Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2013. (VI. 30.)

önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a)pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló  2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 143.§ (4) bekezdésében  foglalt kötelezettségének eleget téve, működésének részletes szabályait Szervezeti  és Működési Szabályzatában  az alábbiak szerint határozza meg:

1. Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisgörbő Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:  Kisgörbő , Arany János u. 8.

(3)  Illetékességi területe:Kisgörbő község közigazgatási területe, 660 hektár.

 (4) Az önkormányzati hivatal megnevezése:

                                Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban:Hivatal)

                                Székhelye:               Óhíd Petőfi u. 3.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei : a polgármester, a képviselő-testület ügyrendi bizottsága, és a képviselő-testület hivatala a körjegyzőség látják el.

2.§ (1)Az önkormányzat jelképei: a címere, Zászlaja.  A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület, a polgármester és a körjegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a címer alatt Zala megye a köríven pedig

            a)  Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testülete

             b) Kisgörbő Község Polgármestere

             c) Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal

(3)  Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kisgorbo.hu

2. A helyi önkormányzás általános szabályai

3.§ (1) Az Mötv-ben foglalt jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy

  1. a településfejlesztéssel,

  2. a településüzemeltetéssel, vagy

  3. a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

4.§ (1) Helyi közügy önálló megoldásának  önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. A képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.

3. Feladatok és hatáskörök

5.§. § (1) A községi önkormányzat köteles gondoskodni az Mötv. 13.§-ban törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.  /1számú melléklet a kötelezően ellátandó feladat módja/

(2) A községi önkormányzat Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló törvényben a települési önkormányzat feladataként meghatározott helyi közszolgáltatások körében maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3) A községi önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatait a 4.számú függelék tartalmazza.

6.§ (1)  Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42.§-ban  meghatározott át nem ruházható feladat– és hatáskörök.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el A képviselő-testület hatásköre gyakorlását a 2. számú mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre a 3.számú mellékletben rögzített tartalommal az ügyrendi bizottságra ruházza át.

4. A képviselő-testület működése

7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, a települési képviselők névsorát az 2.számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

 A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik, valamint egy alkalommal   közmeghallgatást tart.                                                                                        

 (3)  A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a képviselők a meghívót és a teljes anyagot az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kapják meg. A meghívót az ülést összehívó személy írja alá.

(4) A meghívó tartalmazza:  az ülés helyét, a kezdés időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit,

 a meghívottakat, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(5) Rendkívüli testületi ülést kell összehívni az Mötv. 44.§-ban foglaltak szerint és a sürgős és halasztást nem tűrő esetben. Az írásbeliségtől és a kézbesítésre előírt határidőtől el lehet térni.

(6) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül:

a) tanácskozási joggal  a teljes anyag megküldésével meg kell hívni, a jegyzőt,     

b) részvételi joggal:  a lakosságot hirdetőn keresztül.

(7) Az eseti meghívottak tanácskozási joggal a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendi pontokhoz az előterjesztő által javasoltak, és az 7. § (4) bekezdésében  meghatározott személyek által meghívottak lehetnek.

(8) Az ülés meghívóját a napirendi javaslattal együtt közhírré kell tenni az önkormányzat  hirdetőjében.

(9) A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát papír alapon a Hivatal székhelyén (Óhíd, Petőfi u. 3.) közzé kell tenni

(10) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt''  minősítéssel látja el, csak a zárt ülésrésztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.

5.A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

8. § (1) Az ülést a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke(a továbbiakban: ülést vezető elnök) vezeti.

(2) a) Az ülés megnyitásakor az ülést vezető elnök - a jelenlét alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.

b) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester, illetve az 7. § (4) bekezdésben meghatározott személy 8 napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.

(3) a) Az ülést vezető elnök javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjére. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül - a b) pontban foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A nyilvános és a zárt ülés tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt:

a) nyilvános ülés,

b) zárt ülés.

(5) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt a következő:

a) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,

b) átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló,

c) rendeleti javaslatot tartalmazó előterjesztés,

d) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés,

e) tájékoztató,

f) interpelláció.

(6) a) Az ülést vezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

b) Vita előtt az előterjesztő szóbeli  kiegészítést tehet, az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak  kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt  választ kell adni.

c) A napirendi pont vitája során a képviselők a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel.   A részvételi joggal rendelkezők részére az ülést vezető elnök kivételesen  engedélyt adhat a hozzászólásra.

d) A vita lezárásra, a hozzászólások korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. 

 A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

e) A vita lezárása után a napirend előterjesztője  reagál a hozzászólásokra.

f) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

g) Az ülést vezető elnök az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatot egyenként bocsátja szavazásra, majd a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, ezek után az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő indítványról az ügy döntésére irányuló szavazati aránnyal határoz a képviselő-testület.

h) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével –határozat nélkül dönt:

ha) a zárt és nyilvános ülések sorrendjéről,

hb) az ülések napirendjéről,

hc) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

he) a tájékoztató tudomásul vételéről,

hf) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(8) Az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.

(9) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető elnök feladata.

(10) Az ülést vezető elnök a vita lezárása előtt annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni egy esetben,  „személyes megjegyzésre" adhat szót.

(11) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.

(12) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását a települési képviselő a polgármesterek vagy a  Hivatal munkatársának jelentheti be. A képviselő-testületi ülésről történő távozást a települési képviselő az ülést vezetőnek, az ülésmegkezdése előtt köteles bejelenteni, rendkívüli távozás esetén - az ülés közben - két napirendi pont tárgyalása között jelenti be.

(13) Az ülésről jegyzőkönyv készül.

6. Az előterjesztés

9. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendhez előzetesen felvett, valamint a javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő)

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a képviselő-testület bizottságai,

e) a jegyző,

f) egyéb nem önkormányzati szervek, szervezetek vezetői,

g) akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér,

h) akit jogszabály felhatalmaz.

(3) Az előterjesztő az ülést megelőzően legalább 7 nappal írásban kezdeményezheti az általa kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egy negyede vagy bármely bizottság által támogatott előterjesztést.

(4) Az előterjesztések készítője lehet az (2) bekezdésben felsorolt előterjesztő és a hivatal köztisztviselője (továbbiakban: készítő).

(5) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

Az előterjesztések főbb elemei:

a) Első rész:

aa) tárgy pontos meghatározása.

ab) annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e már  napirenden, ha igen, milyen döntés született annak végrehajtására,

ac) a meghozandó döntés indoka, mindazok a körülmények, összefüggések, tények, adatok, amelyek lehetővé teszik az értékelést,

ad) a tárgykört rendező jogszabályokra hivatkozás,

ae) az előterjesztésben résztvevők megnevezése.

b) Második rész a határozati javaslat, melynek részei:

ba) szám, tárgy, önkormányzat megnevezése,

bb) rendelkező rész,

bc) végrehajtásért felelős,

bd) határidők.

c) Harmadik rész:

ca) a készítés időpontja,

cb) a készítő megnevezése, aláírása,

cc) az előterjesztő megnevezése és aláírása.

(6) Az előterjesztések elkészítéséért az abban foglaltak meglapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért az előterjesztő a felelős.

(7) a) A képviselő testületi ülésre az előterjesztés írásban (vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

b) A nagy terjedelmű, 10 oldal feletti előterjesztések vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerülnek kiküldésre, kivéve a c) és a d) pontok esetén. Ebben az esetben a papírlapon való hozzáférést a  Hivatalban biztosítani kell és erről az előterjesztésben, vagy a meghívóban tájékoztatást kel1 adni.

c) A nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a polgármester dönt.

d) Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetési koncepciója, költségvetése, zárszámadása és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolója vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerül kiküldésre.

e) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatoknak, rendelet-tervezeteknek az ülésen történő kiosztását. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez, aki azt haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek.

(8) A képviselő-testületi ülésen az a), e) pontban foglaltakon túl egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását a polgármester engedélyezheti.

(9) A bizottság által megtárgyalt előterjesztés - ha a képviselő-testületi postázás és a bizottsági ülés között legalább 3 nap különbség van, vagy ha a postázás és a bizottsági ülés közötti idő lehetővé teszi - az előterjesztő döntése alapján tartalmazza a bizottsági ülésen hozott módosító javaslatot.

