Kehidakustány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról és szolgáltatásokról
Hatályos: 2021. 06. 15- 2022. 10. 31Kehidakustány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról és szolgáltatásokról
Kehidakustány Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendeletre, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról szóló 271/2021. (V. 21.) Korm. rendeletre figyelemmel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése által biztosított jogkörömben, Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a. pontjában rögzített feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdés b) pontja, 26. §-a, 32. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése, 45. § (1) bekezdése, 48. § (4) bekezdése, 62. § (2) bekezdése, 63. §-a, 64. §-a, 86. §-ának (1) bekezdése, 92. §-ának (1) és (2) bekezdése, 132. § (4) bekezdése alapján a Kehidakustány Község Önkormányzata által biztosított szociális ellátásokról és szolgáltatásokról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Kehidakustány Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában érvényes tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen tartózkodó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre az Szoctv. 7. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
2. § (1) E rendelet alkalmazása során a vagyoni, jövedelmi és hozzátartozói viszonyok meghatározásánál a Szoctv. vonatkozó rendelkezései az irányadók a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) váratlan kiadás: az előre nem látható, nem tervezhető esemény bekövetkeztében keletkezett többletköltség;
b) egyedülálló: aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;
c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
d) elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, a földcsuszamlás, a talajsüllyedés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz és robbanás) okozta kár.
e) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: hirtelen fellépő betegség; baleset; hozzátartozó halála; jövedelemnélküliség (munkanélküliség, tartós keresetkiesés, rendszeresen folyósított ellátás megszűnése); szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások; lakhatás elvesztése; elemi kár.
f) létfenntartási gond különösen: hosszabb időtartamú kórházi gyógykezelés; gyógyászati segédeszköz beszerzése; közüzemi szolgáltatás éves elszámoló számla kifizetése; a családban egyidejűleg kettő vagy több gyermek születik; gyermek iskoláztatása; áramszolgáltatás vagy ivóvízellátás korlátozása, megszűnése.
Eljárási rendelkezések
3. § (1) A Képviselő-testület egyes szociális feladat- és hatásköreit a (2) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás megállapítási iránti kérelmek elbírálása az éves költségvetésben e célra meghatározott előirányzat 20%-áig,
b) köztemetés engedélyezése,
c) szociális étkeztetésre való jogosultság, és a személyi térítési díj megállapítása,
d) házi segítségnyújtásra való jogosultság megállapítása.
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások és ellátások iránti kérelmet a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatalba (8784 Kehidakustány, Dózsa Gy. u. 7.) - a továbbiakban Hivatal - kell benyújtani.
(2) A kérelmet írásban az ellátásra jogosult vagy annak közeli hozzátartozója terjesztheti elő.
(3) A kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szoctv. 18. §-ának a), b), c), és g) pontjában szereplő adatait,
b) az igényelt szociális ellátás feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
5. § (1) A támogatásra való jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles csatolni az e rendelet által előírt iratokat, igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a kérelem elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
(2) A kérelmező jövedelmi viszonyainak igazolására csatolni kell:
a) az Szoctv. 10. § (2)-(5) bekezdéseinek megfelelő jövedelemigazolást,
b) álláskeresési támogatásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás összegét igazoló szelvényt, ennek hiányában az illetékes foglalkoztatási szerv által kiállított igazolást,
c) rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét vagy bankszámlakivonatot,
d) nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás esetében a folyósító szerv által kiállított, az ellátást megelőző évben folyósított, valamint a tárgyévben folyósítandó ellátás összegét tartalmazó igazolást,
e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem 1 havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az 1 havi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani,
f) okirattal nem igazolható jövedelem esetén a kérelmező anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett személyes nyilatkozatát.
(3) El lehet tekinteni a kérelmező szociális helyzetének 6 hónapon belüli ismételt vizsgálatától, ha valamilyen, az Önkormányzat által folyósított más olyan ellátásban részesül, amelynek során anyagi körülményei, szociális helyzete az eljáró szerv előtt ismert.
(4) Amennyiben az ellátások megállapításához magasabb szintű jogszabályok és az e rendelet által meghatározott feltételeket hitelt érdemlő módon igazoló iratokat a kérelmező felszólítás ellenére sem csatolja, a kérelmét el kell utasítani, illetve az ellátást meg kell szüntetni.
6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, a Hivatal a hatáskör gyakorlójának döntése alapján az igénylőnél környezettanulmányt készít.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már bármilyen ügyben – a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül – vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
7. § (1) Az e rendelet alapján megállapított pénzbeli ellátásokat – egyedi határozat alapján – a Hivatal átutalja a kérelmező által megjelölt bankszámlára, vagy az Önkormányzat házipénztárából fizeti ki.
(2) A rendkívüli települési támogatások folyósításának határideje a megállapítást követő 15 nap, rendszeres települési támogatások folyósításának határideje a tárgyhót követő hónap 5. napja.
(3) A Hivatal gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési és egyéb pénzügyi elszámolási feladatok ellátásáról.
Pénzbeli ellátások
A pénzbeli ellátások formái
8. § (1) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok, illetve személyek részére, figyelemmel az Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakra
a) rendszeres települési támogatást és
b) rendkívüli települési támogatást nyújt.
(2) A rendszeres települési támogatás lehet:
a) ápolási célú rendszeres települési támogatás,
b) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás
(3) A rendkívüli települési támogatás lehet:
a) eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás,
b) temetési költségekhez nyújtott rendkívüli települési támogatás.
Rendszeres települési támogatások
Ápolási célú rendszeres települési támogatás
9. § (1) Ápolási célú rendszeres települési támogatás állapítható meg azon személy részére, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, az illetékes járási hivatal által megállapított ápolási díjban nem részesül, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy személy ápolásához kapcsolódó települési támogatás állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg a támogatás.
(3) Nem jogosult ápoláshoz kapcsolódóan rendszeres települési támogatásra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
b) köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
c) rendszeres pénzellátásban részesül,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja.
(4) Nem jogosult ápolási célú támogatásra az a hozzátartozó sem, akinek családjában olyan más személy él, aki jövedelemszerző tevékenységet nem folytat és az ápolt személy gondozására képes.
(5) Egyedi elbírálás alapján, indokolt esetben állapítható meg támogatás annak a hozzátartozónak, aki a kérelem benyújtását megelőzően jövedelemszerző tevékenységet nem folytatott.
(6) Nem jogosult támogatásra az a hozzátartozó, aki Kehidakustány község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, vagy aki Kehidakustány község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy ápolását végzi.
(7) Az ápolási célú rendszeres települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(8) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani, a jogosultsági feltételek fennállását évente felül kell vizsgálni.
(9) Az ápolási célú rendszeres támogatást meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) a (3)-(4)-(6) bekezdésekben meghatározott, jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(10) Nem teljesíti kötelezettségét az ápolást végző személy, ha
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, élelmezéséről nem, vagy csak hiányosan gondoskodik,
b) az ápolt személy gyógyszereiről nem gondoskodik,
c) az ápolt személy személyi higiéniájáról és lakókörnyezetének rendjéről, tisztaságáról nem gondoskodik.
(11) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását, hogy az ápolandó személy tartósan beteg és gondozási ideje előreláthatólag három hónapnál hosszabb időt vesz igénybe.
(12) A hatáskör gyakorlója bejelentésre vagy hivatalos tudomás alapján, illetve az ellátás felülvizsgálatakor az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére felkérheti a házi segítségnyújtást ellátó szociális gondozót.
Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás
10. § (1) A rendszeres gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatás állapítható meg annak a közgyógyellátásban nem részesülő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300%–át, és a havi rendszeres gyógyszereinek orvos által igazolt és gyógyszertár által beárazott költsége eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át.
(2) A havi rendszeres gyógyszerköltség megállapításánál a legolcsóbb hatóanyagtartalmú készítmények árát kell figyelembe venni.
(3) A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától az igazolt gyógykezelés időtartamára, de legfeljebb 12 hónapra kell megállapítani.
(4) A gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-os mértéke száz forintra kerekítve, de legfeljebb havi 7 000 forint.
(5) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az orvosi és gyógyszertári igazolást a havi rendszeres gyógyszerekről és azok költségeiről.
Rendkívüli települési támogatások
Eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás
11. § (1) Eseti segélyezési rendkívüli települési támogatásban csak az a kérelmező részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb egy főre számított jövedelem esetén is megállapítható eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás, amennyiben
a) a kérelmező méltányolható személyes körülményei alapján az indokolt, illetve
b) ha a kérelmező önhibáján kívül, átmenetileg különös méltánylást érdemlő élethelyzetbe került.
Ebben az esetben a támogatás alapjául szolgáló körülményeket igazolni kell.
(3) A (2) bekezdés alapján jogosultanként évente egy alkalommal állapítható meg támogatás. Az egy főre jutó jövedelem ebben az esetben sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át.
(4) Az eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb alkalmanként 5 000 forintnál, és nem lehet több 20 000 forintnál.
(5) Az ugyanazon személy vagy család részére folyósított eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás összege éves szinten nem haladhatja meg a 60 000 forintot.
(6) Az (5) bekezdés szerinti éves összeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni a temetési költségekhez nyújtott rendkívüli települési támogatást.
(7) Nem állapítható meg eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás annak a kérelmezőnek, akinek családja a kérelem benyújtását megelőző 60 napon belül ilyen juttatásban részesült.
(8) Eseti segélyezési rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal kérelemre vagy hivatalból, jövedelemvizsgálat nélkül is adható.
Temetési költségekhez nyújtott rendkívüli települési támogatás
12. § (1) Elhunyt személy temetési költségeire tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy köteles volt, de a temetési költségek viselése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Elhunyt személy temetési költségeire tekintettel rendkívüli támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 500 %-át.
(3) A kérelmet a halálesetet követő 60 napon belül kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell
a) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint
b) a temetési költségeket igazoló, a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát.
(4) Nem állapítható meg a temetési költségekre tekintettel rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező és az elhunyt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés állt fenn, vagy a temetési költségek összege meghaladja 350 000 forintot.
(5) A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás összege legfeljebb 25 000 forint.
(6) A temetési költségek közül (3) bekezdés b) pontja szerint a támogatás folyósítása körében elismerhető költségek:
a) a temetkezési szolgáltatás költségei
b) az egyházi temetési szertartás költségei
c) a polgári temetési szertartás költségei
d) a koszorúk költségei
e) a gyászjelentés költségei
Természetbeni ellátások
Eseti segélyezési célú, természetbeni rendkívüli települési támogatás
13. § Pénzbeli támogatás helyett természetbeni szociális ellátásként nyújtható eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás keretében különösen élelmiszer, gyógyszer, térítésköteles egészségügyi ellátás költségeinek, vagy azok egy részének megtérítése, térítési díjak kifizetése, közüzemi díjhátralék egészének vagy egy részének kifizetése.
Köztemetés
14. § (1) Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az Szoctv. 48. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az Szoctv-ben foglaltakon túl kérelmezhető annak a vagyontalan személynek a közköltségen történő eltemettetése is, akinek van ugyan az eltemettetésére köteles hozzátartozója, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a temetési költségek viselése a család létfenntartását veszélyeztetné.
(3) Közköltségen hamvasztásos, vagy a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.
Szociális szolgáltatások
Szociális alapszolgáltatások
15. § (1) Szociális szolgáltatásként az Önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) szociális étkeztetés (napi egyszeri meleg étkezés),
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés.
(2) Az ellátások igénybevétele kérelem alapján történik, amelyet a Hivatalban kell benyújtani.
Szociális étkeztetés
16. § (1) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alapján az étkeztetésre való jogosultság megállapítása során
a) életkora miatt rászorult az a személy, aki öregségi nyugdíjban részesül vagy a 60. életévét betöltötte,
b) egészségi állapota miatt rászorult, aki munkaképességének csökkenésére vagy elvesztésére tekintettel rendszeres pénzellátásban részesül, vagy a háziorvos, kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni,
c) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szoctv. 65/C. § (6) bekezdése szerint igazolja,
d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászoruló, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és betegségét a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározottak szerint igazolja,
e) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik,
f) egyéb körülményei miatt étkeztetésre jogosult:
fa) az az egyedül élő személy, aki jövedelemmel nem rendelkezik, rendszeres pénzellátásban nem részesül, ezért napi étkezéséről gondoskodni nem tud,
fb) az a kérelmező, aki egészségügyi, szociális körülményeinek romlása miatt átmenetileg
nem képes saját vagy az általa eltartott személy megfelelő étkezéséről gondoskodni.
(2) A napi egyszeri meleg étkezést az önkormányzat a rendelet 1. melléklete szerinti szolgáltatóval kötött közétkeztetési megállapodás alapján biztosítja.
(3) Az étkezésért a Képviselő-testület által megállapított, e rendelet 2. melléklete szerinti térítési díjat kell fizetni.
(4) A krízishelyzetben lévő személyek (különösen a jövedelemmel nem rendelkezők) részére az étkeztetést térítésmentesen nyújtja az önkormányzat.
(5) Az étkezés térítésmentességéről a Képviselő-testület dönt.
Házi segítségnyújtás
17. § (1) A házi segítségnyújtást, mint az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást az Szoctv. 63. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzat.
(2) Képviselő-testület a házi segítségnyújtás igénybevételéért térítési díjat nem állapít meg.
(3) Az önkormányzat külön eljárás, így különösen szociális rászorultság, gondozási szükséglet vizsgálata nélkül köteles házi segítségnyújtás szolgáltatást biztosítani, ha a kérelmező az életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető, és másként el nem hárítható élethelyzetbe került.
18. § (1) A szociális alapszolgáltatásokért fizetendő személyi térítés díj az ellátásban részesülő jövedelmi helyzete és szociális körülményei alapján 50 %-kal csökkenthető, különös méltánylást érdemlő esetben elengedhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti térítési díj mérséklés megállapítható meghatározott időtartamra, vagy az étkeztetés idejére folyamatosan.
A szociális étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való jogosultság megszüntetése
19. § (1) Az önkormányzat, mint szociális szolgáltató által biztosított ellátásokra (szociális étkezés, házi segítségnyújtás) való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult:
a) azt kéri,
b) kehidakustányi lakcíme megszűnik,
c) az ellátást határozott időre kérte, ezen időtartam elteltével,
d) a megállapított személyi térítési díjat legalább három hónapja nem fizette meg, és a térítési díj csökkentése vagy elengedése iránti kérelmet nem terjesztett elő,
e) az ellátást hat hónapon keresztül folyamatosan nem vette igénybe.
(2) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot meg kell szüntetni az (1) bekezdésben foglaltakon túl, ha az ellátott
a) a gondozási naplót folyamatosan, legalább egy hét időtartamban indokolás nélkül nem írja alá,
b) a házi szociális gondozót egymást követő öt alkalommal nem engedi be az ingatlanba.
Családsegítés
20. § A Képviselő-testület a családsegítés szolgáltatást a rendelet 3. melléklete szerinti szolgáltató útján biztosítja.
VI. Záró rendelkezések
21. § Ez a rendelet 2021. június 15-én lép hatályba.
22. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet.
23. § Kehidakustány, 2021. június 14.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet