1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat-és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Zalatárnok Község Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8947 Zalatárnok, Petőfi Sándor utca. 40.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Székhely: Söjtöri Közös Önkormányzati Hivatal 8897 Söjtör, Petőfi utca. 2.

(4) Az Önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület:

(5) Az Önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 432414

3. § Az Önkormányzat jelképeit (címer, zászló stb.) és azok használatát külön rendeletben állapítja meg.

4. § Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletet alkot.

5. § (1) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: Zalatárnok Község Önkormányzata Zalatárnok 8947 feliratú körbélyegző címerlenyomattal.

(2) Az Önkormányzati bélyegző használatának szabályai: Az Önkormányzat üléseinek jegyzőkönyve, az Önkormányzat nevében tett megrendelések, kötött megállapodások, szerződések, hivatalos iratok hitelesítésére szolgál a polgármester és/vagy a jegyző aláírásával együttesen.

6. § Zalatárnok község ünnepei

7. § (1) Képviselő-testület hatásköreinek gyakorlását egyes hatósági ügyekben a polgármesterre vagy bizottságaira ruházza át. Átruházott hatásköröket az egyes önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben jelen rendelet 21. § (5) bekezdésében foglalt összeghatár erejéig a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szerződéseket megköthet. A szerződés megkötéséről az azt követő testületi ülésen beszámol.

(3) A képviselő-testület működése: összehívása, vezetése, tanácskozási rendje

(4)¹ Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:

8. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő: 1 fő polgármester, 4 fő települési képviselő. A Képviselő-testület név- és lakcímjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit Zalatárnok. Petőfi Sándor utca 40. sz. alatti Kirendeltség tanácstermében tartja. Söjtör Község Önkormányzatával tartott együttes ülések helye a Söjtör, Petőfi utca. 2. sz. alatti székhely tárgyalóterme. A Képviselő-testület a közmeghallgatást Zalatárnok, Petőfi Sándor utca 12 sz. alatt lévő Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (a továbbiakban: IKSZT) épületében tartja. Amennyiben a testületi ülésen részt vevők száma indokolja, úgy az ülés helye a Zalatárnok, Petőfi Sándor u. 12. sz. alatti IKSZT.

9. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(2) Az előterjesztés készülhet írásban, illetve lehet szóbeli is.

10. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülés összehívásának és vezetésének feladatát a korelnök látja el.

(2) Az ülés összehívása írásos meghívóval történik. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a megkapják. A határidőbe a meghívó kiküldésének és az ülésnek a napja beleszámít. Az ülések tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábban időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell, a meghívónak a község legalább 5 hirdetőtábláján való kifüggesztésével. A kifüggesztés megtörténtéről a kifüggesztést végző személy nyilatkozatot tesz a kifüggesztés tényének és időpontjának megjelölésével. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó és a testületi anyag megküldése elektronikus levelezési címre történik, a képviselő köteles folyamatosan gondoskodni elektronikus levelezési címről, illetve az azon történő elérhetőségéről.

(3) A testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell

(4) A rendkívüli ülések összehívása telefonon vagy személyesen is történhet.

(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(6) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is, az (5) bekezdésben meghatározott egyéb személyeket tanácskozási jog illeti meg.

(7) A Képviselő-testület ülésének összehívására indítványt tehet

11. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet a testületi munka zavarása nélkül.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben. Amennyiben az ülés nyilvánossága az érintett beleegyezésétől függ, az érintett nyilatkoztatásának módjai:

(3) Zárt ülés megtartását

(4) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, képviselők, a jegyző, a tárgykör szerint érintett hivatal dolgozói, illetve – kizárólag az őt érintő napirendbe vagy annak részébe - a tárgyban közvetlenül érdekelt ügyfél, vagy megbízottja tekinthetnek be.

(5) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást

12. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során

(2)² Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását, amelynek során: az előterjesztő amennyiben a képviselőtestület igényli, szóban ismerteti a napirend anyagát, amennyiben ilyen igény nem merül fel, a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia; az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(3)³ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 5 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3a)⁴ Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a Képviselő testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(6)⁵ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

13. § A képviselő a testületi ülésen napirenden szereplő ügyben határozati javaslatot tehet. A polgármester a határozati javaslatról szavazást akkor rendel el, ha a határozat meghozatalához szükséges információk rendelkezésre állnak, ellenkező esetben az információ beszerzését követő legközelebbi ülésen dönt a testület az ügyben.

14. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a javaslatokkal és a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatokról. A képviselő-testület tagjai „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő a szavazásban köteles részt venni, kivéve a rá vonatkozó, szavazásból történő kizárásra irányuló szavazásban és azon döntés meghozatalában, amelyre a kizárása vonatkozik.

