Zalatárnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 12. 05- 2024. 10. 14Zalatárnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Zalatárnok Község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat-és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Zalatárnok Község Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8947 Zalatárnok, Petőfi Sándor utca. 40.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Székhely: Söjtöri Közös Önkormányzati Hivatal 8897 Söjtör, Petőfi utca. 2.
a) Telephely: Söjtöri Közös Önkormányzati Hivatal
b) Zalatárnoki Kirendeltsége 8947 Zalatárnok, Petőfi Sándor utca. 40.
(4) Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület:
a) Zalatárnok község központi belterülete,
b) Zalatárnok község egyéb belterülete: Oroklán, Kisoroklán, Vakola utcák,
c) Zalatárnok község külterületi lakotthelyei: Terézmajor, Aszuvölgy,
d) Zalatárnok község külterülete (zártkertekkel, Pusztaszentgyörgy, Durgóhegy)
(5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 432414
3. § Az Önkormányzat jelképeit (címer, zászló stb.) és azok használatát külön rendeletben állapítja meg.
4. § Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot.
5. § (1) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: Zalatárnok Község Önkormányzata Zalatárnok 8947 feliratú körbélyegző címerlenyomattal.
(2) Az Önkormányzati bélyegző használatának szabályai: Az Önkormányzat üléseinek jegyzőkönyve, az Önkormányzat nevében tett megrendelések, kötött megállapodások, szerződések, hivatalos iratok hitelesítésére szolgál a polgármester és/vagy a jegyző aláírásával együttesen.
6. § Zalatárnok község ünnepei
a) Kelemen Imre emléknap (emlékülés)
b) Anna napi búcsú
c) Falunap
d) Idősek napja
e) Deák emlékünnep
f) nemzeti ünnepeink
fa) március 15.
fb) augusztus 20.
fc) október 23.
Feladat és hatáskörök
7. § (1) Képviselő-testület hatásköreinek gyakorlását egyes hatósági ügyekben a polgármesterre vagy bizottságaira ruházza át. Átruházott hatásköröket az egyes önkormányzati rendeletek tartalmazzák.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben jelen rendelet 21. § (5) bekezdésében foglalt összeghatár erejéig a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szerződéseket megköthet. A szerződés megkötéséről az azt követő testületi ülésen beszámol.
(3) A képviselő-testület működése: összehívása, vezetése, tanácskozási rendje
8. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő: 1 fő polgármester, 4 fő települési képviselő. A Képviselő-testület név- és lakcímjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit Zalatárnok. Petőfi Sándor utca 40. sz. alatti Kirendeltség tanácstermében tartja. Söjtör Község Önkormányzatával tartott együttes ülések helye a Söjtör, Petőfi utca. 2. sz. alatti székhely tárgyalóterme. A Képviselő-testület a közmeghallgatást Zalatárnok, Petőfi Sándor utca 12 sz. alatt lévő Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (a továbbiakban: IKSZT) épületében tartja. Amennyiben a testületi ülésen részt vevők száma indokolja, úgy az ülés helye a Zalatárnok, Petőfi Sándor u. 12. sz. alatti IKSZT.
Előterjesztések
9. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) polgármester, alpolgármester,
b) témakör szerint az illetékes bizottság,
c) bármelyik képviselő,
d) jegyző,
e) akit erre a polgármester vagy testület felkér.
(2) Az előterjesztés készülhet írásban, illetve lehet szóbeli is.
Az ülés összehívása, vezetése
10. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülés összehívásának és vezetésének feladatát a korelnök látja el.
(2) Az ülés összehívása írásos meghívóval történik. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a megkapják. A határidőbe a meghívó kiküldésének és az ülésnek a napja beleszámít. Az ülések tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábban időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell, a meghívónak a község legalább 5 hirdetőtábláján való kifüggesztésével. A kifüggesztés megtörténtéről a kifüggesztést végző személy nyilatkozatot tesz a kifüggesztés tényének és időpontjának megjelölésével. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó és a testületi anyag megküldése elektronikus levelezési címre történik, a képviselő köteles folyamatosan gondoskodni elektronikus levelezési címről, illetve az azon történő elérhetőségéről.
(3) A testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat, előterjesztőik nevét, beosztását.
(4) A rendkívüli ülések összehívása telefonon vagy személyesen is történhet.
