Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2018. 04. 06- 2019. 08. 31Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról1
Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) 143. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve, működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisgörbő Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Kisgörbő, Arany János u. 8.
(3) Illetékességi területe: Kisgörbő község közigazgatási területe, 660 hektár.
(4) Az önkormányzati hivatal megnevezése:
Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
Székhelye: Óhíd Petőfi u. 3.
(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei : a polgármester, a képviselő-testület ügyrendi bizottsága, és a képviselő-testület hivatala a körjegyzőség látják el.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címere, Zászlaja. A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A képviselő-testület, a polgármester és a körjegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a címer alatt Zala megye a köríven pedig
a) Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testülete
b) Kisgörbő Község Polgármestere
c) Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kisgorbo.hu
2. A helyi önkormányzás általános szabályai
3. § (1) Az Mötv-ben foglalt jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy
a) a településfejlesztéssel,
b) a településüzemeltetéssel, vagy
c) a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.
4. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. A képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.
(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.
3. Feladatok és hatáskörök
5. § (1) A községi önkormányzat köteles gondoskodni az Mötv. 13. §-ban törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról. /1. számú melléklet a kötelezően ellátandó feladat módja/
(2) A községi önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben a települési önkormányzat feladataként meghatározott helyi közszolgáltatások körében maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(3) A községi önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatait a 4. számú függelék tartalmazza.
6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható feladat– és hatáskörök.
(3) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el A képviselő-testület hatásköre gyakorlását a 2. számú mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre a 3. számú mellékletben rögzített tartalommal az ügyrendi bizottságra ruházza át.
4. A képviselő-testület működése
7. § (1)2 A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, a települési képviselők névsorát az 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik, valamint egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a képviselők a meghívót és a teljes anyagot az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kapják meg. A meghívót az ülést összehívó személy írja alá.
(4) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét, a kezdés időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit, a meghívottakat, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.
(5) Rendkívüli testületi ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban foglaltak szerint és a sürgős és halasztást nem tűrő esetben. Az írásbeliségtől és a kézbesítésre előírt határidőtől el lehet térni.
(6) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül:
a) tanácskozási joggal a teljes anyag megküldésével meg kell hívni, a jegyzőt,
b) részvételi joggal: a lakosságot hirdetőn keresztül.
(7) Az eseti meghívottak tanácskozási joggal a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendi pontokhoz az előterjesztő által javasoltak, és az 7. § (4) bekezdésében meghatározott személyek által meghívottak lehetnek.
(8) Az ülés meghívóját a napirendi javaslattal együtt közhírré kell tenni az önkormányzat hirdetőjében.
(9) A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát papír alapon a Hivatal székhelyén (Óhíd, Petőfi u. 3.) közzé kell tenni
(10) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt'' minősítéssel látja el, csak a zárt ülésrésztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.
5. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
8. § (1) Az ülést a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülést vezető elnök) vezeti.
(2) a) Az ülés megnyitásakor az ülést vezető elnök - a jelenlét alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.
b) Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester, illetve az 7. § (4) bekezdésben meghatározott személy 8 napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.
(3) a) Az ülést vezető elnök javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjére. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül - a b) pontban foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A nyilvános és a zárt ülés tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt:
a) nyilvános ülés,
b) zárt ülés.
(5) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt a következő:
a) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
b) átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló,
c) rendeleti javaslatot tartalmazó előterjesztés,
d) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés,
e) tájékoztató,
f) interpelláció.
(6) a) Az ülést vezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
b) Vita előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet, az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.
c) A napirendi pont vitája során a képviselők a tanácskozási joggal rendelkezők szólalhatnak fel. A részvételi joggal rendelkezők részére az ülést vezető elnök kivételesen engedélyt adhat a hozzászólásra.
d) A vita lezárásra, a hozzászólások korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
e) A vita lezárása után a napirend előterjesztője reagál a hozzászólásokra.
f) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
g) Az ülést vezető elnök az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatot egyenként bocsátja szavazásra, majd a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, ezek után az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő indítványról az ügy döntésére irányuló szavazati aránnyal határoz a képviselő-testület.
h) A képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével –határozat nélkül dönt:
ha) a zárt és nyilvános ülések sorrendjéről,
hb) az ülések napirendjéről,
hc) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
hd) a tájékoztató tudomásul vételéről,
he az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(8) Az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.
