Dióskál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013(V.7.) önkormányzati rendelete
Dióskál község nemzeti vagyonáról
Hatályos: 2013. 05. 15Dióskál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013(V.7.) önkormányzati rendelete
Dióskál község nemzeti vagyonáról
2013-05-15-tól
Dióskál Község Önkormányzata Képviselő-testületének
6./2013. (V.7.) önkormányzati rendelete
Dióskál község nemzeti vagyonáról
Dióskál Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Dióskál Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Dióskál Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének, nyilvántartásának feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal /továbbiakban: önkormányzat hivatala/ látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
(4) Az Önkormányzat Hivatala az önkormányzat eszközeiről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást vezet. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását úgy kell szervezni a mindenkor hatályos Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata alapján, hogy a leltározás legalább kétévente (páros évekre vonatkozóan) teljes körűen végrehajtásra kerüljön.
A kétévenkénti teljes körű leltározás azonban csak azon eszközkör esetében megengedett, ahol mennyiségi felvétellel (számlálás, mérés) történik a leltározás. Azon eszközök és források esetében, ahol a leltározás egyeztetéssel történik, kötelező az évenkénti leltározás.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Dióskál Község polgármestere képviseli.
(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult a nettó 200.000 Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat kereti között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;
e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 200.000,- Ft-ot meg nem haladó értékre;
f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
h) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 1 millió Ft értékhatárig;
i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;
j) a nettó 200.000 Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
4. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
5. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
I. fejezet
A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
6. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemmel nem rendelkezik.
7. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 1- 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásnak kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
8. § (1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.
(2) A Vagyonkezelő – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételekkel – a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra
vonatkozóan gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost
terhelő kötelezettségeket:
- a birtoklás és a birtokvédelemhez való jog,
- a használat és hasznok szedésének joga,
- a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége,
- az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége,
- a vagyontárgyak jó karban tartásával, használatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos költségek viselése,
- a vagyon működtetésére vonatkozó felelősségbiztosítási és a vagyonbiztosítási szerződés megkötése, vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése,
- a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak, értéknövelő felújításoknak, pótlásoknak a kötelezettsége, és költségének viselése,
- a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló-készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek
- az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,
- az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, környezetvédelmi előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása,
- a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége.
II. fejezet
A vagyonkezelés szabályai
9. § (1) A rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.
(2) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének minimum 10 %-a.
(3) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
/önkormányzati intézmények/
10. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
(3) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan
a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát, a közfeladatok ellátását szolgáló új közműtárgyak, létesítmények létrehozásának, fejlesztési beruházások elvégzésének jogát és kötelezettségét.
(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései nem sértő é az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okira bemutatására. Az Önkormányzat az ellenőrzés során – tevékenység, illetve a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül – a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másola-ot kérhet.
11. § (1) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:
a) műszaki szempontú ellenőrzés elsősorban az önkormányzat által jóváhagyott éves felújítási-rekonstrukciós terv végrehajtásáról történő beszámolás során valósul meg,
b) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és
egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti
adatszolgáltatások alapján történik.
c) pénzügyi szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik.
d) szükség szerint eseti és célellenőrzés folytatható, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek
végeznek.
(3) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(4) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
III. fejezet
A hasznosítás szabályai
12. § (1) A nettó 2 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
- forgalmi értékének megjelölése,
- a hasznosítás módja,
- a pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.
13. § (1) A 15. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 4. számú melléklete szerinti Pályáztatási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.
(2) A képviselő-testület által üzleti bérbeadásra kijelölt, nem lakás célú helyiség bérbeadására a Pályáztatási Szabályzatot kell alkalmazni.
IV. fejezet
A vagyon átruházásának szabályai
14. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
- forgalmi értékének megjelölése,
- az átruházás módja,
- pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,
- árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
- csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
15. § (1) A nettó 4 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy az Árverési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.
16. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.
17. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.
V. fejezet
A vagyonszerzés szabályai
18. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
- a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
- forgalmi értékének megjelölése,
- a szerzés módja,
- az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
- az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát. is.
19. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
20. § A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról a rendelet 5. sz. melléklete szerinti vagyonkimutatást kell elkészíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.
21. § E rendelet mellékletei:
- 1. sz. melléklet: A Nytv. 5.§. (3) bek. alapján forgalomképtelen vagyonelemek
- 2. sz. melléklet: A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
- 3. sz. melléklet: A vagyonkezelésbe adható vagyonelemek
- 4. sz. melléklet:
- 5. sz. melléklet: Pályázati Versenyeztetési Szabályzat
- 6. sz. melléklet: Vagyonkimutatás
22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő nyolcadik napon lép hatályba, s hatálybalépésével egyidejűleg a 14/2006. (XII. 10.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló 2/2010. (III. 12.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésre kerül.
Dióskál, 2013. április 24.
Kluczer János Kovács Katalin
polgármester körjegyző
Kihirdetve:
Zalaapáti, 2013.május hó 7. nap
Kovács Katalin
körjegyző
1. sz. melléklet: A Nytv. 5.§. (3) bek. alapján forgalomképtelen