(10) Az (1)-(8) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az önkormányzati bizottság üléseire készülő előterjesztéseknél, azzal az eltéréssel, hogy a nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a bizottság elnöke dönt, továbbá halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok, és egyéb anyag, szórólap és ismeretterjesztő anyag bizottsági ülésen történő kiosztását.

(11)  Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt''  minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.

7. Határozathozatal

10. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

a) hatáskör átruházás,

b) kitüntetés adományozás,

c) gazdasági program elfogadása,

d) önkormányzati tulajdon elidegenítése l millió Ft egyedi értékhatár felett,

e) hitelfelvétel,

f) beruházás eldöntése,

g) következő évi /évek költségvetést terhelő kötelezettségvállalás.

(3) A képviselő-testület határozatait  a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Kisgörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének

……(szám)/…….(év). (………hó……..nap) önkormányzati határozata

(4) A testületi határozatokról a  Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről a 11. § (7) bekezdésében meghatározott módon gondoskodik.

(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásáért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a határozatról értesülőknek.

(7) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzat honlapján közzé kell lenni, azzal, hogy a jegyzékben szereplő döntések a  Hivatalában megtekinthetőek.

8. Önkormányzati rendeletalkotás

11. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a helyi társadalmi, érdekképviseleti  szervezetek vezető testületei.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A tervezetet a  Hivatal készíti elő. A képviselő-testület a rendelet tervezetének előkészítésével bizottságát is megbízhatja, külön bizottságot hozhat létre, más szakértőt kérhet fel. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.   Hivatal  akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, szakértő készíti el. A rendelettervezethez a polgármester, a települési képviselők, illetve a bizottságok szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg. A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelettervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy, bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(6) A képviselő-testület - döntése szerint – a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében történhet.

(7) A jegyző a rendelet kihirdetéséről a Község hirdetőjén (Szalapa. Fő u. 49.) keresztül gondoskodik.

 Az állampolgárok részére a rendeletet a települési honlapon, és a  Hivatalban közzé kell tenni.

(8) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról és a jogszabályi változást köteles a képviselő-testületnek jelezni.

(9) A hatályos önkormányzati rendeletekről  a  Hivatal nyilvántartást vezet.

9. A határozatok végrehajtásának rendje

12. §(1) A képviselő-testületi határozatokat (továbbiakban: határozat) a határozatban felelősként megjelölt szerv vagy személy (továbbiakban: felelős) köteles végrehajtani.

(2) A határozatok végrehajtásáról a felelős a képviselő-testület részére írásos beszámolót készít.

10. A szavazás módja

13. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület  munkájában, a döntéshozatal során választása szerint igennel vagy nemmel vagy tartózkodással szavazni.

(2) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit, a képviselők kézfeltartással szavaznak.

(3) A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a jegyző végzi. A szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.  A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Név szerinti szavazást kel1 tartani, ha:

a) azt a törvény előírja,

b) a polgármester indítványozza,

c) az alpolgármester indítványozza.

(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa, a települési képviselők szavazataikat név szerint adják le. A név szerinti szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(7) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha:

a) jogszabály titkos szavazást ír elő,

b) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelt el.

(8) A képviselő-testület titkos szavazást

a)tart, ha azt a törvény előírja,

b) tarthat az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

(9) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi, a szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben  történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelenszavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodásszámát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.

(10) Döntéshozatalból kizárható az Mötv.49.§(1) bekezdésében foglalt személy. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetén a tiszteletdíj 20% -kal  3 hónapra való csökkentését vonja maga után. A mulasztásról a képviselő-testület határozattal dönt.

(11) A Képviselő-testület minősített többsége –Mötv. 47.§ (2) bekezdés – szükséges az Mötv.42.§-ban felsoroltakat érintő döntésekhez.

11. Kérdés, interpelláció

14. § (1) Kérdést, interpellációt írásban vagy szóban lehet megtenni. Kérdést, interpellációt írásban a képviselő-testületi ülésen vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez 1ehet benyújtani. Az írásban érkezett kérdést, interpellációt az ülést vezető elnök a nyilvános ülés végén ismerteti.

(2) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb l5 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző nap 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban érdemi választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

(3) a) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik –azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

b) A képviselő-testület - ha a választ nem fogadja el - az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel - a tárgytól függően - a polgármestert, vagy a bizottságot bízhatja meg, illetve eseti bizottságot hozhat létre. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.

(4) Az interpellációkról és a kérdésekről a Hivatala rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(5) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(6) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekre, önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, amely:

a) problémát tár fel,

b) arra kér választ, hogy a probléma hogyan szüntethető meg,

c) valamilyen mulasztásra,helytelen joggyakorlatra hívja fel a figyelmet,

d) panasz orvoslását kéri.

(7) A települési képviselők kérdést, interpellációt a polgármesternek, az alpolgármesternek, valamint a bizottsági elnök és a jegyző felé tehetnek.

12. Jegyzőkönyv

15. § (l) A képviselő-testületi ülésről papíralapon 2 példányban írásos, 1 példányban elektronikus adathordozón  kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:

a) egy példányt - az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért  felelős szervnek,

b) egy példányt irattárba kell tenni, elektronikus adathordozón.

c) egy példányt évente be kell köttetni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót és a teljes anyagot,

b) az ülésen kiosztott anyagokat,

c) az elfogadott rendeleteket,

d) a jelenléti ívet,

e) a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást.

(3) A jegyzőkönyv tartalmaznia kell az Mötv. 52.§(1)-(2) bekezdésében foglaltakat.

(4) Hivatalában a települési képviselők a nyilvános és a zárt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét - Hivatala munkarendjének megfelelően- elolvashatják, áttanulmányozhatják, jegyzetet készíthetnek, jegyzőkönyvmásolatot kérhetnek.

(5) Az állampolgárok a  Hivatalban a nyilvános ülések jegyzőkönyveit  - Hivatala munkarendjének megfelelően- elolvashatják, illetőleg annak részeiről  másolatot kérhetnek.

13. Közmeghallgatás

16. § (1) Közmeghallgatás:

a) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart, melyen a lakosság és a településen működő gazdasági, társadalmi szervezetek, egyesületek, civilszervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatás során érdemi választ kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell tájékoztatni a felvetőt.

c) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalása kerülő tárgykörről a Község hirdető tábláján, a honlapon keresztül kell tájékoztatni a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 15. §-ban meghatározottak értelemszerűen vonatkoznak.

14. Információáramlás

17. § (1)Az önkormányzat a lakosság tájékoztatására elsősorban a település hirdetőtábláját, a honlapját használja.

(2) Az észrevételek, igények, kritikák, javaslatok megismerésére - a közmeghallgatáson kívül - az érdekképviseletek, egyesületek, egyéb civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szervezetek hatékony együttműködésére számít az önkormányzat.

15. Bizottságok

18. § (1) A képviselő-testület a következő á1landó bizottságot működteti, az állandó bizottság tagjainak számát az alábbiak szerint határozza meg

a) Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3fő

(2) Esetenkénti feladatokra a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A bizottság  összetételét a  3. számú függeléktartalmazza.

(4) A bizottság települési képviselőkből és nem képviselő tagokból áll. A bizottság szakértőket kérhetnek fel.

(5) A bizottságok adminisztratív feladatait a Hivatala látja el.

(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre értelemszerűen alkalmazni kell a 15. §-ban meghatározott rendelkezéseket.

(7) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a bizottság elnökének, egy példányt helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésért felelős szervnek kell megküldeni, egy példányt irattárba kell helyezni.

(8) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozószabályokat kell alkalmazni.

(9) A bizottság maga határozza meg működésének részletes szabályait a Magyarország helyi  önkormányzatokról szóló törvény és a jelen rendelet keretei között.

16. Polgármester, alpolgármester

19. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében

     a)segíti a települési képviselők munkáját,

     b)összehívja és vezeti a testület üléseit

     c) képviseli az önkormányzatot

     d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

     e)biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(3) A polgármester a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

     a) indítványozhatja a bizottság összehívását

     b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy

        érinti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(4) A polgármester foglalkoztatási viszonyával  kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az 1990. évi LXV. törvény valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéséről  és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozza meg.

(5) A polgármester fogadóórája minden héten, pénteken 14,00 órától – 16,00 óráig tart.

(6) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással.

(7) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

(8) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén,  helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.

17. Vagyonnyilatkozat

20. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság végzi.

(3) A bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a  Hivatal látja el.

(4) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tény állítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlásara. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli – ismételtkezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

18. Hivatal, jegyző

21. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete az Mötv.84.§ (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre az Mötv  85.§-ban rögzített szabályok szerint.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, és ellátja  az Mötv. 81.§ (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Többségi döntés szabályait a Mötv. 83. § b) pontja határozza meg. A jegyző tekintetében a Mötv.19.§ b) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat Óhíd község polgármestere gyakorolja. 

(3)A jegyző helyettesítésére  aljegyzőt neveznek ki az érintett települések polgármesterei ,a kinevezés szabályait az  Mötv. 82.§ (1) bekezdése határozza meg

(4) A hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülését Óhíd Község polgármester hívja össze, és vezeti, de az egyes napirendek előterjesztője a másik község polgármesterei is lehetnek. Óhíd község polgármesterének akadályoztatása esetén bármelyik polgármester összehívhatja az együttes ülést, ebben az esetben az ülés levezetése is feladata.

(5) Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testületek külön- külön is határozatképesek.

A meghívóra, előterjesztésekre, határozathozatalra, jegyzőkönyvkészítésre értelemszerűen alkalmazni kell jelen rendelet rendelkezéseit.

(6) A jegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni, valamint a közös hivatalt létrehozó községekben hetente egy alkalommal a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időpont szerint ügyfélfogadást tartani.

(7) A jegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról.

(8) A jegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testületek elé. A hivatal szervezeti felépítést, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a  6.számú függelék tartalmazza.

19. Társulás

22. §(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület által kötött társulási, együttműködési megállapodásokat, szerződéseket a 7.számú függelék tartalmazza.

20. Az önkormányzat gazdasági alapjai

23. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyar Köztársaság költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

a) Az első forduló, a költségvetési koncepció elkészítése:

aa) A költségvetési koncepciót - a költségvetési irányelvekhez igazodva - a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.

ab) A polgármester a képviselő-testületnek nyújtja be a koncepciót.

ac) A képviselő-testület határozattal dönt a költségvetési koncepcióról.

b) A második forduló, a költségvetési rendelet készítése:

ba) A polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.

(3) A zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyről egy fordulós rendszerben  dönt a képviselő-testület.

(4) A képviselő-testület által jóváhagyott  előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a képviselő-testület engedélyezi.

(5) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a  Hivatal látja el.

(5) Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatokat a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulással kötött megállapodás alapján látja el.

(6) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

21. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

24. § (1) Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait.

22. Vegyes és záró rendelkezések

25.§  (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő  napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.13.) és az azt módosító 4/2013.(III.25.) önkormányzati rendelet.

(3) A képviselő-testület szervezi és működési szabályzatának mellékletei:

      1.) Az önkormányzat által kötelezendően ellátandó feladatok módja

      2.) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

      3.) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök jegyzéke

(4) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának függelékei:

      1.)  A képviselők névszerinti felsorolása

2.) A bizottsági tagok névszerinti felsorolása

3.) Az önként vállalt feladatok felsorolása

4.) Az Önkormányzat gazdasági programja

5.) A Hivatal szervezeti és működési szabályzata

6.) Társulási megállapodások

7.) Az önkormányzat működése, gazdálkodása során használt szakfeladatok

8.) Képviselő-testület munkaterve

Kisgörbő. 2013. június 24.

           Szabó Ferenc                                                                                            Bödör Endréné

            polgármester                                                                                               körjegyző

Kihirdetve:2013. június 30.

                   Bödör Endréné

                      jegyző