Dióskál Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 10. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. §-ában, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésben rögzített felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §.

A rendelet célja, hogy a Szt.-ben kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.

A rendelet hatálya

2. §.

A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyekre.

 Eljárási rendelkezések

3. §.

(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.  

a) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

b)^[1] A szociális ellátások iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglalt formanyomtatványon kell benyújtani. A Kormányrendeletben nem szabályozott esetekben – az eljárás gyorsabbá egyszerűbbé tétele érdekében – elsősorban a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által rendszeresített 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával lehet benyújtani.

c)^[2] Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelmező jövedelmi vagyoni helyzetére vonatkozóan nyilatkozatot köteles tenni. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozniuk kell jövedelmükről. Az igazolható jövedelemről munkáltatói keresetigazolást, vállalkozó esetében adóhatósági igazolást kell benyújtani.

d) Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való   megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot orvos által történő, gyógyászati segédeszköz vásárlása, stb.) módon történő igazolását.

e)^[3] A szociális ellátások iránti kérelemhez a Kormányrendeletben foglalt igazolásokat kell csatolni. A támogatási kérelemhez szükséges jövedelem és vagyon számításnál az Szt.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.                                                                                                                                                             

(2) A Hivatal a kérelmezőnél a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valóságnak megfelelő voltát ellenőrizheti, a tényállás tisztázása során helyszíni szemlét végezhet, továbbá felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Helyszíni szemlét kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen. 

(3)^[4] E rendeletben szabályozott rendkívüli települési támogatási és települési támogatási ügyekben (továbbiakban: támogatás) egyszerűsített határozat hozható a Ket. 72.§ (4) bekezdésében meghatározott esetben.  

(4)^[5] Támogatást ugyanazon családban élők részére a tárgyévben családtagonként 4 alkalommal lehet megállapítani. Új támogatás iránt kérelmet az előző kérelem benyújtását követő 90. nap után lehet beadni, kivéve, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna illetve a kérelmező a rendelet 7.§ (2) bekezdés a) pontjában szabályozott rendkívüli élethelyzetbe került.

 (5) A képviselő-testület hatáskörét átruházott hatáskörben:

• a polgármester gyakorolja a rendkívüli települési támogatás és a köztemetés (19.§), a gyógyszertámogatás (11.§), a temetési támogatás (13.§), valamint a 14. § (4) bekezdés;
• a jegyző gyakorolja a lakásfenntartási támogatás; esetén.

(6) A képviselő-testület jár el a 12. § a 14. § a 17.§ és a 18. § által szabályozott esetekben.

                    4. §

Az ellátás folyósításának időpontja, módja

A megállapított támogatás folyósításáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik, készpénzben történő kifizetéssel, illetve az ügyfél vagy a közüzemi szolgáltató folyószámlájára történő átutalással.

II.

A szociális ellátások formái

5. §.

A szociális rászorultságtól függő települési támogatás keretében adható ellátások:

1. ^[6]rendkívüli települési támogatás (gyógyszertámogatás, beiskolázási támogatás, kamatmentes kölcsön, temetési támogatás);
2. települési támogatás: (lakásfenntartási támogatás, közüzemi díjtartozás miatti támogatás, szociális célú tűzifajuttatás);
3. köztemetés.

6. §. 

Természetben nyújtott szociális ellátások

(1) A rendkívüli települési támogatás és a települési támogatás egészben vagy részben, természetbeni ellátásként is nyújtható.

A támogatást természetbeni ellátás formájában (pl. vásárlási utalvány, tűzifa, szén, élelmiszercsomag, étkezés biztosítása, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé) is meg lehet állapítani. Természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:

• a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány, vagy
• tüzelő (tűzifa, szén, pellet) vásárlására jogosító utalvány.

(2) A természetbeni ellátás megvásárlására meghatalmazást kaphat a családgondozó, 15 napos elszámolási kötelezettséggel, melyről a határozatban rendelkezni kell.

(3) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül névre szóló készpénzfizetési számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(4)^[7] Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül önkormányzati támogatásban nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.

III.

Rendkívüli települési támogatás

7. §.

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben. 

(2) A Sztv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban, illetve az Szt. 25.§ (3) bekezdés szerinti pénzbeli szociális ellátásban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, ^[8]

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon veszélyeztetve van. 

