Söjtör község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – az „Országos Településrendezési és Építési Követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet (továbbiakban OTÉK), és a 2003. évi XXVI. törvényt az „Országos Területrendezési Tervről” figyelembe véve – az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

1. A rendelet hatálya – a 0138/2 hrsz-ú ingatlan kivételével - Söjtör község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet elválaszthatatlan részét képező, a Konfer Plan Bt. által 4/2004. munkaszám alatt készített szabályozási terveknek megfelelően szabad.

3. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és egyéb magasabb rendű jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

4. Jelen rendelet 1. sz. melléklete: Helyi jelentőségű természetvédelmi terület és annak kezelési irányelvei

5. Jelen rendelet 1. sz. függeléke: Művi értékvédelem – helyi védelem

2. §

1. A kötelező erejű szabályozási elemek (szabályozási vonal, belterület határa, építési övezet vagy övezet határa, övezeti előírások, kötelező fásítás, stb.) módosítása csak a Szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

2. Az irányadó jellegű szabályozási elemek (irányadó telekhatár és hozzá kapcsolódó építési hely, védőterületek, stb.) a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak vagy más jogszabály változása miatt változhatnak (pl. védőtávolságok), ezért azok értelemszerűen módosíthatók.

A telekalakítás és az építés szabályai

3. §

1. Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani – vagyis építési munkát végezni -, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

2. Amennyiben telekalakításra kizárólag valamely közterület rendezése céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a közterülettel érintkező telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű (szélességű, vagy nagyságú). Az így keletkező telek beépítése az övezet többi előírásainak betartásával engedélyezhető.

3. Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet, övezet a Szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. A telekalakítás megkezdéséig a jelenlegi művelési ág fenntartható és a művelés tovább folytatható.

4. Nyeles telek kialakítása csak meglévő telek esetében és csak akkor engedélyezhető, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a telek megközelíthető. Nyeles telek esetében az előkert mindig a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.

5. A beépítésre szánt területeken építési engedély csak az építési telkek kialakítását, használatba vételi engedély csak a közutak és az érintett övezetben előírt közművek kiépítését követően adható. Az építési telkek kialakítása - a fejlesztési szándékok függvényében - fokozatosan, több ütemben történhet.

6. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.

7. Meglévő épület elbontása után új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a telekre vonatkozók kivételével – kötelező.

8. A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező nyomvonal jellegű és területigényes létesítmények esetében a biztonsági övezet mértékét – amennyiben a Szabályozási Terv nem tartalmazza – külön jogszabály határozza meg. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a létesítmény kezelőjének vagy tulajdonosának hozzájárulásával lehetséges!

II. FEJEZET

Településszerkezet, területfelhasználás

4. §

1. A település igazgatási területének
   1. beépítésre szánt területei:
      • Falusias lakóterület –                      Lf
      • Településközpont vegyes terület -    Vt
      • Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz
      • Egyéb ipari gazdasági terület -         Gip
      • Üdülőterület -                                 Üü (üdülőházas)
      • Különleges terület –                        Kt (temető)

Ksp (sportpálya)

Kb (bányák, nyersanyaglelőhelyek)

Kü (üdülő, strand)

2. beépítésre nem szánt területei:
   • Általános mezőgazdasági terület –    Má
   • Kertes mezőgazdasági terület –       Mk
   • Közlekedési és közmű terület –        KÖu (közúti közlekedési terület)
   • Zöldterület -                                   Zkp (közpark)

Zk (kegyeleti park)

• Vízgazdálkodási terület –                 V
• Erdő terület –                                 Eg (gazdasági)

Ev (védelmi)

Eo (oktatási)

Et (turisztikai)

(2) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a Szabályozási Terv tartalmazza.

3. Söjtör községben belterületbe vonandó:
   1. 10 éven belül a Felszabadulás és Kisfaludy utcák közötti, a belterülettel szomszédos külterületi ingatlanok - 0358/62-68 és 0358/46-47 hrsz –; Söjtör északi részén a 0349/1-3 hrsz;
   2. 15 éven belül a Kossuth L. utca dél-keleti részén fekvő, a belterülettel szomszédos külterületi ingatlanok – 0447/2-11, 0461 hrsz –;
   3. 20 éven belül a Dózsa Gy. utca déli folytatásaként a belterülethez csatlakozó – 05, 06/2-4, 06/9-11 hrsz – külterületi ingatlanok

Szabályozási terven jelölt része.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az építési övezetek általános előírásai

5. §

1. Az egyes övezetekben előírt telekméretnél kisebb nagyságú meglévő telek az övezet többi előírásának betartása mellett beépíthető.

2. A Szabályozási terven jelölt „építési telken belüli védőterület”-et érintő építési tevékenységre az építési engedély addig nem adható ki, amíg a védőterületet igénylő objektum tulajdonosának, kezelőjének vagy üzemeltetőjének hozzájárulását, illetve a védőterületet előíró jogszabály szerinti illetékes hatóság engedélyét az építtető be nem szerzi.

3. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket jelen rendelet környezetvédelmi rendelkezései tartalmazzák.

(4) A közművesítettség mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott.

Lf jelű Falusias lakóövezet

6. §

1. Falusias lakóövezetben elhelyezhető:
   1. legfeljebb kétlakásos lakóépület,
   2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
   3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
   4. kézműipari építmény,
   5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
   6. sportépítmény.
2. Falusias lakóövezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:
   1. közműbecsatlakozási műtárgy,
   2. közműpótló műtárgy,
   3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
   4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
   5. kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
   6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
   7. állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,
   8. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
   9. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
3. Az övezetben állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek elhelyezése csak a helyi Önkormányzat érvényes állattartási rendeletében foglaltak betartásával lehetséges.
4. Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

O – oldalhatáron álló

* - a telkeknek a közút felőli határvonalától mért 50,0 méteren túli része (építési határvonallal jelölve), de nem lehet kisebb 10 méternél

** - a meglévő műemlék épületek (római katolikus templom, Deák Ferenc szülőháza) építménymagasságára nem vonatkozik, a meglévő állapot fenntartható, de nem növelhető.

