Kisgörbő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

 15/2013.(XII.13.) rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Kisgörbő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ának (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. §-ának (3) bekezdésében, 37.§. (1) bekezdésében, 37/A.§.(3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 45. §-ában, 46. §-ának (1) bekezdésében, 60. §-ának (4) bekezdésében, 92. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint a 132.§-ának (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény(továbbiakban: Gyvt.) 18.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§.(1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I.Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §.

(1)A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit.  

 (2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

A rendelet hatálya

2. §.

A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a Szt. a Gyvt. valamint a végrehajtási rendeleteik, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik,

a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező

aa)    magyar állampolgárokra,

ab)    bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac)    hontalanokra,

ad)    a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

b) az Szt. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c) A rendelet 24-25.§-aiban meghatározott gyermekvédelmi ellátások    

tekintetében a Gyvt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre

d) az önkormányzati segély esetében az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyekre, továbbá az a)-c) pontokban foglaltakon kívül az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosításának hiánya mindezen személyek életét, testi épségét veszélyezteti.

Hatásköri rendelkezések

3.§.

A Szt-ben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

1. az önkormányzat képviselő-testülete,
2. a település polgármestere,
3. a települési önkormányzat jegyzője (továbbiakban: jegyző)

gyakorolja.

4.§.

(1) Az e rendeletben meghatározott, képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes ellátások tekintetében átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

(2) A képviselő-testület dönt:

            a)kamatmentes kölcsönről

         b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel folyósított önkormányzati

         segélyről

         c) eseti önkormányzati segélyről a 19.§.(9) bekezdése és a 20.§.(7) bekezdése esetén   

(3) Polgármester átruházott hatáskörben dönt:

            a) az eseti önkormányzati segélyről(kivéve a 19.§.(9) bekezdése és a 20.§.(7) bekezdése esetén

            b) személyes gondoskodást nyújtó ellátásról,

            c) méltányos közgyógyellátásról

 (4) Az Szt. alapján a jegyző dönt:

            a) foglalkoztatást helyettesítő támogatásról,

            b) rendszeres szociális segélyről

            c) lakásfenntartási támogatásról                       

(5) A képviselő-testület által hozott döntés ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül a bíróságnál lehet fellebbezni.

(6) A polgármester által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A polgármester a fellebbezést elbírálásra a testület elé terjeszti. A soron következő testületi ülésen a fellebbezést el kell bírálni, ha az ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal érkezett, és az ügy kellő előkészítésének nincs akadálya.

(7) A jegyző által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalánál lehet fellebbezni. 

Értelmező rendelkezések

5.§.

1. E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál a Szt.4.§-ábana Gyvt. 5.§-ában  meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

Eljárási rendelkezések

6.§.

(1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) A rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet írásban az Óhídi Közös Önkormányzati Hivatalánál (továbbiakban: hivatal ) lehet illetékmentesen benyújtani.

a) az aktív korúak ellátására, a normatív lakásfenntartási támogatásra , a méltányos közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon  

            c)egyéb ellátások esetében a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon.

(3)Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők Szvhr. melléklete szerinti adatokról. (név, születési hely és idő, anyja neve stb.)

 (4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(7)A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

7. §.

(1) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, a normatív lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátásban részesülő az Szvhr. mellékleteiben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon

b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon

c)egyéb ellátások esetében e rendelet melléklete szerinti   formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10. § (2)- (5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(2)A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához a Szt., az Szvhr-ben, valamint az önkormányzat e rendelete szerinti ellátásoknál megállapított értékhatárokat kell értelemszerűen alkalmazni. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha jogszabály másként nem rendelkezik, kérelmező jövedelmi viszonyát nyilatkozatban is igazolhatja. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell nyilatkozó személyes adatait, lakcímét, a jövedelem rendszerességét, aláírását.

(3)Jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a vélelmezett jövedelem megállapítása során a Szt. 10.§.(6) bekezdésében, és az Szvhr. 3.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

     A  szociális  ellátások megállapításának,kifizetésének és folyósításának szabályai

8.§.

(1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(2) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása

hónapjának első napjától illeti meg.

(3) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül

kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

c) A polgármester elrendelheti az ellátás azonnali kifizetését is.

Felülvizsgálati szabályok

9.§.

(1) A Szt. és a Gyvt. alapján megállapított ellátások felülvizsgálatát a Szt. a Gyvt. és az azt módosító egyéb törvényekben és rendeletekben foglaltak szerint kell elvégezni.

