Kisgörbő Községi Önkormányzat  Képviselő-testületének

2/2015.(II.28.)önkormányzati rendelete

a települési támogatásról

Kisgörbő Községi Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§. (2) bekezdésében, 10.§. (1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§. (3) bekezdésében, 132.§. (4) bekezdés g)pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 A rendelet célja

1.§

(1) E rendelet célja, hogy Kisgörbő község lakossága szociális biztonságának megteremtése, és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás formáit, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősség vállalása.

(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatóak, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és várható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.

A rendelet hatálya

2.§.

A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  és a végrehajtására kiadott kormányrendelet másképpen nem rendelkezik

1. Az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező

aa) magyar állampolgárokra,

ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac) hontalanokra,

ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

2. A Szt 3.§. (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
3. A Szt. 7.§. (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó a Szt. 3.§.(1) bekezdés szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Értelmező rendelkezések

1. E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál a Szt. 4.§-ában  meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

2. E rendelet alkalmazásában

1. gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
2. különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, vagy lakóhelyük azonos, de jogerős bírói végzéssel rendelkeznek a házasság felbontásáról,
3. váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását.
4. vagyon: forgalmi értékre tekintet nélkül a jármű, továbbá az a hasznosítható ingatlan és vagyoni értékű jog, amelynek

da) külön-külön  számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

db) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja.

Nem minősül vagyonnak: a nem hasznosítható ingatlan, az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott lakóingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű

5. mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű : a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban Szvhr.) 4.§.(2) bekezdése szerinti gépjármű,
6. nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan,  valamint a közös tulajdonú ingatlan. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal  terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.
7. környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57.§-a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi , vagyoni egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá sz ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.

Eljárási rendelkezések

Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

1. E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból                indulhat.

2. A kérelmet írásban az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani a hivatal által

rendszeresített formanyomtatványon.

(3)        Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

            -  saját és együtt élő családtagjai, továbbá a háztartásban élők

            - természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)

            - lakó- és tartózkodási helyéről,

            - állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,

            - társadalombiztosítási azonosító jeléről,

            - jövedelmi viszonyairól,

            - e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól

(4) Ha  a jogosultság elbírálásához  szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Közös Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) Lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(7) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

5.§.

(1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a saját és a   családtagjai, illetve a háztartásban élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltűntetett jövedelmekről szóló, a Szt. 10.§ (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat, vagy azok fénymásolatát. A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetése nem postai vagy banki utalással történik, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.

Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.

(2) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

3. A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához a Szt. 4.§. (1) bekezdés dc) pontja

szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.

(4)A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségnek minősül a lakbér, a közszolgáltatási díjak, a telefondíj, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő összeg 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(6) E rendeletben meghatározott jövedelmi korláttól eltérni nem lehet.

6.§.

A vagyoni helyzettől függő szociális ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni saját és a családtagjai, illetve a háztartásban élők vagyoni helyzetéről.

Az ellátások megállapításának,

kifizetésének és folyósításának szabályai

7.§.

 (2)Ha a kérelmet nem a 4.§. (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtásának napja az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni.

(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági  időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

8.§.

(1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

1. gyógyszertámogatás esetén negyedévente, a negyedévet követő hónap 5. napjáig a jegyző gondoskodik pénztári kifizetéssel.

9.§.

(1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik

                a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszűntetni,

b) gyógyszertámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás , illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszűntetni

 (2) A pénzbeli szociális ellátás folyósításának megszűntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában- határozatot kell hozni.

Felülvizsgálati szabályok

10.§.

(1)E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója a tudomására jutástól számított 21 napon belül elvégzi a jogosultság felülvizsgálatát, ha az együtt élők számában, vagy jövedelemben olyan mértékű változás következett be, ami a jogosultság megszűntetését eredményezi.

(2)A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

(3)Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a  jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsájtja rendelkezésre.

Egyéb eljárási rendelkezések

11.§.

(1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt- a döntés –előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesülnek.

b) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem áll elő változás

c) köztemetés ügyében indult eljárás során

d) temetési, szülési segély esetében indult eljárás során

12.§.

A támogatásban részesülő személy a jogosultságot érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

13.§.

A hatáskör gyakorlója:

1. valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 12.§. szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi.
2. a megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és/vagy részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150%-át, egyéb esetben a 100%-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkezik.

Adatkezelés

14.§.

E rendeletben szabályozott ellátások esetében a Szt 18-24.§-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az ellátások rendszere

15.§.

(1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatóak meg:

a)         Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás:

            aa) gyógyszertámogatás

b) Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

            ba) temetési segély

            bc) szülési segély

c) Pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás

            ca) átmeneti segély

(2)A Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

Hatásköri  szabályok

16.§.

1.  Az első fokú feladat és hatásköröket  e rendelet
2. 18.§-ában, a 19.§.(1) bekezdés c) pont ca) alpontjában, a (9) bekezdésben, a (13) bekezdésében meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva a képviselőtestülettől kapott átruházott hatáskörben eljárva a polgármester,
3. e rendelet 19.§. (1) bekezdés c) pontja cb) alpontjában, a (9) bekezdésében, a 20.§-ban az önkormányzat képviselő testülete gyakorolja.

4. Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt

1. a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, felülvizsgálatásról és megszűntetéséről,
2. a jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítéséről, illetve a megtérítés méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.

5. A polgármester által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fellebbezni. A polgármester a fellebbezést elbírálásra a testület elé terjeszti. A soron következő testületi ülésen a fellebbezést el kell bírálni, ha az ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal  érkezett és az ügy kellő előkészítésének nincs akadálya.

6. A képviselő-testület által hozott döntés ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül a bíróságnál lehet fellebbezni.

