rendű szabályozási elemek:
ca) védősávok és védőterületek,
cb) a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználásszabályozási vonal
cd) terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
(2) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(3) A II. rendű szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.
(4) A III. rendű szabályozási elemek módosítása hatósági eljárásban, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával (ca) pont.), illetve telekalakítási terv alapján (cb), cd) pont), kerülhet sor.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás
3. § (1) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők.
(3) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kialakított építési telkek - az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások (telekterület, elõ- hátsó- oldalkert, építménymagasság, tűztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával - akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az övezetre előírt mértéket.
Az engedélyezés általános szabályai
4. § (1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2) Az Üh jelű tömbökben az építési engedély kiadását megelőzően az egész telektömbre vonatkozó telekalakítási tervet el kell készíteni.
(3) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.
(4) Az építési engedély kérelmekhez a vonatkozó rendeletben szereplő mellékleteken túlmenően a jelen rendelet 19. § (5). bekezdésében foglaltak szerinti mellékletet is kell csatolni, az ott megnevezett esetekben.
Településszerkezet, területfelhasználás
5. § (1) A község beépítésre szánt területének területfelhasználási egységei:
a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b) vegyes terület (településközpont vegyes terület) : Vt,
c) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató terület): Gksz,
d) gazdasági terület (ipari terület): Gip
e) üdülő terület (hétvégi házas terület): Üh,
f) különleges terület (temető): K-t,
g) különleges terület (lőtér): K-o,
h) különleges terület: (sportterület): K-sp,
i) különleges terület: (bánya): K-b,
j) különleges terület: (rekreációs): K-rek.
(2) A község beépítésre nem szánt területének területfelhasználási egységei:
a) közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület: KÖu,
b) erdő terület (gazdasági célú erdõ): Eg,
c) erdő terület (védelmi célú): Ev,
d) mezőgazdasági terület (általános mezőgazdasági terület): Má,
e) vízgazdálkodási terület: V.
6. §
Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei Településközpont vegyes terület (Vt)
7. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el,
(1a) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Vt jelû építési övezet HÉSZ
(1b) A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 600 m2
(1c) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 15 m
(1d) A beépítési mód oldalhatáron álló, szabadonálló
(1e) A megengedett legnagyobb építménymagasság K –-7,5 m
(1f) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
(1g) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
(1h) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.
(1i) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
8. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Gksz jelû építési övezet HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret K-720 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K-15 m A beépítési mód szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 % A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató: 2,0.
Ipari gazdasági terület (Gip)
9. § (1) A terület-felhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Gip jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret 1.500 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 25 m A beépítési mód szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 % A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
10. § (1) A területen az OTÉK 23. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) Az üdülőegységek száma az övezetben telkenként legfeljebb 2 lehet.
(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Üh jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 70 %
(4) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2.
11. § (1) K-t jelű övezet: temető, kegyeleti park K-t jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete m mélységi mérete m nincs kikötés A beépítési mód szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 4,0* m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 % Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
(2) K-sp jelű övezet: sportterület K-sp jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nincs kikötés m mélységi mérete m A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
(3) K-l jelű övezet: lõtér területe K-l jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - kialakult m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 10 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 60 %
(4) K-b jelû övezet: kavicsbányák területe K-b jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - kialakult m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kialakult m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 6,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 5 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 60 %
(5) K-szv jelű övezet: szennyvíztelep területe K-szv jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - kialakult m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kialakult m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 6,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 40 %
(5a) K-rek jelű övezet: rekreációs terület K-rek jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - tovább nem osztható m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kialakult m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság - 6,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 % A zöldfelület legkisebb mértéke 25 K %.