(9) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető elnök feladata.
(10) Az ülést vezető elnök a vita lezárása előtt annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni egy esetben, „személyes megjegyzésre" adhat szót.
(11) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.
(12) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását a települési képviselő a polgármesterek vagy a Hivatal munkatársának jelentheti be. A képviselő-testületi ülésről történő távozást a települési képviselő az ülést vezetőnek, az ülésmegkezdése előtt köteles bejelenteni, rendkívüli távozás esetén - az ülés közben - két napirendi pont tárgyalása között jelenti be.
(13) Az ülésről jegyzőkönyv készül.
6. Az előterjesztés
9. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendhez előzetesen felvett, valamint a javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő)
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) a jegyző,
f) egyéb nem önkormányzati szervek, szervezetek vezetői,
g) akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér,
h) akit jogszabály felhatalmaz.
(3) Az előterjesztő az ülést megelőzően legalább 7 nappal írásban kezdeményezheti az általa kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egy negyede vagy bármely bizottság által támogatott előterjesztést.
(4) Az előterjesztések készítője lehet az (2) bekezdésben felsorolt előterjesztő és a hivatal köztisztviselője (továbbiakban: készítő).
(5) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei:
Az előterjesztések főbb elemei:
a) Első rész:
aa) tárgy pontos meghatározása.
ab) annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e már napirenden, ha igen, milyen döntés született annak végrehajtására,
ac) a meghozandó döntés indoka, mindazok a körülmények, összefüggések, tények, adatok, amelyek lehetővé teszik az értékelést,
ad) a tárgykört rendező jogszabályokra hivatkozás,
ae) az előterjesztésben résztvevők megnevezése.
b) Második rész a határozati javaslat, melynek részei:
ba) szám, tárgy, önkormányzat megnevezése,
bb) rendelkező rész,
bc) végrehajtásért felelős,
bd) határidők.
c) Harmadik rész:
ca) a készítés időpontja,
cb) a készítő megnevezése, aláírása,
cc) az előterjesztő megnevezése és aláírása.
(6) Az előterjesztések elkészítéséért az abban foglaltak megalapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért az előterjesztő a felelős.
(7) a) A képviselő testületi ülésre az előterjesztés írásban (vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
b) A nagy terjedelmű, 10 oldal feletti előterjesztések vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerülnek kiküldésre, kivéve a c) és a d) pontok esetén. Ebben az esetben a papírlapon való hozzáférést a Hivatalban biztosítani kell és erről az előterjesztésben, vagy a meghívóban tájékoztatást kel1 adni.
c) A nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a polgármester dönt.
d) Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetési koncepciója, költségvetése, zárszámadása és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolója vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerül kiküldésre.
e) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatoknak, rendelet-tervezeteknek az ülésen történő kiosztását. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez, aki azt haladéktalanul továbbítja a jegyzőnek.
(8) A képviselő-testületi ülésen az a), e) pontban foglaltakon túl egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását a polgármester engedélyezheti.
(9) A bizottság által megtárgyalt előterjesztés - ha a képviselő-testületi postázás és a bizottsági ülés között legalább 3 nap különbség van, vagy ha a postázás és a bizottsági ülés közötti idő lehetővé teszi - az előterjesztő döntése alapján tartalmazza a bizottsági ülésen hozott módosító javaslatot.
(10) Az (1)-(8) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az önkormányzati bizottság üléseire készülő előterjesztéseknél, azzal az eltéréssel, hogy a nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a bizottság elnöke dönt, továbbá halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok, és egyéb anyag, szórólap és ismeretterjesztő anyag bizottsági ülésen történő kiosztását.
(11) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt'' minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.
7. Határozathozatal
10. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:
a) hatáskör átruházás,
b) kitüntetés adományozás,
c) gazdasági program elfogadása,
d) önkormányzati tulajdon elidegenítése l millió Ft egyedi értékhatár felett,
e) hitelfelvétel,
f) beruházás eldöntése,
g) következő évi /évek költségvetést terhelő kötelezettségvállalás.
(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kisgörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……(szám)/…….(év). (………hó……..nap) önkormányzati határozata
(4) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(5) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről a 11. § (7) bekezdésében meghatározott módon gondoskodik.
(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásáért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a határozatról értesülőknek.
(7) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzat honlapján közzé kell lenni, azzal, hogy a jegyzékben szereplő döntések a Hivatalában megtekinthetőek.
8. Önkormányzati rendeletalkotás
11. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) a helyi társadalmi, érdekképviseleti szervezetek vezető testületei.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A tervezetet a Hivatal készíti elő. A képviselő-testület a rendelet tervezetének előkészítésével bizottságát is megbízhatja, külön bizottságot hozhat létre, más szakértőt kérhet fel. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, szakértő készíti el. A rendelettervezethez a polgármester, a települési képviselők, illetve a bizottságok szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg. A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(4) A rendelettervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy, bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(5) A képviselő-testület - döntése szerint – a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében történhet.
(6) A jegyző a rendelet kihirdetéséről a Község hirdetőjén (Szalapa. Fő u. 49.) keresztül gondoskodik.
Az állampolgárok részére a rendeletet a települési honlapon, és a Hivatalban közzé kell tenni.
(7) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról és a jogszabályi változást köteles a képviselő-testületnek jelezni.
(8) A hatályos önkormányzati rendeletekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
9. A határozatok végrehajtásának rendje
12. § (1) A képviselő-testületi határozatokat (továbbiakban: határozat) a határozatban felelősként megjelölt szerv vagy személy (továbbiakban: felelős) köteles végrehajtani.
(2) A határozatok végrehajtásáról a felelős a képviselő-testület részére írásos beszámolót készít.
10. A szavazás módja
13. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, a döntéshozatal során választása szerint igennel vagy nemmel vagy tartózkodással szavazni.
(2) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit, a képviselők kézfeltartással szavaznak.
(3) A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a jegyző végzi. A szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Név szerinti szavazást kel1 tartani, ha:
a) azt a törvény előírja,
b) a polgármester indítványozza,
c) az alpolgármester indítványozza.
(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa, a települési képviselők szavazataikat név szerint adják le. A név szerinti szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.
(7) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha:
a) jogszabály titkos szavazást ír elő,
b) a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel titkos szavazást rendelt el.
(8) A képviselő-testület titkos szavazást
a) tart, ha azt a törvény előírja,
b) tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.
(9) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi, a szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelenszavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodásszámát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.
(10) Döntéshozatalból kizárható az Mötv.49. §(1) bekezdésében foglalt személy. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetén a tiszteletdíj 20% -kal 3 hónapra való csökkentését vonja maga után. A mulasztásról a képviselő-testület határozattal dönt.
(11) A Képviselő-testület minősített többsége –Mötv. 47. § (2) bekezdés – szükséges az Mötv.42. §-ban felsoroltakat érintő döntésekhez.
11. Kérdés, interpelláció
14. § (1) Kérdést, interpellációt írásban vagy szóban lehet megtenni. Kérdést, interpellációt írásban a képviselő-testületi ülésen vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez 1ehet benyújtani. Az írásban érkezett kérdést, interpellációt az ülést vezető elnök a nyilvános ülés végén ismerteti.
(2) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb l5 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző nap 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban érdemi választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.
(3) a) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik –azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
b) A képviselő-testület - ha a választ nem fogadja el - az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel - a tárgytól függően - a polgármestert, vagy a bizottságot bízhatja meg, illetve eseti bizottságot hozhat létre. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.
(4) Az interpellációkról és a kérdésekről a Hivatala rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
(5) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(6) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekre, önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, amely:
a) problémát tár fel,
b) arra kér választ, hogy a probléma hogyan szüntethető meg,
c) valamilyen mulasztásra, helytelen joggyakorlatra hívja fel a figyelmet,
d) panasz orvoslását kéri.
(7) A települési képviselők kérdést, interpellációt a polgármesternek, az alpolgármesternek, valamint a bizottsági elnök és a jegyző felé tehetnek.
12. Jegyzőkönyv
15. § (1) A képviselő-testületi ülésről papíralapon 2 példányban írásos, 1 példányban elektronikus adathordozón kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:
a) egy példányt - az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,
b) egy példányt irattárba kell tenni, elektronikus adathordozón.
c) egy példányt évente be kell köttetni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót és a teljes anyagot,
b) az ülésen kiosztott anyagokat,
c) az elfogadott rendeleteket,
d) a jelenléti ívet,
e) a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást.
(3) A jegyzőkönyv tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.
(4) Hivatalában a települési képviselők a nyilvános és a zárt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét - Hivatala munkarendjének megfelelően- elolvashatják, áttanulmányozhatják, jegyzetet készíthetnek, jegyzőkönyvmásolatot kérhetnek.
(5) Az állampolgárok a Hivatalban a nyilvános ülések jegyzőkönyveit - Hivatala munkarendjének megfelelően- elolvashatják, illetőleg annak részeiről másolatot kérhetnek.
13. Közmeghallgatás
16. § (1) Közmeghallgatás:
a) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart, melyen a lakosság és a településen működő gazdasági, társadalmi szervezetek, egyesületek, civilszervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatás során érdemi választ kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell tájékoztatni a felvetőt.
c) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalása kerülő tárgykörről a Község hirdető tábláján, a honlapon keresztül kell tájékoztatni a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 15. §-ban meghatározottak értelemszerűen vonatkoznak.
14. Információáramlás
17. § (1) Az önkormányzat a lakosság tájékoztatására elsősorban a település hirdetőtábláját, a honlapját használja.
(2) Az észrevételek, igények, kritikák, javaslatok megismerésére - a közmeghallgatáson kívül - az érdekképviseletek, egyesületek, egyéb civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szervezetek hatékony együttműködésére számít az önkormányzat.
15. Bizottságok
18. § (1) A képviselő-testület a következő á1landó bizottságot működteti, az állandó bizottság tagjainak számát az alábbiak szerint határozza meg az Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő
(2) Esetenkénti feladatokra a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(3)3 A bizottság összetételét az 5. számú melléklet tartalmazza.
(4) A bizottság települési képviselőkből és nem képviselő tagokból áll. A bizottság szakértőket kérhetnek fel.
(5) A bizottságok adminisztratív feladatait a Hivatala látja el.
(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre értelemszerűen alkalmazni kell a 15. §-ban meghatározott rendelkezéseket.
(7) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a bizottság elnökének, egy példányt helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésért felelős szervnek kell megküldeni, egy példányt irattárba kell helyezni.
(8) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozószabályokat kell alkalmazni.
(9) A bizottság maga határozza meg működésének részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvény és a jelen rendelet keretei között.
16. Polgármester, alpolgármester
19. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit
c) képviseli az önkormányzatot
d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(3) A polgármester a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy érinti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(4) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az 1990. évi LXV. törvény valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéséről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozza meg.
(5) A polgármester fogadóórája minden héten, pénteken 14,00 órától – 16,00 óráig tart.
(6) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással.
(7) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.
(8) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.
17. Vagyonnyilatkozat
20. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság végzi.
(3) A bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
(4) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tény állítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlásara. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli – ismételtkezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
18. Hivatal, jegyző
21. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az Mötv.84. § (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre az Mötv 85. §-ban rögzített szabályok szerint.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, és ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Többségi döntés szabályait a Mötv. 83. § b) pontja határozza meg. A jegyző tekintetében a Mötv.19. § b) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat Óhíd község polgármestere gyakorolja.
(3) A jegyző helyettesítésére aljegyzőt neveznek ki az érintett települések polgármesterei ,a kinevezés szabályait az Mötv. 82. § (1) bekezdése határozza meg
(4) A hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülését Óhíd Község polgármester hívja össze, és vezeti, de az egyes napirendek előterjesztője a másik község polgármesterei is lehetnek. Óhíd község polgármesterének akadályoztatása esetén bármelyik polgármester összehívhatja az együttes ülést, ebben az esetben az ülés levezetése is feladata.
(5) Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testületek külön- külön is határozatképesek.
A meghívóra, előterjesztésekre, határozathozatalra, jegyzőkönyvkészítésre értelemszerűen alkalmazni kell jelen rendelet rendelkezéseit.
(6) A jegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni, valamint a közös hivatalt létrehozó községekben hetente egy alkalommal a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időpont szerint ügyfélfogadást tartani.
(7) A jegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról.
(8) A jegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testületek elé. A hivatal szervezeti felépítést, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 6.számú függelék tartalmazza.
19. Társulás
22. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület által kötött társulási, együttműködési megállapodásokat, szerződéseket a 7.számú függelék tartalmazza.
20. Az önkormányzat gazdasági alapjai
23. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyar Köztársaság költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Az első forduló, a költségvetési koncepció elkészítése:
aa) A költségvetési koncepciót - a költségvetési irányelvekhez igazodva - a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.
ab) A polgármester a képviselő-testületnek nyújtja be a koncepciót.
ac) A képviselő-testület határozattal dönt a költségvetési koncepcióról.
b) A második forduló, a költségvetési rendelet készítése:
ba) A polgármester a költségvetési rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.
(3) A zárszámadási rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyről egy fordulós rendszerben dönt a képviselő-testület.
(4) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítani nem lehet, kivéve a helyi önkormányzati feladatok ellátása érdekében a polgármester kezdeményezésére azt a képviselő-testület engedélyezi.
(5) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(6) Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatokat a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulással kötött megállapodás alapján látja el.
(7) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.
21. Helyi népszavazás
24. §4 (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak az irányadók.
(2) Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
22. Vegyes és záró rendelkezések
24/A. §5 (1) A helyi önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja:
a) iroda használatot ( 8356 Kisgörbő, Arany János u.8. szám alatt.) a használat során felmerült rezsi és karbantartási költségeket.
b) az ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja, a felmerülő költségeket ( postai, kézbesítési, sokszorosítás, papír nyomtatvány, telefon) települési önkormányzat viseli.
c) a működés során hivatalos ügyek intézésére használható telefonvonal: 83/374-901;
(2)6 Kisgörbő Község Önkormányzata és Kisgörbő Roma Nemzetiségi Önkormányzata - figyelemmel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. § (1)-(4) bekezdéseiben előírtakra - együttműködési megállapodást kötnek. Az Együttműködési megállapodás a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának az 1. számú függeléke.
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2011.(IV.13.) és az azt módosító 4/2013.(III.25.) önkormányzati rendelet.
(3) A képviselő-testület szervezi és működési szabályzatának mellékletei:
1.) Az önkormányzat által kötelezendően ellátandó feladatok módja
2.) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
3.) A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök jegyzéke
4.)7 A képviselő-testület névsora
5.)8 Az Ügyrendi Bizottsági tagok névsora
(4)9
Szabó Ferenc |
Bödör Endréné |
1. függelék
1. Bevezető
Kisgörbő Község Önkormányzata és Kisgörbő Roma Nemzetiségi Önkormányzata - figyelemmel a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv. tv.) 80. § (1)-(4) bekezdéseiben előírtakra - együttműködési megállapodást kötnek.
Kisgörbő Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) gazdálkodásának végrehajtó szerve – jelen megállapodás alapján – a Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
2. Az együttműködési területei és formái
a) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését,
b) A nemzetiségi önkormányzat a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetett – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.
c) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, az Njtv.80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
d) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli, a telefonköltséget a nemzetiségi önkormányzat fizeti.
e) A helyi önkormányzat a Hivatalon keresztül biztosítja a levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését és az ezzel járó költségek viselését.
f) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika keretében elkészített - eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat - továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a nemzetiségi önkormányzatra is kiterjednek.
3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének és a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
a) A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
b) A költségvetési határozat előkészítése során a jegyző a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatához szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően – közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.
c) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az Áht., valamint annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (röv. Ávr.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
d) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzat részére meghatározott támogatás mértékéről legkésőbb a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.
e) A jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének.
f) A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít.
g) A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).
h) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséért, az elfogadást követő adatszolgáltatások határidőben történő teljesítéséért Bödör Endréné és Ruska Mónika felelős.
i) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik.
j) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásiért és tartozásaiért nem felelős.
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
a) A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatain kívül többletbevételt ér el, bevételkiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az esetben módosítania kell költségvetési határozatát, melyről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet.
b) A nemzetiségi önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét a jegyző készíti elő. Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott, valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról a jegyző által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
c) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig (február 28-ig), december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a nemzetiségi önkormányzatot érintő módon – meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.
d) A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásokról a Hivatal dolgozói - Bödör Endréné és Ruska Mónika - nyilvántartást vezet.
5. Beszámolási kötelezettség
a) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának teljesítéséről a képviselő-testületének jogszabályban meghatározott határidőig beszámol, melynek előkészítése Bödör Endréné és Ruska Mónika feladata.
b) A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé.
6. A költségvetési gazdálkodás szabályai
a) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának bonyolító szerve a Hivatal, amely a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatait.
b) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás rendjének szabályzata (továbbiakban: szabályzat) tartalmazza.
6.1. Kötelezettségvállalás
ca) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
cb) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
A ca)-cb) pontokban rögzített kifizetésekre a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
a) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
b) A nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni az Ávr-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
c) A nemzetiségi önkormányzat esetében nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
6.2. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
ba) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
bb) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
bc) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
a) A nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a pénzügyi ügyintéző jogosult.
b) A nemzetiségi önkormányzatnál felhatalmazott pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
c) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előző bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét.
d) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
6.3. Teljesítésigazolás
a) A teljesítés igazolására a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes írásban jogosult. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
b) Nem kell teljesítésigazolást végezni más fizetési kötelezettségnek jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség alapján.
6.4. Érvényesítés
a) Érvényesítésre a nemzetiségi önkormányzat nevében, a jegyző megbízása alapján Ruska Mónika jogosult. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
b) Az érvényesítőnek a nemzetiségi önkormányzat gazdasági eseményeit illetően ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht. és az Ávr. előírásait megtartották-e.
6.5. Utalványozás
a) Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
b) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
c) Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
6.6. Összeférhetetlenségi követelmények
A nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
7. Pénzellátás
a) A nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat számlavezetőjénél, az OTP Bank Nyrt.-nél vezeti pénzforgalmi számláját.
b) A nemzetiségi önkormányzat csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet, amelyet csak egy belföldi hitelintézetnél vagy a Kincstárban nyithat. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán – ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is – köteles lebonyolítani.
c) A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárat működtet.
d) A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatait a Hivatal látja el.
8. Vagyongazdálkodás
a) A nemzetiségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről a Hivatal elkülönített nyilvántartást vezet, e feladat ellátásáért felelős.
b) A nemzetiségi önkormányzat vagyona – az abban bekövetkezett növekedés vagy csökkenés – elkülönítetten, a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatban kerül bemutatásra.
c) A vagyon leltározása a helyi önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő, valamint a Hivatal közreműködik.
d) A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő feladatokat a helyi önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat selejtezésre javasolt eszközeire az elnök – a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve – tesz javaslatot a jegyző részére.
9. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
a) A Hivatal a nemzetiségi önkormányzatot illetően köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a nemzetiségi önkormányzat elnöke a felelős.
b) A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
c) A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulással kötött megállapodása alapján látja el.
10. Záró rendelkezések
Kisgörbő, 2017. január 9.
|
|
Záradék: Az együttműködési megállapodást Kisgörbő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 1/2018.(I.09.) számú határozatával, míg Kisgörbő Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 1/2018.(I.09.) számú határozatával jóváhagyta.
a) A megállapodás 2018. február 1-jétől lép hatályba és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni. A felek között 2016. január 28. napján megkötött megállapodás 2018. január 31-én hatályát veszti.
b) A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Hatályon kívül helyezte Kisgörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VIII.31.) önkormányzati rendelete 21. §-a
Módosította Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Módosította Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a
Módosította: Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Módosította Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a
Módosította: Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (IV.4.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Módosította Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a
Módosította Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a
Hatályon kívül helyezte Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a