*** - Jelen § (6) bek. értelmezi

5. Az építési hely egyik határvonala a telek azon oldalhatára, ami az építés helye szerinti utcaszakaszon belül (amennyiben lehetséges 5-5 beépített telek jobbra és balra) a meglévő épületek elhelyezéséből adódóan a legjellemzőbb, vagy az északi. Az új beépítésre szánt, ill. az újonnan beépítendő telektömbökön belül az északi oldalhatár, illetve a Szabályozási terven jelölt építési hely által meghatározott oldalhatár.
6. Az egyes övezetekben értendő előkert mérete:
   1. 5-10 vagy 5-20 méter = legalább 5,0 és legfeljebb 10,0 vagy 20,0 méter;
   2. 5< méter = az előkert legkisebb nagysága 5 méter;
   3. ahol a Szabályozási terv építési vonalat ábrázol, ott az épületet a vonalra kell helyezni.
7. A beépíthető meglévő üres telek, vagy telekalakításkor keletkező megmaradó telek legkisebb szélességi mérete 14,0 m-nél, új telek esetén 20,0 m-nél kevesebb nem lehet.
8. Az építményeket a következők szerint kell kialakítani:
   1. a fő funkciójú épület(ek) tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez nem lehet;
   2. a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet (e szabály alól kivételt képez az előtető, a teraszlefedés, a melléktömeget képező – pl. torony jellegű - épületszárny és egyéb melléképítmények, melyek tetőhajlásszöge 5-50° is lehet);
9. Terepszint alatti építmény bruttó alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.
10. A lakóterület telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítés megengedett.
11. Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

Vt jelű Településközpont vegyes övezet

7. §

1. A településközpont vegyes övezetekben elhelyezhető:

1. legfeljebb négylakásos lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
5. sportépítmény.

2. A településközpont vegyes övezetekben kivételesen sem helyezhető el:

1. parkolóház, üzemanyagtöltő,
2. nem zavaró vagy zavaró hatású gazdasági építmény,
3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

3. Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

O - oldalhatáron álló

SZ- szabadon álló

K – kialakult

4. Az övezetben:

1. az előkert legkisebb mérete 5,0 m;
2. az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáron álló beépítés esetén megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság (7,5 m), szabadonálló beépítés esetében megegyezik az előírt legnagyobb építménymagasság felének mértékével,
3. a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 10,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál.

5. A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő telkek további osztása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a megmaradó és újonnan kialakítandó telek szélességi mérete a 25 métert, nagysága pedig a 2000 m²-t meghaladja.
6. A fő funkciójú épületeket az alábbiaknak megfelelően kell kialakítani:
   • az épületek tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez nem lehet,
   • a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet (e szabály alól kivételt képez az előtető, a teraszlefedés, a melléktömeget képező – pl. torony jellegű - épületszárny és egyéb melléképítmények, melyek tetőhajlásszöge 5-50° is lehet),
7. A közintézmények telkeinek a közterületi telekhatárán kerítés nem létesíthető, az előkertet is közhasználatú területként kell kezelni.
8. Terepszint alatti építmény bruttó alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.
9. A településközpont vegyes terület telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig a részleges közművesítés megengedett.
10. A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

Gksz1 jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (déli gazdasági terület)

8. §

1. Az övezetben elhelyezhető:
   1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
   2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás(ok),
   3. igazgatási (iroda) épület,
   4. üzemanyagtöltő.
2. Az övezetben kivételesen sem helyezhető el:

1. sportépítmény,
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
3. egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
4. napkollektor,
5. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
6. ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

4. Az övezetekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

* A legnagyobb építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

5. Az övezetben:

1. az előkert legkisebb mérete a 7536 sz. (Bak – Becsehely) összekötő utak tengelyétől számított 50,0 m (ez alól felmentést adhat a Zala megyei Közlekedési Felügyelet!), de 10,0 méternél kisebb nem lehet.
2. az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság mértékének felével;
3. a hátsókert mérete nem lehet kisebb 10,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál.

6. Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
7. Terepszint alatti építmény bruttó alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg.
8. A gazdasági terület telkeit teljes közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig a részleges közművesítés megengedett.
9. A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
10. Az egyes - 7536 sz. közúttal párhuzamos szervízúttal szomszédos - kialakítandó telkek tulajdonosai a 7536 sz. közút felőli zöldsávból az egyes telkek szélességének megfelelő méretű területrészt fásítani kötelesek. Ugyanakkor ezt a zöldsávot fásított parkolóként használhatják. A fásítást legkésőbb az egyes telkekhez fűződő használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni.

Gksz2 jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

9. §

1. Az övezetben - kizárólag egy tömegben – egy darab vendéglátó, és/vagy szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.
2. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
5. kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence,
6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

3. Az övezetben állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
4. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

5. A kialakítandó telek legkisebb szélességi mérete nem lehet kisebb 25,0 m-nél.
6. Az övezetben:

1.  az előkert legkisebb mérete 2,0 m lehet;
2. az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság (4,0 m) felének mértékével;
3. a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál.

7. Az övezet egészére vonatkozó konkrét beruházási szándék esetén a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
8. Az övezetben az épületet, építményeket az alábbiak szerint kell kialakítani:

1. a teherhordó falazat anyaga tégla, fa (boronafal) és/vagy vályog lehet;
2. a külső homlokzati színezés fehér színű lehet;
3. oromfal csak a külső teherhordó fal anyagából, vagy nyersen maradó fából lehet;
4. a nyílászárók anyaga fa vagy fa mintázatú/hatású műanyag lehet;
5. az ablakok szélességi mérete nem lehet nagyobb 90 cm-nél, magassági mérete pedig 120 cm-nél;
6. az ablakokat osztott kivitelben kell készíteni, ablaktábla megengedett, redőny nem;
7. a nyílászárók és a látszó fa homlokzati elemek színezése natúr, sötétbarna vagy sötétzöld lehet;
8. a tető egyszerű, kontyolás nélküli nyeregtető lehet;
9. a tetőfedés natúr piros vagy sötétbarna agyag- ill. betoncserép, esetleg zsúp lehet;
10. a tető hajlásszöge 38° és 42° között lehet, tetőtér beépítés csak térdfal emelés nélkül valósítható meg;
11. tetőablak kizárólag tetősíkba illeszkedő lehet, az oromfal nyílása(i) nem lehet(nek) nagyobb(ak) 90/120 (=szélesség/magasság) cm-nél.

9. Terepszint alatti építmény bruttó alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét nem haladhatja meg.
10. Az övezetben a részleges közművesítés megengedett.
11. A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését az övezettel szomszédos közterületen belül és saját telken belül kell megoldani.