Egyéb eljárási rendelkezések

10.§.

1. A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés előkészítő szerv környezettanulmányt készít.

2. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha

1. ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesülnek,
2. a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.
3. önkormányzati segély, óvodáztatási támogatás esetében

3. Önkormányzati segély esetében a kérelemnek teljes egészében helyt adó első fokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indoklás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

11.§.

 (1)A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17.§-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás  megtérítését e rendelet 4.§-ában meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2)A rendelet 4.§.(2)-(4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlója a

1. a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetése a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.
2. Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedülálló esetén  a nyugdíjminimum összegének 250 %-át, egyéb esetben 200%-át nem haladja meg.
3.  amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
4.       a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszatérítésre kötelezett családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

            b) részletekben fizeti meg.

5. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból:
6.       a) elengedheti,
7.       b) csökkentheti,
8. c) részletekben fizetteti meg

Adatkezelés

12.§

E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 134-142. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik  a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról

II. Fejezet

A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

  Az ellátások rendszere

13.§.

(1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

      a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

      b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével valósítja meg.

1. rész.

Szociális pénzbeli ellátások

14.§.

Aktív korúak ellátása

(1)A jegyző a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek esetében

1. dönt – az Szt. 33. – 37/C. §-aiban, az Szvhr-ben, meghatározott szabályok alapján – az aktív korúak ellátására jogosultságról, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy a rendszeres szociális segély folyósításáról, illetve a folyósítás szüneteltetéséről, továbbá

2. elvégzi az Szt. 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatokat.

(2)Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell – figyelemmel e rendelet 6. § (5) bekezdésére – Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

15.§.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt – köteles együttműködni

a)         az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat),

            b)         az önkormányzattal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) az (1) bekezdés a) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében

- az önkormányzat által közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál,

b) az (1) bekezdés b) pont szerinti együttműködés teljesítése érdekében az ellátásra való jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatára irányuló eljárásban nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének határidőre eleget tesz.

(3)        A beilleszkedést segítő program különösen az alábbiakra terjedhet ki:

- az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

- az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

- a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére

16.§.

(1) A nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő:

- a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

- nem vesz részt a számára meghatározott programokon,

- megszegi a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodást,

- az együttműködési felhívásra nem jelenik meg,

- aki a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló         együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi,

- a rendszeres szociális segélyezett nem működik közre az ellátás felülvizsgálatában.

17.§.

(1)Az önkormányzat azt az aktívkorúak ellátására, azon belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyt, aki az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, mentesíti a közfoglalkoztatásban való részvétel alól, és a Szt. 37.§.(1) bekezdés d) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesíti.

      1.Családi körülmények:

• Gyermekeit egyedül nevelő szülő, főként, ha nincs a településen olyan rokon, vagy családtag, aki a szülő segítségére lenne.
• Fogyatékos gyermeket nevelő szülő, amennyiben nem részesül ápolási díjban.
• Tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy, amennyiben az ápolást maga végzi, de ápolási díjban nem részesül.
• Az átlagtól eltérő, általános készségek, képességek.

(gyengébb kommunikációs készség, alacsony tudásszint, 1-5 osztály elvégzése, alacsony motiváció a munkára, amely nem teszi lehetővé a rendszeres és elvárható teljesítményt.

A mentesítési feltétel megállapításához vagy háziorvosi/szakorvosi vélemény, vagy iskolai végzettséget igazoló dokumentum szükséges.

2.Egészségi Állapot:

• Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a rendelkezésre állási támogatás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (továbbiakban: NRSZH) vizsgálata szerint legalább40%-os egészségkárosodás fennáll, vagy ettől alacsonyabb.

Az állapot fennállásának igazolásához szükséges az NRSZH szakvélemény.

3.Mentális állapot:

• Munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzdő, de megállapított munkaképesség csökkenéssel nem rendelkező személyek.

- foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt a munkaközvetítés során a foglalkoztatás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként a jogszabály szerint felajánlott munkakörben alkalmatlannak minősítettek

A mentesítési feltétel megállapításához háziorvosi vélemény szükséges

A mentesítési feltételek megállapításához háziorvosi, szakorvosi, vélemény, vagy a Családsegítő központ igazolása szükséges, mely alátámasztja az indokoltságot.

( Családsegítő szolgálat, gondozási központ, ha hozzátartozóját ápolja, vagy gyermekjóléti szolgálat – ha védelembe van a gyermeke és olyan körülmények állnak fenn, amiért nem tud munkát vállalni – pl. sérült gyermek speciális oktatási intézménybe vagy gyógypedagógushoz, szakorvoshoz való járása miatt.)

