Zalatárnok Község Önkormányzat képviselőtestületének 6/2020. (VI.26.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Hatályos: 2020. 06. 27- 2025. 11. 10

Zalatárnok Község Önkormányzat képviselőtestületének 6/2020. (VI.26.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

2020.06.27.

[1a] Zalatárnok község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről a következőket rendeli el.

ELSŐ RÉSZ

Általános szabályok

1. § (1) E rendelet hatálya arra a természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, aki Zalatárnok község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja.

(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet a bejelentőnek alá kell írnia.

(6) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

(7) A közigazgatási hatósági eljárás

a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől

számított 3 hónapon belül indítható.

2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője magánszemély esetében 5000 – 100 000 Ft közötti, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 15 000 – 150 000 Ft közötti közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot, készpénz-átutalási megbízással vagy banki utalással a Zalatárnok Község Önkormányzatának 74000119-10733787 számlaszámú számlájára kell befizetni, az első fokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt szankció helyett – különösen a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyára tekintettel – figyelmeztetés alkalmazható, ha ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Ismételt elkövetés esetén ez a bekezdés nem alkalmazható.

(4) Fiatalkorúval szemben csak akkor alkalmazható bírság, ha saját jövedelemmel rendelkezik, egyébként figyelmeztetésben kell részesíteni. A figyelmeztetést törvényes képviselőjének is kézbesíteni kell.

(5) Fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni.

(6) A fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha

a) a törvényes képviselő a cselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel ellentétesek, vagy

b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy

c) a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője.

(7) A (6) bekezdés a), b) és c) pontjaiban fennálló állapot esetén a gyámhatóságtól eseti gondnok kirendelését kell kérni.

(8) A kiszabott közigazgatási bírság különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, mérsékelhető, vagy a tiltott, közösségi együttélést sértő magatartás csekély súlyára tekintettel figyelmeztetés alkalmazható.

(9) Különös méltánylást érdemlő körülménynek lehet tekintetni, ha a szabályszegő

a) az elkövetést megelőző egy évben nem volt közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt marasztalva, vagy

b) rajta kívül álló ok miatt mulasztotta el a helyi rendeletben előírt kötelezettség teljesítését.

(10) Közigazgatási bírság kiszabásának mellőzése esetén is fel kell hívni az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől, tartsa be a jogszabályokat és a közösségi együttélés szabályait. Tájékoztatni kell az ismételt elkövetés lehetséges jogkövetkezményéről.

MÁSODIK RÉSZ

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

1. Az Önkormányzat jelképeinek használatával kapcsolatos magatartások

3. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a község jelképeit (címer, zászló) engedély nélkül vagy használatra vonatkozó engedélytől eltérő módon használja.

2. Házszámtábla és levélszekrény elhelyezése

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan használója, aki a közterületek elnevezésének, az elnevezés megváltoztatásának és a házszámozás szabályainak megállapításáról szóló 5/2014.(VI.26.) önkormányzati rendelet előírásait megszegi.

(2) a postai küldemények fogadására – a címzett azonosítására alkalmas – levélszekrényt nem helyez ki.

3. Közrend elleni magatartás

5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki kolduló, kéregető tevékenységet folytat, és magatartása nem tartozik a szabálysértésekről szóló törvény hatálya alá.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el.

4. Közterület használatával kapcsolatos magatartások

6. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) közterületet engedély nélkül foglal el,

b) közterületet vagy annak burkolatát engedély nélkül bontja fel,

c) a közterületen elhelyezett berendezési tárgyakat rendeltetésellenesen használja, vagy azokat szándékosan megrongálja, elcsúfítja, beszennyezi,

d) a közterületen fát engedély nélkül kivág.

5. Köztisztasággal kapcsolatos magatartások

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki helyi közszolgáltatással ellátott területen a község köz- és magánterületi tisztaságának fenntartásáról szóló önkormányzati rendelete alapján kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlanhasználó, aki ingatlana tisztán tartásáról nem gondoskodik, vagy az ingatlanra ráhordott vagy felhalmozott hulladékot a kijelölt hulladéklerakó helyre nem szállítja vagy szállíttatja el.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlanhasználó, aki nem gondoskodik az ingatlannal érintkező közterület (járda hiányában 2 m-es területsáv), valamint a járda melletti zöldsáv, nyílt csapadékvíz-elvezető árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, kaszálásáról (zöldterület és gyepes árok esetében a kaszálást legfeljebb 5 m szélességben elvégezve).

6. Hulladékgyűjtő edényzettel kapcsolatos magatartások

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a gyűjtőedényzetet a közterületre a gyűjtést megelőző napon úgy helyezi ki, hogy a gyalogos- vagy járműforgalmat akadályozza, vagy a gyűjtőedényzetet a gyűjtés napján a közterületről nem viszi be.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a közterületre kihelyezett szemétgyűjtő edényeket rendeltetéstől eltérően használja, felhatalmazás nélkül elmozdítja, azokból kommunális hulladékot kivesz.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlanhasználó, aki télen a tárolóhely és az úttest között a tartályok akadálytalan mozgatása érdekében nem létesít szabad átjárót.

7. Avar és kerti hulladék égetésével kapcsolatos magatartás

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki az avar és kerti hulladék égetés helyi szabályairól szóló 12/2016. (X.21.) önkormányzati rendelet előírásait megszegi.

8. Hó- és síkosság-mentesítéssel kapcsolatos magatartások

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlanhasználó, aki az ingatlana előtt az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolat folyamatos síkosság-mentesítéséről nem gondoskodik.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a hó eltakarítást úgy végzi, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalmat akadályozza.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki hórakást buszmegállóban, kapu- és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el.

9. Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások

11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) belterületen 22 óra és reggel 7 óra között a csendet hangos énekléssel, zenével, vagy egyéb módon megzavarja,

b) belterületen 21 órától reggel 6 óráig motoros kerti gépet üzemeltet,

c) vendéglátó és szórakozást szolgáló egységekben 24 óra után engedély nélkül zeneszolgáltatást végez,

d) a vendéglátó és szórakozást szolgáló egységet a hivatalos nyitvatartási idő vége után, távozásra történő felszólítás ellenére nem hagyja el.

10. Állattartással kapcsolatos magatartások

12. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás követ el, aki

a) közterületen állatot tart, legeltet vagy az ingatlanról felügyelet nélkül kienged,

b) ebet és más kedvtelésből tartott állatot közterületen tart, etet, szabadon enged,

c) ebet – vakvezető, mozgáskorlátozottat vagy más gyógyászati célt segítő kutya kivételével – élelmiszer-elárusító üzletbe, játszótérre, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevisz, illetve beenged,

d) az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát nem biztosítja, azt nem takarítja, fertőtleníti, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen nem gondoskodik, és az állattartás során a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi, természetvédelmi szabályok ide vonatkozó rendelkezéseit nem tartja be,

e) haszonállatot belterületen az ingatlan elő- vagy oldalkertjében vagy a hátsó kertben a lakóingatlan hátsó falától számított 10 méteren belüli területen tart.

11. Temető használatával kapcsolatos magatartások

13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás követ el, aki

a) a köztemetőben a látogatók kegyeleti érzéseit sértő zajt kelt, vagy nem a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít,

b) a köztemető területéről sírkövet, síremléket, fejfát a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés nélkül kivisz,

c) a temetőben a temető üzemeltetőjének engedélye nélkül munkát végez (kivéve a sírgondozást),

d) a munkavégzés ideje alatt a temetési helyek látogatását akadályozza, szükség esetén a munkavégzést nem függeszti fel,

e) a sírok gondozásánál a szomszédos sírhelyeket beszennyezi,

f) a temetőben gépkocsin, motorkerékpáron, kerékpáron és egyéb járművön közlekedik – ide nem értve az elhunytat és az elhunyt hozzátartozóit szállító járművet; a temető üzemeltetője e rendelkezés alól kivételes esetben (pl. építési anyag, sírok gondozásához szükséges eszközök, koszorúk, virágok be- és kiszállítása, mozgáskorlátozottak szállítása, stb.) felmentést adhat,

g) a temető területén lévő vízvételi helyekből vizet vételez (kivétel ez alól a sírhelyek gondozása céljából történő víz-vételezés),

h) a temető területén a sírhelyekről lekerülő hulladékon kívül egyéb hulladékot a temető területére visz, vagy a sírokról lekerülő hulladékot nem a kijelölt helyen helyezi el,

i) a temető területén éget,

j) a temető területére – a segítő kutya kivételével – állatot visz,

k) a temetőben a sírokat, síremlékeket és egyéb kegyeleti tárgyakat, valamint a temető létesítményeit, azok tartozékait, valamint környezetét beszennyezi, áthelyezi vagy eltávolítja.

12. A fás szárú növények telepítési szabályaival kapcsolatos magatartások

14. § (1) Aki magánterületen az e §-ban foglalt ültetési távolságokat nem tartja be, 5.000,-Ft-tól 50.000,-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

(2) Telekhatártól bármely növényültetési távolsága a várható, kifejlett növény magasságának fele.

(3) Épülettől, illetve szomszéd által beépíthető telekhatártól az ültetési távolság:

- Gyep, virág, szamóca, hagyma, stb. 0,50 m,

- 1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor 1,50 m,

- Szőlő, 2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa 2,00 m,

- 3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa 2,50 m,

- 4 m-nél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa 3,50 m,

- Alacsony növésű gyümölcsfa, 4 m-nél magasabbra növő, terebélyes díszfa 5,00 m,

- Cseresznyefa, továbbá az előzőekben fel nem sorolt gyümölcsfa, valamint nyár, fűz, akác, fenyő 7,00 m,

- Dió- és gesztenyefa 8,00 m.

13. Az üzletek működésével kapcsolatos magatartások

15. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az a kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató egység üzemeltetője, aki

a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott, az üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályokat megsérti,

a kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató létesítmény környezetének rendezéséről nem gondoskodik,

a kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató létesítmény, épület homlokzatának, az épület szerkezeti egységeinek jó karbantartásáról nem gondoskodik.

14. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos magatartások

16. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló 11/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet előírásait megszegi.

15. Ingatlan tisztántartásával kapcsolatos magatartások

17. § (1) Aki ingatlantulajdonosként vagy az ingatlan tényleges használójaként ingatlanja tisztántartásáról, megműveléséről, rendben tartásáról, gyomtól, gaztól való megtisztításáról nem gondoskodik, természetes személy esetén 5.000,-Ft-tól 200.000,-Ft-ig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 5.000,-Ft-tól 500.000,-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

16. Mezőgazdasági terület művelésével kapcsolatos magatartások

18. § (1) Aki mezőgazdasági terület mellett lévő önkormányzati utat, árkot mezőgazdasági művelési, szállítási vagy egyéb tevékenységgel megszüntet, megrongál, méretét megváltoztatja, mezőgazdasági területet egyébként úgy művel vagy közelít meg, hogy azzal önkormányzati út állagát jelentős mértékben rontja, időleges vagy tartós használhatóságát veszélyeztetni, akadályozza, részben vagy egészben megszünteti, természetes személy esetén 5.000,-Ft-tól 200.000,-Ft-ig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 5.000,-Ft-tól 2.000.000,-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

19. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett cselekményekre kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/2016. (VIII. 19.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.