Gip1 jelű Egyéb ipari gazdasági övezet (villanytelep)

10. §

1. Az övezet elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy
3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
4. napkollektor,
5. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
6. ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

3. Az egyéb ipari gazdasági övezet védőtávolságát a szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben és a védőterületen belül bármilyen új épület létesítéséhez az áramszolgáltató engedélye szükséges.
4. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

* A legnagyobb építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

5. Az övezetben állattartó épület, építmény nem helyezhető el!
6. Az övezetben az elő-, oldal- és hátsókert méretét a kialakult állapothoz igazodóan kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az elő-, oldal- és hátsókert mérete 15,0 méternél kevesebb nem lehet.
7. A teleknagyságnál meghatározott K-kialakult állapot azt jelenti, hogy a meglévő telek méreténél kisebb telek kialakítása nem engedélyezhető.
8. Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a technológiához szükséges nagyságú lehet.
9. A gazdasági övezet telkét a funkciónak megfelelő mértékű közművesítéssel kell ellátni.
10. A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

Gip2 jelű Egyéb ipari gazdasági övezet (bio-erőmű)

11. §

1. Az övezet ipari, energiaszolgáltatási építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

* A legnagyobb építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

** Többszintes növényállomány telepítése esetén legfeljebb 5%-kal csökkenthető.

3. Az övezetben állattartó épület, építmény nem helyezhető el!
4. Az övezetben
   1. az előkert mérete 10,0 méternél;
   2. az oldalkert legkisebb mérete 6,0 méter lehet abban az esetben, ha az övezetben elhelyezendő építmények az oldalkert felőli telekhatártól legalább a tényleges építménymagasságuk felének megfelelő távolságra helyezkednek el;
   3. A hátsókert nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem a hátsókertre néző tényleges építménymagasság mértékénél.
5. Az övezetben az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. A közterületről látható épületek, építmények és tetőfelületek színezése a környező természeti terület alapszíneihez hasonló legyen (pl.: zöld, barna, okker, stb.). A homlokzati felületeken üveg alkalmazása megengedhető. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.
6. Az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.
7. Terepszint alatti építmény alapterületének nagysága a technológiához szükséges nagyságú lehet.
8. Nyitott tűzivíz tároló medence létesítése a közterületről látható módon kizárólag esztétikus kivitelben készíthető, vagyis megjelenítésében mesterséges vagy természetes tó látványát nyújtsa.
9. Az övezetben a telek belső közlekedési felületének járószintje a 7536 sz. (Bak-Becsehely) országos mellékút koronaszintjétől legalább 1,0 méterrel alacsonyabban helyezkedjen el.
10. A gazdasági övezet telkét teljes közművesítéssel kell ellátni.
11. A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú személy- és tehergépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. A parkolóhely mennyiségét az OTÉK vonatkozó előírásainak figyelembe vételével 50%-kal mérsékelni lehet.
12. A telek Szabályozási terven jelölt részén (7536 sz. út melletti telekhatárával párhuzamosan, az útcsatlakozás kivételével) elsősorban őshonos fajokból, fasor telepítése kötelező. Az előkert közlekedési célra nem hasznosított felületeit parkosítani kell.  A növényzet telepítése a használatba vételi engedély megadásának a feltétele.

Üü jelű Üdülőházas üdülőövezet

12. §

1. Az övezetben olyan üdülőépület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amelyek változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
2. Az övezetben a jelen § (1) bekezdésben foglaltakon kívül kizárólag

1. a terület rendeltetésével összefüggő egészségügyi, szociális épület,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
3. sportépítmény helyezhető el.

3. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
5. kerti épített tűzrakóhely,
6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

4. Állattartó épület, különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
5. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

6. Az üdülőterület kialakítása után keletkező telek felosztása nem feltétele a beépítésnek. Amennyiben önálló telkek kialakításának az igénye merül fel, úgy egy telek nagysága nem lehet kisebb a zárójelben meghatározott (720,0 m²) méretnél. A kialakítandó telek legkisebb szélességi mérete nem lehet kisebb 22,0 m-nél.
7. Az övezetben:

1.  az előkert legkisebb mérete 2,0 m lehet;
2. az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság (4,5 m) felének mértékével;
3. a hátsókert mérete nem lehet kisebb 10,0 m-nél.

8. Az üdülőövezet egészére vonatkozó konkrét beruházási szándék esetén a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
9. Az övezetben az építményeket az alábbiak szerint kell elhelyezni és kialakítani:

1. az épületek tetőfedése hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez nem lehet,
2. a tető hajlásszöge 25-45° közötti lehet (e szabály alól kivételt képez az előtető, a teraszlefedés, a melléktömeget képező – pl. torony jellegű - épületszárny és egyéb melléképítmények, melyek tetőhajlásszöge 5-50° is lehet),

10. Terepszint alatti építmény bruttó alapterületének nagysága a fő funkciójú épület bruttó alapterületének mértékét nem haladhatja meg.
11. Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
12. Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. Gépkocsi tároló kizárólag a fő funkciójú épülettel egy tömegben építhető.

Kt jelű Különleges övezet (temető)

13. §

1. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

2. A funkciónak megfelelő közművesítés szükséges.
3. Az építményeket szabadonállóan kell elhelyezni.
4. Az előkert mérete 5,0 méternél, az oldal- és hátsókert mérete 6,0 méternél kevesebb nem lehet.
5. A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények létesíthetők. A külterületen lévő temető (386 hrsz) helyett kegyeleti parkot kell kialakítani (lásd: Zk jelű övezet).
6. A temető szabad felületeit fásítani kell. A Béke utcai temető bővítési területén (telken belül) legalább 30,0 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.
7. A temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges számú parkolóhelyek a temető előtti közterületen biztosítottak.
8. A teleknagyságnál jelzett „K” kialakult állapot azt jelenti, hogy az övezetben a bővítés után kialakuló telek osztása nem engedélyezhető.

Ksp jelű Különleges övezet (sportpálya)

14. §

1. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

2. A funkciónak megfelelő közművesítés szükséges.
3. Az előkert mérete 10,0 méternél, az oldal- és hátsókert mérete 6,0 méternél kevesebb nem lehet.
4. A sportpálya területén sportlétesítmények, valamint a területet használók ellátását szolgáló egy darab épület, amin belül szociális-egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók helyezhetők el.
5. A sporttevékenységből adódó parkolási lehetőséget saját telken belül kell biztosítani.
6. A teleknagyságnál jelzett K kialakult állapot azt jelenti, hogy az övezetben a telek osztása nem engedélyezhető.