Az igazolásnak részletesen ki kell térnie arra, hogy melyek azok a körülmények, amelyek akadályozzák az ügyfelet a munkaerőpiacra való visszatérésében, és milyen megállapodásuk van arra nézve, hogy az akadályokat elhárítsák

18.§.

Lakásfenntartási támogatás

(1) A jegyző az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az Szvhr. 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére

a) a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata alapján kell megállapítani.

19.§.

Önkormányzati segély

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segély nyújtható, az alábbi formákban

a) eseti jelleggel megállapított segély,

            b) meghatározott időszakra, havi rendszerességgel folyósított segély,

(2) Az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segélyről, kivéve a 19.§.(9) bekezdése, a 20.§.(7) bekezdése szerinti eseteket a polgármester dönt,  a meghatározott időszakra folyósított önkormányzati segély esetében a képviselő-testület hoz döntést.

(3) Az eseti jelleggel, valamint a meghatározott időszakra, havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély összege legalább 5.000,-Ft, de legfeljebb 15.000,-Ft lehet.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül, de legkésőbb a soron következő testületi ülésen kell dönteni.

(5) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában

a)         váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható többletkiadása keletkezett, emiatt létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került.

aa)       betegség miatt

ab)       haláleset miatt,

ac)       elemi kár elhárításához,

ad)       válságban lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

ae)       gyermekek iskoláztatáshoz

af)        gyermek fogadásának előkészítéséhez

ag)       gyermek hátrányos helyzete miatt

ah)       nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

ai)        gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz

            b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

                        ba) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át,

                        bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 150%-át.

(6)Az önkormányzati segély iránti kérelmet az önkormányzat erre a célra rendszeresített formanyomtatványán kell benyújtani, melyhez -figyelemmel a 6.§.(5) bekezdésére – mellékelni kell

1. a család jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy azok fénymásolatát, vagy
2. a (2) bekezdés aa) – ai) pontjait alátámasztó igazolásokat

(pld: kórházi, orvosi igazolás, gyógyszerköltség, halotti anyakönyvi kivonat, temetési költség számlájának bemutatása, születési anyakönyvi kivonat,gyermekintézmény által kiszámlázott térítési díj,  iskolalátogatási igazolás,terhes gondozásról szóló igazolás, egyéb, a kérelmet alátámasztó számla, vagy nyilatkozat stb.)

(7) Meghatározott időszakra, havi rendszerességgel folyósított önkormányzati

segély abban az esetben állapítható meg, ha a család olyan tartósan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, ami ezt indokolja.

(8) Tartósan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzet elsősorban, ha az igénylő

            a) egyedül él, átmenetileg jövedelemmel nem rendelkezik, vagy

            b) balesetet, szenvedett, vagy elemi kár érte, vagy

            c) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban van.

(9) Gyermekek iskoláztatásához jövedelemtől függetlenül az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve pénzbeli támogatást nyújtható, melyről a képviselőtestület dönt.

(10) A polgármester jövedelemvizsgálat nélkül haláleset, illetve gyermekszületés alkalmából 20.000,- Ft önkormányzati segélyt állapíthat meg.

(11) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.

(12) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

 (13) Önkormányzati segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek vagy családnak legfeljebb 3 alkalommal nyújtható és éves összege nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-ánál.

20.§.

 (1) Amennyiben a 19. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a Képviselő-testület önkormányzati segélyt pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár, vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege maximum 60.000 forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.

(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(4) Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, vagy a tartozás elengedhető.

(5) Ha a jogosult a kölcsönösszeg visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, akkor a kölcsön behajtásáról a Hivatal útján haladéktalanul gondoskodni kell.

(6) A pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön önkormányzati segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.

(7) Önkormányzati segélyként az idős korúak (60 év felett) részére jövedelemtől függetlenül, évente egy alkalommal ajándékutalvány, vagy pénzbeli támogatás nyújtható, melyről a képviselőtestület dönt.

2.rész

Természetben nyújtott szociális ellátások

21.§.

Méltányos közgyógyellátás

(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászoruló személy részére – egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – biztosított hozzájárulás

(2) Az Sztv. 50. § (3) bekezdésére tekintettel a polgármester abban az esetben állapíthatja meg a közgyógyellátásra való jogosultságot,

 a) ha a kérelmezô családjában az egy fôre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-a, vagy

b) egyedül élő kérelmezô esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 270%-a, továbbá

c) havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének legalább a 25%-a.

d) egészségi állapota alapján vélelmezhetô, hogy a c) pontban említett gyógyszerköltség tartósan, legalább 6 hónapig fennáll.