Az ellátások finanszírozása

17.§.

(1) E rendeletben megahtározott ellátások finanszírozására Kisgörbő Község Önkormányzatának költségvetésében kell előírányzatot biztosítani.

A rendszeres települési támogatás formái

Gyógyszertámogatás

18.§.

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében- gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak , aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

            a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

                        aa) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 250 %-át

                        ab) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 225%-át

                        ac) három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum 175%-át

és vagyonnal nem rendelkezik.

b)legalább hat hónap időtartamban rendszeresen szedett gyógyszereinek a havi költsége

6.000,-Ft –tól 10.000,-Ft-ig a gyógyszerköltség 50%-a, ha meghaladja a 10.000,-Ft-ot., 6.000,-Ft/hó

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

                - a családban élők jövedelemigazolását,

            - vagyonnyilatkozatát,

- a kérelmező által rendszeresen, legalább 6 hónap időtartamban szedett gyógyszereiről kiállított háziorvosi igazolást,

- a gyógyszerek térítési díjáról szóló gyógyszertári bizonylatot.

7. A jogosultságot egy évre kell megállapítani. Összegét a jogosult részére negyedévente utólag, a hónap 5. napjáig kell utalni.

A rendkívüli települési támogatás formái

Átmeneti segély

19.§.

(1) A képviselő-testület átmeneti segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki

a) önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és váratlan esemény, elemi kár, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható, továbbá

b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

            ba) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át

            bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum 150%-át.

c) átmeneti segély nyújtható, az alábbi formákban

ca) eseti jelleggel megállapított segély,

                               cb) meghatározott időszakra, havi rendszerességgel folyósított segély

(2) Az eseti jelleggel megállapított átmeneti segélyről a polgármester,  a meghatározott időszakra folyósított átmeneti segélyről a képviselő testület dönt.

(3)Az eseti jelleggel, valamint a meghatározott időszakra, havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély összege legalább 2.000,-Ft, de legfeljebb 15.000,-Ft lehet.

(4) Meghatározott időszakra, havi rendszerességgel folyósított önkormányzati

segély abban az esetben állapítható meg, ha a család olyan tartósan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, ami ezt indokolja.

(5) Tartósan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzet elsősorban, ha az igénylő

            a) egyedül él, átmenetileg jövedelemmel nem rendelkezik, vagy

            b) balesetet, szenvedett, vagy elemi kár érte, vagy

            c) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban van.

(6) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50%-ával el lehet térni.

(7) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha

a) az igénylő:

                        - egyedül él,

                        - 70 éven felüli

                        - balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

                        - betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt

            b) ha a kiadás:

                        - a gyermek iskoláztatásával

                        - a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásával kapcsolatos

                        - a gyermek fogadásához

                        - a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartáshoz

                        - a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges

(8) Az átmeneti segély iránti kérelmet a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell

                        - a családban élők jövedelemigazolását

                        - a családban élők vagyonnyilatkozatát

- a többlet kiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok    másolatát

(9) Az óvodás és iskolás korú gyermekek jövedelemtől függetlenül az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve, kérelemre, pénzbeli támogatásban részesülhetnek, melyről a képviselőtestület dönt.

(10) A polgármester jövedelemtől függetlenül az elhunyt személy eltemetésének költségeihez való hozzájárulásként 20.000,-Ft összegű önkormányzati segélyt állapíthat meg annak az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező személynek, aki az elhunyt személy eltemetéséről gondoskodott és ezt számlával, halotti anyakönyvi kivonattal igazolja.

A polgármester jövedelemvizsgálat nélkül gyermekszületés alkalmából 20.000,- Ft átmeneti segélyt állapíthat meg, melyhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát

(11) Átmeneti segély természetbeni vagy pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható.

     Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul
2. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.

(12) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is –lehet.

(13) Átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek vagy családnak legfeljebb 3 alkalommal nyújtható, éves, együttes összege nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-ánál.

(14) A polgármester, amennyiben a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn, hatáskörében eljárva 25.000,-Ft-ig állapíthat meg átmeneti segélyt.

(15) Nem részesülhet átmeneti segélyben az a személy, aki:

a) elutasította az önkormányzat, vagy munkaügyi központ által felajánlott munkát, közfoglalkoztatási munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg

b) köztartozással bír az önkormányzat felé, kivéve, ha tartozását rajta kívül álló okokból nem tudja rendezni (olyan rendkívüli élethelyzetbe került)  

(16) A segély felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(17) A családok téli rezsi többletköltségeihez való hozzájárulásként átmeneti segély állapítható meg jövedelemtől függetlenül, ha az önkormányzat pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi, melyről a képviselő-testület dönt.

20.§.

(1)  Amennyiben a 20.§.(1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a képviselő-testület átmeneti segélyt pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár, vagy más, előre nem látható ok miatt került rendkívüli élethelyzetbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti  kamatmentes kölcsön összege maximum 60.000,-Ft lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap 

(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(4) Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, vagy a tartozás elengedhető.

(5) Ha a jogosult a kölcsönösszeg visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, akkor a kölcsön behajtásáról a Hivatal útján haladéktalanul gondoskodni kell.

(6) A pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.

Köztemetés

21.§.

(1) A polgármester önkormányzati hatáskörben gondoskodik a Szt. 48.§-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembe vételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2)  Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, vagy a hozzátartozó eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(4) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 13.§. b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

III.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22.§.

(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól alkotott 15/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik  

       Bödör Endréné                                                                               Szabó Ferenc

          jegyző                                                                                           polgármester

A rendelet kihirdetve: 2015. február 28.

                                                                       Bödör Endréné

        jegyző