8. §

Rendkívüli települési támogatás igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b)^[9]eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: gyógyszertámogatás), így különösen: 

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, ideértve gyermek születését a családban, továbbá

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra. 

          9. §

(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek – a 12. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 7 - 8.§ szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló (továbbiakban: egyedül élő) esetén 400 %-át nem haladja meg. ^[10]

(2) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft. A 8. § c) pontja alapján gyermek születése esetén a támogatás összege gyermekenként 40. 000 forint.^[11]

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati támogatás összege – a 12. §, 13. §, 14. §, 15. § és 18.§-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban. ^[12]

 (4)^[13] A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre, vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati támogatás, - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén, - nem állapítható meg.

 (5) A jegyző a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(6)^[14] A kifizetéséről a határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik.

10. § 

(1) Különös méltánylást igénylő esetben rendkívüli települési támogatás állapítható meg jövedelemhatárra tekintet nélkül az alábbi esetekben:

1. igazolt, krónikus, hosszantartó betegségből, balesetből adódó nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadások,
2. igazolt krízishelyzet: elemi csapás (pld. tűzkár) természeti csapás (pld. árvíz) stb.

(2) Az (1) bekezdés a) b) pontjai alapján megállapított egyszeri támogatás összege maximum 200.000 Ft lehet. ^[15]

(3) Legfeljebb hat hónapig rendkívüli települési támogatás adható, ha kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik és a család létfenntartása veszélyeztetve van. A támogatás havi legmagasabb összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg. A támogatás a kérelmező egyéni helyzete alapján a 6.§ szerinti természetbeni ellátás formájában is adható. ^[16]

11. § 

Gyógyszertámogatás

(1) A gyógyszertámogatásra benyújtott önkormányzati támogatás iránti igény megállapításának a 9.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem, kötelező melléklete a háziorvos, vagy szakorvos által vényre felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló gyógyszertár által kiadott igazolás.

(3) A gyógyszertámogatás évente maximum négy alkalommal igényelhető, negyedévente egyszer. A támogatás összege alkalmanként tízezer forint.  ^[17]

 (4)^[18] A gyógyszertámogatást egy évre lehet megállapítani, ha a gyógykezelés várható időtartama legalább egy évre, vagy határozatlan időre szól. A kifizetést a határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül, majd azt követően negyedévente kell teljesíteni, a negyedév első hónapjának tízedik napjáig.

12. § 

Beiskolázási támogatás

(1)^[19] A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel hivatalból nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapításához nem kell csatolni a jövedelemigazolásokat, a támogatás jövedelemhatártól függetlenül meg állapítható. A nem tankötelesek esetén iskolalátogatási igazolást kell benyújtani.

 (2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 9.§ (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3)^[20] Beiskolázási támogatásban részesülhet

a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,

c) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig.

A beiskolázási támogatás egyszeri összege 5.000 Ft-nál kevesebb és 20.000 Ft-nál magasabb nem lehet.

 (4)^[21] A nem hivatalból induló eljárások esetén a támogatás iránti kérelmeket tárgyév július 15. napjától, tárgyév szeptember 30. napjáig a lehet a Hivatalhoz benyújtani.

                                                                      13. § 

Temetési támogatás

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,

b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át. ^[22]

 (2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a. 

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében állapítja meg.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

14. §

Kamatmentes kölcsön  

(1) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a 9. § (1) bekezdése szerinti jövedelemhatárt nem haladja meg.

Kamatmentes kölcsön nyújtható különösen, ha a

          a) kérelmező nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan,

         b) pályakezdő munkanélküli, munkába állása, vállalkozása elősegítésére,

         c) egyéb indokolt esetben (pl. temetési költség kifizetése, tüzelő vásárlás, magas közüzemi számla-, számlaelszámolás kifizetése stb.).

 (2) A kamatmentes kölcsön visszatérítésének időtartama a folyósítás éve, de legfeljebb egy év. A visszatérítésről a határozatban rendelkezni kell, melyben egy összegű, vagy részletekben történő fizetés is előírható. Különösen indokolt esetben kérelemre egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető. A törlesztést a folyósítást követő 3. hónapban  kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(3) A kamatmentes kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(4) Amennyiben a kérelmező élethelyzete indokolttá teszi az azonnali támogatást, 50. 000.-forintot meg nem haladó kifizetés esetében –, átruházott hatáskörben a polgármester dönt a kérelemről. A polgármester a döntésről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.  

(5) Kölcsönként legfeljebb a nyugdíjminimum hatályos összegének négyszeresét lehet biztosítani. Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előirt, visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni. A törlesztő részlet befizetésére támogatás nem adható.

(6) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy előre nem látható többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztő részlet csökkenthető a futamidő egyidejű meghosszabbításával, vagy a fennálló tartozás egésze, vagy egy része elengedhető.

IV.

                                                  Települési támogatás

                                                            15. § 

Lakásfenntartási támogatás

(1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat. 

(2) Lakásfenntartási támogatás adható annak a kérelmezőnek, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, lakás hasznosításából jövedelme nem származik, vagyona nincs. Vagyon alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Indokolt esetben a támogatás a jogosult részére készpénzben is kiutalható.

(4) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát, egyedül élő esetén a négyszeresét. ^[23]

 (5) A kérelmeket év közben folyamatosan be lehet nyújtani. A támogatás minden komfortfokozatú lakásra megállapítható. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, kell megállapítani.

A megállapított támogatást elsődlegesen közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalással egyidejűleg a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.^[24]

 (7) Meg kell szüntetni a támogatást, ha:

- a támogatás folyósítása alatt a jogosult a településen belül másik lakásba költözik, vagy elköltözik a településről;

- a jogosult meghal, ebben az esetben a halálozás hónapjának utolsó napjával (a fel nem vett ellátás kifizetésére a hagyatékot átvevő törvényes örökös(ök) jogosult(ak).

                                                                       16. §.^[25]

A lakásfenntartási támogatás összege: 

1. 4 000 forint/hó, a 15.§ (4) bekezdése esetében;
2. 5 000 forint/hó, ha a 15.§ (4) bekezdésének kérelmező megfelel, egyedül álló, vagy egy, vagy több gyermeket egyedül nevel, vagy nem egyedül neveli három vagy több gyermekét. ^[26]

17. §

            Közüzemi díjtartozás miatti támogatás

(1) Az önkormányzat elmaradt közüzemi díjtartozás kifizetéséhez eseti támogatást nyújthat. A támogatás kamatmentes kölcsönként is megállapítható. A támogatás összege maximum 180. 000 forint lehet. A támogatás legfeljebb három éves futamidőre állapítható meg, a havi törlesztő részlet ötezer forintnál több nem lehet. A támogatás öt évenként adható ugyanannak a családnak, vagy személynek.^[27]

 (2) Támogatásban részesülhet az a család vagy egyedül élő személy,

1. akinek lejárt esedékességű közüzemi díjtartozása van,

2. közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

3. akinek a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg

• több személy együttélése esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,
• egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, és vagyona nincs. ^[28]

 (3) Méltányosságból a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól el lehet térni az alábbi különösen méltánylást érdemlő esetekben:

1. krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,
2. nagyobb összegű, váratlan, vagy nem tervezhető, és önhibán kívüli kiadások,
3. elemi károsultság,
4. baleset,
5. egyéb támogatási formákból való kiszorulás esetén.

(4) A támogatás körébe vonható tartozások:

• lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (gáz, víz, csatorna, áram, szemétszállítás).

(5)  A támogatást évente egy alkalommal lehet megállapítani a (2) bekezdés alapján. A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(6) A támogatás iránti kérelemről a területileg illetékes Családsegítő Szolgálatot értesíteni kell.

Ha kérelmezőnek többféle közüzemi díj hátraléka keletkezik, a családsegítő szolgálattal köteles együttműködni. Az együttműködés keretében a családsegítő szolgálat segítséget nyújt a tartozás megszüntetése érdekében:

a) esetleges karitatív szervezetek felkutatásában, akik a tartozás rendezéséhez segítséget tudnak nyújtani,

b) ha kérelmező jogosultsága fennáll, védendő fogyasztóvá nyilvánításában,^[29]

c) részletfizetési megállapodások megkötésében,

d) a lehetséges fizetési haladékok elérésében.

(7)A támogatás megállapítására a Családsegítő Szolgálat tesz javaslatot. Ha kérelmezőnek többféle adóssága van, a Családsegítő Szolgálat megvizsgálja, hogy mely tartozás veszélyezteti leginkább az adós lakhatási feltételeit, és ennek figyelembe vételével teszi meg javaslatát.         

Szociális Célú Tűzifa juttatás  

18. §^[30]

(1) A képviselő-testület a szociálisan rászorulók részére, a téli fűtéshez szükséges tüzelőanyag biztosításhoz természetbeni ellátás formájában szociális célú tüzelőanyag juttatást nyújthat, háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa vagy 10 q szén mennyiségig, amennyiben erre az önkormányzat céljellegű állami támogatásban részesült. Vállalja, hogy a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

(2) Szociális célú tüzelőanyag juttatás tekintetében elsősorban szociálisan rászoruló személy az, akit külön jogszabály annak minősít.

(3) A szociális célú tüzelőanyag juttatás során, előnyt élvez:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy települési támogatásra jogosult;

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

(4) A szociális célú tüzelőanyag juttatás megállapítását a rendelet mellékletét képező kérelem benyújtásával kell igényelni. Háztartásonként egy család részesíthető támogatásban. Az elbírálás során előnyt élveznek azok a családok, akik a (3) bekezdés hatálya alá tartoznak, de a korábbi fűtési szezonra tüzelőanyag támogatást nem kaptak, annak ellenére, hogy arra jövedelmi viszonyai alapján jogosultak lettek volna.

(5) Az egy főre jutó jövedelem megállapítása során a 9. § (1) bekezdés rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni: a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550%-át nem haladhatja meg. ^[31]

       V. 

Köztemetés

19.§

(1) A köztemetési költség megtérítése elengedhető,

1. ha az elhalt vagyontalan,

2. ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy igazolja, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

VI.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

                                                                       20. §

(1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó

1. szociális alapszolgáltatásokat:

a.) étkeztetés,

b.) házi segítségnyújtás,

                        c.) családsegítés,

                       d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

2. gyermekjóléti alapellátási formákat:

a.) gyermekek napközbeni ellátása,

b.) gyermekjóléti szolgálat.

(2) Az 1. pont a.) b.) d.) alpontjában meghatározott feladatokat a Szociális, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Pacsa (székhelye: 8761 Pacsa, Csány L. u. 1.) útján biztosítja, az 1. pont c.) alpontban meghatározott és a 2. pont b) alpontban meghatározott feladatokat a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Család-és gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

 (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A kérelmet  az adott intézmény vezetőjénél, illetve a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalban kell előterjeszteni. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, úgy 8 napon belül a polgármesterhez, képviselő-testülethez fordulhat.

(4) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről (ebéd) kell gondoskodni.  

(5) Szociálisan rászorultak, akik önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

• koruk,
• egészségi állapotuk,
• fogyatékosságuk,
• pszichiátriai,
• szenvedélybetegségük,
• hajléktalanságuk miatt nem képesek biztosítani az ebédet.^[32]

A térítési díj

      21. §.

(1) A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál térítési díjat kell fizetni, mértékét a képviselőtestület évente külön rendeletben szabályozza.

(2) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti, azt a jogosultat, aki

 -  jövedelemmel nem rendelkezik,

 -  bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj       alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásokért a térítési díjat az Szt. 115-      119. §. alkalmazásával kell megállapítani, illetve fizetni.

(4) A polgármester kivételes méltányosságból díjkedvezményt vagy szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezményt állapíthat meg, ha az igénylő az (1) bekezdésben előírt jövedelmi feltételeknek nem felel meg és az ellátás hiánya az igénylő családja létfenntartását veszélyeztetné.

VII.

   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. §.

(1) Ez a rendelet 2015. március 01. napjával lép hatályba.

(2) Ezen  rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dióskál Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2012.(V. 31.), és a módosításáról rendelkező 12/2012.(XII.21.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) A rendelet hatálybalépésekor a már korábban megállapított és folyósított ellátásokat, május hónaptól a módosult összegben kell kifizetni.  ^[33]

Dióskál, 2015. február 24.

Kluczer János                                                                                  Kovács Katalin Polgármester                                                                                    Jegyző

 Kihirdetve:

Zalaapáti, 2015. február 27.

Kovács Katalin 

Jegyző