Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestületének 3/2018. (II.15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati követelések elengedésének eseteiről
Hatályos: 2018. 02. 16Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestületének 3/2018. (II.15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati követelések elengedésének eseteiről
2018-02-16-tól
Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testületének
3/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati követelések elengedésének eseteiről
Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és e) pontjában kapott feladatkörében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
A rendelet hatálya kiterjed a Zalacséb Község Önkormányzatára (továbbiakban: Önkormányzat) és az általa fenntartott költségvetési szervekre.
2. §
- Követelések azok a különféle szerződésekből eredő, pénzben kifejezhető fizetési igények, amelyek az Önkormányzat és költségvetési szervei által teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:
- az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,
- az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével), részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával,
- közterület-használati díjakkal,
- földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,
- első lakáshoz jutók helyi támogatásával,
- munkáltatói kölcsönnel,
- az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,
- szociális támogatásokkal,
- térítési díjakkal,
- egyéb részletfizetéssel kapcsolatos követelések.
- Az Önkormányzat – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
- ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
- az adós meghalt,
- bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni,
- olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel önhibáján kívül legalább 6 hónapja nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi,
- a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül.
- A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének 1. pontja és az Önkormányzat számviteli politikája, értékelésének szabályait az eszközök és források értékelési szabályzata rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.
- A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására.
3. §
- A 2. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
- A követelések elengedésére vonatkozó eljárás során alaposan mérlegelni kell a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, stb.)
- A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
- A követelés kiegyenlítéseként a képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (adóssal) az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésében. Biztosíthatja a részletfizetés vagy a követelés beszedésének teljesülését más polgári jogi szerződéssel is (beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés, stb.).
4. §
E rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokkal kapcsolatban a jegyző önkormányzati adóhatóságként az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényekben meghatározottak szerint jár el.
5. §
Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Erdei Csaba Vigh-Tardi Valéria
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2018. február 15.
Vigh-Tardi Valéria
jegyző