(2) Minősített többség szükséges:

(3) A normatív határozatot a Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni. A normatív határozat 5 napig kerül kifüggesztésre. A kifüggesztés napját a normatív határozatra rá kell vezetni.

15. § (1)⁶ A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2)⁷ A nyílt szavazás név szerinti is lehet. Név szerinti szavazás a polgármester, valamint bármelyik települési képviselő javaslatára elrendelhető. Az elrendelésről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)⁸ Ha a jelenlévő képviselők legalább 1/3-a indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.

(4)⁹ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét (a jelenléti ív szerinti sorrendben), akik nevük felolvasásakor „igen” -nel, vagy „nem” -mel szavaznak.

(5)¹⁰ A név szerinti szavazásról mindig szó szerinti jegyzőkönyv készül.

(6)¹¹ Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő.

(7)¹² A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve amelyekben zárt ülést tarthat.

(8)¹³ Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

(9)¹⁴ A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

(10)¹⁵ A titkos szavazás külön helyiségben, szavazólapon, urna igénybevételével történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A bizottság elnöke az eredményről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó, szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.

(3) Interpelláció: o1yan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, a bizottság elnökét.

(6) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett személyre bízza

(7) Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőnek el kell küldeni. Elfogadásáról a soron következő testületi ülésen kell dönteni.

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Képviselő-testület az ülésen megjelent állampolgároknak egyedi döntéssel kérdezési, hozzászólási jogot biztosíthat.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

18. § (1) A képviselő kötelezettségei

(2) Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a polgármester figyelmeztetésben részesíti a képviselőt.

19. §¹⁶ (1) A tanácskozásról minden esetben hangfelvétel és videófelvétel készül, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséhez. A hanganyagot a képviselő-testületi ülés napjától számított 1 évig meg kell őrizni, a videófelvétel pedig az Önkormányzat honlapján elérhető, mindenki számára hozzáférhető a következő nyilvános testületi ülés napjáig. A hanganyagba kizárólag a képviselők hallgathatnak bele, a képviselő-testület előzetes engedélyével.

(2) A jegyzőkönyv melléklete az ülés meghívója, a jelenléti ív, az írásos előterjesztések és az elfogadott rendeletek.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testületi ülés elején megválasztott egy képviselő (jegyzőkönyvhitelesítő) írja alá.

(5) A képviselő-testület üléséről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(6) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – bármelyik hivatali dolgozó jelenlétében, a polgármester és a jegyző engedélyével betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatali épületében.

(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) A zárt és a nyilvános ülésekről készített jegyzőkönyveket külön kell kezelni.

20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A települési képviselő-testületi ülésen is kezdeményezheti rendelet megalkotását, a rendelet megalkotásáról azonban legkorábban a következő testületi ülésen lehet dönteni. A rendelet-tervezet elkészítése:

(3) A jegyző a rendeletekről nyilvántartást vezet.

21. § (1) Képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A Képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság, amely tagjai száma 3 fő. A bizottság tagjai sorából az elnököt a képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjait és az ellátandó feladatainak listáját a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(4) A bizottság ülését össze kell hívni:

(5) A képviselő által kezdeményezett ügyet a bizottság elnöke a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság zárt ülésén hozott döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat felvilágosítást.

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók. Az ülés jegyzőkönyvét az elnök és a jegyző írja alá.

22. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el. A polgármester hivatali munkarendje a közös hivatal munkarendjével azonos.

(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége fennálltakor a polgármester munkakörét a legidősebb testületi tagnak adja át.

(3) A polgármester minden hónap utolsó csütörtöki napján 17.00 – 18.00 óráig ügyfélfogadást tart a Kirendeltségen.

(4) A polgármester a Kirendeltségen a munkavégzéshez szükséges időtartamban tartózkodik.

(5) A polgármester 500.000,-Ft összeg erejéig dönthet forrásfelhasználásról.

(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester dönthet

(7) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében

23. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízásban látja el a feladatát.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3)¹⁷ Nem a képviselő testületből, a polgármester javaslatára a testület külsős alpolgármestert választhat, aki

24. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Söjtör, Zalatárnok községek Képviselő-testületével közös hivatalt és annak telephelyeként kirendeltséget működtet. A közös hivatalra vonatkozó megállapodást a 3. melléklet tartalmazza. A hivatal működésére vonatkozó szabályokat annak szervezeti és működési szabályzata tartalmazza (4. melléklet).

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzat polgármesterével történő előzetes egyeztetést követően, a székhely község polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.

(3)¹⁸ A jegyző kötelezettsége, hogy az Mötv. 53. § (1) k) pontja alapján a jogszabálysértő döntéseket és működést jelezze a polgármesternek, illetve a képviselő-testületnek.

25. § Az önkormányzat Képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldására társulásokat létesít.

26. § Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

27. § A rendelet kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

29. § Ez a rendelet 2023. december 4-én lép hatályba.