A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei Közlekedési, közmű-elhelyezési, terület (KÖu)
12. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(3) A közutak besorolása: kategóriája az út jele, neve meglevő tervezett tervezési osztálya szabály szélessége (m) övezeti jele 6835. átk. szak. Kossuth, Ady u. gyűjtőút B.V.c-C 12 – 17 KÖu-1 6836. átk. szak., Béke u. gyűjtőút B.V.c-C 12 - 15 KÖu-1 Zrínyi u. kiszolgáló út gyűjtőút B.V.c-D 9 - 13 KÖu-1 Dózsa u. kiszolgáló út K.VIII.C 12 KÖu-2 Ifjúság u. kiszolgáló út K.VIII.C 15 KÖu-2 Gasparich u. kiszolgáló út K.VIII.C 15 KÖu-2 Radnóti u. kiszolgáló út K.VIII.C 17 KÖu-2 Petõfi S. u. kiszolgáló út B.VI.d-C 9 - 13 KÖu-2 északnyugati lakóutcák kiszolgáló út K.VIII.C 16 KÖu-2 213 hrsz. u. kiszolgáló út B.VI.d-D 7 KÖu-2 Kossuth u. másod fekvésű szakaszai kiszolgáló út B.VI.d-D 6 KÖu-2 sportpálya utcái kiszolgáló út K.VIII.C 12 – 16 KÖu-2 134/2 hrsz. u. kiszolgáló út B.VI.d-C 18 KÖu-2 377 hrsz. u. kiszolgáló út B.VI.d-D 7 KÖu-2 623 hrsz. u. kiszolgáló út B.VI.d-D 8 KÖu-2 498 hrsz. u. kiszolgáló út K.VIII.C 16 KÖu-2 473/19 hrsz. u. kiszolgáló út K.VIII.C 14 KÖu-2 448 hrsz. u. kiszolgáló út K.VIII.C 10 KÖu-2 450 hrsz.u. kiszolgáló út K.VIII.C 10 KÖu-2 245 - 305 hrsz. u. gyalogút B.X 4 KÖu-3 községházához vezetõ gyalogút B.X 4 KÖu-3 274 – 408 hrsz. u. gyalogút B.X 4 KÖu-3
Erdőterület
13. § (1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg) és védelmi célú (Ev) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.
(2) A gazdasági erdõ (Eg) területen elhelyezhető egytömegű épület nagysága az 500 m2 hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg.
(3) A falazat anyagát, a tető formát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.
(4) Erdő területet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(5) Védelmi célú erdő területen építmény nem helyezhető el.
Mezőgazdasági terület
14. § (1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:
a) Az Má jelû területeken:
a) aa) 10 000 m2-t el nem érő területű földrészleten építményt elhelyezni nem szabad
a) ab) lakóépület 60 000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.
(2) A tető formát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.
(3) A NATURA 2000 övezetbe eső területeken birtokközpont nem alakítható ki.
Vízgazdálkodási terület
15. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:
a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: Mura-folyó és holtágai,
b) V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület: bányatavak,
c) V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak, vízállás,
d) V-4 jelű terület: vízgazdálkodási terület: védőgát.
EGYÉB ELÕÍRÁSOK Közterületek használatra
16. § (1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek (pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK előírásai szerint történhet
17. § (1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható.
(2) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.
18. § (1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelem alá helyezett értékeket a 1. sz. függelék tartalmazza.
(2) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
(3) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változtatható.
(4) Védett épület bővítésé az oldalhatár mentén illetve keresztszárnnyal az udvari részen történhet.
(5) A védett épület közvetlen szomszédságában levő építmény engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
(6) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
(7) A helyi védelemben részesült épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáinak támogatási formájáról és nagyságáról külön Önkormányzati rendelet intézkedik.
Növénytelepítési előírások
19. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem nővő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem nővő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra nővő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem nővő bokor (élő sövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem nővő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m;
bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem nővő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m; b) a 3 méternél magasabbra nővő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
(2a) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
20. § (1a) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető.
(1b) Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
Beültetési kötelezettség
21. § A Gip jelű építési övezetekben a szabályozási tervlapokon a jelölt helyeken és szélességben fásítást kell végezni.
Záró rendelkezések
22. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/1987.(XII.7.) Tanácsrendelet, és a 8/2005.(V.19.) Önk. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(2a) 1. sz. függelék a HÉSZ 18. §-ához Helyi védelemre javasolt építmények, tájértékek 1. Lakóépület Ady Endre utca 47. Hrsz.: 472/1. 2. Lakóépület Petõfi Sándor utca 7. Hrsz.: 419. Lakóépület Petõfi Sándor utca 73. Hrsz.: 374. Lakóépület Petõfi Sándor utca 75. Hrsz.: 373/4. Lakóépület Petõfi Sándor utca 121. Hrsz.: 314. Lakóépület Zrínyi Miklós utca 29. Hrsz.: 255/1. Lakóépület Zrínyi Miklós utca 31. Hrsz.: 250. Lakóépület Zrínyi Miklós utca 13. Hrsz.: 265. Lakóépület Kossuth Lajos utca 69. Hrsz.: 37.