(3) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell- figyelemmel e rendelet 6.§.(5) bekezdésére-

a)         az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá

b)         az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

22. §.

(1) A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni

23. §.

Természetben is nyújtható pénzbeli szociális ellátások

 (1) A hatáskör gyakorlójának döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók

(2) Természetbeni szociális ellátásként nyújtható:

      a) a lakásfenntartási támogatás,

      b) az önkormányzati segély,

(3) Természetben nyújtott támogatások különösen:

      a) az általános iskolás gyermekek tankönyv, illetve tanszerrel történő ellátásának

      támogatása,

      b) gyermek intézményi étkeztetési térítési díj kedvezménye,

      c) tandíj átvállalása,

      d) tüzelőanyag biztosítása természetben, vagy utalvány formájában,

      e) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás,

      f) élelmiszer vásárlási utalvány,

      g) gyógyszerszámla kiegyenlítése.

24.§.

Óvodáztatási támogatás

A jegyző a Gyvt-ben és a Gyvhr-ben meghatározottak szerint óvodáztatási támogatásra jogosultságot állapít meg és gondoskodik a támogatás folyósításáról.

3. rész

Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

25.§.

 (1) A jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg egy évre a Gyvt. 19-20. §-aiban, valamint a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet a Gyvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 6. § (5) bekezdésére –

a)         a 2. számú mellékletben található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b)         a Gyvhr. 65. § (1) b-f) pontjaiban meghatározott dokumentumok közül azokat, amelyek a jogosultság elbírálásának alapjául szolgálnak.

4. A gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a gyermek a Gyvt. 19. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározottak igénybevételére jogosult.
5. 
   

Szociális földprogramban való részvétel

26.§.

(1) Az önkormányzat részt vesz a FoglalkoztatóZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által nyújtott szociális földprogramban. A program célja a háztartás, mint szociális és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése, a szociálisan hátrányos helyzetű, inaktív, vagy tartósan alacsony jövedelmű háztartások gazdasági aktivizálása, tevékenységének bővítése értékteremtő munka lehetőségének biztosításával. Az önkormányzat a programban való részvételhez biztosított hozzájárulást természetbeni átmeneti segélyként számolja el.

(2)A támogatási kategóriák:

a) Vissza nem térítendő természetbeni támogatás azok kaphatják;

• ahol a programban való részvétel feltételei biztosítottak (állattartáshoz ól, istálló, ketrec, stb. növénytermesztéshez saját vagy bérelt földterület rendelkezésre áll.)
• a program elvárásaihoz a kedvezményezett hozzájárulása pozitív megítélésű
• a családban az egy főre jutó jövedelem a nettó minimálbér összegét nem éri el
• akik roma háztartásban élnek
• akik nyugdíjasok és alacsony jövedelemmel rendelkeznek
• akik fiatal házasok (35 év alattiak)
• akik nagycsaládosok
• akik megváltozott munkaképességűek

b)  A nem szociálisan rászorult családoknak adott természetbeni támogatás részben, vagy egészben kamatmentes, visszatérítendő támogatásként is adható. A visszatérítés történhet természetben és/vagy készpénzben a termék értékesítésekor.

(3) A programban való részvételi szándék bejelentése igénybejelentés alapján történik. Az igényelt támogatás mértéke nem haladhatja meg a 100.000,-Ft-ot.

A támogatás mértékének meghatározása a választott programra meghatározott keretösszegig történhet.

(4) A programban való résztvevők körét az igénybejelentések illetve a képviselő-testület által meghatározott keretszámok figyelembe vételével a polgármester bírálja el. A bírálás eredményéréről a következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A programban való résztvevőkkel a programot bonyolító szervezet – ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft-vel szerződést köt.

(6) Amennyiben a programban részt vevő a támogatási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, részére a következő programban való részvételt a polgármester nem javasolja.

Záró rendelkezések

27.§.

(1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló módosított 4/2009.(III.02.) számú rendelet, valamint a gyermekvédelmi ellátásokról szóló módosított 3/2006.(II.28.) önkormányzati rendelet   hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

A rendelet kihírdetve 2013. december 13.

                                                                       Bödör Endréné

                                                                             jegyző