1. Az előírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. A szabályozási terv a rendelet mellékletét képezi.

1. A település közigazgatási területének 1. §-ban meghatározott és a szabályozási tervben lehatárolt belterületén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK és az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai mellett - csak a szabályozási terv és jelen rendelet rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

1. Kötelező szabályozási elemek:

1. Beépítésre szánt terület határvonala

2. Szabályozási vonal

3. Terület-felhasználás határvonala

4. Övezeti besorolás és övezeti előírások

2. Irányadó szabályozási elemek:

1. Telekhatár

2. Irányadó telekhatár

3. Megszüntető jel

3. A kötelező szabályozási elemek módosítása csak rendelet módosításával hajtható végre.

4. Az irányadó szabályozási elemek módosításáról a szabályozási terv módosítása nélkül a helyileg illetékes építési hatóság építésügyi hatóság telekalakítási engedélyezési eljárás során határoz a hatályos telekalakítási szabályok alapján.

5. A meglévő és az irányadó telekhatároktól eltérő telekalakítás esetén az építési hely értelemszerűen együtt változik a telekhatárnak megfelelő elő- oldal- és hátsókertek kialakításával. E kötelező érvényű szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az aktuális telekhatároknak megfelelően.

1. A település igazgatási területét építési szempontból a szabályozás

1. beépített és beépítésre szánt

2. beépítésre nem szánt területbe sorolja.

2. A település igazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege szerint az alábbi terület felhasználási kategóriákba tagolódik:

1. lakó: falusias, kertvárosias,

2. vegyes: településközponti,

3. gazdasági: ipari

3. beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési- és közmű elhelyezési-,

2. zöld-,

3. erdő-,

4. általános mezőgazdasági-,

5. különleges: temető-,

6. vízgazdálkodási terület.

1. Új építmény építésére építési engedély csak akkor adható, ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás és útkialakítás teljes egészében megtörtént és az ingatlan nyilvántartásban átvezetésre került.

2. A beépítésre szánt területen építési engedély legalább részleges közművesítettség (közműves ivóvíz, közműves szennyvíz, villamos energia, nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés) esetén adható. A használatbavételi engedély feltétele a meglévő gerincvezetékre való rákötés.

3. Ha a község állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat övezeti előírásai között eltérés van, a szigorúbb szabályozást kell alkalmazni.

4. Az utak és közművek létesítésének költségei a telekkialakítás miatt szükséges mértékig a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.

5. A beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása csak mezőgazdasági illetve zöldövezeti funkciójú lehet.

6. Az egyes építési övezetekben a minimális telekmérettől el lehet térni, amennyiben a telekalakítás út, zöldterület és közmű elhelyezésére szolgál.

1. Lf – falusias területen egy építési telken belül maximum három rendeltetési egység helyezhető el.

2. Az épületek csak magas tetővel létesíthetőek.

3. Terepszint alatti építmény csak a telek beépíthető részén, az építési helyen belül helyezhető el.

4. Amennyiben a telek beépítettsége az övezeti előírásokat meghaladja, illetve közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken beépítettségtől függetlenül csak bontási munkák, az építészeti örökség védelme, régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák, továbbá a meglévő építmények állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák végezhetők.

5. Lakóterületen csak kisüzemi állattartásnak nem minősülő, állattartásra szolgáló épületek Komposztáló, siló, valamint ömlesztette anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény a telek közterületi határvonala felé eső 25 m mélységű területrészén nem helyezhető el.

6. Falusias besorolású területek L_f-1

1. M < 700 m² nem építhető be

2. 700 m² < M < 900 m² 30%

3. 900 m² < M <1800 m² A beépíthetőség meghatározásánál a 900 m²-t meghaladó telekrész 10 %-a vehető számításba, azaz a beépíthető terület nagysága az alábbi képlettel számítható ki: {270 + (M-900) x 0,10}

1. M> 1800 m² 20 %

(7) Falusias besorolású területek L_f-2

(8) Kertvárosias besorolású területek L_ke

1. Az építési hely meghatározása és építmények elhelyezése a lakóterületeken:

1. Az előkert mérete a kialakult állapot szerint 0-7 m között.

2. A hátsó kert minimum 10 m, vagy a szabályozási terven jelölt zöldfelület mérete.

3. Az oldalkert minimális mérete 4,5m.

1. Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen kell elhelyezni. Az oldalkert mérete nem lehet kevesebb, mint az övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság fele.

2. Új épület, épületrész építése esetén, továbbá rendeltetés-változtatás engedélyezése során építési engedély legalább részleges közművesítettség (közműves ivóvíz, közműves szennyvíz, nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés) megléte esetén adható. Az építési engedély kiadásának feltétele az üzembe helyezett gerincvezetékek megléte. A használatba vételi engedély feltétele a meglévő gerincvezetékre való rákötés, továbbá a portalanított út – ideértve a portalanított kapubejárót is – megléte.

3. Térszint alatti építmény elhelyezése csak a kijelölt építési sávban lehetséges.

4. A telephelyek gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított burkolattal kell ellátni.

5. G _ip besorolású a területen

1. Csak olyan létesítmények alakíthatók ki, amelyek védőtávolságot nem igényelnek, illetve amelyek a szakhatósági előírások és a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2 sz. melléklete szerinti védőtávolságai az adott telephelyen belül biztosíthatók.

2. Legalább részleges közművesítettséggel ellátott telek beépíthető.

1. Közlekedési területen az útkezelő hozzájárulásával elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

1. közlekedési építmény,

2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

3. ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.)

2. A közlekedési területek besorolása és irányadó szabályozási szélessége:

1. Településeket összekötő fő és mellékútvonalak:

1. Meglévő önkormányzati kiszolgáló út Köu-2 kialakult szabályozási szélességgel B.VI.d C

1. Egy telket feltáró magán és közutak: minimum 4 m.

2. A közutak területének belterületbe vonásával egyidejűleg a belterületbe vont útszakaszok közvilágítását is ki kell építeni.

3. Az közutak melletti zöldsávban telepítendő ajánlott növényfajtákat a 2. sz-ú függelék tartalmazza

1. A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

2. A zöldterületen építmények legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el, maximum 10 mes építménymagassággal.

3. A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.

4. Az építési engedélyekhez benyújtott helyszínrajz a zöldfelület lehatárolásának tervét is tartalmazza. A házkerti használat is zöldfelületnek megfelelő művelésnek számít.

1. K jelű a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, keresztút, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.

2. Az építési hely meghatározásakor minden telekhatártól 10 m távolságot kell figyelembe venni.

1. A területen - ha külön jogszabály nem rendelkezik - csak a vízkár-elhárítás, vízi sport és sporthorgászat célját szolgálóépítmények helyezhetők el.

2. Beépítésre nem szánt területen a vízfolyások mindkét oldalán 50-50 m védősávban új létesítmény nem helyezhető el.

3. A vízfolyások, patakok mentén belterületen mindkét oldalon minimum 3 m széles, külterületen mindkét oldalon minimum 6 m széles fenntartási sávot kell biztosítani. Árkok mentén egyoldali minimum 4 m széles fenntartási sávot kell biztosítani, amibe beszámítható a közút területe is. A fenntartási sávban semmiféle építési tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.

1. A műemléki védettség alatt álló ingatlanok, a műemléki környezetbe sorolt ingatlanok, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a régészeti érdekű területek jegyzékét jelen rendelet 1. számú. függeléke tartalmazza.

2. A település arculatának megőrzése érdekében az Arany János utca mindkét oldalán javasolt a magastetős épületek hagyományos hódfarkú cserépfedéssel történő építése és felújítása, valamint az utcafronti kerítések falazott kialakítása.

1. Út kialakítás illetve korrekció céljából:

1. 1/7 hrszú út szélesítése céljából a 1/2,1/8, 4, 090/3

2. Kis utcában 45, 47, 57/2, 56

3. A 90/1 út mentén a 90/2 hrszú területek szabályozási vonallal leválasztott részét.

1. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

2. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

3. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kisgörbő Község Önkormányzati Képviselőtestületének az összevont rendezési, szabályozási tervről szóló……………számú rendelete.