(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a település képviselőit,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) akit a polgármester megjelöl.
(6) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is, az (5) bekezdésben meghatározott egyéb személyeket tanácskozási jog illeti meg.
(7) A Képviselő-testület ülésének összehívására indítványt tehet
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) a jegyző.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
11. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet a testületi munka zavarása nélkül.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben. Amennyiben az ülés nyilvánossága az érintett beleegyezésétől függ, az érintett nyilatkoztatásának módjai:
1. az érintett előzetes írásbeli nyilatkozata,
2. a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor az érintett szóbeli (jegyzőkönyvben rögzített) nyilatkozata. Az érintett írásbeli, illetve szóbeli nyilatkozatának hiánya esetén, továbbá, ha nyilatkozatában nem járul hozzá a nyilvános ülésen való tárgyaláshoz, az adott ügyet zárt ülésen kell tárgyalni.
(3) Zárt ülés megtartását
a) a polgármester
b) bármelyik képviselő,
c) a jegyző indítványozhatja.
(4) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, képviselők, a jegyző, a tárgykör szerint érintett hivatal dolgozói, illetve – kizárólag az őt érintő napirendbe vagy annak részébe - a tárgyban közvetlenül érdekelt ügyfél, vagy megbízottja tekinthetnek be.
(5) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást
a) polgármester,
b) jegyző adhat.
12. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során
a) üdvözli a megjelenteket, megállapítja a határozatképességet, kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, és az ülést megnyitja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását.
(2) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(3) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelően az egyes előterjesztések felett vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita lezárása előtt választ kell adni. A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a Képviselő testülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
13. § A képviselő a testületi ülésen napirenden szereplő ügyben határozati javaslatot tehet. A polgármester a határozati javaslatról szavazást akkor rendel el, ha a határozat meghozatalához szükséges információk rendelkezésre állnak, ellenkező esetben az információ beszerzését követő legközelebbi ülésen dönt a testület az ügyben.
Határozathozatal
14. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a javaslatokkal és a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatokról. A képviselő-testület tagjai „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő a szavazásban köteles részt venni, kivéve a rá vonatkozó, szavazásból történő kizárásra irányuló szavazásban és azon döntés meghozatalában, amelyre a kizárása vonatkozik.
(2) Minősített többség szükséges:
a) fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához,
b) felmentéshez, kinevezés visszavonásához, megbízás visszavonásához.
(3) A normatív határozatot a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni. A normatív határozat 5 napig kerül kifüggesztésre. A kifüggesztés napját a normatív határozatra rá kell vezetni.
Szavazás módja
15. § (1) Titkos szavazást kezdeményezhet
a) a polgármester,
b) a települési képviselő,
c) a jegyző.
(2) A titkos szavazást az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben, urna igénybevételével. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) a szavazás helyét, idejét,
b) Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(3) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a polgármester vagy a bizottsági elnök kéri.
(4) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző - ABC sorrendben - felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor igen-el, nem-el vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.fv
(5) A jegyzőkönyvbe a szavazás eredményét név szerint kell rögzíteni.
(6) A Képviselő-testület a határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal, évszámmal, hónap és nap számmal kell ellátni A testületi határozatokról a Kirendeltség nyilvántartást vezet.
(7) Amennyiben a döntéshozatal során az igen és a nem szavazatok száma megegyezik, döntés nem született. A polgármester ismételt szavazást rendelhet el. Ha döntés ekkor sem születik, a képviselő-testület dönthet az előterjesztés napirendről történő levételéről, illetve annak a következő ülések valamelyikén történő ismételt előterjesztéséről.
Kérdés, interpelláció
16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó, szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.
(3) Interpelláció: o1yan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, a bizottság elnökét.
(6) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett személyre bízza
(7) Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőnek el kell küldeni. Elfogadásáról a soron következő testületi ülésen kell dönteni.
A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászóló, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáskor nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja ezt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Képviselő-testület az ülésen megjelent állampolgároknak egyedi döntéssel kérdezési, hozzászólási jogot biztosíthat.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A települési képviselő jogállása
18. § (1) A képviselő kötelezettségei
a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, illetve, amellyel Zalatárnok község Önkormányzatának anyagi, erkölcsi és egyéb hátrányt vagy kárt nem okoz,
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy bizottság ülésén megjelenésében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(2) Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a polgármester figyelmeztetésben részesíti a képviselőt.
A képviselő-testület jegyzőkönyve
19. § A testület üléséről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyhez csatolni kell a jelenléti ívet, a meghívót, a testületi anyagokat, valamint a megalkotott rendeleteket.
Az önkormányzati rendeletalkotás
20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) önkormányzati bizottság elnöke,
c) a polgármester, alpolgármester, a jegyző.
(2) A települési képviselő-testületi ülésen is kezdeményezheti rendelet megalkotását, a rendelet megalkotásáról azonban legkorábban a következő testületi ülésen lehet dönteni. A rendelet-tervezet elkészítése:
a) a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg,
b) a tervezetet a jegyző, illetve a tárgy szerint érintett dolgozói készítik el. Megbízható az előkészítéssel az önkormányzati bizottság is, esetleg ideiglenes bizottság vagy szakértő is. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot, a jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve szakértő készíti el.
c) a tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
ca) a rendelet-tervezetet a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti,
cb) a rendeletet végleges formába a jegyző szerkeszti meg.
d) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
da) Az önkormányzati rendeletet a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni. A rendelet 5 napig kerül kifüggesztésre.
db) A rendeletre rá kell vezetni a kihirdetése napját.
(3) A jegyző a rendeletekről nyilvántartást vezet.
A képviselő-testület bizottságai
21. § (1) Képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A Képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság, amely tagjai száma 3 fő. A bizottság tagjai sorából az elnököt a képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjait és az ellátandó feladatainak listáját a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(4) A bizottság ülését össze kell hívni:
a) a Képviselő-testület döntése alapján,
b) a bizottsági tagok indítványára.
(5) A képviselő által kezdeményezett ügyet a bizottság elnöke a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottság zárt ülésén hozott döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat felvilágosítást.
(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók. Az ülés jegyzőkönyvét az elnök és a jegyző írja alá.
A polgármester
22. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el. A polgármester hivatali munkarendje a közös hivatal munkarendjével azonos.
(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége fennálltakor a polgármester munkakörét a legidősebb testületi tagnak adja át.
(3) A polgármester minden hónap utolsó csütörtöki napján 17.00 – 18.00 óráig ügyfélfogadást tart a Kirendeltségen.
(4) A polgármester a Kirendeltségen a munkavégzéshez szükséges időtartamban tartózkodik.
(5) A polgármester 500.000,-Ft összeg erejéig dönthet forrásfelhasználásról.
(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester dönthet
a) önkormányzati tulajdont érintő hasznosítás, kivéve az ingatlan tulajdonosjogának elidegenítése ügyében,
b) vis maior pályázatok árajánlatainak elfogadása ügyében,
c) pályázaton való részvételről, amennyiben a pályázati részvételhez szükséges költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
d) egy évet meg nem haladó, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
e) önkormányzati épületek karbantartásáról, felújításáról, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti.
(7) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében
a) önkormányzati tulajdont érintő hasznosítás, kivéve az ingatlan tulajdonjogának elidegenítése ügyében,
b) vis maior pályázatok árajánlatainak elfogadása ügyében,
c) pályázaton való részvételről, amennyiben a pályázati részvételhez szükséges költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
d) egy évet meg nem haladó, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti,
e) önkormányzati épületek karbantartásáról, felújításáról, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított és az önkormányzat biztonságos gazdálkodását nem veszélyezteti.
Az alpolgármester
23. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízásban látja el a feladatát.
(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
A jegyző (közös hivatal és kirendeltsége)
24. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Söjtör, Zalatárnok községek Képviselő-testületével közös hivatalt és annak telephelyeként kirendeltséget működtet. A közös hivatalra vonatkozó megállapodást a 3. melléklet tartalmazza. A hivatal működésére vonatkozó szabályokat annak szervezeti és működési szabályzata tartalmazza (4. melléklet).
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzat polgármesterével történő előzetes egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.
Társulások
25. § Az önkormányzat Képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldására társulásokat létesít.
Lakossági fórumok
26. § Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a rendezvény előtt 10 nappal, a hirdetőtáblákon elhelyezetett értesítés kifüggesztésével.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
Záró rendelkezések
27. § A rendelet kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.
28. §1
29. § Ez a rendelet 2023. december 4-én lép hatályba.
A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.