Kü jelű Különleges övezet (üdülési célú)

15. §

1. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

2. Az övezetben legalább részleges közművesítés szükséges.
3. Az övezetben a jóléti tavat használók kiszolgálása érdekében vendéglátó, szociális és egészségügyi épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el.
4. Az övezetben csak a következő melléképítmények helyezhetők el:

1. közműbecsatlakozási műtárgy,
2. közműpótló műtárgy,
3. hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, 1,5 m² alapterülettel),
4. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
5. kerti épített tűzrakóhely
6. kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,
7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
8. szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

5. A teleknagyságnál jelzett K kialakult állapot azt jelenti, hogy az övezetben a rendezés után kialakuló telek osztása nem engedélyezhető.
6. Terepszint alatti építmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el, és bruttó alapterülete nem haladhatja meg a telek beépítésének mértékét (10%).

Kb jelű Különleges övezet (nyersanyag lelőhely)

16. §

1. Az övezetre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, építménymagasság, beépítettség, telekterület – a Szabályozási terv az alábbiak szerint tartalmazza:

SZ – szabadon álló

K – kialakult

* Az építménymagasság nem meghatározható, a technológiából adódó szükséges magasság.

** Amennyiben a nyersanyag kitermelésének technológiája – igazoltan - nem teszi lehetővé, a zöldfelület kialakításától el lehet tekinteni.

2. A funkciónak megfelelő közművesítés szükséges.
3. A nyersanyaglelőhelyek területén a kitermeléshez szükséges építmények, ill. szerkezetek helyezhetők el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖu jelű Közlekedési és közmű elhelyezési övezet

17. §

1. Az övezet az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. Közlekedési övezetben elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

1. közlekedési építmények,
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (ha ezek az épületek ténylegesen a közlekedési - =építési – területen belül kerülnek elhelyezésre, nem kell külön építési telket kialakítani).

3. A közúti közlekedési övezetben lévő területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
4. Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen legalább 8 m tőtávolsággal vagy ligetszerűen -, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, ha azt a fás növény állapota, vagy a közlekedés biztonsága (pl.: kilátás, rálátás csökkenése) indokolttá teszi.
5. Az újonnan kialakítandó utak szélességi mérete a szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.
6. A Szabályozási terven ábrázolt, új kerékpárút végleges nyomvonalát és paramétereit az engedélyezési és kiviteli tervek fogják véglegesíteni.
7. A belterületi utak kereszteződéseiben a látási háromszöget a szabályozási tervnek megfelelően meg kell valósítani és szabadon kell hagyni.
8. A 7536 j. (Becsehely-Bak), a 7544 j. (Söjtör-Tófej) és a 7535 j. (Söjtör-Hahót) összekötő utak külterületi szakaszai mellett az út tengelyétől mért 50-50 méter, a 74. sz. főút tengelyétől mért 100-100 méter távolságon belül épület nem helyezhető el. E szabály alól a közútkezelő előzetes hozzájárulása alapján felmentés kérhető a Zala megyei Közlekedési Felügyelettől.
9. Új közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi vagy vezetékjog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani.
10. Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.
11. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az ésszerű közterület-használatra, a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

 Zkp és Zk jelű Zöld övezetek

18. §

1. Söjtörön kétféle övezetet különböztetünk meg: Zkp – közpark, Zk – kegyeleti park.
2. A közparknak közútról, köztérről közvetlenül, kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
3. Közparkban elhelyezhető:

1. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
2. a terület fenntartását szolgáló épület.

4. Közpark övezetben épületek, építmények legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
5. A kegyeleti parkban csak a temető fennmaradt emlékei helyezhetők el.
6. Az övezetekben a növényzettel fedett felület nagysága legalább 70% legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani.

Eo jelű Oktatási célú erdőövezet

19. §

1. Oktatási rendeltetésű erdőövezetben kizárólag ismertetőtáblák, oktatási célt szolgáló közhasználatú építmények helyezhetők el legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, és legfeljebb 4,0 méter építménymagassággal.
   

Et jelű turisztikai célú erdőövezet

20. §

A turisztikai erdő a jóléti tavat használók gépkocsijának elhelyezése érdekében telepítendő. A területen csak építési engedélyhez nem kötött létesítmények (pl. parkolójegy árusító bódé), valamint egészségügyi épület helyezhető el.

Ev jelű Védőerdő övezet

21. §

1. A védelmi rendeltetésű erdő övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
2. A szabályozási terven jelölt védőerdő az újonnan kialakítandó gazdasági terület közelében elhelyezkedő lakóterület védelmét szolgálja. A növényzet telepítését a gazdasági övezetben lévő, a védőerdővel szomszédos telek tulajdonosa köteles végrehajtani, legkésőbb a gazdasági övezetben épített épület használatba vételi engedélyének megadásáig.
   

Eg jelű Gazdasági erdőövezet

22. §

1. A 100 000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken a gazdasági rendeltetésű erdőövezetben legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
2. Szálláshely szolgáltató épület (vadászház, erdészház) legfeljebb 300 m² nettó alapterülettel készülhet, az építménymagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületeket, építményeket a következő paraméterekkel szabad tervezni és kivitelezni:

1. az épületeket tájba illő formában kell kialakítani:
   • lehetőség szerint a falszerkezetek fából (pl. gerendaház), vagy téglából készüljenek, akár vakolat nélküli, nyersen maradó felületképzéssel;
   • a homlokzati vakolat, ill. a festés színe fehér lehet (kombinálható téglavörös színnel);
   • a tetőfedés anyaga fazsindely, sötétbarna vagy téglavörös agyag- ill. betoncserép lehet;
   • a nyílászárók anyaga fából legyen, de megengedhető a fa mintázatú műanyag nyílászáró is; az ablakok osztott üvegezéssel, natúr, fehér, sötétzöld, sötétpiros vagy sötétbarna színben készüljenek;
   • a kémény külső (tetőn kívüli) szakaszát vagy burkolatát nyersen maradó téglából kell készíteni;

b) könnyűszerkezetes, fémborítású csarnok nem kivitelezhető gazdasági erdő övezetben.

3. Gazdasági erdő övezetbe sorolt, de nem erdő művelési ágú földrészletek esetében építési tevékenységet folytatni csak a jelen §-ban megállapított paraméterek megtartása mellett lehet.

Mezőgazdasági terület

23. §

1. Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.
2. Mezőgazdasági terület – a szabályozási terven jelöltek szerint – lehet:

1. kertes (Mk), vagy
2. általános (Má) mezőgazdasági terület.
   

Má1 és Má2 jelű Általános mezőgazdasági övezetek

24. §

1. Az Má1 jelű övezetbe a szántó, az Má2 övezetbe jellemzően a gyep, rét, legelő művelési ágú területek tartoznak.
2. Gyep és rét művelési ágban nyilvántartott területeken építési tevékenységet folytatni, épületet, építményt elhelyezni tilos.
3. Legelő művelési ágú területeken kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épület (pl. istálló, takarmánytároló) helyezhető el, ha a telek területe a 6000 m²-t meghaladja. A beépítés mértéke az 1,5 %-ot nem haladhatja meg.
4. Kivett művelési ágú telken új lakóépület nem építhető, a meglévő lakóépület felújítható, és legfeljebb egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthető. A meglévő építménymagasság nem növelhető. Az elő- és oldalkert mérete nem lehet 5,0 méternél, a hátsókert 6,0 méternél kisebb.
5. Má1 övezetben, kizárólag a szántó művelési ágú telkek figyelembe vételével az OTÉK előírásainak betartása mellett új birtokközpont létesíthető. Építmény kizárólag itt helyezhető el.
6. Erdő művelési ágú földrészletre, alrészletre irányuló építési szándék esetén jelen rendelet gazdasági erdőre (Eg) vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
7. Új épületeket, építményeket a következő paraméterek betartásával lehet tervezni és kivitelezni:

1. az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni;
2. a telek beépítettsége az 5%-ot, Birtokközpont esetén a 45%-ot nem haladhatja meg;
3. lakóépület kizárólag a gazdasági épülettel egy telken belül valósítható meg;
4. az övezetben az előkert mérete legalább 10,0 m legyen;
5. az oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 10,0 méternél, sem az oldal- ill. hátsókertre néző homlokzat tényleges építménymagasságánál;
6. az építménymagasság a 7,5 m-t nem haladhatja meg.
7. Az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tároló, állattartó épület, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek homlokzati síkja vakolt felületű, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.

8. Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.
   

Má_b jelű Mezőgazdasági major övezet

25. §

1. Épületet vagy építményt elhelyezni kizárólag a meglévő majorok területén belül lehetséges.
2. A meglévő telkek osztása akkor engedélyezhető, ha a megmaradó és az új telek területe legalább 3 ha (=30000 m²) nagyságú lesz.
3. Meglévő telek bővítése kizárólag a Szabályozási terven jelölt telkek bevonására korlátozódhat.
4. Az új épületeket, építményeket a következő építési előírások betartásával lehet tervezni és kivitelezni (a meglévő épületek felújítási és bővítési munkálatainak végzésekor is figyelembe veendő előírások):

1. az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni;
2. lakóépület kizárólag a gazdasági épülettel egy telken belül helyezhető el;
3. az övezetben az előkert mérete legalább 10,0 m legyen;
4. az oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb 20,0 méternél;
5. az építménymagasság a 7,5 m-t nem haladhatja meg;
6. a telek beépítése nem lehet nagyobb 5%-nál
7. Az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tárolók, állattartó épületek, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek anyaga vályog, tégla vagy fa, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.

Má3 jelű Külterületi lakott hely övezet

26. §

1. Az övezetben új lakóépület nem építhető.
2. A meglévő lakóépületek felújíthatóak, de nem bővíthetőek.
3. Az övezetben új építési telek nem alakítható ki.
4. Az övezetben a meglévő telkek műveléséhez szükséges egy darab gazdasági épület építhető abban az esetben, ha a telek 80%-án a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás folyik.
5. Gazdasági épületet legfeljebb 3%-os beépítettséggel, szabadonállóan lehet elhelyezni, az építménymagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg.
6. Az előkert mérete 5,0 méternél, az oldalkert mérete 3,0 méternél, a hátsókert mérete 10,0 méternél kevesebb nem lehet.
7. Terepszint alatti épület csak a fő funkciójú épület bruttó alapterületén belülről kiindulva, legfeljebb 10%-kal meghaladó nagyságban helyezhető el.
   

Mk1 és Mk2 jelű Kertes mezőgazdasági övezetek

27. §

1. Az Mk1 jelű övezetbe a háztáji kiskertek telkei, Mk2 jelű övezetbe a volt zártkertek tartoznak.
2. Mk1 övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
3. Külterületi kertes mezőgazdasági területen (Mk2 övezetben) épületet elhelyezni csak a 720 m² nagyságot meghaladó, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, amennyiben a telek legalább 80%-án a művelési ágnak megfelelő gazdálkodás folyik. Az övezetben lakóépület nem helyezhető el. Az épületeket csak a kialakult építési sávban szabad elhelyezni.
4. Mk2 övezetben az épületeket a következő paraméterek betartásával lehet elhelyezni és kialakítani:

1. az épületeket - a meglévő épületek elhelyezésének figyelembe vételével - oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni;
2. az előkert legkisebb mérete 2,0 méter;
3. az oldalkert mérete megegyezik az épület oldalkert felé néző homlokzatának tényleges építménymagasságával;
4. a hátsókert mérete nem lehet kisebb 20 méternél;
5. a gazdasági épület alapterülete a nettó 75 m²-t nem haladhatja meg;
6. terepszint alatti épület a fő funkciójú épület alapterületén belülről indulva létesíthető (azaz a pince és a gazdasági épület különállóan nem építhető, csak egy tömegben);
7. az építménymagasság legfeljebb 4,0 méter lehet;
8. a gazdasági épületek homlokzati megjelenítése felmenő fal esetében vakolt homlokzati felületképzésű és fehér színű lehet;
9. az ablak mérete nem haladhatja meg vízszintesen a 80 cm-t, függőlegesen pedig a 120 cm-t, és kizárólag osztott üvegezéssel készülhet (álosztás megengedhető);
10. a nyílászárók színezése nyers fa, sötétbarna, bordó vagy sötétzöld lehet;
11. a látszó fa szerkezetek színezése a nyílászárók színével egyezzen meg;
12. a padlástéri oromfalon legfeljebb kettő, és legfeljebb egyenként 0,05m² névleges méretű szellőzőnyílás jelenhet meg.

5. Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.
   

V jelű Vízgazdálkodási övezet

28. §

1. Vízgazdálkodási övezet a vízfolyások, árkok és víztározó területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei. Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.
2. Új tározó létesítésének tervezését megelőzően a beruházónak a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, az illetékes természetvédelmi és erdészeti hatósággal egyeztetést kell tartania.
3. Természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m–en, tavak partjától számított 100 m-en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.
4. A vízfolyások és tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m, a tavak körül 3,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
   

III. FEJEZET

Közhasználatra szolgáló területek

29. §

1. Söjtör közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek.
2. A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának ill. kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
3. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

• hirdető (reklám) berendezés elhelyezése;
• árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése;
• közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely) kialakítása;
• köztisztasággal kapcsolatos építmények elhelyezése;
• szobor, díszkút elhelyezése;
• pihenést és testedzést szolgáló építmény elhelyezése;
• távbeszélő fülke elhelyezése;
• építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok ideiglenes elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.

4. Reklám ill. hirdetési célú berendezés:
   1. a közlekedési jelzőtáblák magasságában nem helyezhető el, azokat még részben sem takarhatja!
   2. magáncélú közterületen csak ideiglenes jelleggel és kizárólag elbontható kivitelben készülhet;
   3. magáncélú és állandó jellegű közterületre nem nyúlhat ki, és teljes felülete az 1m² nagyságot nem haladhatja meg;
   4. közérdekű információs célú berendezés szerkezeti elemei a közterületen elhelyezkedő egyéb (pl. utca-) berendezésekkel összehangolt kivitelben készülhet.
      

IV. FEJEZET

Közműellátás

30. §

1. A beépítésre szánt területfelhasználási övezeteket az egyes övezeteknél előírt közművesítéssel kell ellátni. A közművesítettség feltételeinek biztosíthatósága esetén adható építési-, tényleges elkészülte után adható használatbavételi engedély.
2. A beépítésre nem szánt területfelhasználási övezetekben építési és használatbavételi engedély közművesítetlen területen is kiadható.
3. A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett zárt tárolóba vagy szennyvíztisztító kisberendezésbe vezethető. Amíg a zárt szennyvízgyűjtő el nem készül, vagy a kisberendezés nem üzemképes, az épületre használatba vételi engedély nem adható ki.
4. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható. A szennyvízelhelyezést hitelt érdemlően igazolni kell.
5. Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.
6. A meglévő, kiépített szennyvízcsatorna hálózatra az érintett telektulajdonosoknak 3 éven belül rá kell kötni, a meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás után ellenőrzött módon fel kell számolni.
7. Ipari, illetve ipari jellegű (konyhák, étterem) szennyvizek, csak a hatóságok és üzemeltető által előírt előkezelést követően vezethetők a közcsatornába. Amennyiben előkezelés útján a technológiai eredetű szennyvíz tisztítása nem biztosítható olyan mértékig, hogy közvetlenül ártalmatlanításra vagy szennyvíztisztító kisberendezésre kerüljön, illetve olyan komponenseket tartalmaz, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, akkor a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról és elszállításáról szóló, a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály előírásaiban foglaltak a mérvadók.
8. Új beépítésre szánt területeken a közművezetékek csak rejtetten, terepszint alatti kivitelben (pl. elektromos és távközlési földkábel) készülhetnek.
9. A közművek és létesítményeinek részére az ágazati szabványok, előírások és szakmai szabályok szerinti védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
10. A keletkező csapadékvizet a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.

V. FEJEZET

Környezetvédelem

Levegőtisztaság védelem

31. §

1. A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
2. Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
3. Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
   

Zaj- és rezgésvédelem

32. §

1. A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
2. Ezek a határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
   

Talaj- és vízvédelem

33. §

1. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
2. Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
3. Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
4. A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében meghatározott előírásokat kell betartani a mezőgazdasági tevékenység során.
5. A Szabályozási terven jelölt kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.
   

Hulladékgazdálkodás

34. §

1. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
2. Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.

VI. FEJEZET

Természet-, táj- és művi értékvédelem

1. Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel.
2. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a fasorok nyomvonalában.
3. A külterületre vonatkozó Szabályozási terven a 2884/1, /2, a 2511, a 2578/2, a 2579 és a 2537 hrsz-ú ingatlanokról feltáruló tájkép látványának megőrzése érdekében a kilátást védeni kell. A felsorolt ingatlanokon fából készült kilátó torony építhető. A jelölt pontoktól vízszintesen mért 75°-os szögben épületet elhelyezni csak úgy lehetséges, hogy a kilátást ne akadályozza.
4. A község közigazgatási területén új távközlési adótorony vagy egyéb, toronyszerű közműlétesítmény csak fa takaró szerkezettel (kilátóval) egybeépített kivitelben készülhet.
   

Ökológiai folyosó

35. §

1. A község közigazgatási területének nyugati széle (Válicka patak völgye, Söjtöri berek) az Országos Ökológiai Hálózat övezetébe tartozik. Az övezeten belül az „Országos Területrendezési Tervről” szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
2. A Szabályozási terven „---Öf---„ jelű vonallal lehatárolt Ökológiai folyosó területén belül - az egyébként lehatárolt övezetek előírásain túlmenően - a következő előírásokat kell betartani:

• általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki;
• művelési ág változtatás, egyéb tevékenység, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése esetében az illetékes Nemzeti Park és természetvédelmi hatóság bevonása kötelező;
• meglévő tájfásításon túl az árkok, csatornák, köz- és dűlőutak, birtokhatárok mentén új fasorok, cserjesávok, erdősávok telepítése javasolt kizárólag őshonos növényzet alkalmazásával.

3. A Natura 2000 hálózattal érintett  „-Tt-„ jellel ábrázolt Természeti területen a külön jogszabályok előírásait kell érvényesíteni.

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület

36. §

1. A Söjtöri berek-Sarokrét - a külterületre vonatkozó szabályozási terven jelölt része - helyi jelentőségű természetvédelmi területnek minősítendő.
2. A természeti értékek védelme e rendelet elfogadását követően a védetté nyilvánítással jön létre. A védettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, és erről az ingatlantulajdonosokat értesíteni kell.
3. Az övezetben a jogszabályokban meghatározott előírások teljesítése érdekében a jegyző:

1. az érintetteket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására;
2. korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értékeket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet;
3. a jogszabályokban meghatározott eljárások, korlátozások megszegőivel szemben a jegyző természetvédelmi bírságot szab ki a vonatkozó jogszabályok alapján. A természetvédelmi bírság teljes összege a környezetvédelmi alap természetvédelmi részének bevételét képezi.

4. Az övezetben természetvédelmi érdekből elrendelt mező- és erdőgazdasági korlátozás, illetve tilalom esetén, amennyiben az a termelésszerkezet jelentős megváltoztatását eredményezi, a változtatás előírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni.
5. A tulajdonos, vagyonkezelő, használó köteles tűrni:

1. a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelíthetőségét, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését;
2. hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időlegesen használja, arra használati jogot szerezzen, vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.

6.  Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenységekkel okozott tényleges kárt meg kell téríteni.
   

Tájképvédelem

37. §

1. A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül:
   1. beépítésre nem szánt övezeten belül új épület, építmény nem építhető. Meglévő épület felújítása kizárólag tájba illő kivitelben lehetséges, bővítés nem engedélyezhető;
   2. beépítésre szánt építési övezetekben a meglévő épületek felújíthatók és bővíthetők az egyébként érvényes építési övezetnek megfelelően, a következő kikötésekkel:

• az utcafronton elhelyezkedő épületek homlokzati megjelenítése kizárólag vakolt felületű lehet;
• az építményeket kizárólag 35-45°-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel szabad építeni – keresztirányú „szárny” megengedhető;
• az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet és kizárólag legalább 50%-ban áttört kivitelben vagy élősövényből készülhet; tömör tégla vagy betonkerítés nem engedélyezhető.
  • Új, a tájképet jelentősen megváltoztató (10,0 méternél magasabb, 500 m² bruttó alapterületnél nagyobb, a terepalakulatokhoz nem illeszkedő, … stb) épületek, építmények építése esetén az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. A közterületről látható épületek, építmények és tetőfelületek színezése a környező természeti terület alapszíneihez hasonló legyen (pl.: zöld, barna, okker, stb.).  A homlokzati felületeken üveg alkalmazása megengedhető. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.
    3. az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.
    4. bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Vízerózió

38. §

1. A Szabályozási terven „W W” jellel lehatárolt Vízerózióval érintett területen belül:

1. szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelő művelési ága erdőre változtatható. A művelési ág megváltoztatását követő 5 éven belül az erdő telepítését végre kell hajtania a földrészlet tulajdonosának. A telepítés során kizárólag őshonos növényfajok alkalmazhatók;
2. erdőterület művelési ága nem változtatható meg.
   

Művi értékek védelme

39. §

1. Országos műemléki védelem alatt áll:

• r. k. templom               -           202 hrsz
• Festetics kastély           -           140 hrsz
• Deák Ferenc szülőháza  -           154 hrsz

Az országosan védett műemlékek nyilvántartása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) hatásköre, a műemlékekkel kapcsolatos bármilyen építési tevékenységhez a KÖH hozzájárulása szükséges.

2. Az e rendeletben helyi védelemre javasolt művi értékeket a szabályozási terv tartalmazza, tételes felsorolásuk az 1. sz. függelékben található. A helyi művi értékek védetté nyilvánításáról, azokkal kapcsolatos építési és egyéb teendőkről külön önkormányzati rendelet dönt. A rendelet hatálybalépéséig a következő előírásokat be kell tartani:

1. bármilyen külső megjelenést érintő beavatkozás – az egyébként nem engedélyköteles tevékenységek is (pl.: homlokzatfestés, tetőhéjazat cseréje, nyílászáró csere, stb.) – csak építési engedély alapján végezhető. Az építési engedélykérelemhez csatolni kell az épület, építmény 1:100 léptékű felmérését és részletes fotódokumentációját is. Az engedélyezési terveket a települési, ennek hiányában a megyei főépítésszel véleményeztetni kell.
2. az építési engedélyezés során a településrendezési terv alátámasztó munkarészeként készített Örökségvédelmi hatástanulmányban épületenként, építményenként rögzített előírásokat be kell tartani.
3. helyi védelemre javasolt épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti tömeg- és homlokzatkialakítás ne változzon. A bővítés lehetőleg az oldalhatár mentén hosszirányban történjen. Megfelelő telekszélesség esetén az eredeti épülettömeget meg nem haladó magasságú (építmény- és tetőgerinc magasságú), eredetivel megegyező tetőhajlású és anyagú keresztszárnnyal bővíthető, amit az utcai homlokzattól legalább 4,0 méterre hátra kell húzni.
4. a belső átalakítások, korszerűsítések során az eredeti szerkezeteket és a fő tereket lehetőleg meg kell tartani.

3. A településen belül az épületek utcai homlokzatán szabadon semmilyen vezeték nem vezethető, csak falba süllyesztve és elvakolva.
4. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni! Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.
5. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes engedélye szükséges. Az egyes beruházásokhoz való hozzájárulását a KÖH megelőző régészeti feltáráshoz kötheti. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
6. Az országos és javasolt helyi művi értékek részletes bemutatását, a rájuk vonatkozó előírásokat, a régészeti lelőhelyek területeit és a régészeti érdekű területek lehatárolását a község Örökségvédelmi Hatástanulmánya tartalmazza.
   

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

40. §

1. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
   

VII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Telekalakítás

41. §

1. Új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében jelen rendelet hatályba lépését követő beépítési szándék keletkezésekor a vonatkozó jogszabályok szerint az érintett övezetnek illetve építési övezetnek megfelelően telekké, ill. építési telekké kell alakítani a meglévő telkeket.
2. Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét a telekalakítás miatt szükséges mértékig az utak és közművek létesítésére vagy a költségek viselésére kötelezheti.
   

Változtatási tilalom

42. §

1. A 0138/2 hrsz-ú ingatlanra változtatási tilalmat kell elrendelni. A tilalom megszűnik a telekre vonatkozó Szabályozási terv Képviselő Testület általi jóváhagyásával.
   

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

43. §

1. Helyi közút céljára a bel- és külterületen szabályozott (belterületi úttá váló) kiszolgáló út létesítése szükséges. A 78/1, 77/1-2, 77/4-5, 76, 75, 73/1-2, 73/4-11, 73/12-13, 119/1-2, 120, 127, 130/2, 131/1, 68/2-4, 69, 0358/62-68, 0358/47, 06/1-4, 06/9-11, 493, 308, 309, 310, 289, 288, 287, 284, 283, 282, 281, 280, 279, 278, 311, 312, 316/1, 316/2, 315, 271, 270, 269, 264, 265, 459, 456, 445-449, 470, 466, 474, 475/1-2, 476, 480-482, 018/7, 025/1-3, 025/10 hrsz-ú telkeknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét a helyi Önkormányzat igénybe veheti és lejegyezheti.
2. A lejegyzés során az Étv. szerint kell eljárni.
   

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

44. §

1. Új beépítésre szánt vagy jelentős mértékben átépítésre szánt területeken létesítendő kiszolgáló utakat és közműveket a területen legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, illetve a létesítés költségeinek viselése a telekalakítási terv kezdeményezőjét terheli.
2. Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben, de legfeljebb 90%-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja.
3. Meglévő közút és közmű rendeltetésnek nem megfelelő használatából adódó rongálás miatti károsodás helyrehozatalának költségét az Önkormányzat részben vagy egészben a károkozóra terhelheti.
4. A hozzájárulás mértékét külön önkormányzati rendelet határozza meg.
5. Egyéb vonatkozásban az Étv. vonatkozó előírásai az irányadóak.

Beültetési kötelezettség

45. §

1. A temető védőterületének kialakítása céljából a Béke úti temető tervezett bővítésének a telekhatártól befelé mért 30 méter széles sávjában növényzet telepítése kötelező. A növényzetet a telekalakítást követő 1 éven belül be kell telepíteni.
2. Tájkép- és környezetvédelmi okok miatt a tervezett bio-erőművet befogadó Gip2 övezet déli telekhatára mentén legalább 10,0 méter széles sávban, legkésőbb az erőmű használatba vételével egyidőben többszintű növényzetet kell az ingatlan tulajdonosának telepítenie. A fás szárú növényzet kizárólag őshonos növényállomány lehet.
3. A beültetési kötelezettségre az Étv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

46. §

1. Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezhető és használandó.
2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
3. E rendelet 2007.május 22. napján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Söjtör Község 4/1986. sz.”Söjtör község Összevont Rendezési Tervéről” szóló Tanácsrendeletének rendelkezései, valamint az azt módosító 6/2004.(III.12.) és a 14/2004.(VIII.27.) számú képviselő-testületi rendeletek.
   

                       Makkos István sk.                                                               Baksa István sk.

                            jegyző                                                                           polgármester

Kihirdetés napja: 2007. május 22.

                       Makkos István sk.

                            jegyző

1. sz. melléklet

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET ÉS ANNAK KEZELÉSI IRÁNYELVEI

Ökológiai folyosó Válicka patak és környezete. (Söjtöri Berek- Sarokrét)

Helyi jelentőségű Ökológiai folyósó a Söjtör nyugati határán húzódó, elterjedten söjtöri bereknek nevezett terület.  A mélyfekvésű, Válicka patak környezetéhez tartozó, a Válicka vízhatása következtében kialakult üde, természetközeli élőhelyek mozaikja. Sok helyen beleszántottak, majd felhagyták, helyenként most is művelik. A valóságos művelési ágak nem felelnek meg a földhivatali nyilvántartásnak (rétek egy része jelenleg szántó).

A patak menti égeresek, az árkokkal szabdalt rétek, nem zsombékoló magassásosok, nádasok, spontán cserjésedő, beerdősülő legelők, mesterségesen ültetett erdők övezik. A nedves-vizes élőhelykomplex a NBmR besorolása alapján több kategóriába is tartozik:

Az erdők meghatározó része erdőtervezett, kezelt erdő. Egy részük ültetett, egy részük spontán alakult ki. Állományalkotó a hazai őshonos mézgás éger (Alnus glutinosa). Uralkodó fafaj az Alnus glutinosa, de előfordul Salix alba, Salix fragilis is. A cserjeszintben a nitrofill Sambucus nigra, Urtica dioica van jelen. Jellemzőek a fákra felfutó Clematis vitalba  és az adventív észak amerikai származásű süntök Echinocystis lobata. Helyenként tömeges az óriás japánkeserűfű Reynoutria sachalinensis. Ezeket a higrofil erdőket  patakot kísérő égerligetek (NBmR kódja: J5) helyén hozták létre. A védett növények közül helyenként tömeges a tavaszi tőzike Leucojum vernum.

Az üde, természetközeli élőhelyek mozaikjai között megtalálhatók itt a vízparti nádasok (NBmR kódja: B3), de csak kis kiterjedésben. Jelentős, összefüggő területet alkotnak a nem zsombékoló magassásrétek, (NBmR kódja: B5). Kiemelkedően természetközeli állapotban maradt fenn a 0341-0346 és a 034-040 hrsz-okon.

Jellemző még a dombvidéki mocsárrétek (NBmR kódja: D3), patakparti magaskórósok (NBmR kódja: D5), bokorfüzesek (NBmR kódja: J3), fűzliget töredékek (NBmR kódja: J4), ártéri félrudeális gyomnövényzet (NBmR kódja: O4)   mozaikjainak, átmeneteinek előfordulása. A területen részben természetközeli, részben intenzíven, félintenzíven kezelt területek váltakoznak.

A terület változatosságát mutatja az is, hogy költ itt a védett madarak közül a fás élőhelyekhez kötődő örvös galamb (Columba palumpus), a legelőkhöz, gyepekhez kötődő fürj (Coturnix coturnix), és a nádasok madara a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)

A védett területek kezelési irányelvei:

• törekedni kell a természetkímélő, extenzív gazdálkodásra
• a kialakult tájhasználat megváltoztatása a természeti vagy természetközeli állapot irányába történhet
• természetközeli gyepek fenntartó kezelése (kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás, stb.)
• zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek)
• tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása
• új növényállomány telepítésénél őshonos fajok használata javasolt
• az értékes vizes élőhely, forrás környékének természetszerű fenntartása
• hiányzó fák pótlásáról gondoskodni kell
• műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése nem megengedhető
• a vízi- és vízközeli élőhelyek védelmét biztosítani kell, a vízháztartásba történő művi beavatkozások kerülendők
• vízépítési munkálatok során természetkímélő megoldásokat célszerű használni

• az istállótrágyázást, tápanyag-utánpótlást, vegyszerek (pl.: növényvédőszerek, hulladékok) használatát időben és mennyiségben korlátozni szükséges az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett megengedett mértékére

Erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó ajánlások:

• Törekedni kell a természetes erdődinamikai folyamatokat minél teljesebben követő erdőgazdálkodási, erdőművelési módszerek alkalmazására, az ökológiai stabilitás fenntartását elősegítő változatos faállomány –szerkezet, fafajokban gazdag, elegyes, többszintű állományok és változatos (inhomogén) záródás kialakítására.
• Törekedni kell az erdőkben lévő gyepterületek, tisztások becserjésedésének megakadályozására, valamint az erdőben előforduló vizes élőhelyek állapotának megőrzésére (lápfoltok, mocsarak, tavak, kis vízfolyások stb.), a vízszintingadozás elkerülésére.
• A nevelővágások során - ahol szükséges- törekedni kell a mérsékelt belenyúlási erélyű, szelektív, nem egyenletes bontáson alapuló, természetes termőhelyi foltokat figyelembe vevő beavatkozásokra.
• A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek vállalása esetében lehetőség van a fahasználat hagyományos véghasználati módszereknél korábbi megkezdésére.
• Utakkal, patakokkal, szántókkal és egyéb nyílt területekkel érintkező erdőrészeket célszerű 20-50 m- es sávban erdőszegélyként kezelni.
  

1. sz. függelék

Művi értékek védelme

Helyi védelemre javasolt művi értékek: